Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

Korunk A Szojuzok programjai előkészület űrállomások építésére A jelenlegi kísérlet fő fel­adata az eddigi hivatalos je­lentések szerint újfajta mű­szerek és irányítórendszerek kipróbálása/ valamint hegesz­tési kísérletek elvégzése. Az új irányítórendszer lehe­tővé teszi az űrhajó pilótája számára, hogy nagy pontosság­gal saját maga határozza meg térbeli helyzetét, s a nyert adatok birtokában irányítsa űrhajóját. A kézi irányítással különféle égitestekre történő tájolás célja nyilvánvalóan egy olyan rendszer kidolgozás^, amely lehetőséget ad különbö­ző égitesteik megfigyelésére; fényképezésére. Ilyen rendsze­rék nélkül elképzelhetetlen a jövő távcsöves mesterséges holdja, amelynek feladata az égitestekről érkező, és a Föld felszínén a légkörben történő elnyelődés miatt nem észlel­hető sugárzási*: megfigyelése lesz. Meteorológiai, geológiai és geofizikai megfigyelések is szükségessé teszik, hogy az űr­hajós műszereit a megfigyelni kívánt jelenségre vagy tárgy­ra irányozza. Ez a feladat sem oldható meg másként, csak úgy, hogy az űrhajós saját maga végzi rendszere irányí­tását, tájolását, s közben el­lenőrzi. hogy a műszerek való­ban az észlelni kívánt objek­tumra irányulngk. Mindezek a feladatok földi irányítással megoldha tatlanök, már csak azért is, mert az űrhajó nem szükségképpen áll mindig kap­csolatban a földi központtal. Az új irányítórendszerekhez természetesen új, nagy üzem- anyagtartalékka 1 rendelkező, gazdaságosan működő, sokszor és biztonsággal ki- és bekap­csolható rákétahajtóművekre Is szükség van. Ezek segítsé­gével az űrhajó pilótája jár­művét valóban pilótaként irá­nyíthatja. különböző pályákra vezéijplheti, s ezért a Szőj víz­rendszerek joggal viselik az űrrepülőgép elnevezést. A JÖVŐ EMBERLAKTA ŰRÁLLOMÁSAI szempontjából azonban nem­csak a nagy cselekvési füg­getlenség fontos követelmény* hanem a megfelelő műszer­park is. A felhasználásra szánt műszerek merőben más kö­rülmények között — a világűr­ben, a súlytalanság állapotá­ban, gyorsan mozgó rendsze­reken — üzemelnek. Sőt: sok műszernek egyszerűen nincs is földi megfelelője, mivel az a földfelszínen semmire nem volna használható. A speciálisan űrcélokra ki­alakított műszerek viselkedé­sét ugyan igyekszenek apró­lékosan ellenőrizni és kipró­bálni a világűr viszonyait több-kevesebb hűséggel lemá­soló úgynevezett szimulátor- kaimrában, az igazi vizsgára mégis a világűrben kerül sor. Ekkor nyílik mód arra, hogy a műszereket a gyakorlatban kipróbáló személy megvizsgál­ja a berendezés alkalmazha­tóságát. és a használat során szerzett tapasztalatokkal hoz­zájáruljon azok tökéletesíté­séhez. A jelenlegi kísérletben ilyen műszerek és berendezések ki­próbálása is folyik: párhuza­mosan készülnek az űrjármű és berendezései, s e párhuza­mos fejlesztésnek megfelelően folyik a kipróbálás is. Az em­ber ennék révén válik majd olyan tevékeny űrutassá, aki űrjárművében nem passzívan mozog a világűrben, hanem azt eszközként használja fel újabb tudományos és gyakor­lata feladatok megoldására. HEGESZTÉS A VILÁGŰRBEN Az űrállomások fejlesztésé­vel foglalkozó Szőj uz-programa jdtéfíteg Ű&tyü tfiSfefieEéötíii az űrhajósok kísérleteket végez­nek fémek tartós egyesítésére a. világűrben. Erre a célra a hegesztés különféle változatait próbálják ki. többek között a hideghegesztést is. Ez a folya­mat a fémek atomjait körül­vevő elektronok közötti köl­csönhatás eredménye, amely nagy tisztaságú, szennyezések­től és oxidrétegtől mentes, gyakorlatilag hézagmentesen összeillesztett fém vagy egyéb felületek között külső energia­közlés nélkül végbemegy. Az ilyen hegesztéseknek fontos szerep juthat pl. az űrhajó külső burkolatának javítása alkalmával. A világűr gyakorlatilag lég­üres terében elektronsugárral, vagy plazmanyalábbal végzett hegesztések lehetőséget adnak egy több elemből összeállított űrállomás illesztési pontjainak lógzáró és mechanikusan is szilárd egyesítésére. E feladat biztonságos megoldása is egyik nélkülözhetetlen feltétele a jö­vő nagyméretű, hosszabb ide­ig működő, emberlakta űrál­lomásai létesítésének. KOZMIKUS „HETESFOGAT" Mbst első ízben fordul elő az űrkutatás történetében, hogy három űrhajó tartózko­dik egyidejűleg a világűrben. A felbocsátás körülményei — az egyik űrhajó akkor követte a másikat a sorozatban, ami­kor az a mintegy kétszáz ki­lométer magasságban a start­állomás felé közeledett — ele­ve közel azonos pályát bizto­sítottak számukra. Ez új és érdekes kísérletekre ad lehe­tőséget A Szojuz—7 és —8 között például randevú, majd ért követően tartós összekap­csolás jöhet létre, hiszen a hi­vatalos közlemények szerint csak a Szojuz—6-ról bizonyos, hogy nem rendelkezik csatla­kozásra alkalmas berendezés­sel. Ilyen körülmények között a Szojuz—6 személyzetére érde­kes feladatok összessége vár­hat. Például az egymást meg­közelítő majd összekapcsolódó űrhajók közvetlen közelében repülve pontos értékelési le­hetőségeket biztosító filmfel- vétel-sorozatot készíthet a ma­nőverről Az eseményeket kí­vülről szemlélő űrhajó pilótái a fedélzeti navigációs és mé­rőrendszerek adataira támasz­kodva segíthetik a Szojuz—7 és —8 találkozásának lebonyo­lítását. A csatolás létrejöt­te után az űrhajósok kiszáll­hatnak a Szojuz—6 kabinjá­Óriás testek a galaxisok magjában Viktor Ambarcumján akadémikus, az Örmény Tudói ■mányos Akadémia elnöke, „A galaxisok magja” címmej cikket irt „A Szovjet Tudományos Altpdémia Közlönye” tí havonta megjelenő tudományos folyóiratban. A cikkben Ambarcumjan sorra veszi a különböző pits« galaxisokat (a világmindenséget alkotó tejútrendszer, rekel), és megindokolja azt a feltevést, melyet az ő irányié tásával működő obszervatóriumban dolgoztak ki. E fel­tevés a galaxisok magjára vonatkozik. A tudósok szerint a galaxisok magjának közép ét óriási tömegű, aránylag tö­mör testek alkotják. E testek tömege több százmilliószor&i sa, sőt, több milliárdszorosa lehet a Nap tömegének. E magokból, robbanások kíséretében, hatalmas mennyiségit anyáig lökődik ki. Ambarcumjan szerint magának a galaxisnak a létezés se is a magban lévő óriási tömegű test aktivitásával mai gyarázható. Nem a mag jött létre a már meglévő galaxis belsejében, hanem a galaxis alakult ki a mag aktivitása következtében. Vagyis a világmindenségben a mag előbb, volt, mint a galaxis. Az a tény, hogy a spirális alakú ga­laxisok karjai o magból nyúlnak ki, — Ambarcumjan sze» rint — teljes összhangban van a csillagászok feltevésé>» vek bői, és összehegeszthetik 3 másik két űrhajót. Első pillanatra úgy tűnhet, hogy ez a művelet nem kívá­natos. Felmerül ugyanis a kérdés: hogy tér vissza az ösz- szehegesztett két űrhajó sze­mélyzete a Földre? Ez nem okoz problémát, tekintettel arra, hogy a Szojuz-űrhajók felépítése nem zárja ki avisz- szatérést, még egy olyan szi­lárd mechanikus kapcsolat lé­tesítését követően sem, ami­lyen az összehegesztés. A Szo- juz-rendszerek ugyanis ké­nyelmes orbitális fülkét tar­talmaznak, amely a világűr-: ben végzendő tevékenységhez szükséges berendezéseket és feltételeket biztosítja. Ettől függetlenül magukkal visznek egy úgynevezett fel- és leszál­ló fülkét. Az űrutasok mind a start, mind a visszatérés so­rán ebben a fülkében foglal­nak helyet. Mivel a fel- és le­szállófülke leválasztható az orbitális fülkéről, és a hoz­zá kapcsolt műszaki egységről, az űrhajósok az orbitális fül­kék összehegesztése után is visszatérhetnek a Földre, a le­szállófülke segítségével. A start alkalmával a fel- és leszállófülke a szerelvény csúcsán helyezkedik el. így ez a fülke egyúttal a mentőbe­rendezés szerepét is betölti a start során. Ha ugyanis a hor­dozórakéta a felbocsátás során valamilyen oknál fogva rend­ellenesen viselkedik, az űrfepj jósok fülkéjét le kell válasz^ tani és azt biztonságosan e& kell távolítani a hordoZórakáf tátóL A folyamatban lévő , .több­lépcsős” űrkísérlet jelentős t<H vábblépés a korábbiakhoz kéí pest. A fedélzeten számos tu­dományos mérőberendezés nyert elhelyezést, amelyek le­hetővé teszik, hogy a sze* mélyzet az égitestek olyan sa-j gárzásait figyelje meg, araeí lyek a légköri elnyelődés kö? vetkeztében nem jutnak el A Eöld felszínére. A KÍSÉRLET SORÁN 1 az ember sokoldalú tevékeny ségét próbálják ki kozmikus körülmények között. A Szojuz^ program jelentős lépés azon ast úton, amelynek során az ern-J bér egyre aktívabbá válik sí világűrben, s mind több olya» feladat végrehajtására képe^J amelyek növelik a kozmosz­ban végzett kutatások batég konyságát és értékét Korai volna még végső és» tékelést adni, hiszen a teljes program lebonyolításának fekj tételei most teremtődtek meg a harmadik Szojuz-űrhajó fel­bocsátásával. A tevékenység valóban érdekes és értékes, a jövő szempontjából előrevivői és hasznos része a jelek sze* rint még csak ez után vess» kezdetét. | í.í 6INKA JÓZSEF Szekszárd új dísze lesz a közlekedési park megállapodásához, két hétté? előbb lapátot foghattak volna a fiatalok. A Tarcsay úton, a Patyolat telepe előtt kisze­melt terület' nem nagy, egy- egy csoportban 20—30 fő fog­lalkoztatható optimálisan. Szekszárd közlekedési park- fsa felszabadulásunk huszoa­A közlekedés rohamos fej­lődése késztette Szekszárd vá­ros tanácsát, hogy 1967-ben elhatározza: közlekedési — vagy ha így jobban tetszik; KRESZ-parkot létesít a me­gyeszékhelyen. A tervek még abban az évben elkészültek. A tavalyi esztendőre remélt munkakezdés azonban elma­radt; nem utolsó sorban azért, mivel a város ifjúkommunis­táit nem szervezték meg kel­lően a társadalmi munkára. A park sorsáról legutóbb dr. Nedók Pállal, a városi tanács vb-elnökhelyettesével beszél­gettünk. Az eszmecserén részt vett Jencski Ferenc ker­tészmérnök és Vilinovszky Fe­renc, a költségvetési üzem műszaki vezetője is. ök vég­zik majd a társadalmi mun­kások szakmai irányítását. — Október második heté­ben kezdődhet a munka, — tájékoztatott Nedók elvtárs. — Ha nagyon ragaszkodtunk Volna a KISZ és a város ötödik évfordulójára készül el, — ezt nyugodt szívvel ígérik beszélgető partnereink. A park utai úgy kapcsolód­nak egymásba, hogy azokon közérthetően, könnyen tanul-' hatják majd az általános is­kolások a KRESZ-t A ké­sőbbiekben sor kerülhet arr» hogy a salakburkolatú utak szilárd burkolatot kapnak, s ekkor a pályán gépjárműve­zetést is lehet tanítani. Egye­lőre csak a kereszteződéseknél épül szilárd burkolat. Jencski Ferene gyöngyvfc rág, mályva- és vérmogyoró- cserjék telepítését, fenyők, ró­zsatövek ültetését tervezte a KRESZ-parkba. Az évelő nö­vényeket üdezöld pázsit kör­nyékezi majd. A park szige­tei köré szegélykő kerük Elhelyezését — hozzáértést kivánó munkai — a MŰM nö­vendékeitől reméli a város. Szép éke lesz Szekszárdnafc a közlekedési park. Nedók elvtárs és munkatársai már most elhatározták, hogy tőle északra és délre is megszerve­zik a parkosítást. A Tarcsay út e szakasza ma még sivár periféria. A nagy jubileum napjára méltó lesz fejlődő városunkhoz. — b. z. —

Next

/
Thumbnails
Contents