Tolna Megyei Népújság, 1969. október (19. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-12 / 237. szám
Mottó: Korszerű, szakmailag és általánosati művelt, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése a eél. (Szakmunkástörvény 1. §.) Középfokú jellegű oktatási intézmény Beszélgetés a szak munkástörvényről Az országgyű lés őszi ülésszaka élénk és tartalmas vita után törvénybe iktatta a szakmunkásképzésről szó ló új jogszabályt. A törvény az egész magyar t ársadalmat, legközelebbről azonban a szakmun kástanulókat, a szakmunkásképző intézeteket érinti. Az új törvényről, a végrehajtása során felmerülő tennivalókról beszélgetünk az 505. sz. Ady En dre Szakmunkásképző Intézet vezetőtestületével: Kaszás Imre igazgatóval, Cziráki László, Jeszen szky László és Scherer Sándor igazgatóhelyettesekkel. — A törvény mely pontját, vagy pontjait köszöntik a legnagyobb örömmel az iskola vezetői? — Azt kell mondani, hogy az egész törvényt. Azt, hogy napirendre került, hogy tisztázta a tanulóink helyzetét. Ennek megfelelően nagyobb jelentőséget az 1. §-nak és a 6. § (2.) bekezdésének tulaja donítunk. Az előbbi azt mondja ki, hogy korszerű, szakmailag és általánosan művelt, szocialista világnézetű és erkölcsű szakmunkások nevelése a cél. Az utóbbi pedig: ,,A szakmunkásképző iskola középfokú jellegű oktatási intézmény, amely szakmunkásképesítést és nem befejezett középfokú iskolai végzettséget nyújt”. E két pont meghatározó jellegű a szakmunkás- képzésben. — Milyen feladatokat ró a tanintézetekre a „középfokú oktatási intézmény*’ megjelölés? — Személyi, oktatási és tárgyi feltételek megteremtése nélkülözhetetlen a törvény végreha j tásánál. — Talán vegyük sorjába. Melyek a törvény megvalósításának személyi feltételei? — A „középfokú” jelzőnek az iskolai munka tartalmi részében kell megmutatkoznia. S hogy a tartalmi munkánk színvonala méltó legyen erre a jelzőre, a tantestületeket kell elméletileg és szakmailag is jobban felkészíteni. Célunk, hogy új felvételek esetén középiskolai tanárokat alkalmazzunk, s intézeten belül a jelenlegi oktató gárda továbbképzését megszervezzük. Minderre azért van szükség, mert a műszaki tárgyak oktatása. a technikai és technológiai ismeretek továbbadása tudományos felkészültséget, műveltséget igényel a pedagógustól. — Eddig az elméleti tárgyakat oktató pedagógusokról beszéltünk. Az intézet munkájának másik kulcsgárdája a szakoktató gárda. Velük szemben milyenek az új követelmények? — A mi intézetünk igazán jó szakoktató gárdával rendelkezik. Mint szakoktatók, megfelelőek, sőt többen kiválóak. de csak egy részüknek van pedagógiai képzettsége. Ennek megszerzésére nem volt lehetőségük, mivel nem pedagógusnak készültek, munkájuk során azonban izgalmas pedagógiai problémákba ütköznek, ennek áthidaláA Bonyhádi Sárköz— Völgységi Vízi társulat Somogyi u. 1. Tel.: 19 tipizálás miatt elad 1 db. 0,75-ös raksúlyú IFA, 1 db. Skoda Furgon, 2 db. Garant (2 tonnás) és 1 db. Kobur tehergépkocsit. Valamennyi gépkocsi felújított. A gépkocsik előzetes telefonbejelentés után a társulatnál megtekinthetők. (U) Sára pedagógiai tanfolyamot szerveztünk, amelyet közülük már, — igen kiválóan —, többen elvégeztek. A szakoktató gárda . kialakításának problémakörébe tartozik még az is, hogy a velük szemben támasztott, lényegesen nagyobb követelmények ellenére sincsenek megfelelően anyagilag honorálva. Igaz, néhány üzem, — mint az AKÖV, a mérőműszerek gyára és az Állami Építőipari Vállalat — már megértette, hogy a legmagasabb értékű termelő erő, az ember van gondjaikra bízva és nyereségrészesedéssel, egyéb anyagi juttatással igyekeznek elismerni munkájukat. % — Milyen oktatási feltételeket kell megteremteni a törvény végrehajtása érdekében? — Elsősorban tanintézetek építéséről, korszerűsítéséről van sió. E tekintetben a megyében nem panaszkodhatunk. A Munkaügyi Minisztérium sokat tett ilyen irányú igényeink kielégítésére. Tamásiban, Bonyhádon, Dombóváron már elintézett tény a szakmunkásképző intézetek építése. — Melyek a nélkülözhetetlen tárgyi feltételek? — A tantervekben a fizika és a kémia oktatása magasabb szinten van előírva, mint a korábbi években volt. E két tantárgy magas szinten történő oktatásának elsősorban a gyakorlati foglalkozások során mutatkozik meg a haszna. A minőségileg jobb oktatáshoz azonban elengedhetetlenül szükségesek a szemléltető eszközök, amelyekből nekünk, — de a legtöbb szakmunkásképző intézetnek is — kevés van. Ellátásunkhoz a vállalatok a maguk anyagi eszközeivel nagy segítséget adhatnának. A segítségadásra nem fizetnének rá, hiszen az optimális oktatási feltételek megteremtése a termelésben térül meg. Fontos volna korszerű felszereléssel ellátott tanműhelyek berendezése is. Ezt pedig sürgeti az, hogy középfokú oktatási intézményről lévén szó, tudomásul kell venni, hogy a gyakorlati képzés sem más, mint oktatás. A vállalatnak éppen a jövő szakmunkásgárdája kialakítása érdekében nem szabad kereszteznie a tantervi előírásokat, napi termelési érdekekért. — A jelenlegi képzési forma tagozatai mellett — a hagyományos, az emelt szintű és az érettségizett képzési formára gondolok —, az országgyűlésen az esti tagozat létrehozására is hoztak törvényt. Ezzel kapcsolatban mi a szekszárdi tanintézet vezetőinek az elképzelése? — Rendkívül humánus és igazságos része ez a törvénynek. Megállapításunk a megye sajátságos helyzetéből is adódik. Tolnában ugyanis az ipar fejlődése, mint az köztudott, későn indult meg, ezért sok a megye üzemeiben a betanított munkás. A szakma fogásait elsajátították, de ezzel továbbfejlődési lehetőségük meg is rekedt. Ezeknek az embereknek kívántunk továbbhaladásukhoz segítséget nyújtani, amikor tervbe vettük az esti tagozatos képzés bevezetését, már a legközelebbi tanévtől. — A törvény arról is beszél, hogy az emelt szintű képzést szélesíteni kell. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban itt, a megyében? — A tervünk az, hogy 1975-ben már a szakmunkás- tanulóknak mintegy 50 százaléka részesüljön emelt szintű képzésben. Az emelt szintű képzés lehetővé teszi, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után. esti tagozaton, középiskolában, harmadik évfolyamon tanulhasson tovább a fiatal szakmunkás. Ezzel tulajdonképpen a hagyományos képzés zsákutcája jogilag megszűnt. De mi a helyzet a valóságban? A szakközépiskolai hálózat esti tagozatának kiépítése nem történt meg. E téma megoldása politikai feladat is. A két iskolatípus ugyanis kölcsönösen egymásra van utalva. Amíg ugyanis a szak- középiskola nem ad szakmai, a szakmunkásképző iskola pedig nem ad befejezett középiskolai végzettséget. A továbbtanulási lehetőséget mindkét részről be kell vezetni. Mi, amint már az előbb mondottam, bevezetjük. A szakmunkásképző emelt szintű tagozatán végzett fiatalok továbbtanulási lehetőségének biztosítása pedig népgazdasági és vállalati érdek is egyaránt. A megoldás: kétműszakos, kihelyezett tagozatos felnőtt képzés. — Beszélgetésünk eddigi részében is csupa olyan dologról volt szó — a törvény jellegéből adódóan —, ami a szakmunkástanulók érdekében,szakmájuk jobb elsajátítása érdekében születik és történik. Röviden hallhatnának az olvasók arról, ami közvetlenül a tanulókat érinti? — Egyszerűsíti a törvény a tanulói viszony kialakítását. Ezentúl a tanulóviszony az iskolába történő beiratkozással jön létre, éppen úgy, mint az egyéb iskolatípusoknál is. Megszűnt a szerződés- kötés. — Egy másik: ki kell építenünk a szakszerű pálya- választási tanácsadás hálózatát. — Csak olyan helyen bonyolódhat tanulóképzés, ahol arra az előírt feltételed adottak. Ez az intézkedés is közvetlenül a tanulók érdekét szolgálja. A feltételeket ezután a tanintézetnek kell felülvizsgálnia, s a törvény adOktóber 18-án nyitják meg az Iparművészeti Múzeumban az „Európai kerámiaművéezet” című kiállítást, amelyhez hasonló nagyszabású bemutatót ebben a „műfajban’’ aligha rendeztek, legalábbis ami az elmúlt negved századot ilteti. — A kerámia- és üvegáru a múzeum legnagyobb gyűjteménye, 24 ezer darabot számlál. Ebből a hatalmas anyagból válogatták ki azt a kétezres együttest, amelyet 53 vitrinbe rendezve a múzeumi hónap alkalmából tárnak a közönség elé. Az európai — és benne a magyar — kerámia fejlődését a korai kapitalizmus ta lehetőségekkel betartatnia. A szabálysértési kódex egy paragrafussal bővült, hogy ahol megszegik a törvényt, ott bírságot lehessen kiróni. Ha ez sem használ, a szakmunkásképzési jogot meg is lehet vonni. — Fontos a gyerekeinkre nézve, hogy egységesítették a szakmunkásvizsgát. Csak állami bizottság előtt lehet vizsgát tenni. Ez a tanuló életében éppen olyan fontos mozzanat lesz ezután, mint mondjuk, a gimnazista életében az érettségi. Ezzel az intézkedéssel a törvény hangsúlyozottan kiefneli, hogy formájában és tartalmában egyenrangúnak tekinti e vizsgát az érettségivel, sőt talán még többnek is, bizonyos értelemben, mivel ez szakmai képesítést is ad. — A tanuló számára fontos, hogy iskolai szünideje a szakképzést biztosító középiskolák tanulóinak szünidejével lett egyenlő. Ezt mindenképpen ki kell adni a tanulónak, pénzzel sem lehet megváltani. — Fontos, hogy a tanuló elméleti és gyakorlati oktatása együttvéve a heti 42 órát nem haladhatja meg. Egyébként a szociális jellegű juttatások sorában ugyanaz illeti meg a tanulót, ami a felnőtteket. — Még talán az ösztöndíj- rendszerről. Röviden csak annyit: egy jól tanuló és jól dolgozó fiatal ösztöndíja elérheti a havi 1200 forintot is! Az ösztöndíj ezután ugyanis több helyről tevődhet össze: ad az iskola, a tanuló részesülhet társadalmi ösztöndíjban, és a vállalat is jutalmazhatja jövendő szakmunkásait. A vállalati jutalmazás és a társadalmi ösztöndíj alkalmas arra, hogy a kevésbé népszerű szakmákra is megfelelő számú fiatalt lehessen felvenni. — A törvénynek milyen visszhangja volt itt, az iskolában? Ismerik-e a tanulók, követték-e az országgyűlés munkáját. — Jellegéből adódik, hogy pedagógusok és tanulók egyaránt nagy figyelemmel kísérték a törvény megszületését. A tantestületet részletesen tájékoztattuk. A tanulókkal pedig a közeljövőben ismertetjük meg a törvényből rájuk háruló kötelességeket és feladatokat, de jogaikat is. Tervünk között szerepel, hogy az érdekelt vállalatokkal is széles körben tudassuk a törvényt, amelynek egyik fontos része a demokratizmusa. Egyenrangú partnerként áll egymással a tanuló, a vállalat és az iskola. MÉRY ÉVA idejétől mutatják be, amikor már a fejlett kontinensközi kapcsolatok révén, kelet hatására az ón-máz elterjedésével kezdetét veszi az európai kerámiaművészet fölfelé ívelése. A magyar gyűjteményből 17. századi habán kerámiákat, valamint — egyebek között — 19. századi kőedényeket és a herendi, valamint a Zsolnay- gyár néhány kimagasló produktumát láthatják majd az érdeklődők. A kiállítás három magyar Kossuth-díjas keramikus művész. Kovács Margit, Gorka Géza és Gádor István munkáival zárul. Hasonlóság és különbség (Városok, víkendtelepek) A véletlen úgy hozta, hogy el- vetőillem néhány város víkendte- lepére. összehasonlítottam őket Fadd-Domborival. Több hasonló Ságot, különbséget figyeltem meg. s ezekről érdemes beszélni. Ezúttal négy város, Hódmezővásárhely, Orosháza, Miskolc és Braila példáját említem. (Ez utóbbi Romániában, a Duna-deltánál van.) Mindenekelőtt azt állapíthatja meg az ember, hogy minden város törekszik egy vagy több víkend- telep megteremtésére. Xttól függetlenül, hofcy Magyarországon van egy Balaton, ami világhíresség, vagy Romániában ott a tengerpart a modern fürdővárosokkal, s ide is, oda is tömegével zarándokolnak a külföldiek. Minden városnak szüksége van egy olyan víkendhelyre, ami közel esik hozzá, hogy lakói hét végén felkereshessék, vagy akár egy hétköznapi szabad délután keretében is elérhető legyen számukra. A városi ember zaklatott életet él, rohan, idegeskedik, s ez az életritmus szellemileg nagyon fárasztó. Nem luxus, hanem a szó teljes értelmében véve létkérdés a kikapcsolódás. Horgászás, strandolás, vagy éppen főzőcskézés a minilakás még minibb konyhája után a tágas természetben, a vízparton, de üdítő már ' az is. ha csak fél órás sétára, önfeledt üldögélésre. gondtalan tereferére jut lelő. Éppen ezért a víkendtelepekért áldozatra is kész legtöbb város. Braila közvetlenül a Duna-parton fekszik, nagy kiköt\ie van, ám ez megszohrtt, inkább munkahely, mint felüdülés, viszont anná?,. fel- kapottabb a várostól néhány kilométerre lévő víkendhely: tó, körülötte fák, sétányok, pavilonok. A város itt érzi jól magát. Hódmezővásárhelynek melegvízű strandja van a város közepén. Ez látogatott, kellemes hely, de nem véletlen, hogy a várostól néhány kilométerre lévő Mártély. mint víkendtelep rendkívül gyors fejlődésnek indult az utóbbi években. A Tiszának egy holtága e víz, s rajta százak csónakáznak Orosháza mellett gyorsan feüődik Gyopáros. Ez ugyancsak vfltencT- hely. Miskolcnak nagyon szép a környezete: Lillafüred is. Taoolca is régóta kedveit kirándulóhely, de a városnak kevésnek bizonyult, újabban a mályi tó partját építik be. Ha igaz az, márpedig Igaz, hogy komoly munkát csak szellemileg friss embertől lehet elvárni, akkor igaz az is, hogy a víkendhelvet hozzá kell számítani a munka- helvhez, mint nélkülözhetetlen tartozékot. Tolna megvében is felvetődött, hogy megéri-e százezreket költeni Domborira. Megéri! Nagyonis. Ha úe-y tetszik, ez a munkahelyek nélkülözhetetlen szociális tartozéka. Semmiképpen sem luxus, mint ahogyan valamikor beszéltek a víkendhelyekről Többet kellene költeni rá! De mintha éppen a luxus-nem luxus témakörben lenne lényeges eltérés a dombori és a többi közt. A kisember részére a többi mintha elérhetőbb lenne. E helyeken olcsóbban, könnyebben lehet telekhez jutni, olcsóbb, szervezettebb, sokoldalúbb az ellátás. Mindenütt megtalálhatók az elegáns, pénzes tulajdonosokra utaló pavilonok, mint Domboriban, de nagyobb a skála, sokkal több a szerényebb zsebre utaló. Éppen ezért válhatott mindegyik sokkal inkább tömeghcllyé, mint Dombori. Ezt azért kell megemlíteni, mert Dombori az egyetlen víkendhely, amibe Szekszárd is, a munkáslakta Tolna is érdekelt, ugyanakkor anyagiakban mind elérhetetlenebb lesz. Gondoljunk csak a hivatalos telekárak alakulására. Igaz, sok a közmdvesítési költség, de ki kellene dolgozni valami olyan lehetőséget, hogy ne szoruljanak ki fokozatosan Dom boriból a kisebb pénzű emberek. BODA FERENC Népújság 5 1969. október lí. Kétezer kerámia egy kiállításon
