Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
Közérzetvizsgálat egy állami gazdaságban A vizsgalat összegeZöl dr. Vendégh Ferenc, a Komáromi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, Szijjártó András, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa „megelégedettségről” beszél-, nek, a pontosság okául talán helytállóbb is ezt a kifejezést használni,, de végső soron a közérzet tájait járták be azzal a harminckét kérdéssel, amelyre a szóban forgó állami gazdaság műszaki és adminisztratív dolgozói válaszoltak. Elsősorban újszerűsége miatt érdemel megkülönböztetett figyelmet ez a közvéle- ménykutatásnak is felfogható, az irányító munkának nagy hasznára lévő tájékozódás. A kérdésekre adott válaszokból számtalan fontos dologra következtethetnek az állami gazdaság párt- és gazdaságvezetői, más szóval intézkedéseikhez mintegy iránytű a válaszok többsége. Nyilvánvaló azonban, hogy ezen túlmenően a járási, a megyei, sőt az országos szervek számára is hasznos a „lentről” kapott vélemények sokasága. Igazán csábító lehetőség, hogy hasonló közvéleménykutatást Tolna megyében is végezzen el egv-egy mezőgazdasági üzem. Még az sem volna meglepő, ha helyenként éppen az állami gazdaság, vagy a termelőszövetkezet vezetői kérnék az Agrágazdasági Kutató Intézet közreműködését. A vizsgálatról a Magyar Mezőgazdaság című szaklap információs melléklete számol be részletesen. A Népújság is ezt használja fel forrásul, a figyelem, az érdeklődés felkeltése céljából. A műszaki és az adminisztratív dolgozóknak feltett kérdések közül ismertetünk néhányat. Az egyik például a következőket firtatja: „Mi áz érzése, a gazdaság vezetősége inkább anyagi, vagy inkább erkölcsi elismerést szolgáltat.-e^” Sokatmondó következtetésre juthatunk azokból a válaszokból, amelyeket erre a kérdésre a dolgozók adtak. Meglepően /kevés azoknak a száma, akik úgy vélik; hogy ipkább. erkölcsi eíismerést kapnak a gazdaság vezetőitől. Ebből is világosan következik, hogy az . anyagi elismerésen Van a hángsúly, ami azonban — más' forrásokból tudjuk — nem mindig elégíti ki maradéktalanul a dolgozókat. EGY MÁSIK ÉRDEKES KÉRDÉS: „Kellő információkat kap-e munkájához a gazdaság ügyeiről?” A válaszokból úgy tűnik, hogy a gazdaság központjában dolgozó emberek elégedettek az információ mennyiségét illetően, a műszakiak többsége azonban nem. Hitelt érdemlően bizonyosodik bé tehát az a kívánalom, amit itt Tolna megyében is hangoztat a politikai vezetés, nevezetesen, hogy az eddiginél sokkal jobban kell tájékoztatni az embereket munkahelyük, üzemük stb. eseményeiről, eredményeiről, arról, ami elengedhetetlen feltétele a jobb közérzet megteremtésének, a munka hatékonyabb végzésének. A kérdések és a válaszok mindenképpen kincsesbányának tekinthetők. A gazdaság irányítását végző emberek feltétlenül hasznosíthatják azt, hogy például az említett dolgozók véleménye szerint átgondolt döntések születnek-e a gazdaság felső vezetésében, a dolgozók egyértelmű utasításokat kapnak-e a feletteseiktől? Vagy nézzük az úgynevezett „rázós” kérdéseket. Ilyen például a következő: véleménye szerint közvetlen felettese szakmailag többet tud- e önnél? A műszakiak 62,5 százaléka szerint többet, 22,9 százaléka szerint „körülbelül egyforma a tudásuk”, 10,4 százaléka úgy véli, kevesebbet, 4,2 százaléka a kérdést válasz nélkül hagyja. A kérdésekben továbbá szó van arról is, hogy egyéni, emberi problémáival ki kihez fordul legszívesebben, ki milyen esetben menne el a gazdaságtól, s végül, mi tenné eredményesebbé a gazdaság működését? Ezt az utolsó kérdést érdemes még kissé köze- lebbrői is szemügyre venni. Az állami gazdaság megkérdezett dolgozóinak döntő többsége úgy véli, eredményesebb lenne a gazdaság működése, ha kialakulna a vezetők emberi vezetési stílusa, ha javítanának a dolgozók munkafegyelmén, ha növelnék a dolgozók szakképzettségét, ha a szakszervezet erőteljesebben működne. SEMMIKÉPPEN NEM FÉR kétség ahhoz, hogy az ilyen természetű közvéleménykutatásoknak nagy jövőt jósolhatunk. A Komáromi Állami Gazdaságban a szóban forgó felmérést tudományos módszerekkel végezték, s egyáltalán nem volna baj, ha a folytatás valamelyik Tolna megyei mezőgazdasági üzemben következne. Javult, de jobb is lehetne Szeli szúrd köztisztasága A városi tanács vb ülése Szekszárd tisztaságáról beszélni mindig aktuális, annál is inkább, mert ez nemcsak esztétikai kérdés. A Szekszárd Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának szerdán megtartott ülésén is erről volt szó; annak ellenére, hogy az elmúlt években észrevehetően tisztább lett a város, bőven vannak még megoldandó problémák. Ezt tanúsították a felszólalások is. A köztisztasági ellenőrök ebben az évben 200 esetben küldtek figyelmeztetést azoknak, akik köztisztasági vétséget követtek el. Ez a szám a városban uralkodó helyzetet ismerve, nagyon kicsinek tűnik, a vb felhívta az ellenőrök figyelmét a hathatósabb intézkedésekre. Néhány a lényegesebb problémák közül: Szekszárdon a városközpont részein lakók közül is sokan fütyülnek arra a tanácsrendeletre, amely megtiltja az állattartást. A vb úgy határozott, hogy felülvizsgálja, s ha szükséges, kiterjeszti az öt év előtti tanácsrendelet hatáskörét, s fokozottabban érvényt szerez a rendeleteknek. A kukák — sajnos az új lakótelepeken is — lassan a „városdísz” szerepét töltik be Szekszárdon, elhelyezésük egyáltalán nem esztétikus. Felvetődött a kérdés: az új lakóépületek tervezésénél gondolnak-e erre, lesz-e az új bérházakban a kukák tárolására alkalmas helyiség? Amint kiderült, erre már korábban gondoltak, sok házban megfelelő helyiség is van, csak éppen nem használják., A jövőben ezen változtatnak, s ott, ahol nincs megfelelő tárolási lehetőség, egy élősövénnyel elkerített részen „rejtik el” a szemetes edényeket. A város előreláthatóan a hónap végén egy új kuka-gépkocsit kap, a jelenleg szolgálatot teljesítő ócska gépkocsit pedig a kuka edények mosására használják fel. I Az új gépkocsi beállításával megoldható lősz. hogy ez e< diginél nagyobb területre terjesszék ki az intézményes szemétszállítást. Sok szekszárdi polgár ' „tévedésben”' van: úgy véli, hogy a háza előtt, a járda és az. út közötti terület a háztáji kiegészítéséül szolgál, ahol a babtól a kukoricáig mindent lehet termelni. Néhány utcában különösen elterjed ez a fajta ..kertkultúra”,'a. .Zrínyi, és a Szluha György . utcában például lépten-nyomon találkozni vele. A tévedések elkerülése végett érve a tévedésre egyébként majd a .-köztisztasági ellenőrökjs felhívják a kér- tészkedők f iß veimét — közöljük: az előkertekbe virágot kell ültetni! Nehéz lenne összeszámolni, hányszor volt téma a Damjanich utcai „büdösárok”, amely gyakran „illatos úttá” változtatja a környéket. Ez ügyben történt már intézkedés, a végső megoldás azonban még várat magára. Még egy tévedésre fény derült: a város utcáiban felállított nagyméretű szemétgyűjtő tartályok nem a háziszemét tárolására hivatottak — amire előszeretettel használják, — azért kerültek oda, hogy az utcai szemetet legyen miben ösz- szegyűjteni. Később, ha több ilyen tartály jut az utcákba, megoldást keresnek arra. hogy — a lakókkal kötött szerződés alapján — lehetővé tegyék a rendszeres szemétszállítást. A vb. - felhívta a városgazdálkodási vállalat figyelmét a fűtési szezonban jelentősen mégnövekedő mennyiségű szemét rendszeres és pontos elszállítására. Ha szükséges, naponta kétszer ürítsék a tartályokat! A végrehajtó bizottság szerdai ülésén tájékozódott a szekszárdi szüreti napok rendezvényeinek tapasztalatairól. A vb. a szüreti napokat sikeresnek értékelte, s elismerésé* fejezte ki a rendezőknek. <d. kj.) rr Őszintén a káderpolitikáról ]Yf ostanában viszonylag sok testületi tanácskozásnak voltam íródeákja. Közülük is kitűnt, megkapott egy értekezleten a jó alapállás, a világos beszéd és a körültekintő emberség. Útmutatást, jó példát nyert a rövid vitában a közel száz főnyi résztvevő ahhoz, hogyan kezeljük a titokzatosságtól és őszintétlenségtől megfosztott káderpolitikát, miként nézzük, s hogyan végezzük az emberek sorsának intézését. Több lett egyszerű szavazási aktusnál a választott járási testület tanácskozásának az a része, amelyben a személyi változásokról döntöttek. A javaslatok elhangzása után és a hozzászólások során beállott fegyelmezettséget bizonyító néma csend, a szomszéddal folytatott halk társalgástól mentes, feszült figyelem nem egyszerűen a bejelentéseknek szólt, hanem azt jelezte, hogy mindenki érdemesnek tartja odafigyelni a mondottakra. Néhány hozzászólás volt pedig csupán, de bennük nyoma sem volt a feleslegességnek. Tükröződött bennük a pártfórum illetékességének tiszteletben- tartása, tekintélye, a testület tagjai pontos tájékoztatásának fontos igénye. Miről beszélt a megyei pártbizottság első titkára? Jóleső érzéssel nyugtázták szavalt a résztvevők, amikor a pártmunkában lerokkant elvtársakról történő gondoskodásról szólott. A káderkérdésekben nem felesleges alaposságot, körültekintést példázta akkor, — egyik hallgató így értékelte —, amikor arról beszélt, hogy meglepődtek, „mellbevágta” a megyei vezetést az a hír, hogy magas tisztségéről lemond a tapasztalt járási vezető. .Megvizsgáltuk a lemondás okát,, beszéltünk vele is, s meggyőződtünk, hogy nincs egyéb ok, szíve szerint választott, amikor azt kérte, visszakerülhessen előző munkahelyére”. A javaslatba hozott, eddig ilyen szintű vezetői tisztségben nem dolgozott elvtárs személyével kapcsolatban indoklást adott, elmondva felkészültségét, magatartásbeli jó tulajdonságait. Az egyediben általánost is kaptak. A1 megyei pártbizottság ajánlásával együtt vázolta néhány szóval, hogy milyen természetű segítségre gondolnak a magasabb szintű munkában való helytálláshoz. Néhányan fel is jegyezték a gondolatokat, amikor az ésszerű kádercserékről, az időben történő átirányításról, a más munkaterületeken és posztokon történő ..bedolgozásról” hallottak. Indíttatva érezte magát, hogy éppen ezen a fórumon, szóljon a saját kívánságára más megbízatást kérő, a járásban másfél évtizede munkálkodó, a testületnek továbbra is tagja maradó vezető is. „Én a mozgalmi pályámat azon a területen kezdtem, odaköt a szívem és az ott végzett operatív, s politikai munka” — mondta érvelő nosztalgiával. Indokait elfogadták, mégpedig teljes mértékben. Meggyőződhettem árról, — a testület megfontoltságának, érettségének bizonyítéka —, hogy szeműben egy csipetnyit sem csökkent az ő tekintélye, J ellemezte a gondolkodni, a mérlegelni tudás, az elvek alkalmazása, az egyszerű emberségnél jóval több szocialista humánum azt a testületet, amely értően és egyhangúlag szavazott, nyíltan, titkosan, mindkét- alkalommal egyöntetűen. A tanácskozásnak az előbbi napirend csak kis részét képezte. Befejeztével, a jól végzett munka örömével, tapasztalatokban gazdagodva távoztak az értekezlet résztvevői. Szóvá tették, elismerték a tanácskozásnak ß saját munka- területen is alkalmazható módszerbeni, felfogásbeli értékeit. Egyikük így fogalmazott: „Sikerült aprópénzre váltani, a gyakorlatban is megértve alkalmazni a káderpolitika elveinek fontos elemeit”. A másik résztvevő ebben látja hasznát: „Ez a beszéd, erősödtünk, tisztábban látunk. Ha értjük, eligazodunk, kevesebb tévedéssel, az illetők megnyugvására is és kommunista módon tudjuk intézni káder- ügyeinket”. Szívesen lennék krónikása többször is ehhez hasonlóan az őszinteség és elvszerűség jegyében fogant, sokat adó, kertelés nélküli tanácskozásnak. H. E. A negyedszázados évfordulóra készülnek a „Patyolat" szocialista brigádjai Brigádgyűlést tartott a napokban a Szekszárdi Textiltisztító, és Ruházati Vállalat két szocialista brigádja, azt beszélték meg, hogy mivel készülnek a felszabadulás negyedszázados évfordulójára. A Hámán Kató vegytisztító brigád — a kollektíva egyébként maga. is jubilál, 1970- ben lesz tíz éve, hogy versenyt kezdeményeztek a .szocialista brigád” címért — a város felszabadulási évfordulójának tiszteletére felszabadulási hónapot tart. A jelenlegi kéthetes vállalási időt egy hétre csökkentik, 3 százalék anyagot takarítanak meg a vegyi lemosóban. Terven felül végzik el a Szekszárdi Szabó Ktsz által gyártott NDK export ballonkabátok vasalását. A mosodában dolgozó Ber- tók Róbertné szocialista brigád többek közt az 1970-es első negyedévi tervét március 20-ig teljesíti, a lakossági munkáknál javítja a minőséget, a kalendemél és a vasalógépnél — ahol a berendezések negyedévenkénti „öltöztetése”, különféle textil- anyagokkal való bevonása tízezer forintba kerül, öt százalék anyagot takarítanak
