Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
A kórház „gyomra“ Egy kisebb falu jóllakhatna — Főzelékfélékből napi hat mázsa •— Miért rossz, ami hatásában jó ? Ä AÜAMfeQL A szekszárdi járásbíróság Nádas Andor gyönkí lakosi héthónapi, háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztett szabadságvesztésre és 600 forint pénz-mellékbüntetésre ítélte, mert ez év július 6-án a Gyönki Mezőgazdasági Gépjavító Állomás teherautójával Gyünk és Varsád között közlekedési balesetet okozott. A karambol közvetlen oka a KRESZ 53. §. (2) bekezdésének megszegése volt. Tévedés lenne azt hinni, hogy a kórház „gyomra” kisebb űrtartalmú, mint bármelyik más hasonló nagyság- rendű intézményé. Nap-nap után annyi emberről kell gondoskodnia a kórház konyhájának, amennyi lakója egy kisebb fajta községnek van. A betegágyak száma 1350. Szerencsés időszakban „csak” 1200 a beteglétszám, no de ehhez hozzá jön még a dolgozók létszáma, aztán, innen étkeznek a város egészségügyi intézményei, a tüdőgondozó, a KÖJÁL. Egy szó, mint száz, ami a fő étkeztetést, az ebédet illeti, naponta 2200—2300 ember részére főz a konyha. S nem is olyan egyszerű művelet ez a főzés, hiszen egy kórház élelmezése szerves része a gyógyítómunkának, nem mindegy tehát, hogy mindennapos feladatát hogyan látja el ez a kis energiaközpont. Báló Zoltán gazdasági igazgató és Gaál János élelmezésvezető vállalkozott tájékoztatásunkra és kalauzolásunkra abban a birodalomban, amelyiket a kórházban megfordulók és az itt dolgozók legtöbbet emlegetnek. Hogy a betegek tekintélyes száma mit mond a kórházi „kosztról”, az közismert. Egyúttal természetes is, hiszen az a gyomorfekélyes beteg, akinek otthon kedvenc étele volt — növekvő panaszai ellenére is — a töltött- káposzta, dagadóval, nyilván úgy érzi, hogy itt „éhen kell halnia” a kímélő étrendtől, vagy a diétától. A dolgozók részéről kevesebb panasz merül fel, s ha előfordul mégis, könnyen kideríthető, hogy nem a szándékkal van a baj, hanem, ahogy egy kisebb háztartásban is előfordulhat, hogy valami nem sikerül csillagos ötösre, úgy itt is. Sőt! Itt nagyobb a félsiker lehetősége, ami azért nem fordul elő sokszor. Kísérőim elmondják, hogy kevésnek bizonyult a konyhai dolgozólétszám, s nemrég észszerű átcsoportosításokat végeztek. így alakult ki a mostani, kedvezőbb helyzet. Az élelmezésben 72 fő dolgozik, ezek közül 17 a szakképesítéssel rendelkező. A szakácsok, egyéb szakemberek neve ittí műszakvezető. A kenyér körül országosan folyó reklamációs vitákban számos esetben hangzott már el, hogy talán az egész világon mi fogyasztjuk a legtöbb kenyeret. Ezért tömeges a zúgás, ha rossz a minőség. A kórház pékműhelyében egyetlen olajfűtésű, Pajtás kemencében naponta hat és fél mázsa kenyér sül. Fehér és barna. Az osztályok igénye szerint napi ezer, ezerötszáz darab péksütemény. Hajnali háromkor kezdenek a pékek és délelőtt 11-kor slusszolnak. Milyen minőségű ez a kenyér? Megkínáltak, úgymond a barnából. Álmélkodtam, mert ez a barna olyan, mint amit én fehérként fogyasztok. Nem szaporítom a szót. A kórház kenyérellátása olyan jó, hogy ilyennek szeretném látni a mi kenyerünket is. Ennél meggyőzőbb dicséretet aligha kaphat a kórházi pékség. Szólni kell a gépesítés mértékéről is, ami, — mert megfelel egy kisebb vendéglátóipari üzem gépesítettségének —, jelentősen megkönnyíti a munkát. Van többek között egy tésztakészítő gépsor. Most éppen javítják, de mint kiderült, a házilag előállított tésztafélék 50 százalékkal olcsóbbak. Még elképzelni is rossz, mi lenne a többféle munkára is képes gépek nélkül, hiszen egy hétköznapibbnál is hétköznapibb zöldfőzelékhez 5—6 mázsa nyersanyag kell, gondolom, burgonyából sem sokkal kevesebb, inkább több. Karfiolból nyolc mázsa a „megszokott” adag. De nézzük tovább, mit tud befogadni a konyha ahhoz, hogy megfeleljen hivatásának... Havonta elfogy 25—28 ezer tojás, 1600—1800 kilogramm zsír, csak a konyha lenyel 5—6 mázsa finomlisztet. A pékség átlagos szükséglete 70—80 mázsa liszt, csodálatosképpen mindig jó minőségű liszt. Képtelen ötlet, de jó lenne kiszámítani azt is, hány tehén „dolgozik” a kórháznak, csak a tejellátás miatt? Vagy mekkora medencét töltene meg az a havi 25—28 ezer liter tej, ami szintén elfogy? Rizsből — így mondták —, „csak” 10—12 mázsa kell. Sertésből? A kórház palánki gazdaságában neveli az ellátáshoz szükséges sertéseket. Palánk adja a zöldségféléket is — javarészben. Jártam a hentesműhelyben, ahol jelenleg hetente 8—10 darab sertés feldolgozása folyik. Reinmauer Mihály húsos műszakvezető egy híján harminc éve dolgozik a kórházban. Nem csoda, hogy a húsosok termékeivel — készítenek egyebek között töltelékárut is —, ugyanolyan elégedettek, mint a pékek mindennapi kenyerével. A családi háztartások méreteihez szokott ember óhatatlanul bűvöletbe esik, ha bepillantást nyer olyan konyhába, ahol egy falut jól lehet lakatni. Nem is időszakosan, hanem állandóan. Az élelmezés egynapi forintnormája csak nyersanyagértékben 25 000 forint Nem kell nagy számolási művelet, mindössze beszorozni a 25 ezret 365-tel. Csupán nyersanyagból több mint kilencmillió értéket dolgoz fel évente a konyha! S nem egyféleképpen! Két „normál menü” készül naponta, A és B jelzéssel. Az itt étkező kórházi dolgozók egy hétre előre jelentik igényüket. A normál menüt igénylő, egyes osztályok 48 órás előrejelentéssel kapják a választott menüt. Ez tehát kettő. Készül ezenkívül úgynevezett „könnyű vegyes”, ami átmenetet képez a szokott és a diétás étrend között. Az a bizonyos „szoros diéta”, ami miatt egynémely beteg úgy érzi, hogy mire meggyógyul „éhenhal”, 25—30 féle. Szó, ami szó..., amíg nincs belül semmi baj, jobb a borsostokány, mint a rizsnyák. No de, ha baj van, ha felborult az Egészség egyensúlya, pont az egyensúly helyreállítása érdekében van szükség az inkább tanácsolt „utálatos” rizsnyák elfogyasztására, mint a látogatáskor esetleg becsempészett borsos- tokányéra. Az orvos, a nem kórházban fekvő beteg étrendjét is meghatározza, köznapi nyelven szólva, a táplálkozást segítségül veszi gyógyítómunkájához. Ez a meghatározás, itt kézenfekvőbb. Még tovább lépve, azt hiszem, amíg világ a világ, mindig marad olyan beteg, aki azt mondja, például a diétás étkeztetésre, hogy „ki akarják koplaltatni”. Persze, hogy nem célja ez senkinek. Annál inkább cél a gyógyítással összehangolt táplálkozás biztosítása. Ezt meg aztán nem veheti senki rossz néven, kivált, ha a dolgok mélyére néz, hiszen a kórház feladata, hogy a lehető legrövidebb idő alatt egészséges embereket bocsásson el. Egyébként az a véleményem, hogy aki igazán gyógyulm akar valamely betegségből, az nem lázong az előírt étrend ellen, s megérti, hogy a diéta például nem diéta sóval, borssal, a megszokott fűszerekkel, hanem méreg; az adott betegséget mindenképpen tovább hizlaló méreg. Végül, a fentiek summáza- taként álljon itt, hogy a rossznak mondott kórházi élelmezés tulajdonképpen jó, mert a gyógyulást szolgálja, noha oda még sokára érkezünk csak, hogy az egészségüket visszanyertek az élelmezés dolgozóinak is köszönetét mondjanak gyógyulásukért. Pedig az eredmény, összmunka eredménye... LÁSZLÚ IBOLYA Mint vázlatunk szemlélteti, Nádas teherautóval, Lovasí Imre személygépkocsival haladt „A” irányban. Lovasi a KRESZ 60. §. (7) bekezdésének megfelelően előzési szándékát hangjelzéssel adta tudtuk A megyei rendőr-főkapitányság baleseti járőre rögzíteni tudta a teherautó „B” guruló keréknyomát, majd e jármű „D” állóra fékezett keréknyomát. Lovasi „F” irányban óhajtott továbbhaladni, Nádas szándékolt haladási irányát „F -vei jelöltük. Amikor a teherautó a „C”, a személyautó pedig a „G” pontban volt, összeütköztek. A megtaszított, s mintegy 60 km/óra sebességű autó az útkereszteződésen át „H” pontig futott, és ott felborult Utasai közül Hermann József súlyos sérülést szenvedett. Az anyagi kár mintegy 15 000 forint volt A KRESZ 53. §.-a a beás kikanyarodás módját szabályozza; s §-on belül a (2) bekezdés így rendelkezik: „A kanyarodást megelőzően a jobbra bekanyarodni szándékozó vezető az úttest jobb szélére, a balra bekanyarodni szándékozó vezető az úttest felezővonalához köteles — irányjelzés után —, járművével húzódni. Az úttest felezővonalához történő húzódás megkezdése előtt a vezető a járművének előzésébe már belekezdett, irtás jármű zavartalan elhaladását köteles biztosítani.’’ A balesettel kapcsolatban — általános érvényű tanulságul — az 1968. évi KRE3?-vizs> gaanyagból is idézünk: „A menetirányát megváltoztató jármű nem zavarhatja a közlekedés más résztvevőit. Nemcsak a jármű, haGyermek- és ifjúságvédelem Dombóvárait Vb-ülésen tárgyalták meg a gyermek- és if j úságvédeiem helyzetét. Az állami gondozásba vett kiskorúak száma 31 családnak 71 gyermeke. Idén 32 sokgyermekes család összesen 20 350 forint gyámhatósági segélyt, 8 család 3100 forint összegű szociális segélyt kapott. Évenként 19—20 kiskorú leány kér a gyámhatóságtól házasságkötéshez szükséges engedélyt. Statisztikát készítettek a házasságkötések felbontásáról is. Mig a felnőtt, illetve nagykorúak házasságkötése átlagosan 8.4 százalékban bomlott fel, a fiatalkorúak házasságkötésénél ez 50 százalékkal nagyobb. Gaál István Dombóvár nem a gyalogosok forgalmát sem szabad zavarnia! A mások forgalma zavarásának tilalma főként azt jelenti, hogy ha az elsőbhségi szabályokból más nem következik, a menetirányukat nem változtató járműveket nem szabad — sebességcsökkentésre, — fékezésre, — forgalmi sáv változtatására, — menetirány-változtatásra vagy egyéb oly műveletre kényszeríteni, amely a menetirányt változtató jármű megjelenése nélkül nem következett volna be.” — borváró —? j Mórágyi hírcsokor A Hazafias Népfront helyi elnöksége ülést tartott Mórágyon. Az ülés napirendjén a népfront községi feladatai, valamint a község felszabadulása közelgő 25 éves évfordulójának megünneplése szerepel. Ülés után a VDK elhunyt elnökéről emlékeztek majd Vietnammal kapcsolatos filmet vetítettek. * Első esetben vezették be a német nyelvű oktatást a mórágyi körzesített általános iskolában. Jelenleg két tanulócsoport sajátítja el a nyelvismereteket. A községben 52 a német nemzetiségi családok száma. Az új tantárgy iránt nagy az érdeklődés. Lovak András Mórágy Sok a napraforgó lövőre bővítik a raktárteret Minden várakozást felülmúló nagy termést takarítanak be az idén megyénkben napraforgóból, Tavaly ugyanerre az időre 168 vagonnal tudott felvásárolni a Tolna megyei 3abo- nafelvásárló és Feldolgozó Vállalat most pedig ennél a mennyiségnél máris 274 vagonnal több az átvett napraforgó. A betakarítás előtti időben írtunk a megye egyik legnagyobb napraforgó-termesztő gazdaságának, a deesi termelő- szövetkezetnek a tárolási gondjáról. Akkor úgy látták a szövetkezet szakemberei, hogy szinte megoldhatatlan a napraforgó időleges elhelyezése, hiszen egv ideig száradnia kell a termésnek, míg átveszi a vállalat. Szerencsére az időjárás kedvezett, így folyamatosan szállítható a termés. Buzogány István, a gabonafelvásárló vállalat igazgatóhelyettese azt mondja, előfordul átvételi zökkenő, de jórészt megoldott a felvásárlás, illetve a raktározás. Most ugyan megint gondban vannak, mert az olajgyári vevő nem fogad_nap- raforgót október 14 és 18 között. Ez napi 10 vagon raktártöbbletet jelent a vállalatnak, összesen körülbelül 10O vagonnal több lesz a termés a vártnál, az 1000 vagont is eléri. Mivel a jövőben is kilátás van ilyen nagy termésre — megnőtt a termelési kedv — a vállalat bővíteni akarja a 'raktárteret. Tárgyalásokat folytat az Országos Növényolaj!*^ári Vállalattal úgynevezett bázisátvevőhelyek kialakításáról. Ha megyénkben kiépítenek ilyen átvevőket, nagyobb lehetőség adódik a kombájntól közvetlenül történő átvételre. Buzogány István táiékoztatása szerint az a megoldás a növénvolajinari váTIaiatTaT tárgyainak, mindkét fél számára előnyös lenne.
