Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

.T-^­***** AKTIÁLIS á rw IVAVÍ7 BESZÉLGETÉS \L ÍVUVIZ Sctanéringei János, a megyei tanács előadója a legjobb Is­merője a Tolna megyei vizek­nek. 1947. óta foglalkozik Tol­na megye vízellátásának ügyé­vel. De 1940-től, amikor a víz­mesteri vizsgát Kassán letet­te, a jó ivóvíz megteremtéséi tartja legfőbb kötelességének. Ezekben a napokban több fó­rumon is napirendre került az ivóvíz. A megyében évtizede folyik szívós, kemény bare a jó ivóvíz megteremtéséért. En­nek a harcnak első számú ka­tonája Schnéringer János, «— vele beszélgetünk. — Mindenekelőtt milye* a Tolna megyei ivóvíz? — Jó. Sokkal jobb, mint Zalában, vagy az alföldi me­gyékben. Szerencsénk, hogy a Duna — a kavics teraszá­val — jó vízzel látja még el a megye lakosságának jelen­tős részét, — Mennyi köt van üzem­ben"? — Az ásott kútakról nincs teljes adatunk. A községek­ben 215 mélyfuratú kút mű­ködik, s ezenkívül legalább ennyi a termelőszövetkezetek, ás állami gazdaságok, illetve a vállalatok területén. — Valamennyi kút vize JÚR — Igen. Sőt folyamatba» van néhány vizsgálat, amely azzal kecsegtet, hogy az új fúrású kutak némelyike gyógyhatású lesz, — A hévizek lázba hozták a megyét. Tamási, aztán Dombóvár. Egyszerre sok is a jóból. — Sok? Wll-ben Tolna köz­ségben 412 méterről 35 Cel­sius fokú vizet kaptak, ez a kút. már eliszaposodott, mint­egy százötven méter „szabad csőből” jön a víz, de már nem meleg. Itt van aztán a bograi víz. Ez elfolyik. Hasz­nosítani nem lehet, mert. he behoznák Szekszárdra, már öcsénynél elhülne. Ott a helyszínen hasznosítani nem érdemes. A 32 Celsius fok. kö­rüli vízre nagy beruházást eszközölni kockázatos dolog. A dombóvári vízből látok fantáziát. Csak kicsit gyor­sabban kellene a tsz-nek, a községi tanácsnak az üggyel foglalkozni. A tamási hévíz jó úton van a hasznosítás fe­lé. .. — Ez a helyzet a hévizek­kel. Sokan azt mondják, bogy Szekszárdon is kellene meleg­víz után fúrni, érdemes vei- na... — Érdemes? Sem tűnném Az eddigi ismereteink:. a geológiai feltérképezés nem kecsegtet a bagvaüiéi mele­gebb vízzel. — & az ivóvíz a minden­napi szükséglethez elegendő a megyében” — A kritikus éveket leszá­mítva igen A nagy aszály csökkenti a kutak hozamát. De normális üzemben ellát­ják a lakosságot ivóvízzel a vízmüvek. — (Jgy tudjuk, ázakályban készítették az első vízmüvet 1957-bea. Működik nég az » vízmű? —, Hogyne. Sőt, egyre töb­ben vezetik be a házakhoz a vizet. A szakályi víz jó, lágy víz. A kntat 1952-ben fúr­ták. Fejleszteni is akarták a vízmüvet, strandol; akartak építeni, de Regöly megelőzte Szakályt, így a közönség Re gölybe jár strandolni. Feles- leges volna most nagy költ­séggel Szakólybax) * korszeri strandot csinálni, — Melyik vízmű szervezése ment a legnehezebben? — A fadtE. Kiss PáHal, * Népfront munkatársával vol­tunk itt szervezni, nem túl­zók: elkergettek bennünket... Az elmúlt hété» adták át a glóbuszt, most már véglegesen rendeltetésének — Hol kellene elsősorban ÍÓ ivóvizet adni a lakosság oak? — Sok helyütt de Dur» földvárt: kellene kiemelni. TÍ2 év óta folyik itt a győzköd«, előrehaladás semmi A köz­ségi vezetés többet tehetett volna... Most már nőttek az építési költségek, úgy gondo­lom, még nehezebb lesz ott tető alá hozni a vízműtársu­lást. kiépíteni a község terü­letéi« a vízvezeték-hálózatot Szó van arról, hogy az OVH és a megyei vezetés is hoz­zájárul a földvári vízhez. . Talán akkor majd... Aztán Bogyiszló lenne a következő. Belecska. Gyulaj Madocsa Bölcske .. Mind gazdag köz­ség, mmtmek ko&sí. az ivó­vize. Gyulaion például néni tanácsos csecsemőknek adni az ásott kutak vizét, annyira fertőzöttek... Amikor a vfa- mütársulós ügyében agitá­lunk, közel megyünk az em­berekhez. megmondjuk, hogy egy évi díj napi köttaégkiho tása, alig több egy tojás áná­— Aha) mát miiBudik vízmű, ott elfelejtik az Derek, hogy milyen nefaeszee írták alá a tScsuiáiSBÉBipMüd ■vek*. — Mem a«g űzetik ki &. «JzmÜtársn- iás díját, máris úg kiadást» törik a. fejüket: bevezetni a lakásba a vizel fBndűszobá* felszerelni, — Sem sokat haüani Tdtire megyében-a forrásvizekről __ — iéem, must kevés a jó és bővizű fonás. Talán a kakas- cfi jöhetne számításba vízmű­táplálás szempontjából. Cikón is van kisebb forrás, de ez sem jöhet számításba. Bizony­talan a vízhozama e fonások­nak nem lehet rájuk telepíte­ni egy-egy községet, — És Szekszárdi — 'StétetBÜittori nincs prob­léma, jó hozamú kutak van­nak üzemben. A viz minősége i* jó, kár. hogy túlságosan vasas. Talán a tnangántalaní- tó-üzem javít a víz minősé­gén. Ilyen vastalanítót kell fel­szerelni F addon, Bogyiszló«, de még DuoaföidvároCt — Se-a- vizek -szennyezése? — BecSt magasabb fórumo­kon elhangzott már értékelés, nem érzem magam feljogosít va arra, hogy bíráljam azo­kat a cégeket, melyek mérge­zik drága ivóvizünket. Amikoi egy-egy wízmérgezéssől hattok. végüetea. szomorúság, vesz eső rajtam. S ilyenkor arra gon­dotok, tudják azok -a váztoér- gro» .szakemberek hogy aai. út mennyit áldozunk arra. hogy a msgyéaek jó áaW-ize tegye»«? Búsúgcdássai némáié- het'elejfet venni a vízmérgt- zésnek. Mást kell itt ten»i.-a teUdásnaeretKe- JkeÖ 'Mi. itt Tcrtnában pillanatnyilag még.-- nem saewedBúfc víz­hiány trüatij.-de ~a?o»iiágksa>in- jezita. űoílóínúlljűkaf költenek arra bogy * lakosságnak le­gyen«- jó, i«óltízes»- Hálunk meg most kezdik naiad na­gyobb tömény ségben-szenuvez- ■ű -a v&adó folyókák». — És végül szeretnénR -út­vasúinkat, emlékeztetni, arnaás. hogy Schnéringer János tagja a Hazafias Népfront megyei, városi és községpoUtikan* bi- cottságanak .... — Igái. db k-h..J6-'J»6«i~ atet küldök. «**• Százötvenezer kilométeren tűt buszok ,»»» ej Alig két eve, hogy a kl-es AJCÖY-nél hozzáfogtak az Ika­rus 30-as, és az Ikarus 31-es típusú autóbuszok kiselejtezé­séhez. Ezek az öreg autóbu­szok nagyrészt hegesztőpisz- coly, nagykalapács alá kerül­tek, kisebbik rész azonban to­vábbra is jó szolgálatot tesz a mezőgazdaságban: a termelő szövetkezetek, állami gazdasá­gok a kiselejtezett buszokat szántóföldeken állították fel. öltözőül, pihenőül szolgál a mezőgazdasági munkásoknak. Az új autóbuszok pedig ias- saB kiöregednek, gondoskodni kell pótlásukról, javításukról A két éve, másfél éve vásárolt új autóbuszok nagy része már túlhaladta a százötvenezer ki­lométert. Az autóbuszokat a tervszerű megelőző karban­tartás átemelése szerint- egy­más után küldik felújításra. Az autóbuszok felújításával ezentúl mái' az autóközlekedé­si -tröszt maga foglalkozik: Szombathelyen berendeztek egy üzemet autóbuszok javítá­sára. A 17-es AKÖV üzemel­tett az autóbuszfelújító üze­met. A kétszázad] k felújított autóbusz, -amelyiket egy jó hónappal ezelőtt küldtek nagy­javításra, Szekszárdra került. Az autóbusz már egy hete vesz részt a Tolna megyei for­galomban. A szekszárdi szak­emberek szerint jó munkát vé­geztek Szombathelyen, a fel­újított kocsi üzemzavar nél­kül teljesíti a kilométereket. Sajtókonferencia a Rádióban A Rádió uavember 3-i „s»j- tákonfereneiá’'-ján a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium vezetői válaszol­nak a hallgatók és az újság­írók kérdéseire. A közönség küzdéseinek eljuttatására a fővárosi telefonhálózaton kí­vül a tervek szerint kél vidé­ki stúdiót is bekapcsolnak a közvetítésbe. (A hallgatók kér­déseiket levélben is megírhat­ják a Rádió címére.). Búcsú ma Hétfő, a falu utcai tel* «annak... GthaJbóu krepp-papírok, kidurrant léggömbmaradékok. azétőúU cukorkás és csokoládés zacskók borítják a Járdát. Szilánkokká zúzott sörösüveg ropog a JáBókeldk 1 alatt. A művelődési háznak csaknem minden ablaka ki­törve. Az italboltból hangos énekszó szűrődik ki, egyszAl hegedű nyamvadt hangja kíséretében. Itt ott még látni lehet néhány hazafelé botorkáló, pá­losával összekapaszkodott embert. Az iskolából néhány gyedek hiányzik, de zömük mégis a padokban ül. Fásultan, le-leragadó szempil­lákkal, a másnaposokra jellemző szűk szájú tudattal, omlatagon. Hárman-négyen jelentkeznek, s vesznek részt az osztály munkájában. A többi fölött átsiklik minden szó. — Búcsú volt — mondja, egy negyedi­kes kisfiú, mikor a tanítónő a házi feladatot kéri számon. A másik kiszalad, keresi a mellékhelyisége*. Hajnal óta ezt teszi.. . Vasárnap estlß. A lövölde és körhinta tulajdonosa számolja a napi bevételt. A körhinta 5300 forintot, a céllövölde 3200-at hozott a konyhára. Valamiből él­ni kell. Egy héttel korábban bepöfögött már kis traktorján, szállítva az egész családot. Ám szlgo rúan ragaszkodott hozzá; csak a búcsú napján lehet meglovagolni a forgó hátasokat és a mesterlövészek is csak ekkor versenghetnek merész színekben pom­pázó művi rág jaiért. Egy menet három forint, egy lövés öt. Sajnos konkurrencia is van, néhány sátor terpeszkedik még a téren.. . — Mit meg nem ne­szeinek ezek? A gyerekek előszeretettel nézegetik a similabdákat, s a tükrösszívű huszárt pótló táncdaT- t-nelcesek képeivel díszített tükröket. A lányok me­dálokat vesznek, a fiúk indiánfejet ábrázoló gyűrö­ttet. Mézeskalács, mézesbáb. márc sehol sincs, de nem. -te-hereaik. — a pémtíkk nagy résaét ott. költik «4. csupa has zonta.lanságra. Az iskolában úgyis elveszik tőiül. He az élményt, azí nem. ne örök marod — tf óhajt a mester rezignál tan. Mem lőhet ráismerni a megszokott, békás rab tó­mra. A járdákon, útteste* öfcönhk az embecrenfekeg- a kivilágított mtuarak»«« as#ro* pecsenyeflfeút, ha sogó nevetés, énekszó száll. A művelődési házba® tömeg UOONf, & jÓkOÜV tHŰtoUll hágott. Cm&czwmt szolgálta tie m udpa»oaiót. mindenki tán col ó, öregek, fiatalok vegyesen. A leverévpukotía* l idled!, páradús, a zenészek ingja jjban játszanak.- ^ ■ - - ' wimtíi aörraftvegékm hiottben lerakják mackóinak fel. — Ahány mSmet. annyi üveg. ne ősül etekre legyen mondva, nem tart sokáig, dem a tfilnet, sem a sör. Tangófcaonaonlfcát, szaxofont cm gadnak, jöhet a foxlrott. Űrnek-kinek az ízlése sze­rinte ’természetese* most sem marad facérán senki« Unt heves szóváltás, szenvedélyes szófoszlányok: ketten éppen ölre mentek (vagy bicskára?), véna» huzakodás, aztán sikerül elválasztani őket. — Im­re: — kiáltja egy asszony, aztán csörömpölve törik ki a táncterem ablaka. Senki sem érti, mi köz* volt az ablaknak az ügyhöz, de nőm is kutatják. A táncotokat vajmi kevésbé befolyásolja a csetepaté. A kocsmában mulatnak az állandó törasveádégék. fc. akik kevesebbet, adnak a táncra. Négy-öt. aótázó «ziget ahtkul ki, láthatóan adnak arra, hogy a má- *ák csoport hangját ne lehesse* hallani. A csapóit- sor igen közkedvelt, másfajta ital mé«y. A borból csak nyolcvan palack, különféle #K#íik'o4v pálinkák olgogyasztott mennyisége pedig é$tü tájh han alig haladja meg a búm litert. Fei-alá hullámzik a hajnali lármás töaúeg. 1sarc $em veszik az árokparton éfc a kerítések k 6a lapse - iio gubbasztó, bóbiskoló sötét alakokat, he evek számú» is megszűnt a világ. Szombaton délatán a vegyesbob zsúfolásig Meg­telt. kenyeret tucatszámra, a sört láda szénára hord­ják. — Százhúsz ládával kaptunk, az u te Írókat ad idk ttí. Gyors atzámuásí a falu minden lakosára jui kfit üveggel. Az autóbuszokról hatalmas, tömött táv kákái szállnak le az emberek: a szomszéd' községek boltjaiból is eltűnik x sor. Mini mondják, a falu» ban 9óli a borissza ember. Udvanseprés, ablaktisztítás, porszívó zúgása. Kisebb tatfacozásű^zámba menő gondossággal csinosítják a fttidtnti vedrekkel .cipelik a vizei a távo­labb eső közikütt.ói. feltehetően kiadós fürdés követ­kezik estére. Sülő torták, piruló sütemények illata száll, » háziasszonyok kövér libákat, kacsákat tisz- tctamik...Néhány • helye* malacot is öltek, a terme- inszövett^eze*l^eu pedig sertés- és marhahúst mérne: ki. Kis lurkók, kamaszok a várakozás boldog izgal­mával és ünnepi előkészületek lázában nyüzsögnek. A fiésfipk .«tthaxazgatnak, helyei csinálva a törném e- ten étradei.w-amdhí » wszonv már harmadnapja dol­gozik. Este .kunosakadu*, békés felekkel ülnek a televízió előtt, nagynlent^kac.agnak a műsoron, később pedig r!:-. fbraniftsig elnyójáíja figy,c-Amüket. egyre hosszabb Ideig bóbiskolnak. A háziasszony művészien tálra rabja a nógerkockát, » a képviselőfánkoi, a tortái a hűtőbe helyezi* lekapcsolja a televíziót, és szintén lefeflUMik. Másutt veqdjmoket várnak. Ha megérkez­tek, oscmles iddogüághfgil. adomák felelevenítésével telik az idő. Erőiket másnapra tartalékolják. . . Búcsú a Magyar nyelv Er te intéző Szótára szerint: ,aVai^piety-jfripmplo*^, egyházközösség védőszent­jétbtksT' A 'j tcmplitea.o ™tidÉSn*e$ésejiek ünnepe.* feyehd. mágr: . - eaa&ár.k a phawftiáög*rr~ zajos ' agára k o zá s. mdttaofe, lakmároaás' ‘te. •- A fftlUiíi iij rinn iiTTrim emlékezifék ^aira> hogy miért »detí érzelme nóeg-, sőt lekopott. frÜőj’&x kor, szele. Kísérője. az ír mfun ifi teEfmve fé­lelmetessd- terebélyesedett. o&Sto, ha az--ember ar­ca gombait, uogy az anyagi jóléttel arányosan csak a nőtt. Mi Következhet ezután? ________ . CSUPOR TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents