Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-25 / 273. szám

_L * I Példás eredmények a párt agrárpolitikája megvalósításában Terjeszteni kell a jó Tolna megyei módszereket Nem kell szerénykedni A mezőgazdasági szakemberek országos tanácskozása egyértelműen állapította meg, hogy a párt agrárpolitikája Tolna megyében jó úton van a teljés megvalósulás felé. Tu­lajdonképpen ennek summáz ására volna hivatott az orszá­gos tanácskozásról készített tudósításunk, de ennél többet kell tenni. Ott kell kezdeni a kétnapos tanácskozás mérlegének megvonását, hogy a megye vezetése megtiszteltetésnek, az eddig végzett munka elismerésének fogta fel a KB határo­zatát, hogy a tanácskozást Szekszárdon tartsák. A dinamizmus Nagyon imjponóAt a párt mezőgazdasági osztályvezetői­nek az 'a tempó, rnunkakedv, amelyet látogatásuk során ta­pasztaltak. Bátaszékeri Báli Zoltán elnökletével a vezető­ség a tagsággal karöltve or­szágos eredményeket produ­kál sajnos azonban, — állapí­tották meg a résztvevők —, az itteni jó módszerek nem jutnak el -mindenhová. Mohácsi Károly állami gaz­dasági igazgató ezúttal is, mint már annyiszor, szinte lenyű­gözte hallgatóit, amikor a ter­vekről beszélt, amikor a va­lóságban megmutatta alkotá­saikat A jegenyési, a kajmá- di, a várdombi program egye­dülálló az országban: mind kezdeményező, kockázatválla­lási készség, mind ' a beruhá­zások eredményességét tekint­ve. . ........ , ..A tanácskozás első napján gazdaságpolitikai kérdésekről volt szó. A mezőgazdaság_yár-. ható' fejlődéséről, a ’ megíevő és várható problémákról folyó vita, valóban vita volt. Nem mindig egyetértéssel. Á’ vita ezen a tanácskozáson abban a szellemben folyt, ahogy egy vitának kommunisták között történni kell; érvek, ellenér­vek sorakoztatása, tudományos vizsgálatokkal történő indoko­lás. Mint Rorriány Pál, a KB. osztályvezető-helyettese meg­állapította: „Célunk volt isme­reteinket bővíteni, a problé­mákat megismerni. Szekszár­don hasznosan töltöttünk hét napot...” S tegye ehhez hozzá a króni­kás: A tanácskozás hatását a következő hónapokban, évek­ben Tolna megyében és az or­szág más mezőgazdasági üze­meiben tapasztalni fogjuk, A bátaszéki látogatás Báli elvtárs és a szövetke­zet vezetői nem várták, hogy szépeket mondanak majd a vendégek. Kommunisták kö­rében a vélemények nyílt ki­mondása a divat, így volt ez Bátaszéken is. A termelőszövetkezet kon­zervüzemében elismeréssel szóltak a vendégek a techno­lógiáról, az új üzemcsarnok építéséről. Természetes, hogy a tapasz­talatcsere fő formája a kér­dés—^válasz módszer. A vendé­gek nem kerülték meg a ké­nyes kérdéseket. — Miért késtek az új üzem­rész megindításával? — Május 15. helyett csak most, két hete tudott a Vas­mű szerkezetet küldeni. Emi­att több tízezer forintos kár keletkezett. — Nincs raktár, hol tárol­ják ajétkész- és a késztermé­ket? — A tagok pincéiben. — Hányféle terméket készí­tenek, mi a sláger? — Negyvenkét Zöldség-, sa­vanyúság-. gyümölcskonzervet gyártanak. És fagylaltot. — A fagylalttal már elkés­tek, Szegeden egy év óta csi­nálnák már. — Igen, így van; de a báta­széki steril fagylalt, nem kon­zerv, több .benne a vitamin, tartósabb, olcsóbb. — Hol értékesítik, a konzer- vet? — Elsősorban ■ a FŰSZERT Vállalaton keresztül; a fagy­laltot meg el kell adni. Ezek­ben a napokban is az országot járja a szövetkezet kereske­delmi előadója. Eddig harminc vagon ‘fájlaltot-' adott él. to­vábbi harm in ej vágón értéke­sítése várható. — Az üzem nyersanyagát honnan bizfösítják? — Elsősorban a saját' gyü­mölcsösből. — Miért építették a falutól távol a konzervüzemet? — Hogy közel legyen a nyersanyaghoz. * Moharos József a KB gaz­daságpolitikai osztályának munkatársa, \ s mások >s . nagy elismeréssel szóltak a Dömö­tör Bajos, .vegyészmérnök irá­nyította üzem munkájáról. Ezután a tsz gépjavító tize­mét keresték fel. Itt egyetlen „kifogás” volt, a < békéscsabai pártbizottság“ osztályvezetője tette: „Ebben a nagy. kor- szem gépműhelyben egy egész - járás" gépparkját lehet javí­tani. Nem nagy a tsz-nek? Ha nekünk legalább tíz ilyen üze­münk lenne!” — S ez az üzem hogyan lett. hogyan: szervez­ték itt a- munkát, arról Bu- zási Mór gépészmérnök tájé­koztatta a vendégeket. A mezőgazdasági o.sztályve­zetőket a , tsz klubjában ki­állítás várta: bemutatták a konzervüzem összes termékét. S természetesen kóstolóra is sor került. Itt adott ismer­tetőt Bál; Zoltán a szövetke­zet gazdálkodásáról, jövedel­mezőségéről, a komplexén gád- mozgalomról. Néhány kérdés és válasz, melyek ugyancsak azt tanú­sítják, hogy itt nemcsak a bátaszéki. hanem az egész or­szágot érintő agrárpolitikai kérdésekről volt szó. — A KAHYB-sertés-prog- ramban hogyan tudtak elérni 16-os. szaporulatátlagot ? — Vállaltuk a kockázatot, megfelelő számítások, előta­nulmányok után. vállalkoztunk rá. , — Mennyi a tagok átlagjö­vedelme? — Egy tízórás munkanapra számoljuk, mjeghaladj'a a 106 forintot. Ez vitát váltott- ki, mert nem helyes e módszer sze­rint — a vendégék többsége így foglalt állást — a tagok jövedelmét,: nyilvántartani. Hamis képet ad a tsz-dolgo­zók tevékenységéről, ínért az ipari dolgozók, alkalmazottak többsége nem' tudja, . hogy a tízórás műszak milyen mun­kát, tevékenységet rejt ma­gában. — Hány alkalmazottja van a szövetkezetnek? — Egy. — Ez már szövetkezet. — állapították meg á résztvevők. — Hogyan vesznek részt a közös vállalkozás íőkebiztqsí- tásában? :í - ■ — Ahogyan meg tudunk egyezni1, egyik, vállalkozásban több, a-másikban kevesebb tő­kével veszünk részt. — Milyen az idős tagok szociális ellátása? — Rendes nyugdíjat kap mindenki, háztájit az öregek is kapnak, a kenyérgabona­fejadagot az idősek díjtalanul kapják, aki rászorul, rendsze­res segélyben részesül. — Hogyan támogatják a háztáji gazdaságot? — A száz, illetve százötven munkanapokon túli minden napért a tagok 15 négyszögöl háztáji földet kapnak — a járandóságon felül. — Milyen a kapcsolat a tsz- vezetőség és .a pártszervezet között? — A kapcsolat elvtársi, munkakapcsolat, vitától nem mentes, a vita lezárása után azonban az egységes munkát, végrehajtást mindenki kötele­zőnek tartja. A gazdaságot a szakvezetés vezeti, a párt se­gít, véleményt, tanácsot mond. Bap elvtárs külön megje­gyezte: — A kilencvenegy ta­gú pártszervezet nélkül nem tudtunk volna megoldani sok új. nagy munkát kívánó dol­got. — Miről tárgyalt a két utol­só hónapban a pártvezetőség? — A főkönyvelő jelentését a harmadik negyedévi mun­káról, káder- és személyzeti munkáról és az lí)':i)'70-es pártoktatásról.- — Milyen segítséget adnak a háztáji gazdaságok áruter­meléséhez? —- Külön takarmányterüle- tet — csalamádénak, répának —. az utak, árkok füvét in­gyen adja a szövetkezet, a termést díjtalanul hazaszállít­ják. ennek ellenére csökken a háztáji gazdaságok áruter­melése. — Hogyan leltározzák, ve­szik értékre a tízmilliót érő konzervraktárkészletet? — A kereskedelem most nem vásárol, majd az új év­ben. A tsz-nek kell a kész­letet tartani, s ez bizonyos tekintetben torz képet ad az év végi elszámoláskor. A KB munkatársainak megjegyzése: — Munkálkod­nak egy, e kérdést rendező új intézkedésen. A várdombi program A szövetkezet klubjában tájékoztatta a vendégeket Mohácsi Károly igazgató a Szekszárdi Állami, Gazdaság várdombi húsgyáráról, a je­genyési tehenészetről és a Clipper szárítóüzemről. A helyszínen sok kérdéssel hal­mozták el Mohácsi Károlyt a pártmunkások: Hány év alatt térül vissza ez az óriási be­ruházás? (Hét év alatt) Hon- rfen teremtik elő a kocaállo­mányt? (Saját gazdaságból). Tudnak-e elegendő takar­mányt biztosítani a sokat fo­gyasztó húsgyárnak? (Idén is négyszáz vagon kukoricát el­adtak). A világon egyedül álló módszer alkalmazását merték vállalni ? (Megfelelő számítások és a kockázatvál­lalásának elhatározása után, amely ma kell, hogy jelle­mezze a gazdasági vezetők döntését). Értékesítési prob­lémák? (Ilyen húshiányos időben?) A lak ősségi fogyasz­Á felszabadulás megünneplése Dunaföldyáron és Nagydorogon A paksi járás két legnagyobb községében (a járási szék­helyről még külön megemlé­kezünk) méltó módon készül­nek a felszabadulás negyed- százados évfordulójának meg­ünneplésére. Amellett, hogy részt vesznek az MSZBT és a járási szervek által meghir­detett különböző pályázatokon: DUNAFÖLDVÁRON kiállí­táson mutatják be a község mezőgazdasági és ipari üze­meinek fejjődését. Tablókat készítenek a helyi pártszerve­zet alapításának és a föld­osztás dokumentumaiból is. Külön kiállításon mutatják be Oszoli Istvánná és Staub Fe­renc festőművészek alkotásait. Mindez, mélyhez még a helyi KISZ-szervezet fejlődését do­kumentáló kiállítás is csatla­kozik, az ünnepségsorozat el­ső ütemében, december 1—3 között válik hozzáférhetővé a nagyközönség részére. Decem­ber 2-án lesz az ünnepi nagy­gyűlés, melyen úttörők fogad­ják a Bölcske és Solt felől ér­kező felszabadulási lángot. Másnap koszorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet, ahol magyar és szovjet főtisztek mondanak beszédet. Az ünnep­ségsorozat első részét este lampionos felvonulás zárja. NAGYDOROGON december 2-án lesz a „Községünk 25 éves fejlődése” című fotopályázat díjkiosztása. Kiállítások nyíl­nak a község fejlődését, az út­törőcsapatnak szovjet pioní­rokkal folytatott levelezését dokumentáló tablókból és a jövő hónapban ide is eljut a Dunaföldvárral kapcsolatban már említett képzőművészéti kiállítás. A december 2-i em­lékünnepségen delegációval képviselteti magát Pusztahen- cse, Györköny, Bikács, Pálfa. Sárszentlőrinc és Kajdacs. Er­re az alkalomra szovjet kato­nákat is meghívnak. Húszéves a dombóvári halgazdálkodási vállalat Vasárnap ünnepi termelési tanácskozást tartottak abból az alkalomból, hogy húszéves a dombóvári halgazdálkodás. A Tolna—Baranya megyei Halgazdálkodási Vállalat va­sárnap délelőtt tartotta ün­nepségét, abból az alkalom­ból, hogy húsz éve alakult a cég. A termelési tanácsko­záson Abonyi Pál igazgató tartott tájékoztatót a vállalat húsz évéről. Elmondotta az igazgató, hogy a dolgozók hatvan százaléka öf. évnél ré­gebb idő óta dolgozik a Vál­lalatnál. A korábbi években itt nem sok siker kísérte a gazdálkodást. 1330-Ban még 115 ezer forintnyi veszteség volt, idén pedig körülbelül hárommillió forint nyereség­gel zárja a gazdaság az évet. 1959-ben az egy munkásra eső átlagkereset még 1253 fo­rint volt, idén az első félév­ben ,930 forintot tett ki éz az összeg. Az ünnepségen megjutalmazták a vállalat legjobb dolgozóit. Csirke Jó-, zsef halászt miniszteri kitün­tetésben részesítették, tizenket- ten kiváló dolgozó jelvényt kaptak, s kilenc dolgozó a törzsgárda aranyjelvényt, mert húsz éve — a vállalat alapí­tásától — dolgoznak a . cég­nél. 15 éves a klub Fotósrandevú Mázán Á mázai művelődési ház fotoklubját minden bizony- nyál megilleti a megye leg­öregebb fotoklub.ia cím. A lelkes kis társaság másfél év­tizede dolgozik együtt, s va­sárnap ebből az alkalomból rendeztek ünnepséget, fotos- összejövetelt Mázán. Ez alkalommal a Tolna me­gyei Foto- és Filmklub Má­zán tartotta meg szokásos havi összejövetelét, szakmai megbeszélését. A jubiláló fotó­sokat Vadóe Kálmán köszön­tötte, a klub tagjai megmu­tatták másfél évtized legsike­rültebb fényképeinek gyűjte­ményét, beszámoltak élmé­nyeikről. Féja Sándor filmesztéta — a fotósrandevú vendége — előadást tartott: emberábrá­zolás a dokumentumfilmezés- bér címmel, majd szakmai beszélgetés, ismerkedés követ­kezett. A Tolna megyei fotoklub tagjai nem mentek üres kéz­zel: magukkal vitték a „Szü- ' rét” című országos fotókiál­lítás anyagát, amelyet egy hétig a mázai művelődési otthonban tekinthet meg a közönség. tás, külkereskedelmi forga­lom a jövőben még csak nö­velés zik. A jegenyési telepen. Itt épült fel a gazdaság és a du­naújvárosi vasmű kooperá­ciójában készített korszerű százas tehénistálló. Egy állás bekerülési költsége mintegy fele a hagyományos módon épültnek. A szarvasmarha­tenyésztés szputnyikja lesz ez a szekszárdi szisztéma — mondották a résztvevők. S mikor, hol lehet ehhez a kor­szerű, gyorsan felállítható is­tállóhoz jutni? — kérdezték többen. Forgalmazását a gaz­daság végzi, jövőre száz is­tállót, utána következő év­ben már ötszázat tudnak el­adni. Mohácsi Károly meg­mutatta a jegenyési látoga­tás után a vendégeknek a Clipper szárítóüzemet. Ez mintegy egybtsrmadával ke­vesebb kalóriát fogyaszt egy százalék víztartalom eltávo­lítására, mint az eddig is­mert Farmer és más szárítók. Kár, hogy ez a berendezés túlságosan drága, és ezért a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek többségében nem le­het felállítani. A kétnapos tanácskozás a Szekszárdi Állami Gazdaság központjában fejeződött be. Itt a vendégek gratuláltak a Tolna megyei gazdaságpoliti, kát irányító elvtársaknak. S kijelentették, hogy hiba a sok hasznos és jó Tolna me­gyei módszerről keveset be­szélni. Megállapították, hogy Tolna megyében jól hajtják végre a párt agrárpolitikáját, realizálódnak az irányelvek korszerű üzemekben. Legfő­képpen tetszett a pártmunká­soknak a korszerűen gondol­kodó Tolna megyei mezőgaz­dasági szakemberek munka­stílusa, módszere. PÁLKOVÁCS JENŐ

Next

/
Thumbnails
Contents