Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-16 / 266. szám

Pedagógia Divat ,„Miért“-korszakok a gyerekeknél Az első „miért-korszak”, amely a.kiesi 3—4 éves korá­ban jeleOjtijfezik, , a .gyermek fejlődéséhéit közismert élet­szakasza. A gyermekre nap mint nap' új benyomások tö­mege zúdul. A világ új és új jelenségeivel találkozik ottho­nában, utcai sétáin, az óvo­dában, és a mesékben is, amelyekkel aludni tér. Meg akarja érteni ezeket a jelen­ségeket,!. melyek bámulattal töltik el-rés amelyeknek' sok­szor mégí a nevéti sem tudja. Töpreng és problémáival' ah­hoz forclul, aki legközelebb áll hozzál * k GYERMEK ÉRZELEMVILAGA NYILATKOZIK MEG „Anyu, miért-lték ' az ég?’’ „A maci él,?; Miiért n,ejm .él?’’ Es így tovább..-A miértek so- ra szinte. Véfeé'érhetetlep... A., sok miértben a gyermek ér­zelemvilága -is megnyilatko-' zik, szoros kötődése a felnőtt- höz, aki* éí;ős, okos és jfe, aki a biztorj^ágot ég a szeretetet adja neki. Nélküle .elveszett­nek érzi magát af lüs ember- palánta. Ki mástól is lehetne megkérd.ezni ezt a rengeteg tudnivalót, íiiint tőle? Ha a felnőtt á -miértekre türelmet­lenül, idegesen, ledorongolóan válaszol, ez az első lépés a szülptjőJ yalpi elidegenedés út­ján!* • ’ A „miért-korszakban” — az elsőben éppúgy, mint a ké­sőbbiekben ^- ai. kicsi értelmi szintjéhez, , fogalomköréhez szabott komoly .1 válaszadás ’ éppúgy kötelező, mint ahogy vitathatatlan,, rszülői köteles­ség testi elljStöttságáról, ételé­ről, fürdőjétók .> gondoskodni. Gyermeke^,.%’%)éjisapni, nem venni kqHjrpKt»>i-''bűn. még­ha nemMz®e]Íel:,-ís a tör-" vénytártwk^-ármiiyén badar­ságnak tefeasik' is felnőtt für lünknek.,',afsp^'migrt, a válasz­adást . n'em gzab'ad elutasítani, még türelmesen sem. •” T' ' \ MINDÉNT?'MEG kell ' MAGYARÁZNI , V - ‘ Az is -Mp-i;,a'iíicsi amúgy is gyenge fiádon . álló önbizal­mát, ha kezdésére Hlyen vá­laszt kap:lkkTe; ezt' még nem érted 1” Ügy* kéíl válaszolnunk hogy a gyermek megértse. A válaszadással, szókincse, foga­lomköre is bővül, „Miért süt a nap?” — tudakolja három— négyéves kislány vagy kisfiú. ..Hogy ,-jó meleg legyen, at­tól kinyiinak a virágok, meg­érik a sok finom gyümölcs” „Miért?” — kérdezősködik to­Hétfő: Vaj, sajt, körözött, tea, keriy.éij/, gyümölcs: Kedd: Zöldségleves, .natúr szelet i . pirított burgonyával, páprilmsaláta. ­Szerdai; -'Zellerkrém-leves, zöldborsófőzelék, tükörtojás­sal. j »k Csütörtök: Rakott burgonya, gyümc|esífy 'vy-'. Péntek: ' ■ Tökhágymal'eves, káposztás kocka, gyümölcs. Szombat: Halászlé tésztá­val, túrós csusza. Vasárnap: Ebéd: Becsinált leves, töltött csirke, hasáb- burgonyával, dinsztelt ká­posztával, bor, vegyes kompót. Vacsora: hideg sült, burgo­nyasaláta. vább, mert esetleg nem érti mit jelent, hogy „megérik”. Meg kell rr^agyaráznunk ■ „Azért; mert meleg napsugár kell ahhoz, hogy a virágok, gyümölcsök nőni tudjanak. És így tovább.. A GÖLYAMESÉT NE! A gyermeki szexualitás, a nemi ösztön kezdetleges for­mája korán kialakul, a gyer- riiek'örifél'edten játszik, ismer­kedik • saját testével.. Ezt meg­tiltani,. ezért megdorgálni, bűntudatot plántálni el ben­ne. a legnagyobb felelőtlen­ség, lelkiismeretlenig. Olyan súlyos vétség, arrtely egész életére kiható ■ gátlások for­rása lehet.. Mikor a- gyermek­nél előtérbe kerül a „nagyok”- at összefűző „titok” megsejté-; se, amelyből ő ki van rekeszt- ve — ez amúgy, is ismét csak ..kjsebbrendűgégi .érzésekkel te­líti. S komolyan és a lehető­ség szerint őszintén válaszol­junk: „Hogy születik a kis­baba?” Ez a kérdés a felnőt­tek szemében riasztóbb, ké­nyesebb, mint a gyermekében, akinek tudatában még össze­mosódik a mese és valóság, és egyáltalán nem fogadja meg­ütközéssel az élet természetes jelenségeit. Hol volt ő, a ki­csi, mielőtt világra jött? A helyes válasz: édesanya a tes­tében hordta, a szíve alatt. S hogy került oda? Falusi gyer­Barkáesolás Nem mindig Divat lett a . barkácsolás, ■ mert csak ritkán’ lehat szak­embert találni, aki a háztar­tásban néhány forintos javí­tást elvégezzen.^ Ezért terjed a 'fővárosban és vidéken is a „Csináld magád” mozgalom. Budapesten például beren­deztek egy olyan barkácsoló műhelyt, ahol bútorgyárakból megmaradt bútoralkatrészeket lehet vásárolni, amelyekből otthon könyvállványok, szek­rények vagy egyéb célszerű bútordarabok készíthetők. Az otthoni javítások, bar­kácsolások végzéséhez szer­számok kellenek. Elsősorban kéziszerszámok: egy jól meg­reszelt fűrész, néhány kala­pács, egy-egy csavarhúzó, szeghúzó-harapófogó és így tovább. Szaküzletekben, igaz nagyon drágán, árulnak azon­ban már olyan villanyfúrót is,' amivel csiszolni is lehet, olyan asztali esztergapadot, ■ amellyel menetvágásokat is el lehet végezni. Ezekhez azonban mégis szakértelem szükséges. Nem veszélyesek-e az ott­honi javítások, a bárkácsolás egyes műveletei ? Bizony veszélyesek íehet- neki Villamos készülékhez, legalábbis a belső szerkeze­tükhöz nyúlni szakértelem nélkül, nem szabad. Sem rá­diót, sem tv-készüléket, mo­sógépet és a más elektromos háztartási gépet sem szabad avatatlan kéznek javítania, mert -életveszélyes áramütést okozhatnák! Gyárilag ugyan rendszerint kétszer szigetel­tek, de; ha nem szakember szereli, könnyen megsértheti a 'biztonsági berendezéseket. A '"megsérült kapcsolók rend- behozatala is szakembert kí­ván, s ezek csak áramtalaní- tás után javíthatók. A 220-as elektromos áram nagyon könnyen halálos áramütést okozhat. Ugyanilyen veszélyt hordoznak magukban a ház­tartási gépek megsérült, tol­dozott, foltozott kábelei is. Ezeket toldozgatás, foldozga­mekeknél még könnyebb a vá­laszadás olyan példákkal, ami az egész természetben törté­nik. Miért nem felel meg a gólyamese? — kérdezhetné a felnőtt). Azért, mert nem bír­ja el a későbbi szembesítést a valósággal. Ha a gyermek érettebb ko­rában rájön arra, hogy szü­lei becsapták, nem hisz többé nekik — mert eljátszották, so­kan végleg eljátszották a bi­zalmát. A gyermeket vegyük komolyan, kezeljük kis korá­tól egyenrangú félként. Csak ezen a módon tudjuk őt olyan erős szállal — jó példával — magunkhoz fűzni, melynek emléke melegével, tisztaságá­val egész életútján végigkí­séri. Bars Sári veszélytelen tás helyett ki kell cserélni. Aki netán villanyfúrót hasz­nál, az is nagyon ügyeljen. A villanyfúrókhoz azelőtt transz­formátor kellejt, mert 24 vol­tosak voltak. Ma ehhez is, mint minden elektromos ház­tartási géphez, 220-es áram kell. így tehát otthon csak azo­kat a műveleteket végezzük, amelyekhez egyszerű kézi- szerszám kell. Kulcsreszelés­hez például elég, ha van egy készlet tűreszelőnk és né­hány kisebb reszelünk. A cinnel való forrasztást is el­végezhetjük egyszerűbb bronz­pákával. Maradjunk meg á kéziszerszámoknál, inkább, amelyekkel sokféle vas- és famunkát, ajtózsanírozást, vízvezetéljcsap-bőrözést egyéb javítást, fúrást, faragást ve­szélytelenül elvégezhetünk. És bár a gyakorlat tesz mes­teré — úgy mondják, de a csakugyan szakértelmet kívá­nó elektromos munkákhoz mégis keressünk szakembert: Ne feledjük el, hogy a bar­kácsolás, ha szükségszerűen „divattá” is lett, nem mindig veszélytelen. Zs. L. Röviden Úszórekord Kölnben a hathónapos André Auch minden segítség nélkül nyolc percen és 45 másodpercen át fenntartotta magát a vízen. Ez új úszórekord a csecsemők ka­tegóriájában. A kis Andre • egyike annak a 25 csecsemőnek, akiken a szak­emberek szeretnék bebizonyítani, hogy az emberpalántáknak velük született úszóreflexük van. André Auch már kéthónapos korában úszott. A világ papírfogyasztása A világ papírfogyasztása 1966-ban 18,1 millió tonnát Jön a tél A szovjet divattervezők l egújabb divatkollekciójából mutatják be ezt a csinos téli modellt. A nagy orosz telekhez alkalmazkodva tervezik a tervezők a meleg, de modern, divatos vonalú bundákat, amelyekhez to műbőrtől kezdve a legnemesebb prémig sokféle szőrméi és bőrárut használnak fel. A divat az bizony divat, s a bundák ennek megfelelően rövidek, amint azonban látjuk, a tervezők jó hosszú szárú csizmával toldották meg a meleg öltözéket. Szőrmével bélelt, télié sített műbőrkabát, fehér nut- Tiagallérrnl. Társastánc-történelem Kultikus szertartások része volt A mai társastánc Francia­országból származik. Bár már évszázadok óta hozzátar­tozott az udvari ceremóniák­hoz, szélesebb körben csak a XVIII. század elején terjedt el. Ettől kezdve a városok­ban egymás után keletkeztek a tánctermek, ahol összejö­veteleket tartottak. A mozdulat és a hang az ember legősibb kifejező esz­köze. A tánc eredete is a tör­ténelem előtti időkig nyúlik vissza: kultikus szertartások része volt. A bronzkori bar­langrajzok már sok táncjele­netet ábrázolnak. Az őskori táncok nyomait ma is meg­találhatjuk a primitív né­pek harci és varázstáncai- bán, s egyes motívumait a modern népek népi táncai máig is őrzik. A modern társastáncnak alig van közös vonása a né­pi tánccal vagy a balettel, a művészi tánccal. Az utóbbiak kifejező ereje a mozdulatok­ban, az egész test kifejező mozgásában és az arcjáték­ban (idegen szóval: pantomi- míka) rejlik. A népi“ tánc és a balett egyes mozdulatai, in­kább mint díszítő elemek, itt­tett ki. Ebből 9 millió tonna jutott az Egyesült Államokra Az egy főre jutó éves papír- fogyasztás az Egyesült Álla­mokban 30,2 kilogramm, ■ Eu­rópában 10,9 kilogramm, Af­rikában pedig mindössze 90 gramm. ' ; Kevesebb gyermeksírás A Szovjetunióban egy olyan készüléket . .konstruáltak, amely méri a pelenka ned­vességét és jjelzi az anyának, hogy pelenkát kell cserélni. A cU.Sirettadoboz nagyságú készülék előbb jelez, mint ahogy a gyermek sírásával figyelmeztetné az anyát. ott azonban a modern tán-, cokban is fellelhetők. • He­lyenként és időnként sikerrel igyekeznek a több száz éves tánckultúra táncanyagát „par- ketképessé” tenni, például a dél-amerikai szafnbát, a csa- csa-csát, a görög szirtakit, vagy a mi csárdásunkat. De ezeket a táncokat is — a né­pi hagyománnyal ellentétben- — nem egyedül vagy csoport­ban, hanem párosán táncol­ják. Tágabb értelemben a tár­sastánc -nemcsak meghatáro­zott szabályok szerinti moz­dulatok soFa, hanem bizo­nyos életstílust is kifejez és tartalmazza a társas kapcso­latok történelmileg kialakult illemszabályait. Nem véletlen, hogy valaha a táncolást tánc- és illemtanórán tanították. A táncolás megtanít emberek között mozogni és szinte kö­telez az udvariasságra. Kelle­mes izgalmát jelent a táncra való készülődés is. A táncra ugyanis a divat, sőt a kozme­tika is rányomja bélyegét. Egy bál, egy táncestély vagy akár csupán egy táncos ösz- szejövetel nehezen elképzel­hető szép ruhák, divatos fri­zurák nélkül. A versenytánc tulajdon­képpen már sportnak szá­mít. Ehhez különös tehetség és sok-sok gyakorlat szüksé­ges. A kettő meghozhatja a sport mestereinek kijáró di­csőséget. A fiatalság körében a ha­gyományos társastánc mellett nagyon népszerű az erőteljes ritmusú beat-tánc is. A han­gulat fesztelen, elveti a me­rev formákat, és nagyobb szerepet kap a rögtönzés. Eh­hez a tánchoz nem illenek a libegő estélyi ruhák, az ün­nepélyes öltönyök és a lakk- cipők. De csak idő kérdése és a mindenkori fiatalok is le­higgadnak, megállapodnak és visszatérnek a társastánc, kor­hoz nem kötött szetidebb for­máihoz. (E. R.)

Next

/
Thumbnails
Contents