Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-14 / 264. szám

Önkiszolgáló tűzifaakció „önkiszolgáló” tűzifaellátást kezdeményezett Tamásiban a Gyulaji Állami Erdő- és Vad­gazdaság a lakosság téli tüze­lője beszerzésének megköny- nyítésére. Németh László, az erdő- és vadgazdaság igazga­tója közölte: az erdészetek ve­zetőinek, képviselőinek szerdai és csütörtöki értekezletén el­határozták, engedélyezik, hogy a környékbeli lakosok az er­dei vágás terű leteken ottma­radt, fel nem dolgozott faanya­got, ágakat felesben össze- gvűjtsék. azonkívül az erdők sűrűsége miatt elszáradt, vagy a viharok által tövestői ki- döntött, úgynevezett száradék- fát bérben kitermeljék és megvásárolják. Ilyen száradék- fákkal tele van az erdő, s vol­taképpen ezek egészséges, tü­zelőnek kiválóan alkalmas száraz fatörzsek. Ha például két ember 4—6 köbméternyit kivág, kitermel, bérüket kifizeti az erdészet, ugyanakkor az általuk kitermelt fát saját részükre megvehetik és hazaszállíthatják. Az igénylők a kerületvezető erdésznél jelentkeznek, kiter­melik a fát, $ amikor azt. át­veszik, a fizetés után bármikor elszállíthatják. A közületeknek, intézmé­nyeknek — amelyeknek nincs módjuk ilyen munkára —. így például iskoláknak, tanácsok­nak és tsz-eknek az erdőgaz­daság saját gépeivel kitermeli és rendelkezésükre bocsátja a tűzifát, igénylésükre. A kezdeményezésnek első­sorban a lakosság ellátása a célja: a helybeliek maguk gon­doskodhatnak tüzelőjükről, az erdőgazdaság pedig az így fel­szabaduló tűzifakészletét Bu­dapestre és az ipari Közpon­tokba küldheti. Egyben javul majd az erdők egészségügyi ál­lapota, s olyan értéket haszno­sítanak, amely máskülönben tönkremenne, elrothadna. Pári környékén máris csak­nem ezer köbméter száradék- fa kitermelésére, jelentkeztek. BALLABÁS LÁSZLÓ Állatorvosok Tolna megyében Beszélgetés dr. Kováts Jenővel, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás igazgatójával — Ma Tamási egy országos állategészségügyi tanácskozás színhelye. Nem az első eset, hogy Tolna megyét választják az állategészségügyi tanácskozások színhelyéül. Úgy véljük, ez az önök munkájának az elismerése is. — Nem tagadom, mi sokat nyüzsgünk, azon túl is, amit kellene csinálni. Részben a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, részben az egyetem révén és a közvetlen kapcsolatok eredményeként például sok eljárást, gyógyszert itt, Tolna megyében próbálunk ki. — Erről a közvélemény nem sokat tud. Igaz, az állatorvosok munkája nem nevezhető látvá­nyos munkának. — Ennek ellenére elismerik és méltányolják az Állategész­ségügyi Állomás, és egyálta­lán a Tolna megyei állat­orvosi kar munkáját, tevé­kenységét. Azt, ami nélkülöz­hetetlen része a mezőgazdasá­gi üzemek működésének. Hogy mást ne mondjak, akár kézbe is adhatom az egyik jegyző­könyvet. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága októberben foglalkozott az Állategészség­ügyi Állomás munkájával. A vb jegyzőkönyv-dicséretben és elismerésben részesített min­ket. — Gyakran hallom, hogy az önök munkája sem nélkülözi a közgazdasági elemzést. — Bármennyire meglepő, ez így van. Illetőleg nem meglepő, ha így van, hisz mint minden te­vékenység, az általunk végzett tevékenység értéke is kifejez­hető számokban, egyáltalán, hogyan értékelhetnénk dolga­inkat, ha nem vizsgálnánk meg egy-egy tevékenységünk úgy­nevezett forintkihatását. Az ál­latorvosok munkája csakugyan nem neveztető látványos mun­kának. Hivatkozni szeretnék éppen a mai országos tanács­kozásra, ahol röviden a követ­kezőkről lesz szó: a tőgybeteg­ségekről. Megkísérlem össze­foglalni. A tej magas tápérté­kű, de rendkívül érzékeny tápanyag. Minősége döntően függ a tejet termelő tehén egészségi állapotától, tartásá­tól, takarmányozásától, a tej megtermelésének körülményei­től, a begyűjtéstől és a feldol­gozástól. A tej higiéniai értéke azonban mindenképpen kap­csolatos a tőgy egészségi álla­Távol és mégis közel... A látók és a látóképességükben megrokkant emberek világa egy és ugyanaz, áe életük más a látóknak és más a megrokkantaknak, akik távol és mégis nagyon közel élnek valóságunkhoz. A Vakok és Csökkentlátók Szövetségének kerületi és helyi csoportja Dombóváron élénk szervezeti életével már régóta fáradozik azon, hogy tagjai semmiképpen ne maradjanak távol a hét­köznapok valóságától. A fáradozás nem etedménytelen és nem hiábavaló. Nemrég teljes létszámú ülést tartott a csoport. Az ilyen alkalmak nem ritkák ugyan, mégis most ünne­pélyesebb volt az összejövetel, mint máskor szokott és még többen eljöttek, mint máskor: találkozni, gondo­latokat cserélni és megünnepelni a Nagy Októberi For­radalom 52. évfordulóját. Egy-egy ilyen találkozó rend­szerint úgy zajlik, hogy jelenlétükkel megtisztelik a csoport tagjait a járás vezetői, többnyire tömegszerve­zeti vezetők. Az esemény meg is érdemli a figyelmet, a személyes jelenlétet. Ez történt most is. A novemberi találkozó, a szokott programon kívül nemcsak azért volt tartalmas és szép, mert a győztes forradalmat olyan emberek ünnepelték, akik látni soha nem. lát­hatják a forradalom vívmányait, hanem azért, mert itt határozták el közösen a decemberben tartandó vakok napjának, és az öregek napjának együttes meg- lendezését. Dombóvárott is sor kerül évente az öregek napjának megünneplésére, ezt az eseményt az idén december 8-án kívánják megrendezni a tömegszerve­zetek, a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront, a Vakok és Csökkentlátók Szövetségének területi és helyi cso­portjának aktív segítségével. Reméljük, hooy ez a nagy előkészületet igénylő esemény ismét új lépés! jelent majd a látók és a látóképességükben károso­dottak közeledésében. S az öregek sem veszik rossz néven, hogy a nagy család így bővül, lesz teljesebb ... pofával. Tőgybeteg tehenek olyan tejet szolgáltatnak, amelynek kémiai és fizikai tu­lajdonságai többé-kevésbé je­lentős elváltozásokat mutatnak és a ' gyulladásos termékek hozzákeveredése miatt a tej tápanyagként való felhasználá­sát ez a körülmény már fel­tételessé teszi. A tőgy már sok­szor akkor is beteg és már akkor is elváltozott tejet ter­melhet, amikor külső vizsgá­lattal ez még egyáltalán nem észlelhető. A tőgy gyulladások okozta vesztesége népgazdasá­gunknak becslésem szerint évente három-négyszáz millió forint kárt okoz. Mit akarok ezzel mondani? Azt, hogy ami­kor mi az előbb említett be­tegség kártételeinek vissza­szorítása érdekében munkál­kodunk, akkor ez a tánykedé- sünk minden látványosságot nélkülöz ugyan, de népgazda­sági haszna felmérhetetlen. — Háromszáz-négyszáz millió forint kár? Szinte hihetetlen. — Nincs oka "kételkedni. Azt azonban talán sikerül érzékel­tetnem, teljesen hamis az a nézet, amelyik az állatorvosok munkáját kizárólag az elhul­lások, a kényszervágások as­pektusából értékeli. Ennél több­ről van szó. Tavalyelőtt dr. Barócsay Györggyel végez­tünk 35—40 kocával kísérlete­ket Kölesden. Négy hónap múlva értékeltük a kísérletek eredményét, s megállapíthat­tuk, az a gazdaságnak negyed- millió forint tiszta hasznot ho­zott. Évekkel ezelőtt a paksi járásban felmértük, hogy mi­lyen kárt okoz a sertésbélfár- gesség. Ez sem látványos dolog. Végeredményben kiszámoltuk: a bélférgesség és a szarvas- marhák mételykórja annyi kárt okoz, takarmányból, amennyi­ből két tsz egy éven keresztül a teljes állományát etetheti. — Gondolom ebből követke­zik: a mezőgazdasági üzemek­ben az állategészségügy jelenléte milliókban mérhető haszon. De számomra némelykor úgy tűnik, vizsgálataik eredménye nem kap megfelelő nyilvánosságot. — De igen. Az állatorvosi lapokban rendszeresen publi­káljuk azokat. Sőt, a megyében is. Az idén eddig a palánki me­zőgazdasági technikumban 10 előadást tartottunk. A Vörös- kereszt rendezvényein, a járá­si értekezleteken, a vándor- gyűléseken ugyancsak szót ké­rünk és szót kapunk. Novem­ber 24-én és 25-én lesz Buda­pesten a magyar állatorvosok napja. Dr. Czéh Miklós kollé­gámmal ott is felszólalunk." — Az állatorvosok állandóan ott vannak a mezőgazdasági üzemekben? — Aki ennek az ellenkező­jét állítja, az csal. — Az Állategészségügyi Állo­más igazgatója hogyan véleke­dik az állatorvosok megbecsü­léséről? — Megítélésem szerint az állatorvosok megbecsülése ki­mondottan jó. Gyakran fordul elő, hogy a termelőszövetkeze­tek a jó munkát premizálni szeretnék. Itt azonban sajnos központi elvek érvényesülnek és én a premizálás, a jutalma­zás semmilyen formáját nem engedélyezhetem, még akkor sem, ha egyes kollégák eseté­ben személy szerint egyet is értek a termelőszövetkezet ve­zetőivel." 'V. . — önöknél nincs anyagi ösz­tönzés? (. — A hatósági állatorvos fix- fizétést kap, besorolása szerint. A termelőszövetkezetben vég­zett munkájáért viszont annak az összegnek á 48 százalékát kapja, amelyet a közös gazda­ság a teendők ellátása címén fizet be hozzánk. Az állat­orvos tehát a besorolás sze­rinti fizetéséért köteles ellátni mindennemű hatósági és igaz­gatási teendőt, az előbb emlí­tett 48 százalékért pedig a termelőszövetkezet állatállo­mányával kapcsolatos minden, munkát. Megjegyezném még talán, hogy a termelőszövetke­zetek az állatállomány nagysá­gától függően fizetik az ellátá­si díjat. — Tegyük fel, hogy van két tsz, ahol az állatállomány nagy­sága azonos. Az egyik tsz-ben az állatorvos jól dolgozik, a másik tsz-ben rosszul. — A besorolás szerinti fix- fizetésen felül az egyik is a 48 százalékot kapja és a másik is. — Kováts elvtárs, nem képzel­hető el* hogy az egyik állat­orvos jobban dolgozik, mint a másik? I — Feltétlenül elképzelhető. — Akkor miért nem juthatna kifejezésre ez forintban is? Ezek után az az érzésem, hogy ami­kor az állatorvosok termelőszö­vetkezetekben végzett miiBká- járól beszélünk, akkor az elis­merés kizárólag erkölcsi elis­merést jelent. — Igen. — Hány állatorvos dolgozik Tolna megyében? — Száznégy. y — Többre volna szükség? — Én erre a kérdésre a kö­vetkezőket válaszolnám: Az or­szágban Tolna a legjobban el­látott megye. Tíz állatorvos­nak azonban nyomban tudnék munkát adni. Hozzáteszem, nem kinti munkát — mondot­ta befejezésül dr. Kováts Je­nő, a Tolna megyei Állategész­ségügyi Állomás igazgatója. SZEKULITY PÉTER Közéletünk Csütörtökön tartotta ülését a Bonyhádi Járási Tanács VB. Elsőként Papp László fiók­vezető tartotta meg beszámo­lóját „Az Állami Biztosító bonyhádi fiókjának 1868 6B évi munkájáról.” Ezután dr. Sziget György az anyakönyvi ügyintézés tapasz­talatairól beszélt. A járás 20 anyakönyvi kerületében min­denütt szakvizsgával rendel­kező személy végzi a teendő­ket, ennek ellenére a közsé­gekben számos hiba és kisebb- nagyebb gondatlanság tapasz­talható. Fokozza még a ne­hézségeket az ilyen esetekben szükséges felszerelések hiánya is. A vb utasította az illetékes osztályok vezetőit, hogy te­gyenek intézkedéseket a hi­bák felszámolására. * Tegnap délelőtti ülésén a Tamási Járási Tanács Végre­hajtó Bizottsága a kisszékelyi tanácsi igazgatás, egyes kér­déseivel, továbbá az általános iskolai diákotthonok helyzeté­vel és tartalmi . munkájával foglalkozott. Ez utóbbi napi­rendi ponthoz Nagy Imre művelődési osztályvezető ké­szítette , az előterjesztést. Eb­ben megállapítja, hogy mind a pincehelyi, mind a gyöpki diákotthon személyi és tárgyi feltételei alkalmasak eredmé­nyes oktató-nevelő munkához. A pedagógusok tevékenységé­nek legtöbb áldozatot követelő része a közösségi magatartásra nevelés. Bár jelenleg a hely­zet kedvező, meg kell emlí­teni, hogy korábban gyönki otthonban aszerint csoporto­sultak a gyremekek, hogy me­lyik tanyáról jöttek, s össze­fogtak a más tanyáról érke­zettek ellen. Gyönkön ered­ményesek a tanulmánvi szint emelésére tett erőfeszítések. A múlt tanévben a községben az '"skolai átlag 3 5. az otthonban 3,6 volt. Külön kiemelésre méltó, hogy ebben az intéz­ményben soha egyetlen diák sem bukott meg, még félévkor sem. Parkett minden mennyiségben A Fatelítő Vállalat dombó­vári üzemében készített par­ketta országos hírű: kiváló mi­nőségét még a MÁV szigorú átvevői sem tudják kifogásol­ni. A termelés növelése érdeké­ben hozzáfogtak egy szárító- kaimra építéséhez, ennek se­gítségével gyorsabbá válik a fa feldolgozása, ugyanakkor egyenletes minőségben tudják az árut a megrendelőknek kül­deni. Gyalugépek és más cél­gépek felállításával *a jelen­legi évi 80 ezer négyzetméte­res termelői kapacitást jövőre 150 ezer négyzetméterre nö­velik. A SZOT-üdülőhálózat dolgozóinak helyzetével foglalkozott a KPYDSZ elnöksége A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége a közelmúltban . értékelte a SZOT-üdülőhálózat mintegy 5000 dolgozójának helyzetét. A szervezett üdültetés két évtizede alatt a hálózat mun­kája, színvonala sokat fejlő­dött. Az ellátás-javítása érde­kében több helyen, például a Dél-balatoni Üdülési Igazgató­ságnál kisegítő üzemeket — sertéshizlalót, zöldségtermesztő részleget, kertészetet stb. — hoztak létre, másutt megszer­vezték a kereskedelmi, ven- dégláfóirari . tevékenységet. Az üdülők üzletei évi 17—18 millió forintos forgalmat bo­nyolítanak le. s az összeg egy részét az üdültetés színvonalá­nak további javítására fordít­ják. Az üdülőhálózat dolgozói­nak helyzete is sokat javult, élet- és munkakörülményeik azonban sok helyen nem meg­felelőek. Az országosan jelentkező munkaerőhiány az üdülőháló­zatban Is fennáll. Szakácsot, cukrászt például szinte lehe­tetlen pótolni, kevés a felszol­gáló, a konyhai segédmunkás, a takarító, a szakiparos. Gyakori és nagy mértékű a túlórázás, ezért viszont ■'sek sima órabért kapnak a iol- gozók. Az üdülők dolgozóinak alapfizetése körülbelül a ke­reskedelmi vendéglátás szint­jén mozog, összkeresetük azon­ban alacsonyabb, mert nem kapnak jutalékot. A vizsgálat alapján a szak- szervezet elnöksége felkérte a SZOT üdülési főigazgatóságál a hiányosságok megszüntetésé­re. Gyors intézkedés szüksé­ges például a túlórák pótlékolt elszámolására, a készenléti dí­jak és az éjszakai pótlékok jogszabály szerinti rendezésé­re. A szakszervezet határoza- , ta szerint perspektívában felül kell vizsgálni a SZOT-üdiilők dolgozóinak jövedelemarányait és anya?; ösztönzésük rend- w^réi. (Aítjj

Next

/
Thumbnails
Contents