Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-22 / 271. szám
Nem a íörvéiiv rossz! A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház hőközpontjában a Tucsek fűtésszerelő brigád ideiglenes jellegű gyorsgőzfejlesztő kazánok beszerelését kezdte meg. Célja az épület fűtőberendezésének üzemeltetésével a megfelelő hőmérséklet biztosítása a belső munkálatok elvégzéséhez. Az előcsarnokok, előterek metlahi hidegburkolását végzi a Délity-brigád. Vállalásukat határidőre teljesítik. Foto: Tóth Iván Szovjet asszonyok látogatnak megyénkké Kavargó indulatok A járási tanácskozáson az ifjúság- és gyermekvédelem volt a téma, de sok szó esett családjogunkról is. Szenvedélyesség és nem kis mértékű türelmetlenség jellemezte a vitát, holott nem summázhattak a résztvevők itt sem több problémát, mint amennyi általában, adódik egy-egy járásban. Nem kimagasló a veszélyeztetett gyermekek száma; nem több az állami gon- dozásbavétel és nem kell szembenézniük megoldhatatlan problémákkal sem. Határesetekkel igen, de ezek előfordulása szerencsére elég ritka. Mégis, mi az, ami miatt a tanácskozás előző napirendjénél még oly higgadt férfiak és nők e téma kapcsán jóval emeltebb hangon mondották el véleményüket? Az ér- zelmességnek az a' nemesebb fajtája, ami mögött a kollektív felelősség áll. Éppen ezért bocsátható meg, hogy a sulykok hellyel-közzel messzire találtak repülni és kimondatott többek között, miszerint „rosszak a mi családjogi, gyermek- és ifjúságvédelmi törvényeink.” A tanácskozás végén helyére kerültek a dolgok, lévén, hogy jogászok is vo.tak jelen, mi több, olyan jogászok, akik a szó- banforgó területen ténykednek. Példákkal bizonyították, hogy nem. a törvény rossz, hanem a gyakorlat gyönge esetenként. Pontosabban, nem élünk a törvény biztosította lehetőségekkel. Miért neveztetett rossznak a törvény? Számosait véleménye volt, hogy nálunk csak így, meg úgy „elhagyhatják gyermeküket, esetleg gyermekeiket a szülők, mondván, ott az állam, csináljon velük amit akar.” Az állam mit akar? Egészséges, mert helyükre talált, kiegyensúlyozott állampolgárokat De „ez nekünk fölöttébb sokba kerül.” Az sem ritka, hogy „a keresőképessé cseperedett gyermeket a szülő, aki addig semmiféle érzelmi, értelmi közösséget nem vállalt a gyermekkel, hazaviszi az intézetből.” Továbbá; — „az állami gondozott ■ Paks délkeleti részén, a Kishegyen az elmúlt években új lakótelep helyét jelölték ki. Azóta már elkészült az ötven- hektáros terület rendezési terve, sőt, rövidesen megindul a beépítés is. Pontosan 990 lakást terveztek az ‘ új lakótelepre és természetesen helyet kapnak majd a külöhféle közintézmények és szolgáltató egységek is. Az új lakótelep központjába tervezték az óvodát, bölcsödét, általános iskolát, klubot, könyvtárt, cukrászdát és üzleteket. A helykijelölésnél már figyelembe vették, hogy a község központja - a jelenlegitől délre „vándorol”, a községnek is déli irányba kell terjeszkednie. Az sem kerülte el a tervezők figyelmét, hogy az építkezni szándékozók egyre nagyobb része szeretne városias körülmények között, több szintes társasházban lakni. Éppen ezért a 990 lakásból 324-et már eredetileg is társasházi lakásnak terveztek, de ha az igények továbbra is — Csak as anya? — gyermekek ellátása, ruházata, taníttatása jóval több pénzbe kerül az államnak, mint amennyit tartásdíjként követel a gyermeknevelésre alkalmatlannak bizonyuló szülőtől, de még e csekély tartásdíjak fizetése sem zavartan. Nagyon sok szülő úgy eltűnik a tartásdíj fizetése elől, mintha a föld nyelte volna el. A munkahelyén nem is tudnak ilyen kötelezettségéről.” Nem idézem tovább. A túlzó, mert érzelmekkel telített hozzászólásokból az derül ki, hogy a gyermek, mint fogalom szent, és talán semmi más nem kelt olyan heves közfelháborodást, mint amikor valami visszavonhatatlan, valami súlyos fordulat révén kiderül amit addig is sokan tudtak szomszédok, ismerősök, hogy ez, vagy amaz a gyerek, veszélyes környezetben él. Kiderült a későbbiekben, hogy meglehetősen hiányosak az ismereteink a családjogot illetően, mert akadt vitázó, aki már a válást is ifjúság elleni bűntettnek minősítette. Ami azt'-illeti, volt is némi igaza. Többnyire minden rossz, ami később a gyermekre hárul a felnőttek között szakadásra ösztönző ellentétekkel kezdődik. S ekkor hangzott el az a vélemény is, hogy a „törvény a felnőttek javára humánus, holott a gyermek megmentése, egészséges környezetbe való. helyezése a társadalmi érdek.” Hozzátartozik az igazsághoz, hogy ezt a tanácskozást megelőzően szökött meg családjától egy négygyermekes anya. Az ilyen szokésekré általában párosán kerül sor, ez is így szökött meg, tartózkodási helye talán még máig is ismeretlen. A majdnem kegyetlenségig menően kemény ítélkezésnél — ami. a gyermekeit elhagyott asszonynak szólt — föl sem merült, hogy a négy gyermeknek nemcsak anyja van, hanem apja is?! Természetesen arról sem eshetett szó, az eset kapcsán szerzett tapasztalatokat leszűrve, hogy mi enyhíti, mi súlyosbítja az eltolódnak, ezen az arányon is változtatnak. A társasházi telkeket úgy alakították ki, hogy a lakásokhoz egy-egy 50—70 öles kert is tartozzék. Az első társasházakra — összesen 48 lakásra — már megkötötte az OTP a helybeli építőipari ktsz-szel a kivitelezési szerződést, ezek építése rövidesen megkezdődik. Megkezdődött a község új. központjának kialakítása is. Mint arról már korábban hírt adtunk, — annak idején a rendezési terv makettjének a fényképét is közöltük — a Dózsa György út—Rosthy utca— Rákóczi utca által bezárt négyszögben alakítják ki az új központot. Az első gyakorlati lépés már megtörtént, hat lakóházat’ kisajátítottak a leendő rendelőintézet épületének helyén. A tervek szerint rövidesen megindul a régi lakóházak bontása és a rendelőintézet építése, A teljes program megvalósítása —'az új központ kialakítása — azonban mintegy tíz évet vesz igénybe. Korszerű magatartás! anya lépését? Csak az adott tényről volt szó. Mérlegelés nélkül. Egyébként abban a községben, ahol ez az eset előfordult, még ma is az mondják, hogy „az asszony sorsa a tűrés” meg azt, hogy „az ilyen nőszemélyt meg kellene nyúzni.” Az apáról, az „emberről” továbbra sem esik szó. A családjukat, gyermekeiket elhanyagoló apákról többnyire csak akkor esik szó, amikor mulasztásaik súlyuk révén már hatósági eljárás tárgyát, képezik. Addig nem túlságosan sok történik. Erre megint csak olyasmit idézek, ami itt hangzott el. Sokan kifogásolták, hogy a munkákönyv tartozékaként alkalmazott MIL- lapon nem vezetik fizetési kötelezettségek között az állami gondozásba vett gyermekek után járó tartásdíj-kötelezettséget is. Továbbá, hogy rövid idő óta ismét elutasításra talál egyes üzemekben az az igény, hogy az emberekkel foglalkozni kell. Akkoriban frissen hangzott el egy gazdasági vezető szájából, hogy az ő üzeme „nem nevelőintézet és nincs idő arra, hogy a dolgozók magánéletének problémáival bajlódjanak”. És most térjünk vissza a törvényre, ami kétségkívül jó. Amikor hibákkal gyanúsítjuk, mindig azért tesszük, mert az érvényesítés gyakorlatába csúsznak bele itt-ott vaskosan antihumánus elemek, méghozzá az ügyben fölöttébb érdekelt társadalom részéről, holott alig vitatható, hogy minden közügybe fektetett energia gazdagon fnegtérül. Mit neveznek antihumánusnak? Azt' a nemtörődömséget, ami a problematikus családok környezetében élők köbében így kapott hangot; „Nem az én dolgom, nem szólok bele!” A munkahely részéről pedig a fönt már említett mondat a felelősség felelőtlenül alkalmazott elhárítója: „Nem vagyunk nevelőintézet!” Pedig vagyunk. A hatások, ellenhatások észrevétlen pergőtüzében éljük napjainkat, igenis tudunk hatni, s mi magunk sem vagyunk kivételek — ránk is hatnak a munka- és életkörülmények, a közösség, a jó, vagy éppen rossz példák. Nemtörődömségbe burkolózni manapság mind korszerűtlenebb magatartás, korszerűtlen kivált akkor, ha gyermek- és ifjúságvédelemről, a család védelméről van szó. —U— Közéletünk Tegnap, a délelőtti órákban ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, Vincze József megbízott vb-elnök vezetésével. Először Vida Jánosné, művelődésügyi osztályvezető számolt be osztályának a nevelő-oktatómunka színvonalának javítása érdekében végzett gazdasági, és tartalmi irányitó tevékenységéről. Ezután Sümegi István bátai vb-elnök a vezetése alatt álló tanács irányító, szervező munkájáról adott számot a járási vb-nek. Különböző bejelentések tárgyában hozott határozatok után a vb. . befejezte munkáját A Tolna megyei Nőtanács meghívására ma délelőtt érkezik Szekszárdra Vera Petrovna Jonova, a szovjet nőbizottság titkára, Vera Kirilovna Triboi, moldvai parasztasszony, Orosz Tiborné, az Országos Nőtanács szervezési osztályának munkatársa /kíséretében. A vendégek tiszteletére a Tolna megyei Nőtanács a reggeli órákban ad fogadást, majd délelőtt Tolnai Ferenc, a megyéi pártbizottság titkára fogadja őket. A vendégek és kíséretük délután Tolnára látogatnak, ahol a selyem- és textilgyárat tekintik meg. A program második napján, vasárnap délelőtt megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, délután a Dunaföldvá- ron szervezett nőtalálkozón vesznek részt. Hétfőn a szekszárdi járás több községébe látogatnak, Népújság 3 ahol találkoznak az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó asszonyokkal. HANGOS KAPUTELEFON ma már nem luxus, hanem a modern lakás nélkülözhetetlen tartozéka, mely közvetlen beszédérintkezést biztosít a kapubejárat és a lakások között. Kérje gy ármány ismertetőn két! Gyártja: ( Baranya megyei - Szerelőipari és Szolgáltató , Vállalat. Pécs, Lyceum u. 4. sz. (238) Új lakótelep Pakson 1969. november 22.
