Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

v.vS*-.£?«• /\ ft^VC Lesz-e német nyelvű óvodai csoport? A német nemzetiségiek ál­tal lakott településeken az igé­nyeknek, lehetőségeknek meg­felelően német nyelvű általá­nos iskolai oktatást is biztosí­tanak. Várdombon is volt ilyen, ez év őszén azonban nem tudták beindítani, mert a német szakos-tanárnőt más­hova helyezték, megfelelő utó­dot pedig eddig nem sikerült biztosítani. Közben felmerült egy másik nagyszerű gondo­lat, ami kezdeményezésnek is figyelemre méltó. Felvetődött, hogy jó lenne német nyelvű óvodai csoportot szervezni. A témával kapcsolatban széles­körű felmérést végeztek a fa­luban. A tanács kiküldött 60 kérdőívet az érdekelt szülők­nek. Ebből 55 érkezett vissza, s az 55-ből 51 kérte az óvo­dai oktatást. A többi azért nem kérte, mert a lakóhelye távol esik az óvodától, s nein tudná naponta óvodába vinni a gyermekét: Az 51-ből 42-en szeretnék a német nyelvű cso­portot, s ami á legérdekesebb, ebből mindössze 11- a német nemzetiségű szülő; A tanács tudná biztosítani a megfelelő helyiséget, de kér­dés, hogy találnak-e megfele­lő szakképzettségű óvónőt. Ed­dig még nem találtak, s ad­E rovatban - sokszínűéi«' igye­kezünk ' bemutatni aar .egyes községekét. É törekvésünknek természetesen - réséé az ", adott helység történetére- váló*’ Ííta- lás, hiszen enelkííl ’ néth, vagy legalábbis kevésbé érthető a jelén sok vonatkozása. Érthe­tő,' hogy Váidöíniioíi, iá'-, -kű- tattunk a falutörténeti adatok után. Eddig mij^dentí.tt 3 leg­nagyobb készséggel segítették bennünket azok, akik bármit is tudtak a fallt m&ltjarói, vágy s birtokukban "Vélt vala- rcrlyen falutörténeti-' doku­mentum. Várdombon azonban .meglepő esettel . találkoztunk. Többen közölték,, hogy az is­kola iratanyagában^ '.taláibatp egy falutörténeti dolgozat. Va­lamelyik tanárnövendék ké- -• ' -i-------------------------: 1 1 1 ­s zítptte . :diRlomamunkalient. Magától érthetőd óén felke­restük az általános . . . iskola igazgatóit, Dér Istvánt. A la­kásán nem találtuk, elmen­tünk hát utána a falu másik részébe. Bemutatkoztunk, majd köZSltült: — Szeretnénk megtekinteni á .dólgozatot, hogy van-e ben­ne olyan, amit felhasználhat­nánk a falu bemutatásához. ■1 — A dolgozat valóban ná­lunk van. De... De.:. Előbb még kell beszélni a” dolgot a járásáal.-Majd a -járás meg­mondja, hogy • megmutatha­tom-e, vagy odaadhatom-e. Az iskola jóvoltából tehát nem tudhattunk meg semmit a falu történetéből, ismerete­ink azonban egy nagyon saj­nálatos dologgal bővültek. F rövid, párbeszéd révén ugyan- % megtudtuk, hogy egyesek nem akarnak, vagy' nem mer­nek élni hatáskörükkel, s ké- nyel-mesebbnék tartják, hogy még ilyen ügyben is a fel­sőbb szervhez szaladjanak. Még-csak azt sem- lehet mon­dani. hogy a felelősség áthá­rításáról van szó, mert ugyan miféle felelősségre vonást von­hat, 'maga utgn az, hg valaki közreadja a megőrzésében lé­vő helytörténeti adatokat, ak­kor, amikor az egész közne­velésünknek fontos része ép­peri á1 helytörténeti ismeret- nyújtás. Nevetséges esét. Csak azt néfíV 'tudóm; ■nbgy' á já­rásnál hogyan fogadnak egy általános : iskolai igazgatót, ha még ilyen ügyben is hozzá­juk fordul— ’> o.f■ y..­Klumpa és vízvezeték Simon Miklósi a- vfeműtár- sulat elnöke: — Tolna megyében az elsők közt fogtunk hozzá' á1 vízmű megépítéséhez. Nem ment va­lami könnyen; de.azért-meg­valósítottuk. Ä vízmű meg­ányagilag milyen megterhelést jelent családonként á vízmű, hanem maradiság lappangott mögötte. A ,legtöbb család ré­szére egyáltálában nem jelent­hetett- jelentős megterhelést. Végül is a vízmű mellett dön­tött g fg}u.,Ä, mri.már ott tar­. építésével, . együtt megannyi dig nem tudják megszervezni, margdíságot á, le kefcjétt közi.. ^,ti}nk,'hpgy;a ví-zBaÜ;öinmagáért a német nyelvű csoportot. deái'. .íregtójbtófen ű^:. vélték^ f,aMtál./A-zókVsiWttételegjobban A szülök azzal indokolják hogy az apám is ki&npaban ' a rieic<ftéssel, ácii annak idején ezt a kívánságukat, hogy ma- járt, .miért .ne já^atqpk én is , ellenezték a társulást. A fa­napság úgyszólván mindert r-zábö^,-z,sz;'ápámn%s.is meg-# minden ház előtt víz­munkaterületen szükséges va- ?fiáiéit:^ iáfiú járda násfiíül,-, lamilyen számottevő idegen '*•* ér1 ‘ nyelv tudása, ha valaki érvé- ^ nyesülni akar. „Ahány nyelv, ^ apáin .*** annyi ember” — tartja a köz­mondás, s ezzel nagyon egyet­értenek Várdombon. fékünk &öíÁ ^Őcága járdát építeni, s ha 'a a kútból,; miért he tudnám én is. .Nem- árról vplt .;$zo, hogy van, s a házak felébe vezették a vizet. Csak T» az- időisebbek nem kívánják ezt. s ez érthető is. hiszen ők a "hátralevő éveiket ‘szíveseb­ben töltik nyugodt körülmé­nyek közt. mint építkezéssel. Amikor megszületett iá. határo­zat a jfcörpevízmű építésére, •többen .ellenszenvesen' visel­tettek irántunk. Én bíztam abban, hogy amikor majd el­készül, eggyel mindennap ke­vesebb "ellenségünk lesz, asze­rint, -ahogyan mégismerik az emtjgrék" a törpe vízmű elő­nyeit Úgy - is leit. Ma már mindenki helyesli; ifiögy' akkor olyan , határozottan kiálltunk :íisjte jáéiiett, l tb urkolat-j a vitás EZERMESTER ó — szakmatanulás nélkül Nemcsak - helyben. hanem messze környéken ■ is ismerik Schmidt-Györgyöt, a várdombi ezermestert. A falusi élet­mód sokféle-me stér embert igényelne. Mesterember viszont nagyon 'kevés és 'kevésféle t átá Iható. . Minden, valószínűség szerint az igény és o hiány ellentmondása teremtette meg ezt, a várdombi ezermestert. Gyermekkorában szakmát szeretett volna tanulni, de arra nem . volt módja. Érdeklődési köre azonban nem vál­tozott: figyelte minden számára elérhető helyen a mester­emberek fogásait, majd hol ezzel, hol azzal próbálkozott meg. Megbarátkozott -a .szakkönyvekkel is, és ma már ott tart. hogy nem-, pidnak- olyan mesterembert igénylő problé­mával fordulni hozzá, aminek ne keresné meg a. nyitját. Ha kell. kőművesmunkát végez, ha rádiót, vagy tévét visznek hozzá, megjavítja, ha hegeszteni kell. hegeszt, ha üvegezni kell, üvegez, ha festeni kell, fest, ha... Sorolhatnánk to­vább! .Olyan műhelye van, hogy. sok nagyüzemi gazdaság­ban is elkelne. Szerszámok,'műszer,ék- százszámra. Ha vala­hol templomtornyot, akarnak javíttatni, festetni, hozzá for­dulnak. Még.'inás rriegyékből ií. Szívesen vállalja, hiszen ez ■wíosá^al . hobbijai:Maga .sem tudja már, hogy hány temp­lomtornyot mászott meg. Ha a tanácsnak szüksége van vala- , milyen külörnléges műszaki,probléma'meg oldásár a. őt *kérik üteg. Mint mondják. társadalmi munkában is nagyon sokat '.segítettemé* -% .tanácsnak, illetve a falunak) 1 , . ..V ....f ••••„ ' '• - ' í t-r......... | ' ■ 1 1....................... ..........—-------­v :,v Várdomb- Icis község, jelén, , , leg harmincnál- több1 magán- t , autót • számolnak'-'i falübari, Ás idősebbek' gyakorta mond­ják:« . .« ->*«',••• •. '< >> .- >­—*,A>mi .gyeiTT^Skorunkba n Várdomb főutcáján különös formájú gép-jelent-míeg;.a n^Rpktoan? a Közúti Igazgatóság útburkolat-javító gépe. Hozzáláttak a* községéi* átvezető Mohács—szekszárdi út burkolatának javításához. A régi* megrongálódott burkolatra új réteget raknak mintegy 6 méternyi szélességben. A munkálatokat nem a faluban kezdték,Bá- taszék irányából haladtak Várdomb .“félé, ráadásul olyan' ütemben; hogy az mindenkinek feltűnt. Az emberek megszoktak ugyanis, hogy a legtöbb építkezés üteme meglehetősen lassú, s ha véletlenül váU* lahol gyorsan dolgoznak, inkább az tűnik fel: A községi tanács ©*• nőké. Várhegyi Pál a következőket mondotta: - v. 'v/ - . . — Ilyen gyors és jó munkát még> nem'•láttám/Pár hete kezdték ./ js£Tn 'VOH~'s&TiriyT^ iílHlt- * el az útkorszerűsítést Bátaszélknél, és már i€t tartanak. Géppel : •<*•­rítik, döngölik a burkolóanyagot s úgy latszik, hogy ,éi£ riagyon módszer. Bár átmenoútróí van szó, a rajta közlekedők t^öb^ége nem várdombi, mégis nagyon örülünk neki, ',-ijiiertf.;^^äl«(ntepis képét. Mégis csak máskénen néz ki-*égyő'‘óíyan‘fflüúi'kor-v-.- szerű út vezet. kei .' nrnt ggy olyan, amelyik főutcáján lép*" ten-nyomon kátvub*' * ■ ^hfek a kocisik:'--'' A várdomb: ’’ló ' ?sak hogy nem heljfi jeílégu,; nem »-fe? egyszerűen or á” t'tn\, hanem nehizetközf/ J'elehtő^n^«iegn6Ít^ hazánk idc,r' /*" •*>té, sok ezren érkeznek hozzánk Jugo­szláviából és a« is. Többségük .a Balaton felé igyeksaük, s átvezet az vL' 'r' •’rr.fcon. A balkáni tájakra igyekvő lengyelek, csehek, németek nagy része is ezen áz úton ;»r?wdst; áutó,' ■ Mint minderf- tanátshak'. 'h yáS^öntÓiriak.'í^’y^^. megfelelő.‘’_; ' . keséte rendkívüli -: segélyezésn re. A segélyalap felhasználása ‘f ‘^óftóán. étről 'evíe i^^'-gon-'.': dot jelent,.- • mert nem- tudják, hogy kinek adjanak belőle; Nincs ráutalt. A keretet vé­gűi jó felhasználták minden évben., segélyeztek , több sze­mélyt; de az egész egy kicsit .erőltetett dolog volt. A tanács viszont nem fehetett egyébét, inert ha nem használták- vol­na fél a keretét % következő évre- „esetleg ? item-- kapnának ilyen célra-, pénzt, -s-. azt, előre sóséra lehet tudni, hogy mi­kör kerül valaki-valóbari ne­héz» helyzetbe.- s válik sürgős-' sé a tanácsi segéljrézeS, ■ SODA FERENC „Nincs foglalkoztatási gondunk44 Várhegyi Pál vb-elnök; — A mi falunk meglehető­sen szerencsés helyzetben van a megélhetési viszonyokat ’ il­letően. Ä lakosság fő megél­hetési forrása a termelőszövet­kezet. Ügy látszik, hogy rnopt, az egyesüléssel, tovább javul­tak a körülmények. A másik kereseti forrás az állami gaz­daság, majd a gépjavító állo­más. Többen eljárnak a falu­ból Szekszárdra és Bátaszékre dolgozni, de nem sokan. Még ötvenen sem. Meglehetősen magas az úgynevezett bedol­gozók száma: a bátaszéki ve­gyesipari ktsz sok asszonyt foglalkoztat.. — Több faluban panaszkod­tak, hogy a mezőgazdaság gé­pesítésével párhuzamosan megjelent á foglalkoztatási gond. Különösen a nőkés az iskolából kikerülő fiatalok eí-j helyezése probléma. Éppen, ezért különféle ipari üzemek szervezésével kísérleteznek. Várdomb ezek szerint kedve­ző helyzetben van. Igen, hogy úgy mondjam, ez talán várdombi- specialitás. Nálunk nincs foglalkoztatási goíid.’ Ölyánriyira megnyugta­tó a helyzetünk, hogy hozzánk hiába jönnének munkaerőt to­borozni, annak nem sok ered-, ménye lenne. Ott tartunk,' hogy napszámost is alig lehet kapni. Például mi, a tanács is csak nyugdíjasokat tudunk foglalkoztatni, mert a fiata­labbaknak megvan a maguk állandó helye. Az első emeletes házak Nagy Ferenc vb-titkári —- A legutóbbi népszámlá­láskor 1240 lélek volt a falu lakossága, most körülbelül százzal kevesebbet számol­tunk össze. Az utóbbi évek­ben mintha némi emelkedést mutatna a lakossági statisz­tika: inkább jönnek hozzánk. Sokan költöznek Várdombra a környező szőlőhegyekről, de még falvakból, sőt Szpkszárd •városból is. Alig győzünk házhelyet biztosítani a sok építkezéshez.. Tavaly 13 lak­hatási engedélyt adtunk ki. Az idén 13 házhelyet képez­tünk ki, pár hét alatt el­fogyott, s most újabbakról gondoskodhatunk, Ez ilyen kis faluban meglepően sok. Eme­letes lakóház eddig nem volt Várdombon, most az is lesz: a közelmúltban két emeletes lakóház építésére. kértek en­gedélyt. Halász János építi az„ égyiket, saját részére, a másikat pedig a ,Szabő-test- ;.yérek. Haiászék már alapoz­zák áz épületit. Várdombon ezek lesznek az ’?> emele­tes lakóházak.

Next

/
Thumbnails
Contents