Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
A szekszárdi biológus Új életközösségek — A hasznos rovarok, mint fegyvertársak Púposszúnyogok nyomában A Rózsa Ferenc íervezőbrígád felajánlása Figyelmet érdemlő Fehér- váry Örs, a Tolna megyei KÖJÁL biológusának egyik célja: a közegészségügy és a növényvédelem összhangjának az elősegítése. Elhatározta, hogy szerteágazó tennivalóin felül, szabad idejében tanulmányozza a megye lakott és külsőségi, közegészségügyi szempontból fontos területei, a majorok, a szociális otthonok és egyéb egészségügyi intézmények, a lakások és környéke élőlényeinek és életközösségeit — latinul: biocönózisát, — s azon belül a betegségterjesztő (vektor) és élősködő (parazita) rovarvilágát. — Mi indítottá erre az elhatározásra? — kérdeztük a szekszárdi biológustól, aki a nemrégiben megrendezettegészségügyi országos vándor- gyűlésen érdekes előadást tartott erről a témáról. — Elnézést kérek, de egy kis kitérővel válaszolok erre a kérdésre — mondotta. — Bevezetőül megemlítem, hogy a világ népessége jelenleg mintegy 3,5 milliárd, s évente 65 millióval növekszik, ennek legnagyobb része a gazdaságilag elmaradott országokra esik. Ezért az emberiségnek körülbelül egyharma- da állandóan éhezik, a másik egyharmada pedig nem jut kielégítő táplálkozáshoz. A mezőgazdaságilag művelt területek nagysága a földön kb. 1,1 milliárd hektár. Ez a jövőben nagyságban nem növekszik lényegesen, tehát fő feladat lesz, hogy egységnyimé-’ zőgazdasági területről a betakarítható termékek mennyiségét lényegesen növeljék. Ennek megvalósításában döntő szerepe van és lesz az agrotechnikának, amely három fő ágazatra osztható: a műtrágyázás, permettrágyázás; a növekedést, a fejlődést serkentő, szabályozó anyagok, (hormonszerek) alkalmazása; a termésbiztonságot fokozó növényvédő szerek (peszticidek) felhasználása. Világviszonylatban az összes kártevő kórokozó által tönkrement termés kalóriába átszámítva 1—1,5 milliárd ember évi tápláléka lenne. Hazánkban az összes kártétel által okozott kár pénzben kifejezve 8—10 milliárd forint évenként. Az egyre jobban kemizálódó mezőgazdaság az agrokemotechnikán belül évről évre növeli irtószer-felhasználását. 1965-ben 60 ezer tonna növényvédő szert alkalmazott és 2—3 milliárd forint értékű terményt mentett meg a növényvédelem; 1967-ben 80 ezer tonnát, — körülbelül 1,5 milliárd forint értékben — juttatott a földekre és 4—5 milliárd forint értéket mentett meg terméstöbbletben. Elmondhatjuk, hogy döntő tényező lett a vegyi védekezés — ismertette a biológus, majd így folytatta: — A legjelentősebb kárt — mind a friss termésben, mind a raktározott élelmiszerekben a rovarok okozzák, mint az állatvilág legnépesebb társasága. — Hol használják a rovarirtó szereket? — A rovarirtó szerek használata szükségszerűen kiterjed más területekre is. így például az állategészségügyben is nagy gondot okoz a rovarok elleni védekezés. A rovarok egy része élősködő — parazita —, más része vektor, azaz betegségterjesztő, -átvivő, valamint parazita és vektor, s igen nagy gazdasági kárt okoznak. így például a legyek közül a bögölyök, a bagócsok (vargalegyek), a kullancslegyek és a szuronyos istállólégy, amelyek ellen nélkülözhetetlen fegyvert jelentenek a rovarirtó szerek. A közegészségügy és a járvány- ügy ugyancsak nagy harcot folytat a betegségterjesztő, vérszívó, élelmiszerlátogató és kártevő rovarfajok ellen. S a rovarirtó szerek korszerűsödésével mind eredményesebben küzd a szúnyogok, legyek, csótányok, poloskák, bolhák, stb. ellen. Megemlíthetem még a készletkártevőket, a raktári, a ruha- és a faanyagkártevők elleni védekezést, az erdővédelemről nem is szólva. Ebből láthatjuk, hogy mindennapos életünk nélkülözhetetlen eszközévé váltak a rovarirtó szerek. — Előadásában is hallottuk, hogy az irtószerek bővülő választéka megosztotta a szak- véleményeket. Az egyik nézet szerint bátran alkalmazni kell mindazt, amit a tudomány és a technika nyújt, viszont az élőlények életközösségéről (biocönózisáról) már nem lehet beszélni, amióta az ember állandóan beleavatkozik a természet életébe. Nem aggályoskodik a kemizálódás miatt. A másik nézet szerint, a rovarirtó szerek alkalmazása durva beavatkozás a természet életébe, ezért megbontja a biológiai egyensúlyt, szennyezi a talajt, a vizet, az élelmiszereket, stb. — Nem nehéz arra az álláspontra helyezkedni, annak ellenére, hogy az ember minduntalan hat a természetre, mégis lépten-nyomon élőlények veszik körül. Márpedig ahol élőlények vannak, ott életközösség is van. Bár az ember átalakító tevékenységével megszüntette az eredeti természetes életközösség számos biotópját, (termő-élőhelyét). Egyben azonban a megváltozott emberi kultúrkörnyezet új, különlegesebb biotó- pokat hoz létre az élőlények számára. Ezekhez a körülményekhez alkalmazkodva az élőlények új életközösségei jönnek létre. Ezt tapasztaljuk a kertekben, kertészetekben, gyümölcsösökben, szántóföldeken. . Ezeket megkülönböztetésül agrobiocö- nózisoknak nevezzük. S ebben az életközösségben nemcsak az emberre nézve káros, hanem a hasznos élőlények, rovarok is megtalálhatók. Tehát van életközösség, és erre tekintettel kell lenni a rovarirtó szerek felhasználásában. — Hogyan? — Ha a megművelt területeken felesleges irtószeres beavatkozással elpusztítják a hasznos rovarokat, akkor a természetes életközösségekben is kevesebb lesz a hasznos rovar, amely körülmény ismét károsan hat vissza az agro- biocönózisokra (művelt területekre). A felhasználásban ügyelni kell arra, hogy ok nélkül, feleslegesen ne zilálják szét a rovarölő szerekkel ezek nem megnyugodott élet- közösségeit. A rovarirtó szerek — mivel mérgező vegyi anyagok —, felelőtlen, nemtörődöm felhasználásukkal veszélyeztethetik a vizet, a talajt, a levegőt, a növényeket, az állatokat, az élelmiszereket és magát az emberi szervezetet is. Ebből adódik a következtetés : rendkívüli szükség van az irtószerek használatára, azonban nagy felelősség- érzet, gondos tervezés és pontos szervezettség szükséges alkalmazásuk során. Ezzel eljutottunk az integrális biocönológiai védekezés fogalmához. Az integrális védekezés azt jelenti, hogy egy adott agrobiocönózis és természetes környezetének az ismeretében a rovarirtó szerek alkalmazását ésszerűen és okszerűen lehet végrehajtani, mintegy az összes lehetséges jtédekezési módozatok részeként. S ha a közegészségügy, járványügyi célból történő rovarirtást korszerűen akarjuk végezni, akkor tartanunk kell a kapcsolatot a növényvédelemmel, ismernünk kell szemléletüket, irányelveiket, módszereiket. Az integrális növényvédelem első követelménye az agrobio- cönózisok beható ismerete. Mivel az egészségügy rovarirtó tevékenysége lakott területeken zajlik le főképp, ezért elsőrendűen fontos a lakott területek életközösségének az ismerete, dé az egyéb élet- közösségeké is, például a szúnyogok elleni védekezésben. — Ezzel választ kantunk első kérdésünkre. De milyen kezdeményezései vannak a Tolna megyei KÖJÁL-nak az integrális védekezésben? Körültekintőbben... — A Tolna megyei KÖJÁL az Országos Egészségügyi Intézettel karöltve, kezdettől fogva közreműködött új irtószerek kipróbálásában. S a TUGON nevű irtószer kipróbálása, alkalmazása vezetett el engem Tolna megye vektor és parazitafaunájának kezdeti fokon való tájékozódásához. Többek közt így tapasztaltam azt is, hogy szerte a megyében a TUGON-tól elpusztult rovarok bizonyos százaléka a fiirkészdarazsak különböző csoportjába tartozik. Ez egyben megerősített abban a meggyőződésemben is, hogy az az út, amelyet a biológiai védekezés lehetőségeinek kiváló hazai kutatója: Szabó János Barna tapos előttünk az életközösségek behatóbb megismerése céljából, helyes út. Ezek a vizsgálatok vezettek azokra a nyomokra is, hogy Tolna megyében vannak az egészségre káros szakállas- és púposszúnyog előfordulási helyek is. A megyében — amennyiben a járványügyi célkitűzések és az adott helyzetek megengedik — a rovarirtásban lehetőleg türelmi időt érvényesítünk a kártevőket pusztító fürkész- darazsak szaporodásának tetőzésekor, az említett kutató javaslatára. — Tömören, hogyan foglalhatjuk össze a tanulságot? — Ha biológiailag minél körültekintőbben alkalmazzuk a kémiai irtószereket, annál kevesebb kárt, s annál több hasznot hajtunk valamennyiünk javára. BALLABÁS LÁSZLÓ A Tolna megyei Tanácsi pítő- és Szerelőipari Vállalat Rózsa Ferenc tervező brigádja értékes munkát végzett az elmúlt hetekben. A brigád tagjai arra vállalkoztak, hogy társadalmi munkában megcsinálják a dombori KlSZ-tá- bor fejlesztésének tervét. ElA hagyományos téli előadás és vitasorozat megyénk tsz- vezetői részére az idén szőkébb körben szerveződik, csupán az elnökök, a főagronó- musok, a tsz-vezetőségi bizottságok és a tűzrendészeti megbízottak mennek el Ba- latonföldvárra különböző témák meghallgatására és megvitatására. A főagronómusok kezdik október 27-én kéthetes továbbképzéssel. Az oktatást a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közö • sen szervezte a MÉM Vezető- és Mérnöktovábbképző Intézetével. Nemcsak a téma, hanem a módszer is érdekesnek és közvetlen haszncsítható- nak ígérkezik. A vezetés elméleti alapjaival, lélektani A 11-es AKÖV paksi telepét már körös körül bezárták az épületek, a családi házak. Nincs mód arra, hogy itt a főnökség újabb telepeket tudjon emeltetni, hely hiánya miatt. Az autóközlekedés' tröszt hozzájárulásával, a lles AKÖV a jövő évben kezdi építtetni az új korszerű paksi forgalmi és javító teleA Központi Statisztikai Hivatal elvégezte az idei év első fele kiskereskedelmi forgalmának összehasonlító számításait a múlt év hasonló időszakához mérten. Ezekből kiderült, hogy megyénkben az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti forgalma 12,5 százalékkal, a vendéglátóiparé készítették az előadóterem tervét, valamint a további panel- épületek felállítási helyét is megtervezték. A fiatal tervező mérnökök, technikusok a jövőben is vállalkoznak az ifjúsági szövetség megyei létesítményeinél tervezői munka elvégzésére. kérdéseivel kívánják megismertetni a főagronómusokat. Szerepel a programban úgynevezett esettanulmány is, ami azt jelenti, hogy konkrét feladatot dolgoznak fel: adott esetben hogyan célszerű, szükséges intézkednie a vezetőnek, mi a legjob megoldás. Az előadásokat most is főként országos hírű szakemberek, egyetemi oktatók tart-- iák. A megye közös gazdaságainak főagronómusai két csoportban vesznek részt a ba- latonföldvári oktatáson, a tűzrendészeti megbízottak és a vezetőségi bizottságok pedig egy-egy hétig részesülnek oktatásban. Az elnökök részére tanácskozást szerveznek, ez ugyancsak egyhetes lesz. pet. A tervek már elkészültek, kijelölték az új telep helyét. Az új telep helyén, egyelőre még szőlőskert van, de a napokban az AKÖV társadalmi munkásai már leszedték a szőlőt. . . Arról nincs hírünk, hogy a szőlő levét netán védőitalnak használják fel a sofőrök... 12,4 százalékkal, a ruházati cikkek vásárlása 9,1 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 5,5 százalékkal emelkedett 1968. első félévéhez képest. A két első százalékszám felülmúlja az országos átlagot, sőt a vendéglátóipari forgalom terén Tolna megye országos második Beköltözött az új üzemépület^,? a Bonyhádi Cipőgyár. A jűződében a három „felnőtt” futószalag mellett áiüiották fel az ipari tanulók szalagját. Tsz-vezetők továbbképzése •* AKOV-telepet építenek Pakson A költekezés százalékai
