Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-07 / 232. szám
Á béke és biztonság áj állama Ä drezdai * Képünkön a tudomány és kultúra házának makettje. Az épület 110 méter magasan háromszögformában emelkedik /m^jd az ég felé. Vélemények Pompidou moszkvai útjáról tFolytatás az 1. oldalról) A Német Demokratikus Köztársaság vonatkozásában bebizonyosodott, hogy egy iparilag magasan fejlett országbari milyen nagy teljesítményekre képes a munkásosztály,' a dolgozó nép. ha a kapitalista kizsákmányolástól mentesen maga veszi kézébe történelme formálását és élvezi a Szovjetunió és a többi testvéri szocialista ország sokoldalú támogatását, — Bizonyos jelek azt iftu- tátják.— állapította meg egyebek között Biszku elvtárs — hogy a fékevesztett revansista uszítás és lélekmérgező reakciós propaganda ellenére Nyugat- Némétországban a tömegekben politikai erjedés indult meg. A közelmúltban lezajlott választások eredményei — ha nem is tükrözhetik a valóságos politikai erőviszonyokat, hiszen nem engedhették szóhoz jutni az igazi ellenzéket —, de tükrözik a dolgozók kiábrándulását a húsz éve a hatalomban domináló kereszténydemokrata rezsimről. Ennek az erjedési folyamatnak ’ az egyik kétségbevonhatatlan pozitívuma, hogy a nyíltan revansista újfasiszta programmal fellépő nemzeti demokrata párt nem jutott be a szövetségi gyűlésbe. A jelen helyzetben óriási felelősség ‘ hárul a' szociáldemokrata vezetőkre, akik most 'közel állnak ahhoz, hogy megnövelhessék szerepükét a' Német Szövetségi K öztársaság jövendő politikájában. A történelemben a -30-ag1 években volt rá példa, hogy a szociáldemokrata párt megalkuvása, a kommunistákkal való szembenállása a közelgő nemzeti katasztrófa bekövetkezésének egyik , legfontosabb előkészítője volt. A történelem felteszi a német szociáldembkráciának a kérdést: van-e ereje ahhoz, hogy tanuljon a saját múltjából és korunk realitásából? Az európai béke és biztonság szempontjából nagy jelentősége lenne, ha Nyugat- Németország politikájába a realitásokkal számoló változás állna be. Arra van szükség, hogy a bonni állam ismerje el az európai valóságot, a második világháború eredményeként kialakult országhatárokat és térjen a megbékélés, a különböző társadalmi berendezkedésű országokkal való békés együttműködés útjára. Népeink, és pártjaink álláspontját Európa biztonsága, valamint az egyetemes béke és az általános emberi haladás kérdésében a nézetek teljes egyséee jellemzi. Azonos módon ítéljük meg a békét fenyegető veszélyt, és azono^ elszántsággal. akarással keressük a biztonság megteremtéséhez vezető utakat, módozatokat. Közös az átlásoontunk az európai biztonsági konferencia összehívásának kérdésében is. Kölcsönös és őszinte örömünkre szolgál a Varsói. Szerződés tagországai budapesti felhívásának kedvező és pozitív világ- vis.szhapgia.. Egyetértünk abban. hogv az előkészítés és a konferencián való részvétel ele semmiféle feltételt nem trpfi állítani, az eurőnnt államok képviselői egyenrangú félként vegyenek részt azon, Közös az ütünk abban is, hogy népeink egyformán a Szovjetuniótól kapták vissza szabadságukat, függetlenségükét, szuverenitásukat. Két évtizede, hogy népeink szilárd egységben, testvéri szövetségben a szovjet néppel, á szocialista országok közösségének tagjaként, ott vannak az emberi haladás legelső soraiban. Közös az utunk, közösek a barátaink és közösek ellenségeink. Érdekeink és nemzeti törekvéseink azonosságára épül az 1967-ben megkötött magyar német barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés is. A magyar munkásosztály és az egész magyar nép úgy ítéli meg ezt a szerződést, mint fontos hozzájárulást a szocialista világ- rendszer erősödéséhez és az európai biztonság megszilár- did-c-íhoz. Nagyra értékeljük a Német Demumatikus Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között kialakult, sokoldalú gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális eavüttműködést. Az NDK a Szovjetunió után második legnagyobb kereskedelmi partnerünk: országaink között az árucsere 1949 óta megtízszereződött. Mi is ünneD előtt állunk, hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileumára készülünk. Egész népünk bensőséges érzésektől áthatva készül független, szabad, szocialista hazánk születésének köszöntésére. Huszonöt év történelmi sikerei; a szocialista . népek testvéri családiában . elfoglalt helyünk, hazaszeretetünk és a proletár internacionalizmus elveihez Való szilárd és rendíthetetlen hűségünk, új, még magasabb követelményeket támasztanak népünkkel szemben. Azt a követelményt, hogy még jobban kihasználjuk lehetőségeinket, szilárdítsuk szocialista hazánkat, növeliük gazdasági erejét, fokozzuk a társadalmi munka hatékonyságát, gyara- pítsuk népünk műveltségét, emeljük életszínvonalát. ■ A német nép szocialista államának két. évtizedes, és hazánk 25 éves szocialista fejlődésének történelmi sikerei azt bizonyítják, hogy a szocializmus erkölcsi és politikai erői kiapadhatatlanok. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Herbert Plasch- ke, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szólt a nagygyűlés részvevőihez: — Húsz évvel ezelőtt új fejezet kezdődött a német nép történetében — mondotta. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával céljához érkezett a német munkásosztálynak és szövetségeseinek hosszú, áldozatos harca, Európában létrejött a béke és biztonság új állama, amely történelmi küldetése szerint minden erejével hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a német. imperializmus soha többé ne kezdeményezhessen háborút A továbbiakban a nagykövet kiemelte, hogy az NDK napjainkban a szocialista államok szövetségének szilárd tagja, nemzetközi tekintélye egyre növekszik. Majd arról a növekvő veszélyről szólt, amely a nyugatnémet imperializmus részéről változatlanul fenyegeti Európa és a világ békéjét. A nagy tetszéssel fogadott beszédet követően — az Inter- nacionálé hangjai után — művészi műsorraf fejeződött be AZ ünajepség. Lehel Miklós, az MTI tudósítója jelenti: Pompidou köztársasági elnök jövő évi moszkvai utazásának a bejelentését a francia lapok annak a jeleként értékelik, hogy az új köztársasági elnök és kormánya egyensúlyt kíván fenntartani a két szuper-nagyhatalommal való kapcsolatban. A szombat délután megjelent Le Monde elsőként közölte a hírt, hogy -Georges Pompidou 1970-ben. valószínűleg az Egyesült Államokban teendő látogatásuk után, a Szovjetunióba utazik. A lao mindenekelőtt szovjet, francia vegyes bizottság az úgynevezett „nagybizottság” csütörtökön megnyíló moszkvai ülésével foglalkozik. Ezeken a megbeszéléseken —- írja a lap —, amelyen a kormány több tagját magába foglaló francia küldöttséget Maurice Schumann külügyminiszter vezeti, fogják részletesen meghatározni és hivatalosan is bejelenteni a francia^ elnök szovjetunióbeli látogatását. A lao szerint a látogatásra előreláthatólag 1970 tavasza előtt nem kerül sor, még az elnök utazása előtt több más francia vezető rs ellátogat a Szovjetunióba. Először a Valery Giscard d.Es- taing gazdasági, és Pénzügyminiszter. aki az e>ső napok után felváltja Maurice Schumann! a nagvblzottsási tárgya- fásokon. Lehetséges, hpay még vége előtt vagy 1979 eleién Jacrhies Chaban-TJeTmns miniszterelnök is. ellátogat Moszkvába. A öiagBsrsngú francia vezetőknek ez a látogatássorozata a lap szerint azt kívánja bebizonyítani, hogy a francia kormány hű maradt de Gaulle tábornok „keletre nyitás” 'politikájához. Pompidőu abban az időpontban, amikor elfogadta,- hogy Nixon meghívására az Egyesült Államokba utazik, meg kívánta mutatni, hogy fenn akarja tartani, sőt erősíteni szándékozik kapcsolatait a keleti országokkal. Ezt, az egyénsúlyra és a keleti országokkal való jó kapcsolatokra épülő politikáját már i július 10-i sajtóértekezletén is meghatározta. A Le Monde arra is emlékeztet, hogy változatlanul érvényben van az a meghívás, amelyét még de Gaulle intézett Podgomijboz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Leonvid Brezsnvevhez, az S2KP KB főtitkárához. Az elnök mőszkvai útjával, és Ceauesescu román elnök 1979 májusára tervezett párizsi látogatásával a francia vezetők jelzik annak a keletre nyitási politikájuknak a fo-, lyamatosságát, amelyet Franciaország néhány éve megkezdett, — írja a gaullestia Nation. Ez á politika a tömbök elutasításán alapszik és magúk a tömbök vezetői, a szovjetek és az amerikaiak egyformán elfogadták. A cikk a továbbiakban azt hangsúlyozza, hogv a kapcsolatok építése a néni demokratikus országokkal a francia kormánypolitika szellemében sohasem irányait Moszkva ellen. Bísmünnepség Berlinben A 'Német ’ Demokratikus. Köztársaság . kikiáltásának hu- . szadik évfordulójáról emlékez- , tek meg áz ünnep' előestéjén hétfőn Berlinben, a’..Wén»er Seelinbihder Halléban megtartott nagygyűlésen. Az. ünnepségen részt vettek az NDK-ba érkezett párt- és kormányküldöttségek . és.' 'más delegációk is. A fellobogózött csarnok díszemelvényén ott voltak Walter Ulbrichttal az élen az NSZE P Politikai Bizottságának, tagjai, az ' NCK államtanácsának, kormányának, a nemzeti front országos tanácsának tagjai, továbbá a nemzeti frontba tömörült pártok és tömegszervezetek képviselői. Jelen voltak külföldi delegációk vezetői és más kiemelkedő személyiségek. Az elnökségben foglalt helyet Leonyid Brezsnvev, az SZKP főtitkára, Kádár János, az MS7MP KB első titkára, Fock Jenő miniszterelnök, Wladislaw Gomulka, a LFMP. Gustáv Husák. a Csehszlovák KP és Todor Zsiykov, a Bolivár KP első titkára. Max Reimann. a Németország. Kommunista Pártia Központi Bizottságának első titkára, Pham Van Donff a VDK miniszterelnöke és sokan mások. Dr. Erich Corrensnek, az NDK Nemzeti Fronfla Országos Tanácsa elnökének megnyitó szavai után, Werner Laraberz, az NSZEP Központi Bizottságának titkára- üdvözölte; a ; külföldi ; vendégeket, majd Walter Ulbricht emelkedett szólásra. •Á külföldi vendégek' között l elsőként Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió 'Kommúnista Pártja Központi Bizottságának főtitkára szölált'fel. Wladislaw' Gomulka. Gustáv Husák, Max Reimann üd- i vözlő beszédének elhangzása után került sor Kádár János felszólalására. Kádár János ezután, felolvasta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya levelét és átadta Kiss István szobrászművész „Fegyverbe” című alkotását. Kádár János tapssal többször megszakított beszéde után Todor Zslvkov. a BKP KB első titkára, miniszterelnök, majd Ion Patan, a Román KP Közpqnti Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes emelkedett szólásra. Ion Patant Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, Gustav Vlahov, a "jugoszláv szövetségi szkuostina elnökhelyettese, utolsónak pedig Pbam Van Dong. a VDK miniszterelnöke követte a szónoki emelvényen. Az üdvözlő beszédek elhangzása után, a lelkes hangulatú nagygyűlés a „Fel vörösök, proletárok” kezdetű munkásinduló e "üttes eléneklésével ért véget.
