Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-19 / 243. szám
v.vS*-.£?«• /\ ft^VC Lesz-e német nyelvű óvodai csoport? A német nemzetiségiek által lakott településeken az igényeknek, lehetőségeknek megfelelően német nyelvű általános iskolai oktatást is biztosítanak. Várdombon is volt ilyen, ez év őszén azonban nem tudták beindítani, mert a német szakos-tanárnőt máshova helyezték, megfelelő utódot pedig eddig nem sikerült biztosítani. Közben felmerült egy másik nagyszerű gondolat, ami kezdeményezésnek is figyelemre méltó. Felvetődött, hogy jó lenne német nyelvű óvodai csoportot szervezni. A témával kapcsolatban széleskörű felmérést végeztek a faluban. A tanács kiküldött 60 kérdőívet az érdekelt szülőknek. Ebből 55 érkezett vissza, s az 55-ből 51 kérte az óvodai oktatást. A többi azért nem kérte, mert a lakóhelye távol esik az óvodától, s nein tudná naponta óvodába vinni a gyermekét: Az 51-ből 42-en szeretnék a német nyelvű csoportot, s ami á legérdekesebb, ebből mindössze 11- a német nemzetiségű szülő; A tanács tudná biztosítani a megfelelő helyiséget, de kérdés, hogy találnak-e megfelelő szakképzettségű óvónőt. Eddig még nem találtak, s adE rovatban - sokszínűéi«' igyekezünk ' bemutatni aar .egyes községekét. É törekvésünknek természetesen - réséé az ", adott helység történetére- váló*’ Ííta- lás, hiszen enelkííl ’ néth, vagy legalábbis kevésbé érthető a jelén sok vonatkozása. Érthető,' hogy Váidöíniioíi, iá'-, -kű- tattunk a falutörténeti adatok után. Eddig mij^dentí.tt 3 legnagyobb készséggel segítették bennünket azok, akik bármit is tudtak a fallt m<jarói, vágy s birtokukban "Vélt vala- rcrlyen falutörténeti-' dokumentum. Várdombon azonban .meglepő esettel . találkoztunk. Többen közölték,, hogy az iskola iratanyagában^ '.taláibatp egy falutörténeti dolgozat. Valamelyik tanárnövendék ké- -• ' -i-------------------------: 1 1 1 s zítptte . :diRlomamunkalient. Magától érthetőd óén felkerestük az általános . . . iskola igazgatóit, Dér Istvánt. A lakásán nem találtuk, elmentünk hát utána a falu másik részébe. Bemutatkoztunk, majd köZSltült: — Szeretnénk megtekinteni á .dólgozatot, hogy van-e benne olyan, amit felhasználhatnánk a falu bemutatásához. ■1 — A dolgozat valóban nálunk van. De... De.:. Előbb még kell beszélni a” dolgot a járásáal.-Majd a -járás megmondja, hogy • megmutathatom-e, vagy odaadhatom-e. Az iskola jóvoltából tehát nem tudhattunk meg semmit a falu történetéből, ismereteink azonban egy nagyon sajnálatos dologgal bővültek. F rövid, párbeszéd révén ugyan- % megtudtuk, hogy egyesek nem akarnak, vagy' nem mernek élni hatáskörükkel, s ké- nyel-mesebbnék tartják, hogy még ilyen ügyben is a felsőbb szervhez szaladjanak. Még-csak azt sem- lehet mondani. hogy a felelősség áthárításáról van szó, mert ugyan miféle felelősségre vonást vonhat, 'maga utgn az, hg valaki közreadja a megőrzésében lévő helytörténeti adatokat, akkor, amikor az egész köznevelésünknek fontos része épperi á1 helytörténeti ismeret- nyújtás. Nevetséges esét. Csak azt néfíV 'tudóm; ■nbgy' á járásnál hogyan fogadnak egy általános : iskolai igazgatót, ha még ilyen ügyben is hozzájuk fordul— ’> o.f■ y..Klumpa és vízvezeték Simon Miklósi a- vfeműtár- sulat elnöke: — Tolna megyében az elsők közt fogtunk hozzá' á1 vízmű megépítéséhez. Nem ment valami könnyen; de.azért-megvalósítottuk. Ä vízmű megányagilag milyen megterhelést jelent családonként á vízmű, hanem maradiság lappangott mögötte. A ,legtöbb család részére egyáltálában nem jelenthetett- jelentős megterhelést. Végül is a vízmű mellett döntött g fg}u.,Ä, mri.már ott tar. építésével, . együtt megannyi dig nem tudják megszervezni, margdíságot á, le kefcjétt közi.. ^,ti}nk,'hpgy;a ví-zBaÜ;öinmagáért a német nyelvű csoportot. deái'. .íregtójbtófen ű^:. vélték^ f,aMtál./A-zókVsiWttételegjobban A szülök azzal indokolják hogy az apám is ki&npaban ' a rieic<ftéssel, ácii annak idején ezt a kívánságukat, hogy ma- járt, .miért .ne já^atqpk én is , ellenezték a társulást. A fanapság úgyszólván mindert r-zábö^,-z,sz;'ápámn%s.is meg-# minden ház előtt vízmunkaterületen szükséges va- ?fiáiéit:^ iáfiú járda násfiíül,-, lamilyen számottevő idegen '*•* ér1 ‘ nyelv tudása, ha valaki érvé- ^ nyesülni akar. „Ahány nyelv, ^ apáin .*** annyi ember” — tartja a közmondás, s ezzel nagyon egyetértenek Várdombon. fékünk &öíÁ ^Őcága járdát építeni, s ha 'a a kútból,; miért he tudnám én is. .Nem- árról vplt .;$zo, hogy van, s a házak felébe vezették a vizet. Csak T» az- időisebbek nem kívánják ezt. s ez érthető is. hiszen ők a "hátralevő éveiket ‘szívesebben töltik nyugodt körülmények közt. mint építkezéssel. Amikor megszületett iá. határozat a jfcörpevízmű építésére, •többen .ellenszenvesen' viseltettek irántunk. Én bíztam abban, hogy amikor majd elkészül, eggyel mindennap kevesebb "ellenségünk lesz, aszerint, -ahogyan mégismerik az emtjgrék" a törpe vízmű előnyeit Úgy - is leit. Ma már mindenki helyesli; ifiögy' akkor olyan , határozottan kiálltunk :íisjte jáéiiett, l tb urkolat-j a vitás EZERMESTER ó — szakmatanulás nélkül Nemcsak - helyben. hanem messze környéken ■ is ismerik Schmidt-Györgyöt, a várdombi ezermestert. A falusi életmód sokféle-me stér embert igényelne. Mesterember viszont nagyon 'kevés és 'kevésféle t átá Iható. . Minden, valószínűség szerint az igény és o hiány ellentmondása teremtette meg ezt, a várdombi ezermestert. Gyermekkorában szakmát szeretett volna tanulni, de arra nem . volt módja. Érdeklődési köre azonban nem változott: figyelte minden számára elérhető helyen a mesteremberek fogásait, majd hol ezzel, hol azzal próbálkozott meg. Megbarátkozott -a .szakkönyvekkel is, és ma már ott tart. hogy nem-, pidnak- olyan mesterembert igénylő problémával fordulni hozzá, aminek ne keresné meg a. nyitját. Ha kell. kőművesmunkát végez, ha rádiót, vagy tévét visznek hozzá, megjavítja, ha hegeszteni kell. hegeszt, ha üvegezni kell, üvegez, ha festeni kell, fest, ha... Sorolhatnánk tovább! .Olyan műhelye van, hogy. sok nagyüzemi gazdaságban is elkelne. Szerszámok,'műszer,ék- százszámra. Ha valahol templomtornyot, akarnak javíttatni, festetni, hozzá fordulnak. Még.'inás rriegyékből ií. Szívesen vállalja, hiszen ez ■wíosá^al . hobbijai:Maga .sem tudja már, hogy hány templomtornyot mászott meg. Ha a tanácsnak szüksége van vala- , milyen külörnléges műszaki,probléma'meg oldásár a. őt *kérik üteg. Mint mondják. társadalmi munkában is nagyon sokat '.segítettemé* -% .tanácsnak, illetve a falunak) 1 , . ..V ....f ••••„ ' '• - ' í t-r......... | ' ■ 1 1....................... ..........—-------v :,v Várdomb- Icis község, jelén, , , leg harmincnál- több1 magán- t , autót • számolnak'-'i falübari, Ás idősebbek' gyakorta mondják:« . .« ->*«',••• •. '< >> .- >—*,A>mi .gyeiTT^Skorunkba n Várdomb főutcáján különös formájú gép-jelent-míeg;.a n^Rpktoan? a Közúti Igazgatóság útburkolat-javító gépe. Hozzáláttak a* községéi* átvezető Mohács—szekszárdi út burkolatának javításához. A régi* megrongálódott burkolatra új réteget raknak mintegy 6 méternyi szélességben. A munkálatokat nem a faluban kezdték,Bá- taszék irányából haladtak Várdomb .“félé, ráadásul olyan' ütemben; hogy az mindenkinek feltűnt. Az emberek megszoktak ugyanis, hogy a legtöbb építkezés üteme meglehetősen lassú, s ha véletlenül váU* lahol gyorsan dolgoznak, inkább az tűnik fel: A községi tanács ©*• nőké. Várhegyi Pál a következőket mondotta: - v. 'v/ - . . — Ilyen gyors és jó munkát még> nem'•láttám/Pár hete kezdték ./ js£Tn 'VOH~'s&TiriyT^ iílHlt- * el az útkorszerűsítést Bátaszélknél, és már i€t tartanak. Géppel : •<*•rítik, döngölik a burkolóanyagot s úgy latszik, hogy ,éi£ riagyon módszer. Bár átmenoútróí van szó, a rajta közlekedők t^öb^ége nem várdombi, mégis nagyon örülünk neki, ',-ijiiertf.;^^äl«(ntepis képét. Mégis csak máskénen néz ki-*égyő'‘óíyan‘fflüúi'kor-v-.- szerű út vezet. kei .' nrnt ggy olyan, amelyik főutcáján lép*" ten-nyomon kátvub*' * ■ ^hfek a kocisik:'--'' A várdomb: ’’ló ' ?sak hogy nem heljfi jeílégu,; nem »-fe? egyszerűen or á” t'tn\, hanem nehizetközf/ J'elehtő^n^«iegn6Ít^ hazánk idc,r' /*" •*>té, sok ezren érkeznek hozzánk Jugoszláviából és a« is. Többségük .a Balaton felé igyeksaük, s átvezet az vL' 'r' •’rr.fcon. A balkáni tájakra igyekvő lengyelek, csehek, németek nagy része is ezen áz úton ;»r?wdst; áutó,' ■ Mint minderf- tanátshak'. 'h yáS^öntÓiriak.'í^’y^^. megfelelő.‘’_; ' . keséte rendkívüli -: segélyezésn re. A segélyalap felhasználása ‘f ‘^óftóán. étről 'evíe i^^'-gon-'.': dot jelent,.- • mert nem- tudják, hogy kinek adjanak belőle; Nincs ráutalt. A keretet végűi jó felhasználták minden évben., segélyeztek , több személyt; de az egész egy kicsit .erőltetett dolog volt. A tanács viszont nem fehetett egyébét, inert ha nem használták- volna fél a keretét % következő évre- „esetleg ? item-- kapnának ilyen célra-, pénzt, -s-. azt, előre sóséra lehet tudni, hogy mikör kerül valaki-valóbari nehéz» helyzetbe.- s válik sürgős-' sé a tanácsi segéljrézeS, ■ SODA FERENC „Nincs foglalkoztatási gondunk44 Várhegyi Pál vb-elnök; — A mi falunk meglehetősen szerencsés helyzetben van a megélhetési viszonyokat ’ illetően. Ä lakosság fő megélhetési forrása a termelőszövetkezet. Ügy látszik, hogy rnopt, az egyesüléssel, tovább javultak a körülmények. A másik kereseti forrás az állami gazdaság, majd a gépjavító állomás. Többen eljárnak a faluból Szekszárdra és Bátaszékre dolgozni, de nem sokan. Még ötvenen sem. Meglehetősen magas az úgynevezett bedolgozók száma: a bátaszéki vegyesipari ktsz sok asszonyt foglalkoztat.. — Több faluban panaszkodtak, hogy a mezőgazdaság gépesítésével párhuzamosan megjelent á foglalkoztatási gond. Különösen a nőkés az iskolából kikerülő fiatalok eí-j helyezése probléma. Éppen, ezért különféle ipari üzemek szervezésével kísérleteznek. Várdomb ezek szerint kedvező helyzetben van. Igen, hogy úgy mondjam, ez talán várdombi- specialitás. Nálunk nincs foglalkoztatási goíid.’ Ölyánriyira megnyugtató a helyzetünk, hogy hozzánk hiába jönnének munkaerőt toborozni, annak nem sok ered-, ménye lenne. Ott tartunk,' hogy napszámost is alig lehet kapni. Például mi, a tanács is csak nyugdíjasokat tudunk foglalkoztatni, mert a fiatalabbaknak megvan a maguk állandó helye. Az első emeletes házak Nagy Ferenc vb-titkári —- A legutóbbi népszámláláskor 1240 lélek volt a falu lakossága, most körülbelül százzal kevesebbet számoltunk össze. Az utóbbi években mintha némi emelkedést mutatna a lakossági statisztika: inkább jönnek hozzánk. Sokan költöznek Várdombra a környező szőlőhegyekről, de még falvakból, sőt Szpkszárd •városból is. Alig győzünk házhelyet biztosítani a sok építkezéshez.. Tavaly 13 lakhatási engedélyt adtunk ki. Az idén 13 házhelyet képeztünk ki, pár hét alatt elfogyott, s most újabbakról gondoskodhatunk, Ez ilyen kis faluban meglepően sok. Emeletes lakóház eddig nem volt Várdombon, most az is lesz: a közelmúltban két emeletes lakóház építésére. kértek engedélyt. Halász János építi az„ égyiket, saját részére, a másikat pedig a ,Szabő-test- ;.yérek. Haiászék már alapozzák áz épületit. Várdombon ezek lesznek az ’?> emeletes lakóházak.
