Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-31 / 253. szám
/ Újabb jelentkezők a társulásba A KPVDSZ Tolna megyei bizottságának üléséről Kereskedelmi hálózatfejlesztés, a lakosság áruellátása , A KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága kibővített megyebizottsági és aktívaülést tartott a napokban Szekszárdom, a közalkalmazottak klubjában. Molnár Lajos, a KPVDSZ Tolna megyei Bizottságának elnöke a Szakszervezetek XXI. és a KPVDSZ XXX. kongresszusa határozatainak megyei végrehajtásáról számolt be. A kongresszus óta két év telt el, s lehet már értékelni a szakszervezeti szervek gazdasági segítő tevékenységét. Az új irányítási rendszer eszközei lehetővé teszik az önálló vállalati cselekvést, a terv és a piac szerve« összekapcsolódását, ami megvénkben jó eredményeket hozott. Sok a hiánycikk Megyénk kereskedelmi áruforgalma 1968-ban 6,5 százalékkal, 1969 első félévében 12,1 százalékkal haladta meg az előző évit. A kongresszusi határozatnak az a része, hogy a kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek az eddiginél nagyobb befolyást gyakoroljanak az ipari és mezőgazdasági termelésre, a gyakorlatban egyenetlenül valósult meg. Egyes árucsoportokban nem javult az áruellátás a várt mértékben és változatlanul sok a hiánycikk. Ugyanakkor az egyes hiánycikkeknél — főleg ruházat területén — sok esetben egészségtelen és közgazdaságilag is indokolatlan árszínvonal-emelkedés történt. Az elmúlt két év során javultak megyénkben a vásárlási feltételek, lehetővé vált mind a szövetkezeteknél, mind állami területen az üzlethálózat bővítése. Több helyén hoztak létre állami gazdaságok, termelőszövetkezetek elárusítóhelyeket. ami egészséges versenyhez vezetett. Ugyanakkor élesen felmerül az állami kereskedelemnél, vendéglátóiparnál. de különösen a szövetkezeteknél a fejlesztési alap képzésének jelenlegi módszere, ami nem teszi lehetővé a hálózatfejlesztést. Több szövetkezetnél a jelenleg meglevő beruházás befejezésére már több évre előre lekötötték a fejlesztési alapot, és ha a képzés területén változtatás nem történik, hét-három éven belül nemcsak hálózatfejlesztés nem válik lehetővé, hanem a meglevő eszközök állagának megóvása, felújítása is veszélyeztetve lesz. (Ez különösen a kis. falusi bolthálózat fejlesztését nehezíti.) A vállalatok fejlesztési alapjai A kereskedelem és a vendéglátóipar terén egyaránt jelentkeznek problémák a munkaerő-gazdálkodásban is. A* alacsony keresetek, a megnövekedett munkaintenzitás, esetenként a rossz szociális körülmények miatt csökken a szakképzettek létszáma, ami kihatással van a kereskedelem kulturáltságára, a lakosság áruellátására. Még mindig sok a korszerűtlen egység, rosszak a raktározási és szociális körülmények. A forgóeszköz-ellátottság mellett továbbra is egyik legfontosabb megoldandó probléma az állóeszközök bővítése. Megállapítható, hogy a kereskedelmi vállalatok, fmsz-ek fejlesztési alapjai még a jelenlegi szint tartására sem elegendőek. Az 1969—70-es, sőt a későbbi évek fejlesztési alapjait is jelentős mértékben terhelik a beruházási hitelek törlesztése és a folyamatban levő beruházások hefejezése. Ezért a KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága javasolta a vállalatoknak, szövetkezeteknek. hogy hozzanak létre közös társulásokat különböző ipari vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel. Sok a szabálysértési eljárás Sok probléma adódott a kereskedelem és a vásárlók között a kereskedelmi dolgozók magatartása és a fagyasztó megkárosítása tekintetéiben. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 1968-ban 130 szabálysértési eljárást indított a vizsgált 830 egységben: ami 15,6 százalékot tesz ki. Az 1969-ben végzett vizsgálat tapasztalatai azt mutatják, hagy a helyzet változatlan, a legtöbb szabály- sértés ez évben Is a vendéglátóipar területén jelentkezik, a visszaélések zöme árdrágítás és minőségrontás. Az élet- és munkakörülmények A beszámoló elsőnek a bérrendezéssel foglalkozott. Magasabb fizetést keli biztosítani a szakképzett dolgozóknak és a nagyobb felelősséget viselőknek. A másik tennivaló a dolgozók túlóráztatása területén van. Igaz, hogy 1968-hoz viszonyítva csökkent a túlórák száma, de a javulás még mindig kevés, mert igen ma- gíV; a térítettem túlórák száma. Ez ellen megfelelő erély- lyel kell fellépni. .« A* St.*. ÄÁruellátás, fogyasztási árak ellenőrzése A szakszervezetek feladatkörébe tartozik nemcsak a bérek alakulásának, hanem a fogyasztói árak alakulásának ellenőrzése is. „Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy — bár nagy általánosságban a fogyasztói árak a vártnál nem ém'elkedték gyorsabban — több olyan ellentmondásos jelenség tapasztalható, pm intézkedést, a vállalati érdekeltség helyes irányba történő módosítását igényli.” Az 1969 második félévének áruellátása az első félévinél jobbnak mondható, de még mindig nem kielégítő. Probléma, hogy a hiánycikkek skálája nem szűkült, hanem tovább bővült Különösen a ruházati szakma áruválasztéka egyenlőtlen, erősen hullámzó és sok értetlenséget okoz az árszínvonal állandó emelkedése. Különösen problematikus. hogy a hiánycikkek éppen a közszükségleti cikkekben jelentkeznek. A gyakori és nagymérvű árváltozások miatt a kiskereskedelmi vállalatok gyakran leltároznak — árváltozásokat vezetnek át és hajtanak végre —, ami igen nagy leterhelést jelent. A kiskereskedelmi vállalatok a többleteredményt a forgalom emelkedésétől, s a kedvezőbb beszerzési lehetőségektől várták. Ugyanakkor a nagykereskedelem monopol- helvzetéből adódóan ezt a lehetőséget nem nyújtja a kiskereskedelemnek, aminek következtében a kiskereskedelem az árukészletek csökkenésében és az árak emelésében látta a kiutat, amit végső soron a fogyasztók éreznek meg. A fogyasztók viszont általában a tartós fix árakhoz szoktak, s nehezen szokják meg a változó árak alkalmazását, bizalmatlanok az árakhoz, türelmetlenek a kiskereskedelem dolgozóihoz és sok esetben az árak nemtudásávai gyanúsítják őket Az igen alapos beszámoló konkretizálja a hiányosságokat, rámutat a tennivalókra, s hogy gondolatébresztő problémákat fejteget, mj sem bizonyítja jobban, mint az. hogy az ülésen szenvedélyes vita alakult ki. A hozzászólások Greif Antal, a Népbolt Vállalat igazgatója elmondta; hogy „a lakosság áruellátásában 1970 első félévében sem lesz javulás, s ezért továbbra is a kereskedelmet marasztalják ■ el.” A differenciálatlan hitelpolitika 1968-ban a kereskedelemből olyan magatartást váltott ki. hogy árukészletéit csökkenteni kényszerült. Ennek hatására a Nemzeti Bank és a Belkereskedelmi Minisztérium a nagykereskedelmi vállalatokkal kevesebb árut termeltetett. az ipar pedig másfelé kötötte le szabad kapacitását. Greif Antal rámutatott arra, hogy az elmúlt másfél év alatt a Belkereskedelmi Minisztériumtól a kiskereskedelem a legminimálisabb elvi irányítást kapta, nem teljesítve kötelességét abban, hogy folyamatosan is időben adjon segítséget a kiskereskedelem irányítási terveinek elkészítéséhez, az irányítási, rendszer korszerűsítéséhez. A Belkereskedelmi Minisztérium az áruellátás! helyzetet úgy kívánja megoldani, hogy a vállalatok gazdasági vezetését adminisztratív eszközökkel fenyegeti. Megfelelő segítségadással és a közgazdasági szabályozók jó irányban való megváltoztatásával jobb eredményeket lehetne elérni. Aradi Vilmosnénak, — a Belkereskedelmi Minisztérium szb-titkára, a KPVDSZ Központi Elnökségiének tagja — hozzászólásából két momentumot idézünk: A rövid Idő alatt szerzett tapasztalatok alapján, a köz- gazdasági szabályzókat megváltoztatni nem lehet, egyelőre a várakozási álláspont a leghelyesebb megoldás ... Az áruellátással és más egyéb dologgal kapcsolatos problémák nem a Belkereskedelmi Minisztériumra, hanem a megyei tanácsok kereskedelmi osztályaira tartoznak ... Aradi Vilmcsné hozzászólására Horváth János. a MÉSZÖV elnökhelyettese válaszolt: — Az igaz, hogy a megyében a kereskedelem gazdája a kereskedelmi osztály, de a belkereskedelmi problémákban — áruellátás, indokolatlan áremelkedés. közgazdasági szabályzók megváltoztatása — mégis a Belkereskedelmi Mi- r.isztériumhoe; jutunk el. A differenciáltságot feltétlen figyelembe kell venni. S ha ezek a problémák a „kereskedelmi osztályra tartoznak”, akikor az intézkedések megtételére jogot is kell kapni ok. Szükségesnek látom, bogy a felmerült problémákat mielőbb juttassuk el a Belkereskedelmi Minisztériumhoz — mondotta Horváth János. Nemrég alakult meg hőgyé- szi székhellyel egy juhtenyésztés! társulás, amelyhez kilenc termelőszövetkezet és három állami gazdaság tartozik. A tenyésztés, valamint a korszerű takarmányozás egységességének biztosítása a Hő- gyészi Állami Gazdaság feladata. Szüllö Béla, a gazdaság igazgatója alig tíz nappal a társulás megalakítása után elmondta, hogy újabb érdeklődők is vannak, például bejelentette csatlakozását a hő- gvészi, a pálfai, a regölyi és a szákályi közös gazdaság. Sőt, még baranyai termelőszövetkezet is szeretne csatlakozni. Ennek egyelőre a nagy távolság az akadálya, de Szüllő Béla úgy véli, szó lehet Ba-r ranya megyei társulás létrehozása után á kettőnek az együttműködéséről. Annál is inkább, mivel a két megye állami gazdaságai egy területi igazgatósághoz tartoznak. Szerdán délután ötkor megállt a Simon tornyai Bőrgyár mikrobusza a kisszékelyi iskola előtt. A bőrgyáriak — az energiatelep kilenc dolgozója, valamint a gyár párttitkára és szb-titkára — egy vadonatúj televíziókészüléket hozott az iskolának. Egy óra alatt felszerelték és mire a program szerint hatkor megkezdődött az ünnepség, megjelent a képernyőn a bemondónő. A bőrgyári kollektíva nevében Szajki László szocialista brigádvezető adta át a Mint jelentettük, a Tamási Járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta a járás területén a vadgazdálkodás helyzetét és a vadásztársaságok működését A vizsgálat kimutatta, hogy a nagyvadállomány lényegesen meghaladta, az apróvadállomány azonban el sem éri a kívánt szintet. Ennek egyik oka, hogy a társaságok vadgazdálkodási távlati terveket nem készítettek, hanem elképzeléseiket éves tervekben kívánták megvalósítani. A nagyvadas vadásztársaságoknál a vaddisznó kivételével nem kielégítő a dúvadak irtása. Az őzállomány hat év alatt két és félszeresére emelkedett. A számszerű növekedés pozitívum, értékéből azonban sokat levon az ivararány kedvezőtlensége. Ha a lelö- véseket továbbra is rendszertelenül folytatnák, ez az állomány még nagyobb mértékű minőségi romlásához vezetne. A hasznos apróvad elsza- porítása érdekében a Ságvári Endre Vadásztársaság mintegy két éve csak mérsékelten vadászik fogolyra, fácánra és nyúlra. A társaság az etetőket karbantartja, folyamatosan feltölti élelemmel. Hasonlóan dicséretes, hogy a belecskaiak vérfelfrissítésre nyulat és fácánt vásároltak. A NEB vizsgálata temérdek pénzügyi, számviteli szabálytalanságot tárt fel. A társaságok vagyonáról vagy egyáltalán nem, vagy csak hézagosán vezetnek nyilvántartást. A társulás fő célja vágójuh, elsősorban pecsenyebárány előállítása. A kezdeti juhlét- szám 14 000 anya, de a hízla- lási kapacitás még nagyobb számot kívánna. November végéig várják újabb gazdaságok, szövetkezetek csatlakozását. A juhtenyésztés iránt országosan növekszik az érdeklődés. A Hőgyészi Állami Gazdaságba már nemcsak Ta- bódra járnak rendszeresen látogatók tapasztalatcsere céljából (Tabód korszerű szarvasmarhatelep), hanem a cser- nyédi új juhtelepet is egyre többen keresik fel. A látogatók, akik az ország különböző vidékeiről utaznak Tabód- ra, illetve Csernyédre, nagyobb részben már nem állami gazdasági szakemberek, illetve dolgozók, hanem termelőszövetkezeti vezetők és gazdák, tehát szakemberek és Fizikai munkában dolgozó tsz- tagok egyaránt. készüléket az iskolának, majd Czinkon Lászlóné igazgató mondott köszönetét a szép ajándékért. A kisiskolások virágcsokrot nyújtottak át a bőrgyári küldöttség tagjainak. Mint arról már hírt adtunk, a bőrgyári energiatelep — szocialista üzemrész — hatvantagú kollektívája az elsők közt kapcsolódott be a „Televíziót az iskoláknak” mozgalomba. Azóta már, szabad szombaton vállalt munkával megkeresték a tv árát és most eljuttatták a készüléket oda, ahol igen nagy szükség van rá. Az egyik vadásztársaságnál — például —- 16 000 forintos kamatmentes kölcsönt adtak a vadőrnek. A népi ellenőrök százezres nagyságrenddel becsülik a mezőgazdasági vadkárt, ennek megtéríttetésére azonban csak szórványosan mutatkozik törekvés. A 29T958. Korm számú rendelet tiltja, hogy magán- személyek gépkocsijukkal bérfuvarozást végezzenek. A pálfai és a belecskai vadász- társaságnál többször megszegték ezt a jogszabályt. A tamási, pálfai, kisszékelyi és belecskai vadásztársaságok működésének vizsgálata alapján a népi ellenőrzés az érintett társaságoknak, a pécsi erdőrendezőségnek, a megyei tanács vb mezőgazda- sági osztályának és a tamási járási rendőrkapitányságnak tett javaslatot a hibák megszüntetése érdekében. TEXTILTIS ZTÍTö és Ruházati Vállalat FELVESZ Szekszárd és környékéről fiatal nőket varrodai munka betanítására. Jelentkezés: Szekszárd, Tarcsay V. utca. (320) Népújság 3 Televízió a kisszékelyi iskolában Trófeák és „pecsenyék“ HORVATH MARIA 1969. október 31
