Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-14 / 238. szám
Rovatvezető: JANTNER JÁNOS Lakásépítés — váilaíati támogatással Már az új gazdasági mechanizmus előkészítésekor szóba került, hogy a lakáskérdés megoldásába az eddiginél jobban be kell vonni a vállalatok anyagi eszközeit. A vállalatok, szövetkezetek nyereségük egy részét fordíthassák dolgozóik lakásépítésének támogatására. Az év elején megjelent,. 3/1969. PM— ÉVM—Mü. M. együttes rendelet részletesen szabályozza a lakásépítés vállalati támogatásának rendszerét. A vállalati anyagi ösztönzés ezáltal újabb lehetőséggel bővült, hiszen a lakásépítés segítésével erősíteni lehet a törzsgárdát, a munkahelyhez való ragaszkodásra, jó munkára készteti azokat, akik részesülnek e támogatásban. Főképp a fiatal szakembereknek nyújt bíztató perspektívát. Érdemes „gyökeret verni” a vállalatnál, aki az idén nem, esetleg jövőre, vagy a következő években kaphat segítséget lakásproblémája megoldásához vállalatától. A vállalatoknak ugyanis, gazdálkodásuk eredményességétől függően, évről évre újabb összegek állnak rendelkezésükre a lakásépítés támogatásához, sőt, az egyszer kölcsönadott pénz, ha visszatérült, újra felhasználható. Ugyanakkor a vállalati eszközök bevonása a lakásépítésbe, segít enyhíteni a közismerten nagy lakáshiányt. A vállalatok továbbra is segíthetik dolgozóik lakásépítését a már korábban is megengedett módon. Az önköltség megtérítése mellett elvégezhetik a tervezési munkákat, fuvareszközeiket a dolgozó rendelkezésére bocsáthatják. Felszereléseket kölcsönözhetnek, sőt. ha van a vállalatnak saját építő-, szak- és szerelőipari részlege és ezek kapacitását nem kötik le teljes egészében a vállalati feladatok, a lakásépítéshez „önköltséges alapon” igénybe lehet őket venni. Adhat a vállalat kisebb munkaidő-kedvezményt, dolgozói közt szervezhet társadalmi munkát, segítheti a terület-előkészítést, stb. Uj lehetőség a vállalati nyereségből támogatni a lakásépítést. Az anyagi támogatás két • forrásból történhet,’ a; fejlesztési áladból’ és a részesedési alapból;; Hogyan lehel • - felhasználni a lakásépítési alapot? A vállalat a nyereségből származó fejlesztési álapjából lakásépítési alapot képezhet. A lakásépítési alap évente elérheti a fejlesztési alap tíz százalékát, ha azt egyéb kötelezettség, (hitel-visszafizetés) nem terheli. Ezt az alapot, — miután létrehozásáról és összegéről döntöttek —, az egyéb vállalati eszközöktől elkülönülten, az OTP-nél kell kezelni. A lakásépítési alapból általában kölcsönt lehet adni a dolgozónak, valamint bérlakásra, szövetkezeti lakásra kijelölési jogot szerezni, szolgálati lakást építeni és a területelőkészítési költségekhez hozzájárulni. Az első esetben tehát, ha a vállalat az alapból kölcsönt nyújt dolgozóinak lakásépítéshez, a kölcsön kamatmentes, annak folyósítását, a törlesztések beszedését,. nyilván tar «. tását évi egy százalékos kezelési költség ellenében bonyolítja az . OTP. Feltétel az, hogy ilyen esetben a dolgozónak rendelkeznie kell a különben is előírt minimális „saját erővel”, (az állami ár- kiegészítéssel csökkentett építési költség 15 százalékával). Az OTP legfeljebb az építési költség 25 százaléka erejéig nyújt kölcsönt, a külön- böZetet a lakásépítési alapból lehet fedezni. Az OTP egyébként, — ha az építkezést nem támogatja a vállalat lakás- építési alapból, az építési költség 75 százalékáig — társasház- nál. maximálisan 120 ezer forint — nyújt kölcsönt, ez után azonban kamatot kell fizetni. Az előny tehát — vállalati lakásépítési alapból történő támogatásnál — az, hogy a vállalati kölcsön kamatmentes. A lakásépítési alapból folyósított kölcsön tehát nem számítható be a „saját erő”-be. Állami lakóházak értékesítése Két héttel ezelőtt jelent meg a kormányrendelet, valamint a végrehajtását szabályozó ÉVM—MEM—PM rendelet az állami tulajdonban levő házak értékesítéséről. A korábbi rendelet az 1—3 lakásos házak eladását tette lehetővé és a megjelenése óta eltelt tíz év alatt a tanácsok az OTP útján mintegy 60 000 lakást adtak el a lakóknak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és a növekvő igények alapján került sor az újabb kormányrendeletre, amely a 12 lakásosnál nem nagyobb állami tulajdonú épületek társasházzá alakítását és lakásainak eladását is lehetővé teszi. Felkerestük a Városgazdálkodási Vállalat igazgatóját, Orbán Györgyöt, hogy tájékoztassa olvasóinkat, mit tettek eddig a rendelet végrehajtása érdekében. — Az előkészületeket tulajdonképpen nem is a rendelet megjelenése után kezdtük meg. Korábban is végeztünk leiméréseket és az‘ eredmény meglepő volt: Igen sokan szeretnék megvásárolni lakásukat, főleg a kisebb épületek lakói: Például a déli kertváros sorházainál a lakók egy része már évek óta úgy rendezkedik be. — melléképületeket létesít, gyümölcsfákat, szőlőt ültet stb. —, hogy az a házrész előbb- utóbb a tulajdonává válik. Városunk területén több olyan ház, vagy házcsoport van, ami a rendelet szempontjából számításba jöhet, kezelésük állami házként igen nehézkes és költséges. A rendelet alapján most újabb felmérést végzünk és előterjesztést teszünk körülbelül november végén a városi tanács végrehajtó bizottságának. — Minden — 12 lakásosnál nem nagyobb ház értékesítését előirányozzák 7 — Kevés kivétellel igen. Csak azokat nem vesszük figyelembe, amelyek előreláthatólag tíz éven belül szanálásra kerülnek. x A kölcsön a vállalatnak. visszatérül, tehát később is-, mét felhasználható. A lakás- építési alap felhasználható, vissza nem térülő, — legalábbis közvetlenül, pénzben vissza nem fizetendő — támogatásra is. Tágabb értelemben vizsgálva, ez is megtérül, talán még „kamatostól” is a vállalatnak, hiszen elősegíti a törzsgárda kialakítását, növeli a munkahely megbecsülését. A vállalat a telepszerű lakás- építési költségekhez — kisajátítás, házhelyek kialakítása, közművesítés, stb. — hozzájárulhat. Építtethet szolgálati. lakásokat, amelyek felett a vállalat rendelkezik. Megállapodhat a tanáccsal abban, hogy bizonyos összeg befizetése ellenében megkapja újonnan épülő állami bérházban a bérlő kijelölési jogát, vagy szövetkezeti lakásnál a lakásszövetkezeti tag kijelölési jogát. Különös előnnyel jár, ha telepszerű, koncentrált épi :ke- zések közös szervezésére és lebonyolítására társulnak a vállalatok, ez biztosítja a pénzeszközök hatékonyabb fel- használását és a gazdaságosabb kivitelezést. Kisebb vál lalatok, amelyek egyedül nem rendelkeznek nagy összegű lakásépítési alappal, így is elősegíthetik dolgozóik lakásproblémáinak megoldását. Támogatás a részesedési alapból A részesedési alapot is fel lehet használni a lakásépítés támogatására. Itt nincs felső határ, a vállalat a kollektív szerződésben, részesedési szabályzatban határozhatja meg, hogy évente milyen összeget, vagy a részesedési alap mekkora hányadát használja fel erre a célra. A részesedési alapból lehet növelni a laKás- építési alapot is, de vissza nem térítendő támogatást is lehet nyújtani a vállalati dolgozóknak. Kiegészítheti a vállalat a dolgozó előtörlesztéséhez szükséges, kötelező 15 százalékra a dolgozó saját pénzét, vagy megelőlegezheti. Mindkét esetben az így juttatott összeget az OTP a dolgozó készpénz-hozzájárulásának tekinti. A lakásépítési alapból ad(ott, visszatérítendő vállalati kölcsön meghatározott részét a vállalat elengedheti, illetve a részesedési alapból fedezheti. Átvállalhatja az 1 százalékos kezelési költséget, vagy egyéb juttatást adhat. Természetesen mindezt részletesen kell szabályozni a kollektív szerződésben, kikötni, hogy milyen időtartamú munkaviszony a feltétele a támogatásnak, mit vár cserébe a vállalat a segítségért, milyen esetben, — például kilépés, fegyelmi büntetés, stb. — mondhatja fel a vállalat és az OTP a kölcsönt, követelheti vissza a vállalat a nyújtott támogatást. A vállalati támogatással felépített, vagy vásárolt új lakás a dolgozó tulajdona, de a kölcsön törlesztéséig, illetve a szerződésben meghatározott időtartamig a kölcsön fedezetéül szolgál. Érdekük a vállalatoknak, hogy az eddiginél jobban használják ki a rendelet adta lehetőségeket, nyereségükből segítsék dolgozóik lakásépítését. J. J. Népújság 3 1969. október 11. FIGYELŐ Az agrárértelmiség hangja Elvitathatatlan, hogy a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozó szorgalmas parasztság mellett nagy szerepe van a megye mezőgazdasága felvirágoztatásában az agrárértelmiségnek. Felelősséggel és hivatásszerűen végzik munkájukat. Ez a magatartásforma, sőt ez az életstílus jut kifejezésre akkor is, amikor a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolná megyei Szervezete keretei között hallatja az agrár- értelmiség a hangját. Néhány nappal ezelőtt a Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei Szervezete kibővített elnökségi ülést tartott. S erre a rendezvényre újólag érdemes odafigyelni: a mezőgazdasági szakemberek javaslatait, előrelátó gondolatait méltatni, értékelni. Az elnökségi ülésen a felszólalók újból kifejezésre juttatták, hogy alkotó módon vesznek részt a szocialista mezőgazdaság erősítésében, az agrártudományok fejlesztésében, a tudományos eredmények gyors elterjesztésében, a tudomány és a gya- lcorlat egységének megteremtése céljából. A teljesség igénye nélkül „emeljüntí ki” a felszólalásokból, néhány hosszabb távon is megszívlelendő gondolatot. Szűcs Lajos, az elnökség tagja javasolja, hogy az állatorvosok és az állattenyésztők szakosztálya megkülönböztetett figyelemmel tanulmányozzák a komplex állattenyésztési telepek technológiáját. Elsősorban azért. mert e létesítmények sokfélesége az állategészségügyi szempontok egységes értelmezését igényli. Horváth József, a megyei tanács vb-elnök- helyettese, a MAE Tolna megyei Szervezetének elnöke az agrárklub létrehozásának jelentőségét méltatta, s a külföldi tapasztalatcserékkel kapcsolatban szóvá tette, hogy a tapasztalatcserékhez a jelenleginél nagyobb pénzösszegeket kell biztosítani. Farkas István, a növénytermesztési szakosztály elnöke, Kiss László, az elnökség tagja, dr. Nagy Elemér, a növényvédelmi szakosztály elnöke, Hargittai Sándor, a. növénytermesztési szakosztály titkára. Gacsályi László, a gépesítési szakosztály elnöke, dr. Koch Henrik, az állatorvosok szakosztálya elnöke, dr. László Dezső, a növénytermesztési szakosztály növénytermesztési szekciójának titkára. Schiszler István, a tamási helyi csoport titkára sok hasznos javaslattal egészítette ki a megyei szervezet elnökének beszámolóját: Az agrárértelmiség hangja Tolna megyében komoly és felelősségteljes hang. Ereje közvéleményformáló erő, amely végső soron, a termelési programok megvalósulásában realizálódik. Tolna megyei A címben foglalt néven tavaly mintegy ötvenen csoportosultak a megyeszékhelyen, olyanok, alak technikai érdeklődésüket a TIT és a Népművelési Tanácsadó segítségévei óhajtották kiegészíteni. A klub a nyári idényben szünetelt, e hó 27-én azonban a TIT klubjában ismét megtartja újjáalakuló gyűlését. A tervek szerint a tagolt két csoportba n működnek majd, heti egy alkalommal elméleti, egy Technikai Klub alkalommal pedig gyakorlati foglalkozásokon. Az elektromos berendezéseket kedvelők a tervek szerint a városi művelődési házban kapnak helyet, és számos intézmény adakozásából megfelelő szerszámokat, alkatrészeket, televíziókészülékeket is. A fa- és fémipar iránt érdeklődők gyakorlati foglalkozását a Garay gimnázium műhelyében, a műhelyvezető irányítása mellett tartják. Fotós „előszüret“ Valóban előszüret, ha nem is a szőlősgazdákról van szó ebben az esetben, hanem a most már minden évben megrendezésre kerülő, országosan is szép sikert elért „Szüret” című szekszárdi fotókiállításról. , A foto-amalőrök körében népszerű pályázatot az idén másodízben hirdették - meg országos jelleggel. Eredményét a szüreti napok alkalmával rendezett kiállításon tekinthette meg a közönség. A rendező szervek úgy döntöttek, hogy jövőre sem marad ki a programból a foto, és már most kiírtál-: az 1970. évi pályázatot. A „Szüret” cím marad, a pályázati feltételeken azonban változtattak. Eddig csak szüreti témájú fényképekkel lehetett részt venni a pályázaton, az új kiírás szerint viszont kötetlen a téma. Jellegét azonban így sem veszti el a kiállítás: a városi tanács különdíját az a fotós kapja, aki a legszebb szüre- tes képet készíti. A megyei tanács különdíját pedig — hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére — az évfordulót reprezentáló legszebb alkotás kapja. Még egy eltérés: az 1970-es pályázatra ^színes diapozitivokat — elsősorban az ilyen irányú érdeklődés hiánya miatt — nem fogad el a rendező bizottság. Az új pályázat kiírásának időpontja ideális: a fotósok még ki tudják használni az ;dei szüret, s a jó idő kínálta fénykép-lehetőségeket.
