Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
Korunk A Szojuzok programjai előkészület űrállomások építésére A jelenlegi kísérlet fő feladata az eddigi hivatalos jelentések szerint újfajta műszerek és irányítórendszerek kipróbálása/ valamint hegesztési kísérletek elvégzése. Az új irányítórendszer lehetővé teszi az űrhajó pilótája számára, hogy nagy pontossággal saját maga határozza meg térbeli helyzetét, s a nyert adatok birtokában irányítsa űrhajóját. A kézi irányítással különféle égitestekre történő tájolás célja nyilvánvalóan egy olyan rendszer kidolgozás^, amely lehetőséget ad különböző égitesteik megfigyelésére; fényképezésére. Ilyen rendszerék nélkül elképzelhetetlen a jövő távcsöves mesterséges holdja, amelynek feladata az égitestekről érkező, és a Föld felszínén a légkörben történő elnyelődés miatt nem észlelhető sugárzási*: megfigyelése lesz. Meteorológiai, geológiai és geofizikai megfigyelések is szükségessé teszik, hogy az űrhajós műszereit a megfigyelni kívánt jelenségre vagy tárgyra irányozza. Ez a feladat sem oldható meg másként, csak úgy, hogy az űrhajós saját maga végzi rendszere irányítását, tájolását, s közben ellenőrzi. hogy a műszerek valóban az észlelni kívánt objektumra irányulngk. Mindezek a feladatok földi irányítással megoldha tatlanök, már csak azért is, mert az űrhajó nem szükségképpen áll mindig kapcsolatban a földi központtal. Az új irányítórendszerekhez természetesen új, nagy üzem- anyagtartalékka 1 rendelkező, gazdaságosan működő, sokszor és biztonsággal ki- és bekapcsolható rákétahajtóművekre Is szükség van. Ezek segítségével az űrhajó pilótája járművét valóban pilótaként irányíthatja. különböző pályákra vezéijplheti, s ezért a Szőj vízrendszerek joggal viselik az űrrepülőgép elnevezést. A JÖVŐ EMBERLAKTA ŰRÁLLOMÁSAI szempontjából azonban nemcsak a nagy cselekvési függetlenség fontos követelmény* hanem a megfelelő műszerpark is. A felhasználásra szánt műszerek merőben más körülmények között — a világűrben, a súlytalanság állapotában, gyorsan mozgó rendszereken — üzemelnek. Sőt: sok műszernek egyszerűen nincs is földi megfelelője, mivel az a földfelszínen semmire nem volna használható. A speciálisan űrcélokra kialakított műszerek viselkedését ugyan igyekszenek aprólékosan ellenőrizni és kipróbálni a világűr viszonyait több-kevesebb hűséggel lemásoló úgynevezett szimulátor- kaimrában, az igazi vizsgára mégis a világűrben kerül sor. Ekkor nyílik mód arra, hogy a műszereket a gyakorlatban kipróbáló személy megvizsgálja a berendezés alkalmazhatóságát. és a használat során szerzett tapasztalatokkal hozzájáruljon azok tökéletesítéséhez. A jelenlegi kísérletben ilyen műszerek és berendezések kipróbálása is folyik: párhuzamosan készülnek az űrjármű és berendezései, s e párhuzamos fejlesztésnek megfelelően folyik a kipróbálás is. Az ember ennék révén válik majd olyan tevékeny űrutassá, aki űrjárművében nem passzívan mozog a világűrben, hanem azt eszközként használja fel újabb tudományos és gyakorlata feladatok megoldására. HEGESZTÉS A VILÁGŰRBEN Az űrállomások fejlesztésével foglalkozó Szőj uz-programa jdtéfíteg Ű&tyü tfiSfefieEéötíii az űrhajósok kísérleteket végeznek fémek tartós egyesítésére a. világűrben. Erre a célra a hegesztés különféle változatait próbálják ki. többek között a hideghegesztést is. Ez a folyamat a fémek atomjait körülvevő elektronok közötti kölcsönhatás eredménye, amely nagy tisztaságú, szennyezésektől és oxidrétegtől mentes, gyakorlatilag hézagmentesen összeillesztett fém vagy egyéb felületek között külső energiaközlés nélkül végbemegy. Az ilyen hegesztéseknek fontos szerep juthat pl. az űrhajó külső burkolatának javítása alkalmával. A világűr gyakorlatilag légüres terében elektronsugárral, vagy plazmanyalábbal végzett hegesztések lehetőséget adnak egy több elemből összeállított űrállomás illesztési pontjainak lógzáró és mechanikusan is szilárd egyesítésére. E feladat biztonságos megoldása is egyik nélkülözhetetlen feltétele a jövő nagyméretű, hosszabb ideig működő, emberlakta űrállomásai létesítésének. KOZMIKUS „HETESFOGAT" Mbst első ízben fordul elő az űrkutatás történetében, hogy három űrhajó tartózkodik egyidejűleg a világűrben. A felbocsátás körülményei — az egyik űrhajó akkor követte a másikat a sorozatban, amikor az a mintegy kétszáz kilométer magasságban a startállomás felé közeledett — eleve közel azonos pályát biztosítottak számukra. Ez új és érdekes kísérletekre ad lehetőséget A Szojuz—7 és —8 között például randevú, majd ért követően tartós összekapcsolás jöhet létre, hiszen a hivatalos közlemények szerint csak a Szojuz—6-ról bizonyos, hogy nem rendelkezik csatlakozásra alkalmas berendezéssel. Ilyen körülmények között a Szojuz—6 személyzetére érdekes feladatok összessége várhat. Például az egymást megközelítő majd összekapcsolódó űrhajók közvetlen közelében repülve pontos értékelési lehetőségeket biztosító filmfel- vétel-sorozatot készíthet a manőverről Az eseményeket kívülről szemlélő űrhajó pilótái a fedélzeti navigációs és mérőrendszerek adataira támaszkodva segíthetik a Szojuz—7 és —8 találkozásának lebonyolítását. A csatolás létrejötte után az űrhajósok kiszállhatnak a Szojuz—6 kabinjáÓriás testek a galaxisok magjában Viktor Ambarcumján akadémikus, az Örmény Tudói ■mányos Akadémia elnöke, „A galaxisok magja” címmej cikket irt „A Szovjet Tudományos Altpdémia Közlönye” tí havonta megjelenő tudományos folyóiratban. A cikkben Ambarcumjan sorra veszi a különböző pits« galaxisokat (a világmindenséget alkotó tejútrendszer, rekel), és megindokolja azt a feltevést, melyet az ő irányié tásával működő obszervatóriumban dolgoztak ki. E feltevés a galaxisok magjára vonatkozik. A tudósok szerint a galaxisok magjának közép ét óriási tömegű, aránylag tömör testek alkotják. E testek tömege több százmilliószor&i sa, sőt, több milliárdszorosa lehet a Nap tömegének. E magokból, robbanások kíséretében, hatalmas mennyiségit anyáig lökődik ki. Ambarcumjan szerint magának a galaxisnak a létezés se is a magban lévő óriási tömegű test aktivitásával mai gyarázható. Nem a mag jött létre a már meglévő galaxis belsejében, hanem a galaxis alakult ki a mag aktivitása következtében. Vagyis a világmindenségben a mag előbb, volt, mint a galaxis. Az a tény, hogy a spirális alakú galaxisok karjai o magból nyúlnak ki, — Ambarcumjan sze» rint — teljes összhangban van a csillagászok feltevésé>» vek bői, és összehegeszthetik 3 másik két űrhajót. Első pillanatra úgy tűnhet, hogy ez a művelet nem kívánatos. Felmerül ugyanis a kérdés: hogy tér vissza az ösz- szehegesztett két űrhajó személyzete a Földre? Ez nem okoz problémát, tekintettel arra, hogy a Szojuz-űrhajók felépítése nem zárja ki avisz- szatérést, még egy olyan szilárd mechanikus kapcsolat létesítését követően sem, amilyen az összehegesztés. A Szo- juz-rendszerek ugyanis kényelmes orbitális fülkét tartalmaznak, amely a világűr-: ben végzendő tevékenységhez szükséges berendezéseket és feltételeket biztosítja. Ettől függetlenül magukkal visznek egy úgynevezett fel- és leszálló fülkét. Az űrutasok mind a start, mind a visszatérés során ebben a fülkében foglalnak helyet. Mivel a fel- és leszállófülke leválasztható az orbitális fülkéről, és a hozzá kapcsolt műszaki egységről, az űrhajósok az orbitális fülkék összehegesztése után is visszatérhetnek a Földre, a leszállófülke segítségével. A start alkalmával a fel- és leszállófülke a szerelvény csúcsán helyezkedik el. így ez a fülke egyúttal a mentőberendezés szerepét is betölti a start során. Ha ugyanis a hordozórakéta a felbocsátás során valamilyen oknál fogva rendellenesen viselkedik, az űrfepj jósok fülkéjét le kell válasz^ tani és azt biztonságosan e& kell távolítani a hordoZórakáf tátóL A folyamatban lévő , .többlépcsős” űrkísérlet jelentős t<H vábblépés a korábbiakhoz kéí pest. A fedélzeten számos tudományos mérőberendezés nyert elhelyezést, amelyek lehetővé teszik, hogy a sze* mélyzet az égitestek olyan sa-j gárzásait figyelje meg, araeí lyek a légköri elnyelődés kö? vetkeztében nem jutnak el A Eöld felszínére. A KÍSÉRLET SORÁN 1 az ember sokoldalú tevékeny ségét próbálják ki kozmikus körülmények között. A Szojuz^ program jelentős lépés azon ast úton, amelynek során az ern-J bér egyre aktívabbá válik sí világűrben, s mind több olya» feladat végrehajtására képe^J amelyek növelik a kozmoszban végzett kutatások batég konyságát és értékét Korai volna még végső és» tékelést adni, hiszen a teljes program lebonyolításának fekj tételei most teremtődtek meg a harmadik Szojuz-űrhajó felbocsátásával. A tevékenység valóban érdekes és értékes, a jövő szempontjából előrevivői és hasznos része a jelek sze* rint még csak ez után vess» kezdetét. | í.í 6INKA JÓZSEF Szekszárd új dísze lesz a közlekedési park megállapodásához, két hétté? előbb lapátot foghattak volna a fiatalok. A Tarcsay úton, a Patyolat telepe előtt kiszemelt terület' nem nagy, egy- egy csoportban 20—30 fő foglalkoztatható optimálisan. Szekszárd közlekedési park- fsa felszabadulásunk huszoaA közlekedés rohamos fejlődése késztette Szekszárd város tanácsát, hogy 1967-ben elhatározza: közlekedési — vagy ha így jobban tetszik; KRESZ-parkot létesít a megyeszékhelyen. A tervek még abban az évben elkészültek. A tavalyi esztendőre remélt munkakezdés azonban elmaradt; nem utolsó sorban azért, mivel a város ifjúkommunistáit nem szervezték meg kellően a társadalmi munkára. A park sorsáról legutóbb dr. Nedók Pállal, a városi tanács vb-elnökhelyettesével beszélgettünk. Az eszmecserén részt vett Jencski Ferenc kertészmérnök és Vilinovszky Ferenc, a költségvetési üzem műszaki vezetője is. ök végzik majd a társadalmi munkások szakmai irányítását. — Október második hetében kezdődhet a munka, — tájékoztatott Nedók elvtárs. — Ha nagyon ragaszkodtunk Volna a KISZ és a város ötödik évfordulójára készül el, — ezt nyugodt szívvel ígérik beszélgető partnereink. A park utai úgy kapcsolódnak egymásba, hogy azokon közérthetően, könnyen tanul-' hatják majd az általános iskolások a KRESZ-t A későbbiekben sor kerülhet arr» hogy a salakburkolatú utak szilárd burkolatot kapnak, s ekkor a pályán gépjárművezetést is lehet tanítani. Egyelőre csak a kereszteződéseknél épül szilárd burkolat. Jencski Ferene gyöngyvfc rág, mályva- és vérmogyoró- cserjék telepítését, fenyők, rózsatövek ültetését tervezte a KRESZ-parkba. Az évelő növényeket üdezöld pázsit környékezi majd. A park szigetei köré szegélykő kerük Elhelyezését — hozzáértést kivánó munkai — a MŰM növendékeitől reméli a város. Szép éke lesz Szekszárdnafc a közlekedési park. Nedók elvtárs és munkatársai már most elhatározták, hogy tőle északra és délre is megszervezik a parkosítást. A Tarcsay út e szakasza ma még sivár periféria. A nagy jubileum napjára méltó lesz fejlődő városunkhoz. — b. z. —
