Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-25 / 248. szám

/

9

Vendéget látni

A „vendéglátás” szót alapelemeire bon/tva, arra kellene gondolnunk, hogy nem jelent többet a vendég észrevételénél. A sokszor tapasztalt gyakorlat sajnos valóban erre vall, épp>en ezért sűrűn visszatérő tárgya a hazai napilapok cikkeinek a vendéglátóipar. Irtunk erről a múltban, és alighanem írunk majd a jövőben, ezeken a hasábokon is éppen eleget. Nemcsak azért, mert adott esetben a vendéglőbe betérő újságíró is „vendég”, hanem mert mi. vendégek, többen vagyunk és tulajdonképpen-értünk van a vendéglátó- ipar és nem fordítva.

Ennek előre bocsájtása után vállalkoztunk egy „formabontó” interjúra. Annyiban,, hogy számos kérdést tettünk fel Várnái Sándornak, a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat igazgatójának, de ezt megelőzően sok másnak is, akik ebben a szakmában ném vendég, hanem felszolgáló, csapos, üzletvezető, szakács és még sok egyéb minőségben érdekeltek. A nekik feltett kérdéseket, melyek bizonyos mértékig interjúnk vezérfonalát alkották, a továbbiakban zárójelbe tesz- szük.

— Mióta működik a vendéglátás megyénkben ilyen vállalati formában?

belül hat az éttermek, tíz a vendéglők száma. Van egy bizonyos belső áíretegekődés. Például induláskor csak négy büfénk volt. ma tizenhárom van. A cukrászdák száma tizenegyről tizenötre nőtt, ugyanakkor az italboltoké harmincháromról huszonháromra csökkent.

— Milyen állapotban vannak ezek az egységek?

— Többnyire régi épületek, ennek minden terhével, ami cseppet sem könnyíti az üzemeltetést. Uj tulaj dón képp>en csalt a dunaföldvári halász- csárda és a szekszárdi Kis- pipa.

— Hányán dolgoznak a megyei vendéglátóiparban?

— A mi vállalatunknál kereken „hatszázan.

— Munkaerő-vándorlás?

(Ekv felszolgáló, aki elhagyta a vállalatot:

— Nagy. Ha tehetné, mindenki megszökne innen!)

— Elsősorban a szakképzet- len személyzet körében jelentős és gondot okozó. A hálózati vezetésnek azonban, het- ven-nyolcvan százaléka törzs- gárdista.

— Mi a véleménye a más, vendéglátással szintén foglalkozó szervekkel való rivalizálásról, amit mi — ezt előre bocsájtjuk — egészségesnek tartunk?

— Ez a rivalizálás tény, amivel számolnunk kell. Kárát elsősorban a szakmunlvásikép- zésnél érezzük, ahol eredeti tea-veink a hálózatfejlesztéssel összhangban álltak. Ez sok esetben felborult, éppen ezért 1968. óta ötven százalékkal több szakmunkást képzünk ki(Egy felszolgáló, aki az egyik termelőszövetkezet t kisvendéglőjében helyezkedett’ el:

— Majd bolond lettem volna ott maradni, amikor itt lényegesen többet fizetnek!)

:— A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy Szekszár- don az Utasellátó Vállalat éttermet készül építeni a vasútállomásnál. Ezzel remélhetőleg megszűnnek majd az ottani áldatlan áU lapotok! de ugyanakkor logikusnak tűnik a feltételezés, hogy a Vasúti Vendéglő forgalma visszaessen.

— Ez más szóval annyit 'jelent, hogy — maradjunk

csak ennél a példánál —. a megyeszékhely vendéglátóipari helyzete rossz.

— Főleg a perem terű leteké az. Ennek ellenére az idei év- első felében, a tavalyi első fél-, évhez viszonyítva, forgalmunk Szekszárdon huszonhét. Pakson tizennyolc, a megye átlagában piedig tizenöt százalékkal emelkedett.

— Italból, vagy ételből származik ez az emelkedés?

— Mindkettőből. Az is tény azonban, hogy a napi 8—10 ezer étkezés forgalmunk egybarma- dát jelenti, és „ez országosan is jó arány. Általában üzlet- politikánk egyik jellemzője, hogy a nyereséget ne a magas ár, hanem a ■ nagy ■ ■ forgalom hozza. így például a hétvégi főzési gondok enyhítésére, tizenöt százalékos árengedményt adunk, ha pedig valaki az ételt hazaviszi, az engedmény tíz- százalékos. Meg kell mondani, hogy a vendégek egyre nagyobb százaléka követeli a bővülő választékot, a specialitásokat.

— És megkapja? Irtunk egy alkalommal arról, hogy étlapjainkból szinte süt az egyhangúság.

— Általában örülünk, ha írnak rólunk, és a bírálatot köszönettel fogadjuk. A választók térén egyelőre még sajnos nincs minden rendben.

— Sokan kifogásolják a törzsvendégek megbecsülésének hiányát.

— Ez elsősorban az idősebb, tap»asztaltabb szakmunkások bűne. akik szeretnek megfeledkezni arról, hogy az oktatás egyben nevelés is.

— Fejlesztési tervek?

(Egy felszolgáló a szekszárdi Kispipából:

— Az elvtársak gyakran kinevettetik magukat. A ml kerthelyiségünk tervezett nyitását például már júUusban megírták a lapban. Máig sincs meg, de a forgalmi tervünket ennek megfelelően készítették. Képzelhetik, hogy mennyit keresünk!)

— A szekszárdi Kispipa kerthelyiségének megnyitása jövő évi május elsejére. Az űj művelődési ház száz férőhelyes presszója. Egy új karbantartóműhely és raktár. Pakson presszó és borozó, amiről már Önök is hírt adtak. Ugyan- csali Pakson az atomerőmű építőinek üzemi konyháját kell bővítenünk. Bonyhádon a jövő év első felében cukrászdabővítés és a Béke belső építkezése. Hozzá kell tenni mindehhez, hogy’ a vendéglátóipar drága szakma, sok beruházást, lekötöttséget igényel. Éppen ezért hálásak vagyunk a megyei tanács állandóan tapasztalt segítőikészségének fejlesztésünk terén.

— Kapcsolatuk a saját dolgozóikkal?

(Egy kis büfé vezetője: — A vállalat vezetőit ml általában csak termelési értekezleten látjuk.)

— Úgy érzem, hogy jó. Nemcsak az ellenőri hálózat révén. hanem mert mi, vezetők, történetesen magam is, igyekszünk a lehető legsűrűbben kimenni a helyszínre, hiszen a problémák egy részét csak így lehet megismerni.

— Kapcsolatuk a közönséggel?

— A fogyasztóközönséggel azt hiszem nyugodtan mondhatom, hogy mindennapos hiszen értük vagyunk. Panaszaikat mindem esetben kivizsgáljuk és ha szükséges, megadjuk a jogos elégtételt. Ezenkívül állandóan részt veszünk az olyan vb-üléseken, melyeken a mi munkánkat tűzik napirendre.

ORDAS IVÁN

Közéletünk

— Ettől nem félünk. Egyelőre az a tapasztalat, hogy — Lassan tizenöt éve, 1955. semmilyen új vendéglő meg- január elseje óta. Most hét- , nyitása nem rontja a már vennégy egységünk van. ezen meglevők árbevételét.

Előzetes híradás

Cikksorozat,

konzultációs kérdezz-felelek

l j módszerekről, törekvésekről adunk hírt, melynek során az ideológiai tájékoztatás bővítését szolgáló kezdeményezésről informáljuk olvasóinkat.

ü*

Az MSZMP Tolna megyei Bizottságának propaganda- és művelődési osztályán elkészült a különböző politikai oktatási témákhoz kapcsolódó, annak „megyésítéséhez”, az aktualizáláshoz segítséget nyújtó cikksorozat tematikája. Ezt követően felkérték az előadókat a széles körű megyei anyaggyűjtésre, az elmélyült felkészülésre. A tematikának megfelelően az őszi-téli politikai oktatási évad idején, megfelelő ütemezéssel kilenc témában adják közzé a vezető propagandisták, s megyénk társadalmi életének politikai, gazdasági vezetői az éppen soron következő oktatási anyagnál jól hasznosítható, a megyei helyzetképet tükröző cikkeket. Célkitűzésük, hogy az elmélet-gyakorlat szorosabb összekapcsolásához, a- megye társadalmi, gazdasági, kulturális eredményeinek feldolgozásával és közzéadásáyal is hozzájáruljanak az ez évi politikai oktatási évadban marxizmust— leninizmust tanulók jobb felkészüléséhez.

T\ T írói írnak, miről olvashatnak? A megyénk negyed- százados fejlődése című politikai oktatási témához két írás is kapcsolódik. Bennük nemcsak a propagandisták és a hallgatók kapnak adalékot, eligazító értékelést, hanem jó hasznát .veszik azok az olvasóik is, akiknek szívügyük, akiket érdekel, hogy mit mutat a mérleg szűkebb pátriánkban, mi történt, mi változott Tolna megyében ebben az időszakban.

Ugyancsak sokak érdeklődésére tarthat számot a Tolna megye ifjúságának társadalmi-politikai helyzetéről adandó értékelés. Ipari és mezőgazdasági változatban olvashatnak a jövedelempolitikai és az élet- színvonal alakulásáról és összefüggéseiről, majd a vállalati gazdálkodástól,' az anyavállalatok és telephelyek kapcsolatát vizsgálva és külön a belső irányítás fejlesztéséről. A szocialista demokrácia növelését ideológiailag is elősegítő témákról, szólnak: a válla- '■ lati, a termelőszövetkezeti kollektívák helye, szerepe az özem fejlődésében című írások.

Első ízben november hónapban jelentkezünk, a sorozatot záró cikket pedig március elején jelentetjük meg.

A tapasztalt vezetők, jól képzett propagandis- ták tollából háromhetenként, havonta megjelenő, a politikai oktatás tematikájához igazodó cikkek mellett még egy új kezdeményezés született.

' Szerepel a tervek között, hogy a Népújság hasábjain kapjanak választ a pártoktatás résztvevői a szélesebb körű érdeklődésre számot tartó kérdéseikre. Természetesen nem kuriózumokra, vagy periférikus kérdésekre gondolunk, hanem közérdekű, fontos, elméleti-politikai jellegű konzultációra. Választ az esti egyetem tanárai, vezető propagandisták fognak adni.

Várjuk a különböző szintű oktatási formákban tanuló hallgatók és olvasóink közérdekű kérdéseit. A megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja, a Népújság fóruma kíván lenni a világnézeti tisztulási folyamat meggyorsításának, a marxizmus—leniniz- mus eszméje, igazságai erőteljesebb terjesztésének és a közös ügy gyakorlatiasabb segítésének.

120 résztvevő

a Babits Mihály versmondóversenyen

Tegnap délelőtt a Tamási Járási Tanács ülésén előbb a végrehajtó bizottság munkáját, majd a járás kereskedelmi helyzetét értékelte, továbbá az oktatási-művelődésügyi állandó bizottság tevékenységével foglalkozott. Az ülésen részt vett Szabópál Antal, a Tolna megyei tanács vb-elnö- ke. A kereskedelmi helyzetről Schrantz István állandó bizottsági elnök és Pruck Ferenc kereskedelmi felügyelő terjesztett elő írásos összefoglalót. Az értékelés pozitívan foglal állást, az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi munkáját, több bolt kulturálatlanságát azonban szigorúan bírálja, légióként a tamási húsüzletet. Számos üzlet- helyiségben üres göngyöleg foglalja el a vásáriótér jelentékeny részét. A raktárhiány megszüntetése drága dolog, — ám akad kis költséggel felszámolható hanyagság is. Ilyen például Magyarkeszi új falatozó és élelmiszerboltjának rendetlen udvara, kidőlt kerítése. Az iregszemcsei élelmiszerüzletért elismerés illeti az ÁFÉSZ-t, de bírálat azért, mivel zöldség-gyümölesbolttal még adósa a falunak. A ruházati cikkek választéka a szigorú készletgazdálkodás következményeként csökkeht. Egy- egy panasztól eltekintve lényegesen javult a kenyér , minősége. Megoldódott a gyönki pékség problémája is: korszerűsítették,' s azóta jó minő- . ségű kenyeret termel.

•

Ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács Végrehajtó. -Bizottsága tegnap délelőtt, Vin- cze József megbízott vb-elnök vezetésével. Az ülés napirendjének előadója Vincze József volt.

A tanácsi munka korszerűsítési folyamatában elért járási és községi eredményekül, a további elképzelésekről és feladatokról szólt .tájékoztatója. Ezután á vb. különböző bejelentések dolgában hozott még határozatokat.

Az ismételten meghirdetett Babits Mihály versmondóversenynek 120 résztvevője lesz. A verseny rendezősége ezúttal több versszerető fiatalnak kívánt lehetőséget nyújtani arra, hogy előadóművészi képeségét méltó keretek között biztosítsa. E cél vezérelte a rendezőket, amikor elhatározták, kinyitják a megyehatárokat és más dunántúli megyék fiataljait is meghívják a versenyre.

A Babits Mihály versmondóverseny harmadik évfolyamának első fordulója — eltérően a tervezettől — kétnapos lesz és bonyolítására november 22- 23-án kerül sor’. A program-.

módosításra azért volt 'szükség, mért a kezdeményezést, nemvárt siker koronázta. Az 1969/70. évi versmondóversenyre a dunántúli megyékből hetven fiatal nevezett be. Megyénkből ötven előadó vesz részt a szép hagyományú vetélkedésben. Tulajdonképpen a sok jelentkező miatt volt szükség arra hogy az^ egynaposra tervezett első fordulót megtoldják egy nappal. A testvérmegyékből átlagosan 4—7 ifjú versmondó jelentkezett. A legtöbb nevezés azonban Baranyából, Veszprém és Győr- Sopron. megyéből érkezett. Ez utóbbi'megye például 13 versenyzőjével a „listavezető”. A

Soproni Erdészeti Főiskola ezer forintos fődíj adományozásával járul az idei Babits Mihály versmondóverseny győzteseinek díjazásához, ugyancsak ilyen rangos díjat szán adományozóként a Győr-Sop- ron megyei Tanács VB is a legjobb versmondónak.

Örömmel nyugtázhatjuk, hogy az eddig megyén belül megrendezett és komoly ranggal is bíró versmondóverseny dunántúlivá szélesedett, s ezzel együtt még szebb ünnepét ígéri a költészetnek, valamint az évről évre mind több értéket felcsillantó műkedvelő előad óm y vészelnek.