Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

rao

mkUa wtodWn

— Az megint minek? kérdezte Jancsik kedvetlenül.

— Kellhet.

— Itt a puska nem segít —- mondta Berkner, s belegázolt a vízbe. Két-három lépés után megállt, s Jancsik szemét keresve azt mondta:

— Ha egy órán belül nem jövök menjetek tovább.

— Rendben — mondta Jancsik.

— És akkor is, ha katonát

láttok.

— Jó.

Szótlanul nézték, amint távolodott a térdig érő vízben. Mikor elérte a partot Bodá megérintette Jancsik vállát:

— Hány éves lehet?

— Huszonöt.

— Annyi nincs — mondta

kovász Ármin.

— Akkor huszonhárom — mondta Jancsik s nem nézett

B odóra.

— Jól tud parancsolni. If

— Mit akarsz megint?

— Úgy emlékszem, rád szavaztunk.

— Hát akkor tartsd is ehhez

magad.

Bodó elmosolyodott. Á szája szélén megbúvó gúnyos ráncokat Jancsiknak is észre kellett vennie.

— Mi bajod vele? — kérdezte.

— Csak figyeld, ahogy beszél.

— Hogy beszél? — szólt közbe Lovász bosszúsan. —

— Mintha minden orosz rokona lenne.

— Az ő dolga — mondta Jancsik —, mit törődsz vele?

—• És ha elárul?

— Hülye vagy — mondta Jankó felkönyökölve. — Eddig miért nem tette?

— Csak figyeld meg — mondta Bodó, s. lőszert tett a karabély csövébe. Rácsukta a závárt, s halkan nevetett. — Vajon milyen pofát vágna, ha fél óra múlva csak hűlt helyünk lenne...?

— Amilyent te vágsz rövidesen — mondta Jancsik, s hirtelen mozdulattal kiragadta kezéből a fegyvert. — Unom már amit csinálsz..1

— Most mit idegeskedsz? — kérdezte Jankó —, megbolondul mellettetek az ember.

Nézték egymást, mint négy idegen.

— Sose érünk haza — mondta Lovász csendesen.

— Vassnak meg Ámonnak volt igaza — mondta Bodó, s kiköpött.

Jancsik felemelte a Fejét, a aztán a vízen úszó nyál után nézett.

— Minek Jöttél velünk? — kérdezte.

Bodó arca megrándult

— Mert azt hittem magyar emberek között leszek.

— És?

— És csalódtam.

— Például kiben?

— Például benned.

— Mert én mi vagyok?

— Te? Egy rohadt kommunista vagy.

A tutajnak csapódó hullámok lágyan hin táztatták őket Fél három lehetett, bőven volt még idejük. A part ahol Berkner eltűnt a fák mögött, mozdulatlan volt és fehér. Fojtó és égető csend vette körül. Valamennyien a fák és bokrok zöld szalagját figyelték, mely mögött a falu rejtőzött Tíz vagy tizenöt perc telhetett el mozdulatlan várakozással, amikor a homokfövényen egyszer csak megjelent Berkner. Jancsik elmosolyodott, s aztán anélkül, hogy levette volna szemét a víz felé futó fekete árnyról, azt mondta:

— Keresztül lőlek, ha ezt még egyszer kiejted a szódon...

•

Rejtekhelyük kétezer-két- ezerötszáz méternyire lehetett a fateleptől. Valamikor mészégetők tanyáztak ezen a helyen. Az első éjszakát a deszkaraktárban töltötték, hajnalban azonban megjelent Uric- kij, Berkner újdonsült barátja, s felvezette őket a mészkő- katlanban, épült házikóhoz Nagyszerű hely volt Az épület két helyiségből állt, s a be- deszkázott ablakok kitűnően zártak. Patak is volt a közelben — mosakodhattak;

Bodó mindjárt szemrevéte lezte a vadcsapásokat, őzek és szárnyas vadak után kutatva. Urickij bíztatására már az első napon csapdákat állított, s ettől kezdve csak azzal törődött, sikerül-e valamit tőrbe csalnia? Lovász suszterszerszámokat rossz bőrdarabokat kért Urickijtől: rendbe kellett tennie a lábbeliket. Napjaik nyugalomban teltek, s most, hogy végre hosszabb időn át szilárd talaj volt a lábuk alatt, újra megkezdődött a tervezgetés: mit csinálnak majd odahaza?

Jancsik naphosszat ezzel a gondolattal játszott. Késő éjszaka lesz, amikor hazaér, megáll az ablak alatt, s háromszor megkoppintja az üveget. Szinte érezte, ahogy torkába ugrik a szíve. All az árnyékban, ahol nem világíthatja meg az arcát a holdfény, s 'vár, hogy bebocsássák. Felesége először nyilván azt hiszi majd: álom volt csak az egész, András nincs itthon, s a jelet senki más nem ismeri, ;'. Lehet, hogy felül azért, vár, s aztán elgyengülten visszafekszik. S ekkor újabb három, madárcsőrkoppanás..

BERECZ JÁNOS:

Ellenforradalom tollal és fegyverrel. 1956

Az 1956-os magyarországi ellenforradalom krónikája ez az alig több mint 150 oldalas könyv. Terjedelméhez mérten racinoálisnak kell lennie, tehát el kell vetnie mindent, ami mellékes, és világosan kell felmutatnia egy rendkívül nehéz helyzet és egy tragikusan bonyolult folyamat fő vonásait. A könyv érdeme, hogy következetesen alkalmazza ezt a. módszert.

Érzékelhetővé teszi, hogyan és miért vált tehetetlenné, hacsak néhány napra is. mindaz az erő, amely pedig készen állt a szocializmus és vívmányainak védelmére,

A szerző azonban, amikor a belső helyzetet, az 1956-os magyarországi állapotokat tárja fel, érzékelteti azt is, hogy a leggondosabb belpolitikai elemzés sem teheti teljessé a képet. Megmutatja az olvasónak, hogyan álltak készenlétben a nemzetközi imperializmus megfelelő szervei és személyiségei, hogy szervezzék

és irányítsák az ellenforradalmi lázadást,

A könyv fejezetei közül különösen érdekfeszítő az a rész, amelyben feltárja a Szabad Európa Bizottság úgynevezett FOCUS hadműveletét. Ez az akció éppen azt a célt szolgálta, hqgy ösztönözze, szervezkedésre késztesse a belső ellenséget és programot adjon neki. Nyíltan bevallott törekvése volt, hogy az ellenforradalmi mozgalmat egy gyújtópontba foglalja — innen az elnevezés: „Operation FOCUS* — Gyújtópontakció. Ennek a törekvésnek alátámasztására a szerző széleskörűen használja a nyugati sajtó korabeli cikkeit és megállapításait, az ellenforradalomról írt könyvek és tanulmányok fejtegetéseit.

A hazai események és a külföldi háttér egyértelműen adja a tanulságot: csak marxista —leninista elvek alapján lehet eredményesen harcolni mindenféle hiba, elhajlás és diverzió ellen.

27x2

Ki mit tűd a képzőművészetről?

A helyes megfejtés 3 pont

H. nap. L Picasso, századunk nagy művészegyénisége sok művében tett hitet a béke mellett. Híres Guernicája mellett egy kápolnában festett freskója is tükrözi békeszerete- tét. A fenti kép a freskó egy részlete. Melyik ország mely városában van a kápolna?

2. Az UNESCO párizsi épületében is festett Picasso faliképet. Ehhez áz épülethez egy magyar származású építész neve is fűződik. Kij ez a művész?

fVTVTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTVTTTWTVWTTWrVrrVrrTTTTTTVVTT? TWTTTTTTTVTTrTTTVVTTVVTTVVVTVTVTWTTVTVTTWTWVTTTTVVTTVTTT ►

Szamos Rudolf:

Kántor és Csupati

(Részletek

egy nyomozókutya történetéből)

Sátori gyorsan intézkedett. Utasította a hadnagyot, hívassa ki a rendőrorvost és a bűnügyi technikust. Csupati tói azt kérdezte: Tovább tudunk menni? — Kántor, mint a jó kopó, újra nyomon volt, s csak gazdája jelzését várta. Az intés re ,azonnal indult. Végighaladt a hosszú alagsori folyosón. A liftakna mellett, a főlépcsőház alján néhány ellenőrző szimatot tartott, majd felfelé vezette a csoportot. Ahogy a földszinti hallba értek, Csupati futó pillantást vetett a portáskarám mögött a különböző papírokkal buzgólkodó hote- lierre. Kántor odaszagolt a karámhoz. Halkan mozgolódott, de azután mégis visszafordult és a főlépcső kopott, bordó szőnyeggel borított járókáján indult felfelé. Csupati agyán csupán átsuhant a gondolat, milyen sápadt is a vörös hajú portás.

Az első emeleten először balra fordult a kutya, ám néhány lépcső után visszatért. A keresztfolyosó végén, a világító udvarra néző hátsó traktust célozta még, és a sikátorszerű, gyéren világított hosszú folyosó távoli sarkából nyíló ajtó előtt váratlanul megállt. „Itt ki lakik?" Kérdezte fojtottan az üzletvezetőtől Sá- iori. A kopasz, kövér ember zsebkendőjével

törölgette izzadó homlokát. „A dizőzünk” — és a választ inkább sóhajtotta, mint mondta.

6.

— Kopogtass — utasította Csupatit a főhadnagy. A máso dik koppantásra sem érkezett bentről válasz. „Kérem, azt hiszem, a művésznő lent lesz a bárban” — kockáztatta meg megjegyzését az üzletvezető. „Nem baj. ~ Nyiss be!” És Csupati lenyomta a kilincset. Az ajtó nyikorogva engedett. Az elfüggönyözött ablakon halványan szűrődött be a szobába az utcai lámpa fénye. Sátori felkattintotta a villanyt. „Az ördögbe!” hőkölt egy féllépést hátra. „Mi van itt?” fordult az üzletvezetőhöz, aki hamuszürkévé vált arccal az ajtófélfának tántorgott: „Maca"’ — nyögte.

— Kísérje le az urat az irodába — mondta egyik beosztottjának Sátori, és a másikat az alagsorban dolgozó rendőrorvosért küldte.

„Oda a szállodánk jó híre” — motyogta az üzletvezető és mint a részeg, imbolyogva botorkált ki a rendőr előtt a szobából. Az ágyon hanyatt fekvő, félig levetkőzött nő nyakán tépett szárú masnik ént lógott négy nejlon- harisnya szára. A nő mennyezetet bámuló üvegmerev szemeiben még benne ült a megdermedt rémület. Dulakodási nyom sehol. Ahogy Sátori véletlenül megmozdította a paplant, a halott feje oldalt billent. „Bivalyerős lehetett a tettes” — állapította meg Csupati. „A nő úgy látszik nem védekezett, míg a gyilkos nyakára hurkolta a harisnyát...”

— Főnök, te érted ezt? — kérdezte Csupati. Kettesben voltak a szobában és Csupatinak olyan érzése támadt, mintha titokban figyelnék őket.

Kántor az ágy szélét szagolgatta, majd orrával az éjjeliszek rény ajtócskáját bökdöste.

Csupati kinyitotta és a fiókban egy vaskazettát talált. „Csomagold be” tanácsolta a főhadnagy, és Csupati egyéb híján, zsebkendőjébe csavarta a dobozt. A megérkező rendőrorvos véleménye szerint a halál fél, de legfeljebb egy órája csigolyatörés miatt állt be. Sátori meredten nézte a nőt, mintha szemeivel akarná életre kelteni. „Ha megszólalna, legalább egy szó erejéig” — töprengett. „Ezek a vacak nejlonharisnyák. Teljesen megvannak tőlük szédülve a nők.” A gyilkosságra egyetlen elfogadható magyarázat lenne: féltékenység. „Féltékenység” labdázott a gondolattal. El is fogadná, ha Kántor minden eddigi lépése nem az ellenkezőjét bizonyítaná. „Miért kell egy féltékenységhez a határon száz veszély kockázatával átszökni? Olyan nagy lett volna a bosszúvágy?”

Kántor türelmetlenül topogott az ajtó előtt. Csupati figyelmeztette Sátorit: „Főnök, a kutya tovább akar menni”.

— Kérjen további erősítést — utasította a helyettesét és Sátori gondolatai az ábrándozásból visszazökkentek a valóságba. Kántor az épület hátsó keresztfolyosóján vezette őket és a használaton kívüli kártyaszobák mellett a földszinti bár raktárhelyiségébe nyíló keskeny csigalépcsőn igyekezett lefelé. „Ez egyre cifrább” — mondta Csupati. Sátori is erre gondolt. Ez eddig úgyszólván minden lépésüknél új és új rejtvénybe ütköztek. Egyszerű ha- társértésnek indult ez az ügy, és a megyei székhely nagy szállodájában már a második hullát találták meg. A tettes alig egy órányival járhat előttük és ez az időelőny ki tudja, mi minden meglepetést tartogat még számukra.

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

:

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

3

4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

AaAAAAAmAAAAAAAAAAAAAAAAAAáAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaAaA AAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaaáAAAAAAtAAAAÁt