Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-07 / 232. szám
L 4 Felriadt, néhány másodpercig remegő orrcimpákikal figyelt. A nyolcvan , személyes óriás-barakk mint egyetlen, hatalmas, izzadt test pihegett. Mindenki aludt, kivéve természetesen azokat, akik útra készülődtek. A jelt egyébként Bodó Jánosnak kellett megadnia. ő közvetlenül a négyes kai. zsákokkal megterhelt hadifoglyot beérjenek. A szökés terveinek elkészítésénél természetesen az istálló lerohaná- sának is voltak hívei. Jancsik azonban megértette velük: ez az akció kész öngyilkosság, hisz az őrség pihenőszobája és az istálló két egymásra ragasztott épület, A lovaknak őr útvonalára néző ablak alatt feküdt, s így szemmel tarthatta minden lépését. Amikor megtörtént a váltás, Bodó óvatosan lecsúszott az ágyról. Berkner Ödön szintén: az őr elintézése kettejük dolga volt. A többiek remegő izmokkal vártak. Három vagy négy perc telhetett el, amikor halkan megkoccant az ablaküveg. Ekkor Jancsik András és Lovász Ármin ;s elindult. Jankó Mátyás számolt kétszázig, s miután ez idő alatt nem hallott különös zajt, maga is szedelőzködni kezdett. Amikor kisurrant az ajtón, Vass Andor is felült. Ámon Béla és Víg Mihály lélegzetvisszafojtva figyelt: az ő feladatuk volt közbelépni, ha valami rendellenes dolog történik. Négy órai erőltetett menet után tartották az első pihenőt. A végtelen kiterjedésű erdőség legvadabb részein menekültek, ez volt ugyanis az egyetlen lehetőség arra, hogy az őrszemélyzetet is gyalogmenetre kényszerítsék. A tábor lovai meglehetősen rossz bőrben voltak, ahhoz azonban túlságosan is jól futottak, hogy nyolc, pokrócokegyébként az a hátrányuk is megvolt, hogy csak járt utakon haladhattak volna nyugat felé. márpedig — ezt valamennyien beismerték — a hatóságok üldözés helyett inkább az utak szigorú ellenőrzése révén akarják majd őket kézrekeríteni. Egy magas domboldal fenyőcsemetéi között pihentek le. Jancsik két őrt állított — a tetőről minden irányban messzire láttak — s így teljes biztonságban érezték magukat. Kiszámították; az őrség feltehetően most fordul vissza a tábor irányába, mert ahhoz, hogy egész napon át üldözzék a szökevényeket, túlságosan is kevesen voltak. Nincs az a parancsnok, aki — ha mindössze egy gyámoltalan szakasszal rendelkezik — megengedi, hogy kétezer felizgatott hadifogollyal hosz- szabb időn át mindössze nyolctíz katona nézzen farkasszemet. A tábor őrzési elvei egyébként is arra épültek, hogy itt az isten háta mögött, egyetlen fogoly sem meri vállalni a szökéssel járó veszélyeket. A legközelebbi falu huszonkét kilométerre volt, a legközelebbi váró« — ezt már csaik az őrök ellesett szavaiból sejtették — százkiler.c- venre. És körös-körül mindenütt erdő. Nagyobb útra még a helybeli favágók sem mertek vállalkozni. Zihálva, fáradtságtól hörögve feküdtek a még hideg, de már tavasz-illatot árasztó földön. — Hát eddig meglennénk — mondta Lovász Ármin, s nevetett. — Gondolhatod, hogy futottak az őrök nyugat felé ... Nem js jókedv volt ez már, hanem mámor. Dobálták magukat a földön, úgy nevették. Az őrök — mit 1® gondolhattak volna más — nyilván nyugat felé iramodtak, hisz eddig még egyetlen szökevény sem indult más felé. — Igaz, ami igaz. ezt jól megcsináltuk — mondogatta Vass Andor is. akt egyébként arról volt híres, hogy óránként legfeljebb ha egyet szólt. — Ezt jól kiagyaltad. te savószemű zsellér — mondta Bodó, s hátbavágta az angol tisztizubbonyban didergő Jan- csikot. Egy pillanatra csend lett: mindannyian észrevették, milyen vad rándulások torzították ei Jancsik arcát. — Ezt ne tedd többet — mondta Jancsik nagyon halkan. — Odanézzetek, milyen érzékeny a generális úr . .. — nevetett Bodó, bár az ijedtség már kioltotta szeméből a jókedv fényeit. — Ne tedd ezt többet. — Most miért háborogsz, András — mondta Lovász —, tudod, hogy viccel. — Velem ne vicceljen. — Miért, ki vagy te? — kérdezte Bodó most már pökhendien. — Nem tudod? — Hallottátok! A koszos zsellérje! Tudod te, hogy hogy állnái otthon előttem: így! — Felugrott, s mutatta, milyen alázatosan reszketne Jancsik Bodó János hercegi fővadőr előtt. — Ülj le szépen — mondta Berkner. — Ne felejtsd el, még mindig nem vagyunk túí a nehezén ... A két őr kivételével valamennyien feszülten figyeltek a a jelenetet, s bár Jancsik hirtelen indulatát sem volt köny- nyű megérteni, mindannyian tudták: Bodó csak azért hu- nyászkodott meg a múlt héten. mert belátta, hogy egyedül nem juthat át a kerítésen. 27x2 A helyes megfejtés 4 pont 6. nap: A mai napi rejtvény az egyetlen a 27 között, amelyikhez nincsen illusztráció. A kérdés jellege ugyanis olyan, amelyhez képre nincsen szükség. 1. A poszt impress/.ion izmus három festőjének művészete hatott a XX. században később kialakult, illetve kiteljesedett stílusokra. Melyik művész melyik stílusra volt hatással? 2. Melyik francia festő írta a Noa-Noa című könyvet? Csehszlovák építő- és útépítő gépek kiállítása Budapesten A VVW 3400. motoros henger. Csehszlovák építő-és útépítő gépek kiállítását rendezik meg Buia- pesfcen. a BNV-területén lévő csehszlovák pavilonban, október 7-től 17- ig. A Strojexport Külkereskedelmi Vállalat által rendezett bemutató az építő- és útépítő gépek gazdag együttesét mutatja be. A kiállítást gépbemutató is gazdagítja. A kiállításon — egyebek között — szerepelnek a sztatikus hengerek, amelyek közül újdonság a IV 680 H jelű, hidrosztatikus meghajtású, nagy teljesítményű tandemes henger. Ez a gép az útfelületek építésének befejező munkálataira alkalmas. _A TV 680 M jelű, nagy teljesítményű tandemes útihenger az aszfalt- szőnyegek építésére és javítására készült. A mechanikus kivitelezés egyszerű konstrukciója révén ez a henger az ebbe a kategóriába tartozó gépek legjobbjaihoz tartozik. A vibrációs hengerek közül figyelmet érdemelnek a VV2, VV1 és VV8 jelű, Csehszlovákiában gyártott új típussorozatú hengerek, amelyek a tapasztalat révén a nagyfokú tömörítő teljesítménnyel és könnyű kezeléssel tűnnek ki. A hidraulikus rakodók közül az l)N 125 jelű forgó hidraulikus rakodó 180 m1 óra teljesítménnyel dolgozik. Az UNC 150 jelű homlokzati hidraulikus rakodó nagyobb tartalmú lapáttal és 216 m3 óránkénti teljesítménnyel üzemel. Mindkét rakodóhoz 14 mellékberendezést konstruáltak, amely lehetővé teszi alkalmazásukat mindenféle darabos és ömlesztett anyag rakodásához. Az oldalas magas emeiésű kocsi a Transports Chrudin vállalat gyártmánya. Alkalmas a vállalatokon belüli szállításra, főleg a hosszú és nehezen elrakható terhek rakodására. A KV 06 jelű csigás kirakodó az ömlesztett anyagok kirakodásának meggyorsítását szolgálja. A gép óránkénti átlagos teljesítménye maidnem 2 vagon. A kiállítással egyidőben előadásokat is tartanak, amelynek keretében a bemutatott gépeket ismertetik. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦*♦ : * ♦ A 1VELJA€5UR Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum m^jrjTjrjr^rjr. .Jm Amikor a mocsaras vidéken különböző nagyságú gödröket, kráterszerű bemélyedéseket találtak, meteorok becsapódására gyanakodtak. Fúrásokat eszközöltek, de a talaj mélyén sehol sem találták a nyomát vasnak, nikkelnek vagy más fémnek, ami meteorra vallott volna. Két évvel később még nagyobh fúrószerkezetekkel folytatták a fúrást. Harminc méter mélységbe fúrtak le, anélkül, hogy bármi is megerősítette volna feltevésüket. A legérzékenyebb műszerekkel átvizsgálták nagy körzetben a talajt, olyan műszerekkel, amelyek a legcsekélyebb fémmennyiséget is jelzik. Eredmény nélkül. Ennek ellenére bizonyosak voltak, hogy valamilyen, rendkívüli esemény történt ott, hiszen ezrek és ezrek voltak a szem- és fültanúi. A Szovjet Tudományos Akadémia megbízásából 1961-ben és 1963-ban újabb expedíció járt. a tajgában. Az utóbbit Szolotov, nevés geofizikus vezette. Ez a legkorszerűbb eszközökkel és műszerekkel felszerelt expedíció végül is arra a kétségtelen megállapításra jutott hogy 1908. július 30-án a szibériai tajgában atomrobbanás történt. Milyen magyarázatot lehet találni erre, a hatvan évvel ezelőtti atómrobbantásra? 1964. márciusában a leningrádi Zvezda című lapban megjelent cikk azt a nézetet fejtette ki, hogy a Hattyú csillagképhez tartozó egyik bolygón élő lények érintkezést, kapcsolatot kerestek a Földdel. Henrik Altov és Valentina Sureleva, a cikk szerzői azt állították, hogy a szibériai tajgában történt dolog válasz volt az indonéziai Krakatau vulkán 1853. évi kitörésére. A tűzhányó kitörése ugyanis, feltevésük szerint, igen erős rádiósugár-nyalábokat ' indított el az űrbe. A távoli égitesten felfogták a sugarakat, üzenetnek vélték őket az űrből, s az ottani lények válaszol roppant erős lézersugarat irányítottak a Föld felé. Ez a sugárnyaláb Szibéria fölött a Föld légkörébe került, s ott anyaggá változott, s ez okozta a nagy erejű robbanást. Merész, fantasztikus, semmivel sem alátámasztott nézet. Éppen annyira fantasztikus és elfogadhatatlan az a nézet is, amely azzal magyarázza a hatvan év előtti eseményt, hogy ellenanyag ütközött össze a Földdel. Mert ebben az esetben. — ki tudja, mi lenne a szibériai tajga helyén? Ugyanis az anyag és ellenanyag összeütközése mindkettő megsemmisülésével végződik. Hozzá kell tennünk azt is, az ellenanyagnak vajmi kevés eshetősége van arra, hogy az űrből eljusson a Földre anélkül, hogy útja közben ne ütköznék valamilyen anyagba. Ezért elfogadhatóbbnak látszik az a feltevés, — ennek a tudósok körében is számos híve van —, hogy hatvan évvel ezelőtt Szibériában atomrobbanás történt, s ezt minden - jel szerint az okozta, hogy egy más égitestről érkezett űrhajó az atom-hajtómű üzemzavara következtében felrobbant. Ez is fantasztikus állítás, de nem lehetetlen. A hatvan év előtti eseményről annyi könyv, tanulmány, értekezés jelent meg, hogy egy könyvtárat lehet megtölteni velük. A vizsgálatok még mindig tartanak. Az atomrobbanás lejátszódását alátámasztja az a tény, hogy a katasztrófa helyén a radioaktivitás még ma is kétszer erősebb, mint bárhol másutt. A fák évgyűrűinek vizsgálata kiderítette, hogy a radioaktivitás 1908-ban fokozódott. Mindaddig, amíg kétségtelenül nem bizonyosodik be, hogy más valami történt, okunk van feltételezni, hogy 1908. július 30-án reggel atomerővel hajtott űrhajón vendégeink érkeztek a világűrből, de szerencsétlenül jártak. A Földdel való összeütközés következtében, vagy más okból az atomerő felszabadult, s borzalmas erejű robbanást okozott, amelyben teljesen megsemmisült az űrhajó utasaival együtt. MESTERSÉGES HOLDJA VAN A MARSNAK? Naprendszerünk bolygóiról meglehetősen sokat tudunk. Ismereteink alapján legfeljebb a Marson lehet élet, — abban az értelemben, ahogyan mi az életet értelmezzük. Az ember pontosan megállapította az életlehetőség elméleti határát. Ami ezen a határon belül van, azt ökoszférának nevezi. Naprendszerünkben csak a Föld, a Venus és a Mars tartozik az ökoszférába. Természetesen figyelembe kell venni, hogy ez az elmélet a mi életkörülményeinkből indul ki, s ez nem zárja ki, hogy az ökoszférán kívül is lehetséges élet —, általunk ismeretlen formában. * * ♦ ♦ : ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ x ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ * p t f ♦ * ♦ * * * ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
