Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-12 / 237. szám

Mottó: Korszerű, szakmailag és általánosati művelt, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése a eél. (Szakmunkástörvény 1. §.) Középfokú jellegű oktatási intézmény Beszélgetés a szak munkástörvényről Az országgyű lés őszi ülésszaka élénk és tar­talmas vita után törvénybe iktatta a szakmun­kásképzésről szó ló új jogszabályt. A törvény az egész magyar t ársadalmat, legközelebbről azon­ban a szakmun kástanulókat, a szakmunkásképző intézeteket érinti. Az új törvényről, a végrehajtá­sa során felmerülő tennivalókról beszélgetünk az 505. sz. Ady En dre Szakmunkásképző Intézet ve­zetőtestületével: Kaszás Imre igazgatóval, Cziráki László, Jeszen szky László és Scherer Sándor igazgatóhelyettesekkel. — A törvény mely pontját, vagy pontjait köszöntik a leg­nagyobb örömmel az iskola ve­zetői? — Azt kell mondani, hogy az egész törvényt. Azt, hogy napirendre került, hogy tisz­tázta a tanulóink helyzetét. Ennek megfelelően nagyobb jelentőséget az 1. §-nak és a 6. § (2.) bekezdésének tulaja donítunk. Az előbbi azt mond­ja ki, hogy korszerű, szak­mailag és általánosan művelt, szocialista világnézetű és er­kölcsű szakmunkások neve­lése a cél. Az utóbbi pedig: ,,A szakmunkásképző iskola középfokú jellegű oktatási in­tézmény, amely szakmunkás­képesítést és nem befejezett középfokú iskolai végzettséget nyújt”. E két pont meghatá­rozó jellegű a szakmunkás- képzésben. — Milyen feladatokat ró a tanintézetekre a „középfokú oktatási intézmény*’ megjelölés? — Személyi, oktatási és tárgyi feltételek megteremté­se nélkülözhetetlen a törvény végreha j tásánál. — Talán vegyük sorjába. Me­lyek a törvény megvalósításá­nak személyi feltételei? — A „középfokú” jelzőnek az iskolai munka tartalmi ré­szében kell megmutatkoznia. S hogy a tartalmi munkánk színvonala méltó legyen erre a jelzőre, a tantestületeket kell elméletileg és szakmai­lag is jobban felkészíteni. Cé­lunk, hogy új felvételek ese­tén középiskolai tanárokat al­kalmazzunk, s intézeten belül a jelenlegi oktató gárda to­vábbképzését megszervezzük. Minderre azért van szükség, mert a műszaki tárgyak ok­tatása. a technikai és tech­nológiai ismeretek tovább­adása tudományos felkészült­séget, műveltséget igényel a pedagógustól. — Eddig az elméleti tárgya­kat oktató pedagógusokról be­széltünk. Az intézet munkájá­nak másik kulcsgárdája a szak­oktató gárda. Velük szemben milyenek az új követelmények? — A mi intézetünk igazán jó szakoktató gárdával ren­delkezik. Mint szakoktatók, megfelelőek, sőt többen ki­válóak. de csak egy részük­nek van pedagógiai képzett­sége. Ennek megszerzésére nem volt lehetőségük, mivel nem pedagógusnak készültek, munkájuk során azonban iz­galmas pedagógiai problémák­ba ütköznek, ennek áthidalá­A Bonyhádi Sárköz— Völgységi Vízi társulat Somogyi u. 1. Tel.: 19 tipizálás miatt elad 1 db. 0,75-ös raksúlyú IFA, 1 db. Skoda Fur­gon, 2 db. Garant (2 tonnás) és 1 db. Kobur tehergépkocsit. Valamennyi gépkocsi fel­újított. A gépkocsik elő­zetes telefonbejelentés után a társulatnál meg­tekinthetők. (U) Sára pedagógiai tanfolyamot szerveztünk, amelyet közülük már, — igen kiválóan —, többen elvégeztek. A szak­oktató gárda . kialakításának problémakörébe tartozik még az is, hogy a velük szemben támasztott, lényegesen na­gyobb követelmények ellené­re sincsenek megfelelően anyagilag honorálva. Igaz, né­hány üzem, — mint az AKÖV, a mérőműszerek gyára és az Állami Építőipari Vállalat — már megértette, hogy a leg­magasabb értékű termelő erő, az ember van gondjaikra bíz­va és nyereségrészesedéssel, egyéb anyagi juttatással igye­keznek elismerni munkájukat. % — Milyen oktatási feltétele­ket kell megteremteni a tör­vény végrehajtása érdekében? — Elsősorban tanintézetek építéséről, korszerűsítéséről van sió. E tekintetben a megyé­ben nem panaszkodhatunk. A Munkaügyi Minisztérium sokat tett ilyen irányú igé­nyeink kielégítésére. Tamá­siban, Bonyhádon, Dombó­váron már elintézett tény a szakmunkásképző intézetek építése. — Melyek a nélkülözhetetlen tárgyi feltételek? — A tantervekben a fizika és a kémia oktatása maga­sabb szinten van előírva, mint a korábbi években volt. E két tantárgy magas szinten történő oktatásának elsősor­ban a gyakorlati foglalkozá­sok során mutatkozik meg a haszna. A minőségileg jobb oktatáshoz azonban elenged­hetetlenül szükségesek a szemléltető eszközök, amelyek­ből nekünk, — de a legtöbb szakmunkásképző intézetnek is — kevés van. Ellátásunk­hoz a vállalatok a maguk anyagi eszközeivel nagy se­gítséget adhatnának. A se­gítségadásra nem fizetnének rá, hiszen az optimális okta­tási feltételek megteremtése a termelésben térül meg. Fon­tos volna korszerű felszere­léssel ellátott tanműhelyek berendezése is. Ezt pedig sürgeti az, hogy középfokú oktatási intézményről lévén szó, tudomásul kell venni, hogy a gyakorlati képzés sem más, mint oktatás. A válla­latnak éppen a jövő szak­munkásgárdája kialakítása ér­dekében nem szabad keresz­teznie a tantervi előírásokat, napi termelési érdekekért. — A jelenlegi képzési forma tagozatai mellett — a hagyo­mányos, az emelt szintű és az érettségizett képzési formára gon­dolok —, az országgyűlésen az esti tagozat létrehozására is hoztak törvényt. Ezzel kapcso­latban mi a szekszárdi tan­intézet vezetőinek az elképze­lése? — Rendkívül humánus és igazságos része ez a törvény­nek. Megállapításunk a me­gye sajátságos helyzetéből is adódik. Tolnában ugyanis az ipar fejlődése, mint az köz­tudott, későn indult meg, ezért sok a megye üzemeiben a betanított munkás. A szak­ma fogásait elsajátították, de ezzel továbbfejlődési lehető­ségük meg is rekedt. Ezek­nek az embereknek kíván­tunk továbbhaladásukhoz se­gítséget nyújtani, amikor tervbe vettük az esti tagoza­tos képzés bevezetését, már a legközelebbi tanévtől. — A törvény arról is beszél, hogy az emelt szintű képzést szélesíteni kell. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban itt, a me­gyében? — A tervünk az, hogy 1975-ben már a szakmunkás- tanulóknak mintegy 50 szá­zaléka részesüljön emelt szin­tű képzésben. Az emelt szin­tű képzés lehetővé teszi, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. esti tago­zaton, középiskolában, har­madik évfolyamon tanulhas­son tovább a fiatal szakmun­kás. Ezzel tulajdonképpen a hagyományos képzés zsák­utcája jogilag megszűnt. De mi a helyzet a valóságban? A szakközépiskolai hálózat esti tagozatának kiépítése nem történt meg. E téma meg­oldása politikai feladat is. A két iskolatípus ugyanis köl­csönösen egymásra van utal­va. Amíg ugyanis a szak- középiskola nem ad szak­mai, a szakmunkásképző is­kola pedig nem ad be­fejezett középiskolai vég­zettséget. A továbbtanulási lehetőséget mindkét részről be kell vezetni. Mi, amint már az előbb mondottam, be­vezetjük. A szakmunkáskép­ző emelt szintű tagozatán végzett fiatalok továbbtanu­lási lehetőségének biztosítása pedig népgazdasági és válla­lati érdek is egyaránt. A megoldás: kétműszakos, ki­helyezett tagozatos felnőtt képzés. — Beszélgetésünk eddigi ré­szében is csupa olyan dolog­ról volt szó — a törvény jel­legéből adódóan —, ami a szak­munkástanulók érdekében,szak­májuk jobb elsajátítása érde­kében születik és történik. Rö­viden hallhatnának az olvasók arról, ami közvetlenül a ta­nulókat érinti? — Egyszerűsíti a törvény a tanulói viszony kialakítását. Ezentúl a tanulóviszony az iskolába történő beiratkozás­sal jön létre, éppen úgy, mint az egyéb iskolatípusok­nál is. Megszűnt a szerződés- kötés. — Egy másik: ki kell épí­tenünk a szakszerű pálya- választási tanácsadás hálóza­tát. — Csak olyan helyen bo­nyolódhat tanulóképzés, ahol arra az előírt feltételed adot­tak. Ez az intézkedés is köz­vetlenül a tanulók érdekét szolgálja. A feltételeket ez­után a tanintézetnek kell fe­lülvizsgálnia, s a törvény ad­Október 18-án nyitják meg az Iparművészeti Múzeumban az „Európai kerámiaművéezet” című kiállítást, amelyhez ha­sonló nagyszabású bemutatót ebben a „műfajban’’ aligha rendeztek, legalábbis ami az elmúlt negved századot ilteti. — A kerámia- és üvegáru a múzeum legnagyobb gyűj­teménye, 24 ezer darabot szám­lál. Ebből a hatalmas anyag­ból válogatták ki azt a két­ezres együttest, amelyet 53 vitrinbe rendezve a múzeu­mi hónap alkalmából tárnak a közönség elé. Az európai — és benne a magyar — kerámia fejlődését a korai kapitalizmus ta lehetőségekkel betartatnia. A szabálysértési kódex egy paragrafussal bővült, hogy ahol megszegik a törvényt, ott bírságot lehessen kiróni. Ha ez sem használ, a szakmun­kásképzési jogot meg is le­het vonni. — Fontos a gyerekeinkre nézve, hogy egységesítették a szakmunkásvizsgát. Csak ál­lami bizottság előtt lehet vizsgát tenni. Ez a tanuló éle­tében éppen olyan fontos mozzanat lesz ezután, mint mondjuk, a gimnazista életé­ben az érettségi. Ezzel az in­tézkedéssel a törvény hang­súlyozottan kiefneli, hogy for­májában és tartalmában egyenrangúnak tekinti e vizs­gát az érettségivel, sőt talán még többnek is, bizonyos ér­telemben, mivel ez szakmai képesítést is ad. — A tanuló számára fon­tos, hogy iskolai szünideje a szakképzést biztosító közép­iskolák tanulóinak szünidejé­vel lett egyenlő. Ezt minden­képpen ki kell adni a tanuló­nak, pénzzel sem lehet meg­váltani. — Fontos, hogy a tanuló el­méleti és gyakorlati oktatása együttvéve a heti 42 órát nem haladhatja meg. Egyébként a szociális jellegű juttatások sorában ugyanaz illeti meg a tanulót, ami a felnőtteket. — Még talán az ösztöndíj- rendszerről. Röviden csak annyit: egy jól tanuló és jól dolgozó fiatal ösztöndíja el­érheti a havi 1200 forintot is! Az ösztöndíj ezután ugyanis több helyről tevődhet össze: ad az iskola, a tanuló ré­szesülhet társadalmi ösztön­díjban, és a vállalat is jutal­mazhatja jövendő szakmun­kásait. A vállalati jutalmazás és a társadalmi ösztöndíj al­kalmas arra, hogy a kevésbé népszerű szakmákra is meg­felelő számú fiatalt lehessen felvenni. — A törvénynek milyen vissz­hangja volt itt, az iskolában? Ismerik-e a tanulók, követték-e az országgyűlés munkáját. — Jellegéből adódik, hogy pedagógusok és tanulók egy­aránt nagy figyelemmel kí­sérték a törvény megszületé­sét. A tantestületet részlete­sen tájékoztattuk. A tanulók­kal pedig a közeljövőben is­mertetjük meg a törvényből rájuk háruló kötelességeket és feladatokat, de jogaikat is. Tervünk között szerepel, hogy az érdekelt vállalatokkal is széles körben tudassuk a törvényt, amelynek egyik fon­tos része a demokratizmusa. Egyenrangú partnerként áll egymással a tanuló, a válla­lat és az iskola. MÉRY ÉVA idejétől mutatják be, amikor már a fejlett kontinensközi kapcsolatok révén, kelet ha­tására az ón-máz elterjedésé­vel kezdetét veszi az európai kerámiaművészet fölfelé íve­lése. A magyar gyűjteményből 17. századi habán kerámiákat, va­lamint — egyebek között — 19. századi kőedényeket és a herendi, valamint a Zsolnay- gyár néhány kimagasló pro­duktumát láthatják majd az érdeklődők. A kiállítás három magyar Kossuth-díjas kerami­kus művész. Kovács Margit, Gorka Géza és Gádor István munkáival zárul. Hasonlóság és különbség (Városok, víkendtelepek) A véletlen úgy hozta, hogy el- vetőillem néhány város víkendte- lepére. összehasonlítottam őket Fadd-Domborival. Több hasonló Ságot, különbséget figyeltem meg. s ezekről érdemes beszélni. Ezúttal négy város, Hódmező­vásárhely, Orosháza, Miskolc és Braila példáját említem. (Ez utób­bi Romániában, a Duna-deltánál van.) Mindenekelőtt azt állapíthatja meg az ember, hogy minden város törekszik egy vagy több víkend- telep megteremtésére. Xttól füg­getlenül, hofcy Magyarországon van egy Balaton, ami világhíres­ség, vagy Romániában ott a ten­gerpart a modern fürdővárosokkal, s ide is, oda is tömegével zarán­dokolnak a külföldiek. Minden városnak szüksége van egy olyan víkendhelyre, ami közel esik hoz­zá, hogy lakói hét végén felkeres­hessék, vagy akár egy hétköznapi szabad délután keretében is el­érhető legyen számukra. A városi ember zaklatott életet él, rohan, idegeskedik, s ez az életritmus szellemileg nagyon fárasztó. Nem luxus, hanem a szó teljes értel­mében véve létkérdés a kikapcso­lódás. Horgászás, strandolás, vagy éppen főzőcskézés a minilakás még minibb konyhája után a tágas természetben, a vízparton, de üdítő már ' az is. ha csak fél órás sétára, önfeledt üldögélésre. gondtalan tereferére jut lelő. Éppen ezért a víkendtelepekért áldozatra is kész legtöbb város. Braila közvetlenül a Duna-parton fekszik, nagy kiköt\ie van, ám ez megszohrtt, inkább munkahely, mint felüdülés, viszont anná?,. fel- kapottabb a várostól néhány ki­lométerre lévő víkendhely: tó, kö­rülötte fák, sétányok, pavilonok. A város itt érzi jól magát. Hód­mezővásárhelynek melegvízű strandja van a város közepén. Ez látogatott, kellemes hely, de nem véletlen, hogy a várostól néhány kilométerre lévő Mártély. mint víkendtelep rendkívül gyors fej­lődésnek indult az utóbbi évek­ben. A Tiszának egy holtága e víz, s rajta százak csónakáznak Orosháza mellett gyorsan feüődik Gyopáros. Ez ugyancsak vfltencT- hely. Miskolcnak nagyon szép a környezete: Lillafüred is. Taoolca is régóta kedveit kirándulóhely, de a városnak kevésnek bizonyult, újabban a mályi tó partját építik be. Ha igaz az, márpedig Igaz, hogy komoly munkát csak szellemileg friss embertől lehet elvárni, akkor igaz az is, hogy a víkendhelvet hozzá kell számítani a munka- helvhez, mint nélkülözhetetlen tar­tozékot. Tolna megvében is fel­vetődött, hogy megéri-e százezre­ket költeni Domborira. Megéri! Nagyonis. Ha úe-y tetszik, ez a munkahelyek nélkülözhetetlen szo­ciális tartozéka. Semmiképpen sem luxus, mint ahogyan valamikor beszéltek a víkendhelyekről Töb­bet kellene költeni rá! De mintha éppen a luxus-nem luxus témakörben lenne lényeges eltérés a dombori és a többi közt. A kisember részére a többi mint­ha elérhetőbb lenne. E helyeken olcsóbban, könnyebben lehet te­lekhez jutni, olcsóbb, szervezet­tebb, sokoldalúbb az ellátás. Min­denütt megtalálhatók az elegáns, pénzes tulajdonosokra utaló pavi­lonok, mint Domboriban, de na­gyobb a skála, sokkal több a sze­rényebb zsebre utaló. Éppen ezért válhatott mindegyik sokkal in­kább tömeghcllyé, mint Dombori. Ezt azért kell megemlíteni, mert Dombori az egyetlen víkend­hely, amibe Szekszárd is, a mun­káslakta Tolna is érdekelt, ugyan­akkor anyagiakban mind elérhe­tetlenebb lesz. Gondoljunk csak a hivatalos telekárak alakulására. Igaz, sok a közmdvesítési költ­ség, de ki kellene dolgozni vala­mi olyan lehetőséget, hogy ne szo­ruljanak ki fokozatosan Dom bo­riból a kisebb pénzű emberek. BODA FERENC Népújság 5 1969. október lí. Kétezer kerámia egy kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents