Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-19 / 268. szám
Megszólalnak a szemtanúk A negyedszázados évforduló tiszteletére Elmondta Szöts Ambrus, a rnajosi termelőszövetkezet fogatosa. — Ó, hogyne, azokra az időkre jól emlékszem. Én katonai szolgálatot teljesítettem akkor, de bizony véges-végig azon gondolkodtam, hogyan lehetne megszabadulni az egyenruhától. A rokonok az ismerősök, a családtagok az utak mentén, a pajtákban, az istállókban, s némelykor a jószívű emberek konyháiban találtak maguknak pihenőhelyet. Dél- Bácskából menekültünk és Dunántúlon szóródtunk széjjel, hogy azután majd itt, Tolna megyében találjunk magunknak új hazát. Egyelőre azt sem tudtuk, másnap hol hajtjuk álomra a fejünket. — De hát mondom, én katonai szolgálatot teljesítettem és erőt vett rajtam valamilyen betegség, olyannyira, hogy fölpuffadt az arcom. Valahogy kicsináltam, a kórházba kerülést. Bezzeg eszembe se jutott a hadikórházba befeküdni, ehelyett fölkötöttem a nyúl- cipőt, és elindultam megkeresni a családot, akik az egyik Győr megyei kisközség szélén, valami tanyában tartózkodtak. Megyek-men- degélek. és a jószerencsém oda vitt, abba a faluba, ahol az enyéimet tudtam. Befordulok a falu felső végén éts igyekszem meglátni az asszonyt meg a gyerekeket. Látom ám, hogy egy veres képű SS-katona a teheneket tereli Ausztria felé. Amint észrevesz, nekem áll, és kézzel-lábbal magyarázza: hajtsam ég a teheneket, ő majd felügyel rám. Mondom; hajtsa az anyádistene. én már itthon vagyok, tovább nem megyek egy tapodtat sem. Megmakacsoltam magam és álltam, mint a cövek. Ez a veres képű német erre egy kötéldarabbal végigvert rajtam. Nagyokat csapott a fejemre. Mindegy, kézbe vettem a botot, s az egyik tehénre ráütvén, az ólak felé irányítottam, majd futottam utána, hogy jo irányba tereljem azt a jószágot. Ott meg egy disznóólra leltem, frissen, gyorsan alábújtam, hogy a némettől megmenekedjek. Vacogtak a fogaim, mert a veresképű ha rámtalál, ott helyben belémereszt egy sorozatot. Azután elment a gonosz lelke. — Elég az neki, hogy reggel lévén, kibújtam az ól alól és haza igyekeztem. A menekülőkeit együtt találtam Ott volt Gáspár István családostól, azután György Imre, Tamás Albert, János Orbán. Máté József ég az enyéim. Mondom, ez egy tanya volt a falu alatt és úgy voltunk, hogy mind oda húztak hozzánk. Egyszercsak mondják, no. jönnek az oroszok. Megadtuk magunkat, kitettük a fehér zászlót, Katinak a fejkendőjét. Én azonban, biztos, ami biztos, egyelőre a pincében tartózkodtam. Kár volt beijedni, Szépen, jól el voltunk mi a Vörös Hadsereg katonáival. Bejött hozzánk egy tiszt és ővele szépen elbeszélgettünk románul. Nagyon jó pártfogónk lett ez a tiszt és nemcsak pártfogónk, hanem beszerzőnk is. — összeszedte a gyerekeket. Annyi gyerek volt, mint az iskolában. Elvitte és jóltartotta őket. Én nagyon derék embernek mondom. Harmadnapján azt is meg akarta csinálni, hogy a gyerekeket felöltözteti. Ez már nem sikerült, mert elirányították. Búcsúzóul hozott a gyerekeknek 18 tábla fehér szalonnát, ebből jócskán elfogyasztottunk mi is. Jaj, nagy kincs volt a szalonna, hiszen semmi ennivalónk nem lévén, olykor rengeteget koplaltunk, De még azt sem felejtem el amikor süldőt hoztak a tanyára. Megtörniük mae”nknt zsíros falatokkal, és nyomban szépnek láttuk a világot. Bevonultak a ... • • Ünnepélyes búcsúztató a Felszabadulás téren Sok éves hagyomány immár, hogy a határőrség Tolna megyéből kap utánpótlást. A sorköteles fiatalok egy része őszről őszre határőrnek vonul be. Ez a tény egyúttal elismerés is, és a bizalom megnyilvánulása fiataljaink Értesítjük a menye intézménye t, vállalatait, üzemeit, hogy a Vállalat szervezés című időszakos (negyedévenként megjelenő) szaklap 1970. évben is rendelkezésükre áll. A szaklap — az ipar, a közgazdaság, — az üzem-, a vállalat-, az ügyvitelszervezés-gépesítés, — a gépi adatfeldolgozás. — hálós tervezés, programozás, — műszaki-gazdasági matematika, számítás- technika, — az elektronika, — a vezetéselmélet és gyakorlat legújabb eredményeinek és ezek összefüggéseinek komplex bemutatásával segíti az állami, a szövetkezeti, a tanácsi iparban dolgozó szakembereket az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek megfelelő szervezési és vezetési - koncepciók kialakításában. Az érdeklődő szakemberek a szaklapot 1970. évre a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp., V. József nádor tér 1. szám alatt), vagy bármelyik posta- hivatalnál fizethetik elő. Előfizetési díj: fél évre: 90.— Ft egy évre: 180.— Ft (231) iránt, akikre a legfontosabbat, államunk határainak őrizetét bízzák. Fiáink meg iS felelnek ennek a bizalomnak. Nagyon sokan érdemelték ki a Kiváló határőr jelvényt, és volt, aki a legtöbbet, életét áldozta szolgálatának teljesítése közben. A bevonulás mindig komoly, nagy jelentőségű esemény a fiatalok életében. A korábban szerzett ismerétekkel már ízelítőt kaptak a katonaéletről, a katonai szolgálatról, de ettől a naptól kilépnek' korábbi környezetükből. és tagjai lesznek egy másik, nagy közösségnek, a hadseregnek. Ennek az eseménynek volt színhelye hétfőn a városi művelődési ház. Korábban, a sorozáson már kimondatott a megállapítás: katonaj szolgálatra alkalmas, és kimondatott: önt a határőrséghez vonultatjuk be.., A bevonulással járó adminisztráció külsőleg csak formaság. tartalmában viszont rendkívül felelősségteljes munka a kiegészítő parancsnokság, és a fiatalokat átvevő alakulat tisztjei részéről. Az orvosi vizsgálat még egy alapos kontroll; hiszen a sorozás óta bekövetkezhettek olyan változások, megbetegedések, amelyek miatt valaki nem képes megfelelni a katonaj szolgálattal járó követelményeknek. Szerencsére ilyen eset alig fordult elő. Egyik fiatal például belázasodott. (Ebben az időszakban. ebben a változékony időjárásban könnyű összeszedni egv kis megfázást, influenzát.) Lett volna tán, aki ebből ürügvet talált volna, hogy kimaradjon. De ez a fiatal nem választotta a „könnyebbet”. — Ha már itt vagyok, nem fordulok vissza ... És lehetőség van még egyéb okok. gondok tisztázására is. Közre iá fizhat a családi, a munkahelyi körülmények alakulása. Két fiatal esetében például a munkahely kért felmentést a bevonulás alól. Alapos mérlegelés után az egyik í kérést teljesítették. Amíg az adminisztráció folyt, addig sem unatkoztak a fiatalok, és az őket elkísérő 'sok szülő, testvér, rokon. Rövid filmek elevenítették meg a katonaélet sokoldalúságát; a sokszor nehéz, az időjárással, tereppel dacoló gyakorlatokat, és a derűs szórakozást. A bevonuló fiatalok délután négy órakor már szabályos . alakzatba rendeződve a felszabadulás téren sorakoztak fel, a szovjet hősök emlékművével szemben, ünnepélyes búcsúztatásra. Ez az ünnepség jelkép is volt: ezek a fiatalok majd valahol a határon ünnepük felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját. Az újdonsült határőröket Kollár Ernő alezredes, helvőr- ségoarancsnok köszöntötte, majd a KISZ városi-járási bizottsága nevében Éppel János búcsúztatta a bevonuló fiatalokat kérte őket. hogv az ifjúsági mozgalomban továbbra is úgy. olyan ambícióval vegyenek részt, mint a polgári életben. Ezután zailott le az ünneo- ség utolsó pillanata a helvőr- ségparancsrok és a bevonuló- kat fogadó határőr-alakulat egyik főtisztjének szavaival: — Örnagv elvtá>-s. a bevo- nulókst Öröknek átadom. — Alezredes elvtárs, a be- vonulókat átveszem. Maid ezek után a leendő határőrök — a hozzátartozók kíséretében — zárt alakzatban elindultak az állomásra. Egvik anya - köbben ezekkel a szavakkal fordult az őrnagyhoz: — Csak azért sajnálom, ho<tv elviszik a fiamat mert olvan jóravaló, szófogadó, rendes gyerek... — Fmiatt ne hús'Mi on, néni — vigasztalta az őrnagy —. sőt. kÖSZÖh'i'"k. bony ilvepne'nevelte a fiát. Tlven Tend°s (éravaló gyerekekre yan S7Í;'" ■ ségünk. Ezekkel lehet kom^i-» tetteiket véghezvinni... BI. • • > ünnepi műszak a község felszabadulásának évfordulójára A Tolnai Selyemfonógyárban november 17-től ünnepi műszakot tartanak, abból az alkalomból, hogy Tolna község huszonöt éve szabadult fel. Az ünnepi műszak november 30- ig tart, a községet ugyanis huszonöt évvel ezelőtt ekkor szabadították fel a szovjet hadsereg egységei. E versenyt folytatják a gyári brigádok, a jövő év április negyedikéig. Majd egy másik szakaszban a jövő év végéig, A verseny három szakasza alatt minden brigád részt vesz a szocialista munkaversenyben, külön vállalásokat is tesznek. A mozgalmi, politikai jellegű eseményeket egy előre meghatározott terv szerint bonyolítják. A textilipari dolgozók szak- szervezete a szocialista brigádok részére országos vetélkedőt szervezett. Ezen a gyár tizenhárom brigádja vesz részt. A első gyári vetélkedőre, lényegében selejtezőre, november 23-án kerül sor. Klubdélutánokon kérdés-felelet játékot szerveznek, a felszabadulással kapcsolatos eseményekről. A gyár KISZ-szervezete szavalóversenyt rendez, a szak- szervezet pedig a nyugdíjasok találkozóját készíti elő. Érdekes színfoltja lesz a gyári fel- szabadulási rendezvényeknek az, amikor meghívják a régi dolgozókat, akik párt-, állami, vagy más funkcióba, mint munkáskáder kerültek el. A csábítás és az érvényesülés A fiatal mezőgazdasági mérnök a csábító aján- latokat azzal utasítja vissza, hogy a bátaszé- ki termelőszövetkezetben jól érzi magát, tudását, tehetségét érvényesítheti, idősebb, tapasztaltabb feletteseitől sokat tanulhat, a gazdaságot tehát nem hagyja ott. Izsák Gyttlának hívják, a gyakornoki éveit is Bátaszéken, a Búzakalász Termelőszövetkezetben töltötte. Hívják főagronómusnak, több fizetést ígérnek, mégsem megy el Bátaszékröl, mintegy rácáfol arra a mondásra, hogy senki se próféta a saját hazájállan. Izsák Gyulának az a meggyőződése, hogy akit né- hányszáz forint nyomban levesz a lábáról, s aki nem tud ellenállni a magasabb beosztás kísértésének, az örökké vándormadár marad, képességeit soha nem tudja kibontakoztatni. Másrészről meg szerinte az alkotó fiatal értelmiségi ember számára az már érvényesülés, ha elképzeléseit megvalósíthatja, ha hagyják dolgozni. S a bátaszéki Búzakalász Tsz ebből a szempontból is jó terep a fiatal szakemberek számára. Az érvényesülés gátja és lehetősége a fiatal diplomások körében szinte állandó beszédtéma. Vannak borúlátó emberek. Gyakran halljuk, az előrejutást, a féltékenység, az irigység, a tehetségtelenség gátolja. Bizonyára akad erre jócskán példa, csakhogy összességében Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben a valóság más képet mutat. Olykor éppen az a fiatal diplomás nehezíti meg . a saját érvényesülését, aki még a minimális „kivárási” időt sem képes elviselni, s mire az egyik üzemben megismernék, már továbbáll. A többség viszont az érvényesülés útját munkájával, helytállásával egyengeti és ez a megoldás látszik jobbnak, célravezetőbbnek. A lények sokasága bizonyít. A dombóvári járásban mindenki ismeri Ham- buck Imrét, a mucsi termelőszövetkezet főagronó- musát. Ott kezdte, és mély meggyőződéssel állítja, hogy ott is szeretné befejezni. Hiába hívják, hiába csábítják nem megy. Perge Istvánt, a gyulaji tsz fő- agronómusát is megemlítjük. A gyulaji község volt a formálója, ' és érvényesülésének kohója. Beosztott szakemberként dolgozott évekig, megismerte az embereket, őt is megismerték és amikor eljött az idő. senki másra nem eshetett a választás, kizárólag őrá. Föagronómüs. Vass Istvánnak, a Dalmandi Állami Gazdaság igazgatójának feltettük egyszer a kérdést: Van-e élettere a fiatal szakembereknek a gazdaságban? Meglepődve mondta: ki állíthatja ennek az ellenkezőjét? A több ezer holdas kerületek vezetői kivétel nélkül fiatal emberek, közülük sokan a gyakorlati éveket is Dalmandon töltötték. Túlzás nélkül állíthatjuk, a 25—35 év közötti agrármérnökök többsége tudásának, képzettségének megfelelő beosztásban dolgozik, az érvényesülés útját járja még akkor is, ha nem mindig vezető, hanem beosztott. Érdemes megfigyelni éppen ők azok, akik az anyagi, vagy a pazicionális csábításnak ellentállnak, s nem a jobbnak látszó munkahelyek keresésével, hanem a jobb munkával bizonyítanak. Felszabadulási mozibérlet Újszerű kezdeményezéshez fogott a megyei moziüzemi vállalat. A felszabadulás óta eltelt negyed század során számos kiemelkedő filmalkotás született, hazánkban éppúgy, mint a baráti államokban. Gondolunk az olyan művekre, mint a Budapesti tavasz, Valahol Európában, Körhinta, Bakaruhában, Ballada a katonáról, Szállnak a darvak és még számos más. Ezek többsége ma már csak ritkán, vagy épp a Filmmúzeum műsorrendjében szerepel. A moziüzemi válla-: lat most a megye felszabadulásának kezdetétől az ország teljes felszabadulása befejez- tének jubileumáig terjedő időszakra nyolc-tíz ilyen nagy fontosságú film megtekintésére jogosító bérlétsorozatot indít, olyan jelentős kedvezménynyel, hogy egy-egy film megtekintése nem igényel két forintnál nagyobb kiadást. A sorozatnak az emlékek felelevenítése mellett bevallott célja, a filmesztétikai tudás terjesztése és gyarapítása is.
