Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-15 / 239. szám
csillagtúrán... | /\ boltvezetőkön «ftnoceia V endégségben az Alföldön csattant az ostor A MÉK igazgatója: Senki nem tudta... Halász István: Mindenki tudja... Szeptember 14-i kora reggel jó kirándulóidőt ígért. így alkalom nyílt arra, hogy az előzetes tervek szerint, megvalósítsuk régi álmunkat: megnézzük a „Kiskunság Balatonját”, a Szelidi tavat. Átkelve a Dunán, kerékpárkaravánunk hosszan kígyózott a Géderlakon, Ordason és a Dunapatajon át vezető, magas jegenyékkel szegélyezett úton. Először a kedves kis falu, Crdas szélén álltunk meg. Kirándulásvezetőnk karja egy óriási ágas-bogas fára mutatott; Rákóczi fejedelem tölgyére. Megilletődötten álltunk e nagymúltú fa árnyékában, s hallgattuk a levelek susogását. Alig volt időnk, hogy menetközben felidézzük a tanultakat Rákócziról, s történelmünk e dicső korszakáról, máris megérkeztünk a Szelidi tó kacskaringós partjára. A keskeny tó egyik felén szálloda, halásztanyák sora és kicsi villák állnak a másik még beépítetlen. A csendesen Hullámzó tavon, a nádszegély mellett jól esett a csónakázás. Csendes itt minden, a nádas, a táj, a vitorlások. Nem is gondoltuk, hogy milyen természeti kincsekben bővelkedő vidéken vagyunk. Mint később a dunapataji művelődési ház kiállítótermében megtudtuk, hét olyan állat él a Szelidi tóban, mely máshol nem található, s további harminc, melyeket a tudósok sokáig nem ismertek. De volt ebben a teremben más is. Az 1832-ben faragott díszlécen ez állt: „Minél messzebbre tudsz visszanézni, annyival messzebbre tudsz előrelátni.’ A falon a község kedves vendégének Kodály Zoltán tanár úrnak a fényképe függ, oldalt a szegfűcímeres város óriásának, a két méteren felüli embernek a képe, mellette Füredi Mihály portréja, aki az utolsó, dunapataji főbíró volt. Okiratok, országos vásárok engedélyezéséről szóló oklevelek, plakettek beszélnek ma a múltról. Valószínűleg sokáig tudott Volna beszélni Pastyik István tanár bácsi a régi időkről, de hátra volt még a meglepetés, a múzeum. Nem bántuk meg, hogy megnéztük. Nádfedeles ház eredeti állapotban s olyan vezetővel, mint Pastyik tanár bácsi — örök emlék számunkra. A ház 1803-ban épült, udvarán alföldi gémeskút, szobáiban hamisítatlan emléktárgyak árulkodnak arról, hogyan élt régen a pataji parasztember. Nekünk három dolog tetszett legjobban a múzeumi tárgyak közül: a palatábla, amire a régi iskolákban írtak, a falon függő díszes tányérok ízléses elrendezése és egy csodabogár, a „tsaptató tserép”. Egy mai virágcseréphez hasonló agyagedény ez, melynek felső peremén egymással szemben két lyuk van. Igen fontos célt szolgált, régen gyógyítottak vele. Akkora szelet kenyeret vágtak, amekkora az edény peremébe pontosan beilleszkedett. Közepébe gyertyát állítottak. Ezután a kenyérszeletet a gyertyával az edénybe helyezték, s a hasfájós ember hasára rakták. A gyógyulást a ritka levegő szívó hatása idézte elő. Ilyen, s hasonló eseteket mesélt a múzeum vezetője, s mi hallgattuk volna talán estig is. Csak napokkal később döbbentünk rá, hogy milyen veszteség lett volna ne keresni az idegen táj érdekességeit, s elmulasztani az alkalmat. Amit láttunk, hallottunk jó néhány földrajz-és történelemóra anyagának felelt meg. S az egész ára: mindössze 40 kilométeres kerékpározás az Alföldön. Lenin- és Béke-raj A bonyhádi II. számú általános iskolába látogatott az őrsvezető című úttörőlap szerkesztőségének egy bizottsága, hogy megismerkedjenek a csapat mozgalmi életével, s azzal, hogy miként készülnek a pajtások a „Szabad hazában Lenin útján” mozgalom ünnepségeire. A látogatás tiszteletére a Gagarin raj Párduc őrse öt állomásból álló csillagtúrát szervezett. A túra célja az volt, hogy ellátogassunk azokra a helyekre, melyekhez a község felszabadulásának legszebb emlékei fűződnek. Elsőként a szovjet emlékmű előtt állt meg tisztelgő őrsünk. Varga Géza őrsvezetőnk egy verset szavalt el a szabadságról, majd az őrs tagjai felelevenítették, hogy mit tudnak a felszabadító harcokról. A következő állomás a cipőgyárnál volt, ahol hosszan beszélgettünk arról, hogy milyen szerepe volt a gyárnak 1344— 45-ben. Ezután a járási tanács épületét „szálltuk meg.” A járási tanács vb-elnöke Juhász elvtárs a régi városparancsnokról, Babin őrnagyról festet hiteles portrét. Egyúttal azt is megígérte, hogy hamarosan elkészítik az iskola csapa totthonát. Meglátogattuk még a Petőfi Sándor gimnáziumot, melyet a nehéz háborús időkben kórházzá alakítottak át, s túránkat a járási művelődési ház ú.ijá varázsolt épületében, s gvermekrajz és régészeti kiállítás megtekintésével fejeztük be. Genezler Rozália BARKÁCSOLJUNK: Szerpentinből sok mindent Báltermek dísze, vidám hajigá- lás tárgya a szerpentin. Otthon: remek barkácsanyag. így: Ízlésünknek megfelelő színösszeállításban készítsünk a szerpentinkarikákból korongokat. A korongokat — ábránk szerint — különféle formájúvá alakítjuk, aszerint, miféle dobozt szeretnénk készíteni. A korongokból fabrikálhatunk tölcsért is, de akár csúcsos tetőt babaház tornyára. A tárgyak akkor lesznek igazán szem- revalók, ha színtelen lakkal fényezzük Őket. Három lakkréteget vigyünk fel. Egy-egy lakkozás között várjunk, amíg az előző réteg tökéletesen kiszárad. Gyorsabban készülnek a korongok, ha sorozatgyártásukhoz eszközt készítünk. A korongkészítő masinát. 2. számú ábránk mutatja. Különös fordulatot vett egy szabálysértési ügy, amit „A MÉK elvitte az olcsó szőlőt a vevők elől” című cikkünk megjelenése után indítottak. Emlékeztetőül megismételjük az eset lényegét: Szekszárdon, a piactéren lévő állami gazdasági zöldség-gyümölcsbolt- ból nagyobb mennyiségű szőlőt vásárolt a MÉK két boltja, kilónként öt forintért és ezt az szőlőt hétért árusította. A megyei tanács kereskedelmi osztályának véleményét kértük az ügyben, az osztály azonnali vizsgálatot indított. Maga az osztályvezető, Korsós István adott tájékoztatást lapunk munkatársának, miután a vizsgálat befejeződött és az osztályvezető beszélt a MÉK főkönyvelőjével is. A főkönyvelő, Tálos József úgy tájékoztatta a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjét, hogy a különös szőlővásárlásra Csépi Pál MÉK-osztályve- zető — tehát Tálos József közvetlen munkatársa — adott engedélyt és utasítást. Mivel az újságíró tájékozódása ennél alaposabb és hivatalosabb már nem lehetett, közöltük lapunkban az eseményeket. Cikkünk megjelenése után a megyei főügyészség szabálysértési eljárást indított Csépi Pál ellen az Állami Kereskedelmi Felügyelőség megyei felügyelőségének vezetőjénél. A szabálysértési eljárás azt derítette ki, hogy a boltvezetőnek nem adott közvetlen utasítást a MÉK osztályvezetője, tehát ők a hibásak, ezért a szabálysértés miatt őket büntették meg. Csépi Pál levelet írt szerkesztőségünknek, amiből azonban semmi nem derül ki, ezért nem is közöltük. Most is csak azért hozzuk nyilvánosságra, mert bizonyos tekintetben jellemző felfogást takar. Meglehetősen nagy ügyről van szó, sokkal többről, mint szabálysértésről, ha a dolog erkölcsi oldalát nézzük. Ilyen kérdésekről csak érdemben és érvekkel lehet tárgyalni. Csépi Pál azt sem közölte, hogy megszüntették ellene a szabálysértési eljárást, noha már az újságcikkben is benne volt, hogy választ várunk a MÉK-től. Az említett levél a következő: „A Népújság f. hó 3-i számában „A MÉK elvitte az olcsó szőlőt a vevők elől” cím alatt G. J. aláírással megjelent cikkben nevem megemlítése — feltehetően — téves információ alapján került közlésre. A cikk nyomán személyemet sérelem érte, ezért kérem, hogy e helyre- igazítást közölni szíveskedjenek.'’ Végül is sor került a tisztázásra is, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetőjének irodájában. A megbeszélésen részt vett Nika Károly, a MÉK igazgatója, Csépi Pál MÉK-osztályvezető és lapunk munkatársa. Korsós István osztályvezető hivatalos választ várt a vizsgálatukra, ezt a választ olvasta fel Nika Károly. Érdekes, hogy a főkönyvelő tájékoztatóját egyszerűen téves információnak tartják és ezzel részükről a dolog el vas intézve. Nika. Károly szerint nem tudatos üzérkedésről van szó, hanem jóindulatú tévedésről. Azt mondja: „Senki nem tudta, hogy az állami gazdaság elárusítóhelye az nyílt árusítási üzlet”. Nem tudták sem a boltvezetők, sem a MÉK-vezetők stb. Most derült ki. Ha pedig nem tudták, nyugodtan vásárolhattak innen szőlőt és azt továbbadhatták, ez nem törvényellenes. Ugyanúgy, mint ahogy például délelőtt tíz óra után a piaci őstermelőktől is felvásárolhatnak a MÉK dolgozói, illetve a boltvezetők, gyümölcsöt vagy más terményt, abból a célból, hogy azt eladják. A Korsós István osztályvezető jelenlétében történt megbeszélés alapján teljesítjük a MÉK igazgatójának kérését: közöljük a MÉK boltvezetőinek kiadandó utasítást. Eszerint felhívják az üzletvezetők figyelmét, hogy nyílt árusítási helyről való árubeszerzés, továbbadás céljára szabály- sértést von maga után. (Az utasítás megtételére egyébként az ÁKF Tolna megyéi Felügyelősége kötelezte a MÉK vezetőit.) Közöljük továbbá azt is, hogy a megyei tanács kereskedelmi osztály- vezetőjének írt, a kivizsgálásról adott jelentésben szerepel, hogy az első nyolc hónapban a MÉK csupán 12,9 százalékos árréssel dolgozott: Az igazgató szerint éves szinten a zöldség-gyümölcsárusító kereskedelmi tevékenységük ráfizetéses lesz. Felkerestük Halász Istvánt: az ÁKF Tolna megyei Felügyelőségének vezetőjét, mi a véleménye arról, hogy titokban marad olyan fontos tudnivaló, mint például, hogy az állami gazdaság piaci boltja az nyílt árusítási hely? Halasa István szerint mindenki tudja, hogy aa, nyílt árusítási hely,, ugyanis jól látható helyen van kifüggesztve a működési engedély: Különösen kereskedelmi szakembereknek kell ezt észreven- niök már az első pillanatban, amikor megnyílik egy bolt. Halász István hangsúlyozza: nem mélyedt bele nagyon ebbe az ügybe, mert a szabálysértési eljáráson a boltvezetők felelőssége derült ki. Mindenesetre az újságcikket nagyon hasznosnak tartja a felügyelőség vezetője abból a szempontból is, hogy remélhetőleg biztatást ad a vásárlóknak hasonló esetek felderítéséhez, kezdeményezéséhez. Magyarán mondva: ha ilyenféle esetről hallanak, tudomást szereznek, akkor bejelentik a felügyelőségnél. G. J. Népújság 5 1969. október 15, Hej, lenn az úton f| induló. 4*^ j ÍP3 m m Mej, lenn oi - ton, Hej, lenn ez ÍV- u - fon p Jön o botor hód - sereg,o hoditreg * » * • >jv • vyj v* «luu cy far Lirii-ú n i Í3 J J ifin n kri.é/t» lut A * - ... . t ___i J ón® bő-tor hód - se-reg, o bod-se -reg’ Tekintettel a közelgő évfordulókra, néhány kevésbé ismert, ám mégis könnyen elsajátítható dal kottáját és szövegét közöljük. Eredményes daltanulást kívánunk! Hej dong a föld is Bátor, büszke nóta zeng; hej, nóta zeng Hej nézd a léptünk Rettenetes hős erő nagy hős éré Hej, mert a szovjet, Győzelemre tör elő, úgy tör elő Hej győzni kell most, Meglátja nagyvilág, a nagy világ Hej majd kivívjuk, Békénk boldog korszakát, szép korszakát