Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
_L Egyéni és i érdek... ! Iparosítás Tamásiban Közköltségen semmi nem drága? Kei 1es a pénz? 2. Egy véletlen odafigyelésből derült ki, hogy könnyelműen herdálják a közösség pénzét. „Miért van itt ilyenkor ez a teherautó?” Ez a gondolat ötlött fel a szekszárdi fmsz egyik vezetőjének agyában, amikor alkonyaikor a deltában meglátta a szövetkezet tulajdonában lévő, dunaújvárosi állandó munkára kirendelt, SA 91—20-as rendszámú tehergépkocsit. Választ keresett a kérdésre, s intézkedése nyomán másnap kiküldtek a szekszárdi fmsz- től Dunaújvárosba egy ellenőrt. így derült ki, hogy a rakodóbrigád tagjai naponta 160 kilométernyi üresjárattal közköltségen és öt tonnás tehergépkocsin utaztak Dunaújvárosból haza öcsénybe. Ezt csinálták július 16-tól 26-ig, tíz napon át. A kivizsgálás végül azzal zárult le, hogy a szövetkezetnek okozott 7797,80 Ft kár megtérítésére — egyenlő részaránnyal, fejenként 1949,45 Ft befizetéssel — kötelezték a „luxusutazás” miatt a csoport- vezetőt, a két rakodómunkást és a gépkocsi vezetőjét. Az fmsz igazgatósági elnöke által kiadott kártérítési döntést né- győjük közül hárman fellebbezték és az első-, majd másodfokon is jóváhagyták a munkaügyi döntőbizottságok a határozatot, amely most már jogerőssé vált. Hiábavaló figyelmeztetés Mindkét fórumon, a munkaügyi döntőbizotságok ülésein fehéren-feketén fény derült az egyéni érdekeknek a közösségi elé történő helyezésére. Még pedig hogyan ? A társadalmi tulajdonnak, a közösségi érdekeknek fittyet hányva, tetézték vétküket a figyelmeztetésekre adott borzongató durvasággal. A Dunaújvárosban dolgozó, a papírgyárba szalmát szállító brigádhoz ugyanis — minden tagadásuk, ellenkezőt bizonygató állításuk ellenére is — eljutott a nagy költséggel jáKözéletünk A Tolna megyei Tanács tegnapi ülésén felmentette dr. Kiss Frigyest más fontos munkakörbe helyezése miatt, érdemei elismerése mellett, a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottságban betöltött elnök- helyettesi tisztsége alól. A felmentéssel egyidejűleg megválasztotta Merkl Ferencet, aki eddig a megyei NEB munkatársa volt, a NEB elnökhelyettesévé. A NEB új elnökhelyettese a tanácsülés előtt a törvényben előírt esküt letette. * A Tolna megyei Tanács elfogadta dr. Barocsai Györgynek a megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottságában viselt tisztségéről való lemondását, mivel munkahelye más városhoz köti. Eddig végzett munkájáért Szili Péter, az állandó bizottság elnöke mondott köszönetét. Cr. Barocsai Cyörgyöt Tolna megye Tanácsa tanácstagi tisztségében meghagyta, mivel lakóhelye továbbra is választókerületében van. / ró hazautazgatást tiltó vezetői rendelkezés. Négyőjüket,, bízta .meg a szekszárdi fmsz vezetősége a dunaújvárosi munkával, s ezzel egyidejűleg a munka időtartamára ' ott biztosítottak számukra éjszakai szállást is. Mivel ez a szállás a disznóhizlalda közelében volt, nem tartotta a brigád megfelelőnek. Lehet ezen vitatkozni, okkal, ok nélkül, nem ez a legfontosabb, másutt a fő hiba. Ahelyett, hogy jeleztek volna, vagy keresnek más olcsó szállást maguknak, közösen megegyeztek abban, hogy napi munkájuk végeztével hazafurikáznak az öttonnás teherautóval Dunaújvárosból Öcsénybe. Az egyezséget tett követte. Lacza József gépkocsivezető begyújtotta a motort, irány haza, majd másnap reggel hétkor vissza. Nem akadt köztük egy jobbérzésű, fegyelmezett ember? Hol volt és mit tett a brigádvezető? — Közöltem a brigád tágjaival, hogyha nem tartják megfelelőnek a szállást, aludjanak a dunaújvárosi turistaszállóban. Erre Schell Ferenc rako- dómúnkás kijelentette, hogy ilyen körülmények'között nem hajlandó ott maradni, hazamennek mindennap az autóval — így védekezett a munkaügyi tárgyalásokon Baté Mihály brigádvezető. Amikor Szekszárdon vezetői szemére vetették a gyengeségét, arra -panaszkodott, hogy őt terrorizálták, emberéi durván beszéltek vele és félt. — Csak nem veretem még magamat velük? — telelte. Szépen álltak munkafegyelemmel és közösségi érzülettel. Mit mon^ a gépkocsivezető? Hiszen ha ő másként fogja tol, megteheti, hogy megtagadja a fuvart, egyszerűen nem viszi el őket. Lacza József gépkocsivezető fellebbezésében először arra utalt, hogy sürgős volt a szalma szállítása a vállalatnak. — Én úgy ítélem meg a cselekedetemet, hogy az a szövetkezet érdekében és nem kárára történt. A nem megfelelő szállás arra kényszerített bennünket, hogy esténként a lakásunkra térjünk haza — kiegészítésül ezt mondja Lacza József. Hogyan? Kényszerített? Úgy tűnik, ő az eszközt szentesítő cél fenntartás nélküli híve. Érvei érthetetlenek, logikátlanok, ez az értékítélet és indokolás méltatlan a gondolkodó emberhez. Többször visszatért mind a három ember arra a döntőbizottsági tárgyalásokon, nem közölték velük, hogy tilos hazautazásra igénybe Venni a teherautót. Megfordítva kell feltenni a kérdést. Ki adott, rá engedélyt? Felnőtt emberek, teherkocsin dolgoznak, tudhatták, hogy magáncélokra nem lehet csak úgy, engedély nél-_ kül felhasználni egy nagyítel- jesítményű gépet. Amikor az fmsz ellenőre, Szakály Ferenc július 23-án közölte velük, hogy az igazgatóság felfedte és tiltja jogtalan eljárásukat, vele is gorombás- kodtak. Hiábavalónak’ bizonyult a figyelmeztetés, mert a rakodás befejeztével aznap is üresjárattal utaztak haza Öcsénybe. Jóhiszeműségről ezek után már szó sem lehet. Hogy honnan vették ehhez a bátorságot? Feltehető, hogy a tilalmat, a közösségi érdeket figyelmen kívül hagyó merészséghez hozzájárultak az ellenőrzés korábbi lazaságai is. Alaposabb ellenőrzést! Jogcímet ugyan nem. kapott a szabálytalanságokhoz sem Schell József rakodómunkás, sem Lacza József gépkocsivezető, sem Baté Mihály brigád- vezdtő, azonban azt feltételezték, hogy ezúttal is — mint megelőzően — simán megúsz- szák a dolgot. Korábban Si- montornyáról és más községekből — mondják — ugyanúgy hazajártak esténként, mint júliusban Dunaújvárosból. Milyen volt a belső ellenőrzés az fmsz-ne'? Alaposabb vizsgálatot mellőzve, ■ ad akta tették volna az elszámolt menetleveleket? Vérszemet kaphattak embereink abból is, hogy a kivizsgálás e‘őtti m- pokban szemlén járt náluk egy szekszárdi ellenőr Dunául van -ham de szót sem szólt, nem iudte fei az esténkénti hazáruccanásokat. A másik hiba abban volt, hogy aki aztán kivizsgálta az ügyet, jelentette a közösség megkárosítását, ő maga is velük szállíttatta haza az aznap, ott, helyben vásárolt egy zsák búzáját. Ezeket aztán a szemükre is vetették a kártérítési eljárás során, noha az ellenőrzés lazaságai a felületesség nem mentesítik a rakodóbrigádőt sem az erkölcsi sem az anyagi felelősség alól. Saját felelősségükre tették, most fizetniük kell. Drága lesz így a kivagyisággal megtetézett, a nagyfokú felelőtlenségből fakadó tíznapos utazgatás, fejenként közel kétezer forint az ára az október 3-i döntés szerint. Amikor a szándékos kártevés megálapítást nyert, jog-, erősen kirótták a kártérítést, indokolt és szükséges az ügy kapcsán felhívni a szövetkezeti vezetők figyelmét az alaposabb, körültekintőbb belső ellenőrzésre is. Tanulságokkal jár az eset a munkaadónak is, okulás, hogy szerzett tapasztalataikat hasznosítva, érvényesítsék a személyi felelősséget. Ebben az esetben a felelőtlen egyének megtérítik a közösség kárát. De felötlik a kérdés. Mi történik, ha a véletlen nem vezet el a herdálás felfedéséhez? SOMI BENJAMINNÉ Népújság 3 1969. október 10. Mihályi István, a gyáregység igazgatója is arról panaszkodik. hogy kevés a létszám. — Sokan azt mondják, azért nem kapunk annyi munkaerőt, mert keveset- fizetünk. Be tudom bizonyítani, hogy nálunk se keresnek kevesebbet az asz- szonyok, mint a ktsz-ben. vagy más állami cégnél. A tsz-szel nem vitatkozom. Mondták azt is az üzemben, munkásnők, művezetők, hogy az Orion törzsgyár jobban fizeti az embereit. Ter- I mészetesen ez így nem tel- j jes. s nem igaz. Mert a munkaműveletekét. melyeket leadtak Tamásiba, az Orion-ban többet nem folytatják, tehát hasonló munkáért ott nem is fizethetnek. Kvalifikáltabb munkát végeznek a fővárosi üzemben, tehát azt jobban meg is kell fizetni. Tamásiban is az a kollektív szerződés érvényes, mint amely a fővárosban. Ebből következik, hogv az átlagkereset is a teljesítmények függvénye. Mert I teljesítményben dolgozik min- | denki. A tekercselő üzemben azt panaszolják az asszonyok, hogy a csoportos elszámolás egyenlőséget tesz közöttük, tehát a gyengébb teljesítményű munkásnő js annyit keres, mint aki „hajtős”. aki viszi az egész brigádot. A szereidében is ezt mondják. Az egyik művezető talán már századszor — jelenlétünkben — ismét elmondta az asszonyoknak, hogv a munka jellege nem teszi lehetővé, hogv elkülönítsék s külön bérezzék a szerelők vagy a tekercselők teljesítménvét. Sokan már az első hét Után megijednek, — amikor nem érik el a gvár vezetői által szabott teljesítményszintet, — továbbállnak. Rövid a betanulási idő. Az egyik munkásnő a törzsgyárban tanulta a tekercselést. ... — Egy hónap után mond- I battam azt, . hogy már min- | den munkafolyamatot ismerek. Itt nyolc nap csak a tanulási idő. Nyolc nap alatt nem lehet megtanulni a szakmát, még betanított szinten sem. Sajnos a most belépő munkásnőknek is azonos alapórabért adnak, mint a régieknek. Az 5,20-as, 6-os és 6,50-es alapórabér nem sok. Nagy szorgalmat, ..hangyám unkát" kíván a szerelés és a tekercselés. A bakelit- és a lemez- sajtolás pedig nagyobb fizikai igénybevételt, tehát a két munka ' végeredményben kiegyenlíti egymást, brigádon belül és üzemrészen belül is Az egységes teljesítményelszámolás tehát e vonatkozásban is indokolt, mert a vezetők gondolnak arra, hogy arányosan kapjon mindenki . jól és rosszul fizető munkát. Persze panaszos mindig van és a jö-- vőben is lesz. Más kérdés az olyan objektív akadály. mely gyakran jelentkezik a tamási gyáregységnél: sok az anyaghiány. Az elmúlt hónapban a tekercselőműhely asszonyai száz forinttal kerestek kevesebbet anyaghiány miatt. Azelőtt meg a présműhelyben volt probléma. s a szerelők sem mentesek attól, hogy bizonyos anyag hiánya miatt ne kelljen átszervezni a munkát, s emiatt természetes, hogy akadozik a folyamatos termelés, következésképpen. keveset keresünk. 1967 júliusától, a gyár indulásától sok érdekes tapasztalat gyűlt már össze Tamásiban, melyet más induló gyáraknál érdemes lesz majd hasznosítani. Ezt teszi egyébként á törzsgyár vezetősége is. Rendszeresen tájékozódnak, milyen, gondok kísérik a gyár üzemeltetését. S meg kell állapítani, hogy egyre kevesebb a gond. s ma már korántsem beszélnek olyan szervezési problémákról, mint korábban volt. Tulajdonképpen indokolni is lehet az időközönkénti anyaghiányt a nagy távolsággal. a kooperáció lassúságával. ' v- P) íj alapszabály — új név A Bátaszéki Vegyes Ktsz az elmúlt években egyike volt a megye leggyorsabban fejlődő üzemeinek. Főképp a fémfeldolgozás nőtt nagy ütemben. Bevezették a húsipari védőkötény gyártását, ebből egy év óta tekintélyes mennyiséget gyártottak szovjet exportra is. A szövetkezet jelenleg is sok bedolgozót foglalkoztat nem csak „otthon”, hanem szerte a megyében az alumínium-huzalból készülő „páncélkötények” készítésével. A bátaszéki szövetkezet másik — az országban ugyancsak egyedülálló profilja a zsírzógomb- gyártás. Három-négy évvel ezelőtt évi 450 ezer készült, tavaly már öt és fél millió. Az idén kezdték meg a különféle autócsapok — hűtővízleeresztő, benzin- és fűtöveze- ték csap — gyártását. Ezért döntött úgy a szövetkezet vezetősége, hogy az új alapszabály megvitatására és elfogadására összehívott közgyűlésen javasolja: Változtassák meg a szövetkezet nevét „Bátaszéki Fémipari Szövet- kezet”-re. A közgyűlés elfogadta az indítványt. Folynak a tolnai főtér rendezési munkálatai. Feltöltés után beton burkolattal látják el a teret Kialakítják az autóbuszparkold helyeket is. Kivitelező a községi közös tanács építési és szállítási üzeme Foto: Tóth Iván,
