Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-08 / 233. szám
A párt-vb tárgyalta.. Napirenden: a cigány lakosság helyzete Társadalmi fontosságának me gfelelően, a Politikai Bizottság 1961-es határozata követelményei nek és szellemének tükrében vizsgálta meg az MSZMP Tamási Járási Végrehajtó Bizottsága, hogy az elmúlt nyolc esztendő alatt mennyiben sikerült a járásban előrejutni a cigánylakoss ág elkülönülésének megszüntetése és társadalmi beilleszkedése terén. Abból az elvből indultak ki, hogy a cigányság néprajzi sajátosságai ellenére sem alkot kü lön nemzetiségi csoportot. Előítéletektől mentesen, állampolgári alapon kell_ őket elbírálni, figyelembe véve, hogy a cigányság sajátos fejlődése miatt ma még elmaradottabb, mint a többi, a nem cigány lakosság. Ezzel együtt, ugyanazon dolog két oldalát fel tárva, kimondták a vb-ülésen: „Ha vét a társadalmi együttélés szabályai ellen, ha felrúgja a törvényt, nem kaphat felmentést csupán azért, mert cigány”. Jubileumi olvasási verseny A Népújság ez év április 15-i számában tájékoztatta a könyv kedvelőinek népes táborát az Olvasó népért mozgalom keretében meghirdetett felszabadulási jubileumi olvasási versenyről, melyet az MSZBT irányításával az Európa Könyvkiadó, SZÓT és más állami és társadalmi szervek tettek közzé. Az olvasómozgalom kiszéle- lesítése, az olvasók minél nagyobb arányú bevonása a könyvtárosok hozzájárulása ahhoz a programhoz, amellyel hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját ünnepeljük. A feladat, amely a könyvtárak előtt áll, nem kevés. Mindenki egyforma eséllyel vesz részt, aki a kijelölt szovjet szépirodalmi művekből hatot elolvas és a műhöz mellékelt olvasókártya 3 kérdésére helyes választ ad. Aki mindegyik könyvet elolvassa, kétszeresen vesz részt a versenyen. A kijelölt szovjet művek a következők: Ajtmatov: A versenyló halála Bulgakov: A fehér gárda — Színházi reg Fink: Idegenlégió Grekova: Kísérlet Kazakevics: A kék füzet — Csillag Kegyetlen szerelem (elbeszélések) Ognyev: Kosztya Rjabcev naplója Panova: Utitársak Sesztalov: Port Arthur után Szülj nekem három fiút (Mai szovjet elbeszélések) Uvarova: A nyugodt napsütés esztendeje Változások az életkörülményekben Figyelemre méltó eredmény, hogy a tamási járás 17 községében' élő. 267 cigány- család fele már jó példát mutat társainak azzal, hogy beilleszkedett, a telepekről történt elköltözésével igényesebbé. vált korábbi énjénél. Hozzájárult ehhez, hogy a PB határozatának megjelenése óta folyamatosabban és rendszeresen foglalkoztak a témával, így a járási tanács vb. önálló, vagy kapcsolt napirendként kilenc alkalommal tárgyalta, és a községi tanácsok választott testületéi, a Hazafias NéDfront elnökségei hasonlóképp. Előremutató, jó hatást kiváltó cigánygyűlést tartott Tamásiban néhány évvel ezelőtt a népfront, erre meghívták a járás cigánylakosságának korifeusait, a bonyhádi cipőgyárból öt, a tolnai selyemgyárból 3 szakmunkást és a vendégek részletesen ismertették a maguk, családjuk megváltozott munka- és életkörülményeit. Ügy ítélte meg a járási párt-vb, hogy sokat tettek a tanácsok a beilleszkedést megkönnyítendő, figyelemmel kísérték, segítették munka- vállalásukat, házhelyet juttattak a falvakban való letelepedéshez, törődtek a gyermekek rendszeres iskolába járásával, s szükség szerint fele- iősségrevonással, ruha-, vagy tanszerjuttatással segítették tanulásukat. Mit mutatnak a számok? A tamási járásban élő 267 cigánycsalád közül 141 már nem él a telepeken, a községekbe költözött, s ott szétszórtan lakik. Ezeknek törekvését jelzi, hogy mintegy hat- vanan OTP-kölcsönnel építettek házat, • a nyolcvan pedig saját erőből épített, vagy vásárolt lakást. A falvakban települő cigánycsaládok sokáig megőrzik régebbi szokásaikat, kisebb részük folytatja régi életmódját, a munkakerülést, iszákosságot, botrányos életmódot, örvendetes, hogy a környezet hatására igényesebb lesz az életmód, némelyiknél szinte egyik napról a másikra történik ez. Igyekeznek beilleszkedni a falu társadalmába, bútort vásárolnak, rendben tartják háA „KÖVENDI SÁNDOR” Tm. Cipész Ktsz. Szekszárd, napi 5 órás munkára takarítónőt keres Jelentkezés a szövetkezet központjában: Dózsa György u. 6. szám alatt. (104) zukat, annak környékét, rendszeresen tisztálkodnak, mosnak, hasonulnak a többihez. A beköltözőitek lakásaiban villany világít, néhány helyen rádió is van. amely gyarapítja ismereteiket, elősegíti kulturális fejlődésüket Van-e változás a telepeken, a putrikban élők életmódjában? A járás tíz községében laknak még a cigánytelepen, a legkisebb négy családból áll, a legnagyobb — és egyben legmegfelelőbb — az 53 családdal bíró tamási cigánytelep. Itt a javulás nem any- nyira a lakáskörülményekre vonatkozik (Rácz-völgy a kivétel ez alól), hanem elsősorban arra, hogy a munkaképes férfilakosság jelentős része munkahellyel rendelkezik és némileg jobbak a közegészségügyi körülmények. Mindezek ellenére megállapították, hogy a legtöbb problémát a telepeken élő cigányok okozzák, ez csupán a tamási és nagykónyi telepre nem vonatkozik. Többnyire a telepekről kerülnek ki azok, akik — állandó munkahelyük nem lévén —, gyakran összeütköznek a törvénnyel, a közrenddel. Legtöbb helyen a tanácsi, egészségügyi szervek erőfeszítései ellenére sem tartják be a legelemibb egészségügyi követelményeket. Páriban, Nagy- szokolyon. Fürgédén, még a döghulladékot, a szemetet is szanaszét dobálják. Ezek a telepi közösségek megejágyai, fészkei a régi életmód konzerválásának, a rossz cigányszokások fenntartásának. Sikerszámba menő az a nagy változás, amely a cigánylakosság munkavállalása terén járássszerte végbement, hiszen a kereset, az egzisz-, tencia alapvető. Ma a járás munkaképes férfi cigány lakosságának 90 százaléka dolgozik, kisebb részük alkalmi munkát végez, zömük állandó munkát vállalt a termelő- szövetkezetekben, erdő- és állami gazdaságban, valamint az építőiparban. A szisztematikus, folyamatos törődés eredménye, hogy a munkaképes cigány nők körében 75- re tehetők a tsz-ben és vállalatnál állandó jeleggel és ugyanennyi az alkalmi napszámosként dolgozó nők száma. Harc az előítéletek ellen Szoros összefüggésben vizsgálták a vb-ülésen a cigányság társadalmi felemelkedésének szembetűnő jeleit a járásban még mindig jelentős előítéletek elleni küzdelemmel, elsődlegesnek tartva annak politikai, társadalmi oldalát. A káros és visszahúzó általánosítás ellen erőteljesen felléptek, s egyöntetűen állást foglaltak, hogy tetteik, magatartásuk alapján és tárgyilagosan kell megítélni a :gányokat, mindig az egyént nézve. Szót emeltek a pasz- szivitás ellen, hangsúlyozva, hogy van helye és szükséges a törvény szigorával is fellépni a közösségi normáknak fittyet hányó tolvaj cigányok és az együttélés megrögzött megrontói ellen. A türelmes nevelés a fő forma, azonban a randalírozó, gátlástalan garázdák ellen lépjen fel a hatóság, és a lakosság egyaránt. (Pincehelyen történt, hogy a falu rémének számító Szarka- li-család szétverte a lakodalmat és a sértettek nem tettek a cigányok ellen feljelentést, nehogy aztán ők húzzák a rövidebbet). Az egészségügyi követelményeknek eleget kell tenni, megesik, hogy némelyiket a fertőzések elkerülése végett pucérra vetkőz- tetve kell megfüröszteni. Viszonylag jelentős eredményt sikerült elérni a járásban az előítéletek, a helytelen nézetek leküzdése terén. A munkahelyi kollektívák nemcsak befogadják a becsületesen dolgozó cigányokat, hanem egyre inkább egyenrangú félként kezelik őket, tanácsokkal, néha anyagiakkal is segítenek. Az iskolás korú gyermek apja, anyja nem a cigány padtárs ellen tiltakozik, ellenkezését a gondozatlan külsejű szomszédság váltja ki. ügy értékelte a vb, hogy a változások ellenére a legtöbb probléma mégis még mindig az általánosításokból és az előítéletek továbbéléséből fakad. Ha egyszer egy magyar ember követ el valamit, akkor a nevét^ mondják, ha egy cigány követi el ugyanazt, akkor úgy nézik, hogy a cigányok tették. Némelyik községben nehezen fogadják be a faluba települő cigány családokat, még azokat is, akik már teljesen feladták rossz szokásaikat, és tisztán tartják önmagukat, lakásukat, s annak környékét. Kinézik őket, gyakran zaklatják alaptalan vádakkal. Ritkán ugyan, de találkozni még egészen szélsőséges, igaztalan és an- tihumánus nézetekkel is. Ilyenek: „Kár vesződni veiük, a vérükben van. csak cigányok maradnak’. „Össze kell őket egy helyre teleníteni és rendőri felügyelettel dolgoztassanak velük”. A lakosság effv részének magatartása fékezőleg hat állandó elhelyezkedésükre, ugyanis elég sokan szinte rendszeresen ígénvbe veszik őket egy-két órai „piszkos” munkára amit iól megfizetnek. s ezáltal ninecoriek eléggé ösztönözve az állandó munka vállalására. Nehezítik, lassítják az előítéletek a társadalmi beilleszkedési.. Nem egvszer okkal hozzak szóba a dolgozó cigányok, hogy tőlük elvárják a tisztességes beszédet, ők maizzák a másikat, de őket még a fiatal gyerekek is letegezik. Esetenként az egves tanácsi, rendőrségi dolgozók, gazdasági vezetők sem kivételek ez alól. Káros, mert taszítja őket az önérzetükön esett sérelem és a teleni közösségek pedig igyekeznek visszafogni az onnan kiszakadni, a régi sorból felemelkedni akarókat. Érlelni, fejleszteni kell azt a közhangulatot, mely erőteljesebb támogatást, segítséget ad az őszintén felemelkedni kívánó, munkát vállaló, törvénytisztelő cigányembernek. Saját, egymás közti problémáik megbeszéléshez pedik fórumot kell teremteni, hogy ott A könyveket a szakszervezeti és tanácsi könyvtárakból bárki kölcsönveheti vagy megvásárolhatja üzemi bizományosoknál és könyvesboltokban. A jubileumi olvasási ver- Országos díjak: A megyei díjak a különböző intézmények, vállalatok anyagi hozzájárulásából tevődnek össze. Az intéző bizottságban részt vevő szervek közül ki kell emelni egy-két nagy vállalatot: Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, 11. sz. AKÖV, mérőműszergyár, bőrgyár, konzervgyár, Dalmandi Állami gazdaság, vasipari vállalat anyagi és erkölcsi támogatását. A szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum kiállításra készül, s több cégtől kémek kölcsön munkásmozgalmi relikviákat. A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat értékes dolgokat adott át — kölcsönképpen — a múzeum kiállításához: átadták az államosítási zászlót, egy ditisztázhassák előrehaladásuk, együttélésük normáit és gátjait, és elháríthassák az akadályokat. Rendszerezték a vb-ülésen a hosszabb távra érvényes, so- ronlévő feladatokat is. Tovább folytatják és a negyedik ötéves terv végére befejezni tervezik a járásban a cigánytelepek teljek felszámolását. Ezen igény megalapozottságát és megvalósíthatóságát bizonyítják az eddigi számok. Minőségi, fckozati előrelépést szolgál az a tervük, hogy a munkaképes cigánylakosságnak állandó jellegű munkát biztosítsanak. Tekintettel arra. hogy nagy többségük már eddig is munkát vállal, a ayönki. simontornyai, pincehelyi. tolnanémedi. iregszem- csei és tamási körzetekben pert'0' megvannak és megterem- t őri nek az állandó munkavállalás feltételei, megvalóeíthaseny 1970. április 4-én fejeződik be. Az eredmények ösz- szegezése után országos és megyei díjakat, jutalmakat sorsolnak ki a pályázók között. A pályázók részt vesznek mind a megyei, mind az országos sorsoláson. A megyei sorsolást 1970. május elején rendezi meg az MSZBT irodalmi műsorral egybekötve, amelyre meghívást kapnak a pályázók. A jutalomkiosztást az ünnepi könyvhét megyei megnyitójára tervezi az MSZBT megyei intéző bizottsága. Munkásmozgalmi dokumentumok a szekszárdi múzeumban esőségzászlót és az Április 4. villanyszerelő szocialista brigád naplóját, melybe Kádár János elvtérs is elismerő sorokat jegyzett be. Fz a brigád volt ugyanis a megyében az első. az országban pedig az első tíz között, amely a szocialista munkabrigád címet viselhette. tónak tartják. Oktatási vonalon, a pályaválasztás segítését, elsősorban a szakmát adó szakmunkásképzés szorgalmazását, közegészségügyi területen pedig az egészségügyi normák betartását és a feltételek további megteremtését írták elő a vb-ülésen, a határozatban. A nívós beszámolót követő vitát — amelyben részt vett Zombai László, a megyei pártbizottság munkatársa is — Jankó János, a járási párt- bizottság titkára foglalta ösz- sze. A hosszabb távra érvényes elvek, tennivalók teljes megvalósítása differenciált és erőteljes politizálással sikerülhet E napirenddel a tamási párt- vb hasznos eligazítássá], útmutatással szolgált, az egész járás lakossága, párttagsága és a vezetők számára egyaránt. SOMI BENJAMINNÉ 1 kétszemélyes társasutazás a Szovjetunióba 2 egyszemélyes társasutazás a Szovjetunióba I db 3000 Ft-os könyvutalvány 1 db 2000 Ft-os könyvutalvány 2 db 1000 Ft-os könyvutalvány Pénz- és tárgyjutalmak összesen 16 000 Ft értékben Különböző könyvjutalmak 6500 Ft értékben Megyei díjak: 1 db egyszemélyes utazás a Szovjetunióba 1 éves kétszemélyes és féléves kétszemélyes mozibérlet Pénzjutalom kb. 7000 Ft értékben Pénzjutalom kb 6000 Ft értékben az alább felsorolt vállalatok, üzemek pályázó dolgozóinak Könyvjutalom kb 3000 Ft értékben Tárgyjutalom kb 2000 Ft értékben
