Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-23 / 272. szám
C=3 ER-BIVAT 1. rajz: Halszálkás, vastag szövetből készült kabátruha, féloldalas gombolással és részekből szabott, szoknyával. A gombok, a paszpól és az öv azonos színű bőrből készülhet. 2. rajz: Eszterházi-kockás kabát, széles kihajtóval, csípőn elhelyezett bőrövvel. A keskeny paszpól és a gombok bőrből valók, de szegélyezhetjük élénk színű szövettel is. 3. rajz: szintén kabátruha. Kitűnően alkalmas arra, hogy már, használt ruhákat átalakítsunk a rajzon látható fazon szerint Érdekessége, - ferde szabásvonala, álló gallérja. 4. rajz: Téli szövetből készült kosztüm, hosszított kabátkával, elöl végig zippzár- ral. Érdekessége a derékvonalnát elhelyezett két kórlap, (amely egyúttal zseb is!) és az azokat összekötő lánc. Lázár Edith tervei Szabad idő A természetjárás gyönyörűsége Egészség E. R. Az idegesség beteggé tesz ;,Bár annyi pénzem lenne, hogy gyalog járhatnék” — sóhajt fel a mai kor embere. És valóban, a kerekek éjjel-nap- ' pal 'forognak, szinte, mindenki- ; bői géppel „közlekedő” ember lett,, akinek saját közlekedési eszköze: a lába fáradni kezd. ■ Egyre több a keringési és : anyagcsere-zavarokban szenvedő ember, s alig akad közöt, tünk néhány, aki egy kis esti ■ sétára szánja rá magát. Holott ' az emberi test szerkezete meg- | kívánja a mozgást. Még a , bosszú időre leáüitott, autó is veszít ‘ teljesítőképességéből és az a szerszám, amelyet nem használnak, berozsdásodik. A különböző közlekedési eszközökön elfáradt tagjaikat sokan tornával, vagy egyéb sporttal próbálják lazítani, ami hasznos és helyes. De semmi sem pótolhatja a természet- járás áldásait, a gyaloglás felfrissítő Hatását, hegyenvölgyön, réten át, távol a zajos várostól. A természetjárás nemcsak a testnek tesz jót, hanem balzsamként hat az idegekre és a szellemre: lefoglalja a szemet és fület, a gyalogoló újra ismerkedik a termé- ; szettéi, felüdítik az útmenti virágok és bokrok, a szabad tarka sokfélesége. A fák alatt jobb étvággyal eszik az ember, mint akár a legfényesebb városi vendéglőben. Valamennyi üdítő kedvtelés közül legolcsóbb a természetjárás. Felhívjak azonban a figyelmet, \hogy elengedhetetlen a jó bakancs, amely kényelmes és amelynek, vastag talpa alkalmas arra, hogy a köves helyeken, is könnyen járjunk. i Természetes az is, hogy semmi *szűk, kényelmetlen holmit ne vegyünk magunkra, a lényeg, a, réteges, kényelmes és könnyű öltözék. Kell egy kis hátizsák, , amelyben elfér néhány dolog, amire szükség lehet: egy pulóver, egy összecsukható esernyő, egy kis elsősegélycsomag (kisebb sérülések a lábakon néha előfordulhatnak) és egy kis csomag szőlőcukor. De ajánlunk még egy napszemüveget és turistabotot is. Aki nem-elégszik meg azzal, hogy csupán lakóhelye környékén gyalogoljon és akit csábít a kaland, az ismeretlen — akár hazájában, akár külföldön —. az vegyen egy jó térképet, amely részletesen feltünteti a gyalogutakat, stb. Persze a természetjárást gyermekkorban legjobb elkezdeni, s különösen korunkban fontos, hogy aztán a gyermekek,. majd a felnőttkorban is szinte- nélkülözhetetlennek tartsák- a- kapcsolatot a természettel, a vasárnapi, vagy a szünidei természetjárást. Elfoglalt szülők számára jó alkalom ez arra is, hogy őszintébb és barátibb beszélgetésekre kerülhessen sor a gyerekekkel, akár az úgynevezett kényes kérdésekről is. Sokat hallunk szívbajokról, rákról, és ezeket a megbetegedéseket nagyon komolyan is vesszük. Az idegességen azonban inkább csak mosolygunk. Első pillantásra valóban úgy tűnik, hogy ez — tulajdonképpen nem is betegség. Az ideges emberek ma erről, holnap másról panaszkodnak. Általában a legtöbben nem veszik figyelembe, hogy az idegesség számos igazi betegség kiindulópontja. Az idegesség a gyomorra, az epére, vagy a szívre koncentrálódhat. Befolyásolhatja. azonban minden más szervünket is. Az idegesség' ugyanis nincs közvetlen befolyásunk alatt, az agytól független, és a test minden részét érintheti, A vegetatív idegrendszer szabályozza hangulatunkat, mint ahogy — befolyásunktól teljesen függetlenül — meghatározza, hogy a test különböző szervei szabályosan működjenek. A modem embernél ezt a ritmust jelentős mértékben megzavarja számos külső befolyás: a lárma, a mindennapi hajsza, a váratlan helyzetek, a harag és sok ezer más tényező. Sajnos, ez, az emberele millióira vonatkozik* Minden izgalom, 1 minden harag újabb méreg a vegetatív idegrendszer számára. Ezek • alól azonban senki sem vonhatja ki magát teljesen. Már a telefon éles hangja is elegendő ahhoz, hogy egyes emr A természetjárás legszebb időszaka az ősz. Nemcsak a festőket ihleti meg az őszi erdő színpompája, az egyszerű ember is elgyönyörködik az őszi lomb vörös-barna-arany színeiben. A derjilt őszi napok az utolsó lehetőséget nyújtják a jó, tüdőtágító sétákra, igazi felüdülésre, a hosszú, sokszor bereknek idegesen összehúzódjék a gyomruk, s egy vita a főnökkel, vagy otthon, egy kritikus közlekedési helyzet — mindez ugyanazzal a következménnyel járhat. S mindezen izgalmak és bosszúságok következtében a vegetatív idegrendszer tartós tév-irányí- tására kerül sor. Az idegesség napról napra nő, s idővel kihat valamelyik létfontosságú szervre. Ez lehet a gyomor, az epe, a szív, de sokszor reuma lép fel és asztma, s egyes orvosok úgv vélik, hogy esetleg rák is. Az orvosok többé-kevésbé tehetetlenül állnak szemben a vegetatív idegrendszer zavaraival. Kezdetben harcolnak ugyan az ideges zavarok ellen orvosságokkal és injekciókkal, és esetleg fürdőkkel, üdülésekkel, sőt alváskúrákkal is megpróbálkoznak — tartós hatást azonban semmi esetre sem tudnak elérni. Ennek oka hogy a kezelt ember továbbra is addigi környezetében marad, amely kiváltotta ideges állapotát. Éppen ezért modern korunk egyik legnagyobb veszélyének nevezhetjük az idegességet, amely százezreknél nap mint nap szinte észrevétlenül -fokozódik. Neves orvosok szerint nagyobb a valószínűség, hogy hatékony gyógymódot találnak a rák ellen, mint az idegesség leküzdésére. Fokozza a veszélyt, hogy az ideges emberek a legkülönbözőbb nyugtató, majd később megint stimuláló szereket szedik. A fokozott nikotin- és alkoholfogyasztás pedig — miután mindkettő maga is méreg — új betegségeket vált ki. Hétfő: Karfiolleves, burgonyapaprikás virslivel, savanyúság. Kedd: Rántott leves, pirított kenyérkockákkal, kelkáposztafőzelék, vagdalt hússal, gyümölcs. Szerda: Burgonyaleves kolbásszal, csipetkével, lekváros palacsinta. Csütörtök: Lencsefőzelék, pörkölttel, gyümölcs. Péntek: Zöldborsóveles, rántott párizsival, burgonyával, savanyúság. Szombat: Bableves, füstölt csülökkel, túrós csusza. Vasárnap: ebéd: csontleves, rakott makaróni, kínai kon- zervhúsból, paradicsommártással, diós patkó, sör. Vacsora: vaj, sajt, körözött, tea. Növényápolás A citromfa nevelése & mi szélsőséges éghajlatúnk mellett a Kelet-Indiáből származó citrom csak üvegházakban nevelhető úgy, hogy termést is adjon. Örökzöld mutatós lombja azonban szép szobanövénnyé teszi, sőt, ahol kedveli a helyet, ahol az üvegezett verandák ablakain ál: télen is elég fényt, napot, meleget kap, még termést is hozhat. A citrom magról nagyón könnyen nevelhető. Az egy-; két napig langyos vízben áztatott magot, homokos* köny-j nyű lombföldbe dugva ültessük cserépbe. Meleg helyen; öntözgetve 2—3—4 hét alatt már ki is kelnek a kis növénykék. Ezután a fiatal ni>j vénykéket természetesen egyesével, lehetőleg mély pálma-! cserépbe ültessük át — hogy a hosszúra növő karógyökerének elég helye legyen t- érett marhatrágyás, agyagos és homokos lombföld keverékébe. A fiatal növénykéket évente egyszer, az idősebbeket 2—3 évenként ültessük át friss, tápdús földbe. Az idősebb tövek gyökérkor szorúját átültetéskor 3-—4 cm- nyivel visszavágjuk. Visszametsszük azonban a koronáját is, hogy a gyökér és lombozat egyensúlya megmaradjon. A metszett fácska koronája így szépen alakítható, formálható is. A 6—7 leveles hajtásokat 3—4 levél felett vágjuk vissza, a citrom ugyanis, ha termést hoz (termő citromfáról ez átoltással jobban biztosítható)- a harmadik-negyedik elágazáson hozza illatos fehér, vagy rózsaszínű virágait és termését. Nyáron árnyas, félárnyékos, szélvédett, vagy megfelelő szoktatás után napos helyen a szabadban is nagyon jól érzi magát, de bő öntözést kíván. Ha a növényt- télen meleg, világos helyen teleltetjük, rendszeres öntözéssel télen is fejlődik. Ha azonban csak alacsony 8—10 fokos helyiségben tudjuk teleltetni, csak kevés vizet adjunk neki, mert a növény ilyenkor nem fejlődik, csak éppen vegetál. Száraz, meleg helyiségben könnyen megtelepszenek rajta a pajzstetvek, de egyszerű lemosással, erős vízsugárral könnyen megszabadíthatjuk tőlük. A citromfácska nevelése is hosz- szadalmas, türelmes munkát kíván, de sok örömünk telhet benne még akkor is, ha termést nem hoz, mert örökzöld leveleivel is szép dísze a lakásnak.
