Tolna Megyei Népújság, 1969. november (19. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-13 / 263. szám
A pártélet időszerű hérdései Politikai munka magasabb szinten TV apjainkban egyre több ’ szó esik a szakszerűség fontosságáról. Társadalmunk minden dolgozója — vezető és beosztott egyaránt — szüntelen ösztönzést kap ahhoz, hogy sajátítsa el, emelje magasabb szintre munkájának elméleti, szakmai alapját. Általános tapasztalt, hogy életünk valamennyi területén a fejlődés kulcskérdése lett a nagyobb hozzáértés, az alaposabb szakmai felkészültség. Azonban mint minden újszerű követelménynek, ennek is megvannak a maga árnyoldalai; e téren is találkozunk értetlenséggel, helytelen állásponttal. Mindenekelőtt azzal a nézettel, amely szerint a- szakmai hozzáértés ösztönzése valamifajta ellentéte lenne a politikai munka fejlesztésének, általában a politikai munkával szemben támasztott követelmények emelésének. Mivel a szakmai és politikai követelményeket nem lehet egymástól elválasztani vagy szembeállítani, a kérdés egyetlen helyes elvi megoldása csakis a politikai és gazdasági munka komplex módon történő fejlesztése lehet. A politika Lenin szerint mindenekelőtt az állami, társadalmi pártfeladatokban való tevékeny részvételt jelent és magában foglalja a felsorolt területek irányításának tartalmát, formáját, módszereit. A politika továbbá az egyes társadalmi osztályok egymáshoz való viszonyát is kifejezi, valamint ezek kapcsolatát az államhoz, a párthoz, az adott társadalmi rendszerhez. Lenin arra a tényre is felhívta a kommunisták figyelmét, hogy általában, de különösen a szocializmus viszonyai között a politika és a gazdaság elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással. A politika — állapította meg — a gazdaság sűrített kifejezése. Ez utóbbi meghatározás kifejezetten arra utal, hogy a gazdaság és a politika viszonyában mindig elsőbbséget élvez a politika a gazdasággal szemben. A politika tükrözi a társadalom objektív viszonyait és meghatározza a megoldandó feladatokat, köztük a gazdasági vonatkozású célkitűzéseket is. Ezért meghatározó szerepet játszik az állami, a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén egyaránt. A politika szerepének he- lyes megítélésénél még egy fontos momentumra rá kell világítani. Ez pedig politikánk demokratikus jellege és e vonásának szüntelen fejlődése. A demokratizmus ebben az összefüggésben nemcsak a célokat, tartalmi kérdéseket, hanem a módszereket, a politika érvényesülésének, végrehajtásának formáját is. magában foglalja. Mindez azt jelenti, hogy a szocialista országokban a politika nem egy szűk társadalmi réteg ügye csupán, nem valamiféle „úri huncutság”, hanem széles néprétegeket átfogó ' társadalmi ügy, kezdve annak kidolgozásától egészen a végrehajtásáig. A politika tehát csak akkor lehet igazán ' célravezető, ha demokratikus, vagyis tükrözi a tömegek véleményét, mindennapos tapasztalatát és legfontosabb igényét. Az ilyen politikát úgy kell végrehajtani, hogy abban részt vegyenek a széles néptömegek. Természetesen ezt. sem szabad mechanikusan felfogni. A szocialista társadalmon belül is vannak és lesznek politikailag rendkívül aktív és kevésbé tevékeny közreműködők. Viszont, hogy melyik réteg növekedik, az aktívak, vagy a passzívak, az leginkább a kis én nagy politikától függ. A politikai munka jelen- •í®' tőségét még egy fontos tényező is döntően befolyásolja. Az elmúlt tizenhárom év fejlődésének irányát vizsgálva — legyen az társadalmi, gazdasági élet bármelyik területe — egy általános közös vonást találunk benne. Ez pedig a különféle helyi szervek önállóságának, felelősségének növekedése, öntevékenységüknek kiszélesedése. Akár az állami, a párt vagy a gazdasági területeket vizsgáljuk, mindenütt erősödött a helyi szervek hatásköre. A nagyobb jogkör, a fokozottabb felelősség viszont törvényszerűen megköveteli a magasabb szintű politikai munkát. Ez a magasabb szint a magasabb követelményekből, következik. Hiszen ma már a gazdasági és politikai életben nemcsak az a helyi szervek feladata, hogy következetesen végrehajtsák a központi útmutatásokat, előírásokat, hanem egyre inkább az is hivatásuk, hogy az általános politikából adódóan kidolgozzák a hosszú távú helyi koncepciókat, politikai feladatokat vagyis megtanuljanak helyi politikát folytatni. Ez pedig minőségileg magasabb köve telményt, nagyobb politikai hozzáértést követel minden egyes helyi vezetőtől, legyen az gyárigazgató, vagy párttitkár, főmérnök vagy tanácselnök, szakszervezeti bizaim vagy tsz-brigádvezető. A fel- készültség ez esetben is csak az előfeltétel. Ehhez kell hogy társuljanak személyes vezetői tulajdonságok. Vagyis nemcsak tudásra, hanem politikai bátorságra, új jelenségek iránti fogékonyságra, friss és korszerű gondolkodási módra, egészséges belső türelmetlenségre is szükség van a politikai munkában. V. I. A városi tanács vb-iilése Szórakozás, művelődés Szekszárdon Nagyobb figyelmet a külterületekre Mit igényel a város? Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága szerdán iélelőtt megtartott ülésén a negyeszékhely kulturális éle- ével foglalkozott a városi nűvelődési központ munkáját smertető beszámoló alapján. Sz a téma — ilyen formában — utoljára szerepel a vb-ülés lapirendjént a városi művelődési központ a jövő évben „beolvad” a megyei művelődési házba, s azzal együtt lesz hivatva irányítani a város kulturális életét. A néhány év alatt elért íredményeket nem lehet elvitatni: javult az ismeretter- esztő munka, új kubok, szakkörök indultak a művelődési központ keretén belül, sikeres anfolyamokat rendeztek, s az gény diktálta műsorpolitika is gyekezett jobban alkalmazkodni a sajátos szekszárdi íelyzethez, s az ideálisnak :seppet sem nevezhető körül- nényekhez. A városi művelődési köz- >ont igazgatójának beszámoló- ából kitűnik, — Szekszárdon egyébként is ismert, nem újkeletű probléma, hogy a ren- lezvények látogatottsága nem negfelelő, elsősorban a komo- yabb témájú, nem kizárólag időtöltésre hivatott műsorok, színházi előadások iránt —, meglehetősen csekély az érdeklődés. A vitában is felvetődött: nem kielégítő a művelődési központ látogatottsága, ezen jobb műsorpolitikával, figyelemkeltőbb propagandával kell segíteni. Valaki így fogalmazott: „felrázni a közvéleményt, igényt teremteni”. A megyeszékhely központjában, a város szűkebb értelemben vett határain belül élők szórakozási lehetősége, művelődése — többé-kevésbé — biztosított, azonban a perem- részeken, s a külterületen élőknek még ezek a szerény lehetőségek sem adottak. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a külterületi lakosok szórakoztatására, művelődésére, segítséget adni ahhoz, hogy ezeken a helyeken se múljon el eseménytelenül (kulturális értelemben) a hétvége. Ehhez természetesen biztosítani kellene a megfelelő személyi és technikai feltételeket. Szó esett a művelődési központ, a társadalmi, családi ünnepek megrendezésével kapcsolatos munkájáról, s általában az ilyen jellegű ünnepségek színvonaláról, érzelmi hatásáról. Itt sincs minden rendben szürkék, egyhangúak ezek az ünnepségek, nem érik el igazi céjukat. Az egyértelműen dicsérhető megoldás — elsősorban anyagi kérdések miatt — még várat magára, talán az új városi házasságkötő-terem megépítése lehetőséget nyújt majd új ötletek, korszerű megoldások bevezetésére. A megyei tanács művelődés ügyi osztálya képviselőjének kérdésére — aki a honvédelmi nevelés érdekében kifejtett tevékenységről érdeklődött, a következő választ kaptuk: jelenleg az előkészítő munka folyik, a jövőben sor kerülhet a honvédelmi nevelést szolgáló előadások szervezésére. összejövetelek tartására. A jelenleg épülő művelődési központtal kapcsolatban a végrehajtó bizottság olyan értelmű határozatot hozott, hogy a megyei művelődési ház tevékenységével alapvetően a város kulturális életét, fejlődését kell, hogy szolgálja, folytatva a városi művelődési központ által megkezdett törekvéseket. (d. k. J.) ........................murr T-ni ii i r i ■ unni Eii uinyl Lajkovics József November 11-én, 67 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt LAJKOVICS JÓZSEF tamási nyugdíjas,. a párt régi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend kitüntetettje. Temetése november 11-én lesz a tamási köztemetőben. At MSZMP Tolna megyei Bizottsága és a Tamási Járási Pártbizottság. A felszabadulás 25. évfordulójára készülnek a dombóvári járásban A dombóvári járás községeiben ezekben a napokban már nagy készülődés figyelhető meg: a községek, lakói bensőséges ünnepségek keretében emlékeznek meg 1844. november 30-a, illetve december első napjairól. A járás községei ugyanis négy nap alatt szabadultak fel. Minden bizonnyal Szakos községben lesz a legjelentősebb ünnepség. Itt a művelődési házban rendezik a megemlékező ünnepi falugyűlést. majd felavatják a felszabadító hősök emlékművét. Kurd községben Idén új emlékművet készítettek — a régi helyén egy fontos községi létesítményt helyeztek üzembe — s ennek avatására is az em- lék ünnepségen kerül sor. Mu- esiban. Gyulaion, Döbröközön, Csibrákonj Dűzson, Kocsolán, ínakon, Lápafőn, Várongon és Dalmandon ugyancsak ünnepi falugyűlést tartanak, ahol a falubeli műkedvelők nívós műsort adnak. Több faluban tervezik, hogy a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó egységétől vendégeket hívnak az ünnepségre. Dombóváron lesz a fő ünnepség. Itt fellép az ünnepi gyűlésen egy szovjet művész- csoport. Mintegy kétszáz tagú együttes — táncosok, szólisták, zenészek, — egész estét betöltő műsort ad. A dombóvári ünnepségen, melyet december 1-én tartanak, valószínű részt vesz a község felszabadításában részt vett — ma nyugdíjas — szovjet katona tiszt is Megszűnt a demográfiai bullám Továbbtanuló fiatalokat keresnek Elkészült a fővárosi pálya- választási intézet és a fővárosi tanács oktatási főosztályának közös kiadványa a budapesti fiatalok helyzetéről, előzetes továbbtanulási, illetve pályaválasztási szándékairól, lehetőségeiről. A tájékoztató beszámol arról, hogy a mostani tanévben 23 000 budapesti fiatal végzi el az általános iskola 8. osztályát. Ez a létszám már az úgynevezett demográfiai hullám elvonulását jelzi: az elmúlt tanévben ugyanis több mint négyezerrel, két évvel korábban pedig több mint tízezerrel volt magasabb az általános iskolát végzők száma. A nagyarányú létszámváltozás természetesen a fiatalok pályaválasztásában is megnyilvánul. Egy-két, fontosabb adat: a jelenlegi 8. osztályosok középiskolai - továbbtanulási igénye arányban áll a felvételi lehetőségekkel, a gimnázium iránt változatlanul nagyobb az érdeklődés, szakközépiskolába viszont 13 százalékkal, szakmunkásképzőbe 17 százalékkal kevesebben pályáznak, mint ameny- nyi hely rendelkezésre áll. Két és fél ezren nem kívánnak továbbtanulni, illetve még nem döntöttek. A budapesti gimnáziumok első osztályaiban a jövő tanévben hatezer fiatal részére biztosítanak helyet. A jeles és jórendűek igényét minden valószínűség szerint teljesen ki tudják majd elégíteni, a közepes eredményűeknek azonban már csak egy része számíthat felvételre. A szakközépiskolákba csaknem hétezer fiatalt vesznek fel, az előzetes adatok szerint azonban a pályázók száma mintegy hétszázzal kevesebb. Például az egészség- ügyi, gyermekfelügyelői tagozaton több mint ezer leány- képzésére van lehetőség, ezzel szemben csak mintegy 300-an jelentkeztek. A budapesti szakmunkásképző iskolákban a jövő oktatási évben 20 000-en tanulhatnak, ebből mintegy 7700 helyet a fővárosi fiataloknak tartanak fenn. Érdekes képet nyújt a szülők .foglalkozása, illetve iskolai végzettsége szerinti pálya- választás. A mostani nyolcadikosok 55 százaléka munkásszülők gyermeke. Pályaválasztásuk jelentősen eltér az egyéb származásúakétól. Például gimnáziumban feltűnően kevesen kívánnak tovább tanulni — mindösszfe 16 százalék —, általában középiskolába alig több, mint kétötödük akar járni, a nem fizikai foglalkozású szülők gyermekeinél ez az arány eléri a létszám négyötödét. Legszembetűnőbb a segéd- és betanított munkások gyermekeinek pályaválasztása, náluk a gimnázium aránya 10 százalékot Sem éri el, ugyanakkor az értelmiségi családok gyermekei — a későbbi egyetemi, vagy főiskolai felvétel reményében — 60 százalékban gimnáziumba jelentkeznek. A szülők iskolai végzettsége még inkább befolyásolja gyermekük pályaválasztását. Az olyan családok esetében, ahol mindkét szülő diplomás, száz diák közül 96 választotta a középiskolát, ahol viszont egyik szülő sem fejezte be általános iskolai tanulmányait, száz gyermek közül csak 28 akar középiskolába járni. (MTI) A kölesdi Egyetértés Mg Tsz. 6. számú fcjbélyegzője elveszett. Ezúton kérjük, hegyezzél a bélyegzővel semmiféle rendelést, vagy anyagkiadást ne fogadjon el senki. A bélyegző november 1-től érvénytelen ! (156) \
