Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-10 / 209. szám
A Ha za fi as Nép front szekszárdi ta náeskozása A béke jegyében A VII. magyar békekongresszust előkészítő Tolna megyei operatív bizottság Szek- szárdon a Hazafias Népfront nagytermében tanácskozott tegnap délelőtt. Csaj bók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitotta meg az ülést, majd Békés Ferenc, az Országos Béketanács tagja, a bonyhádi járás tanulmányi felügyelője „A magyar békemozgalom helyzete és. feladatai fejlődésünk jelenlegi szakaszában” címmel vitaindító előadást tartott. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy „A békemozgalom rendezvényei fórumot jelentenek a magyar dolgozóknak, az ország valamennyi lakója véleményének. érzéseinek, állás- foglalásának kifejezésére.’’ Elmondta, hogy népünk viszont nemcsak szavakban, hanem cselekedetekkel is bizonyítja, hogy híve a béliének, amit mi sem támaszt alá jobban, mint a „Veled vagyunk, Vietnam!”. „A békéért, a nemzeti függetlenségért és a leszerelésért” mozgalmak eredményei, vagy az arab szolidaritási hét kiállításai. — A magyar békemozgalom hasznos és eredményes munkával segíti a közös célt, a béke megtartását. Megbecsülést vívott ki magának világos és egyértelmű politikájával. a helyzethez való rugalmas alkalmazkodásával, akciói segítségével. Ez a tény kötelez, s determinálja a jövő munkáját. Békés Ferenc a békemozgalom további feladatait így foglalta össze: Fokozni kell a hazai békeismeretterjasztést, a BVT felhívásában foglaltakat mielőbb meg kell valósítani, erősíteni és egyesíteni kell valamennyi békeszerető és impe-*“ rialistaellenes erő akcióit, a fiatalokat nagyobb erővel kell bevonni a békéért való küzdelembe. S nem utolsó sorban méltóan kell megemlékezni a béke megteremtőjének, a békés egymás mellett élés politikája szószólójának, Lenin születésének századik évfordulójáról. Az előadás után a tanácskozás résztvevői javaslatokat tettek a békemozgalom kiszélesítésére. Ezeket a javaslatokat a VII. kongresszus elé terjesztik megyénk résztvevői. H. M. KONFLIKTUSOK... IS tanműhelyben. A Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz. szekszárdi részlegének tanműhelyében a jól képzett szakemberek irányítása mellett az iparitanulóbrigád állítja elő egyedül a gyermek posztó házicipőket Képünk a tűző felsőrészkészitő részlegben Báli Irént ábrázolja. Nyolc tanulótársával naponta 800—900 pár felsőrészt varr, tűz és állít össze. Kis egységekben dolgozók Egyeznek és el is térnek a beosztott dolgozók és vezetőik gondjai a földművesszövetkezetek falusi, kisebb egységeiben. A gyönki AFÍ.SZ kisvendéglő-cukrászda-konyha komplexumában végzett NEB-vizsgálat befejezésekor az önelszámolás bevezetését, az üzemrészek szétválasztását ajánlották. A vezetők aztán az ismétlődő, nyugtalanító leltárhiányok megszüntetéséből kiindulva, úgy próbálták megvalósítani a javaslatot, hogy különválasztották a raktárt, s új munkabeosztást vezettek ekkor be. Intézkedésük azonban újabb ellentmondásokat szült. Arányosan került-e elosztásra a dolgozók körében a munka? F'egendő-e nekik most a napi nyolc órai munkaidő? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ Gyönkön, amikor mindkét féllel beszéltünk, vizsgálva az érem két oldalát. „így nem lehet betartani“ Készül az étlap szerinti mai ebed, lortyog-roiyog az etel a tuznelyen. L, a Dosok, fazekait mellől a konynáboi szólítjun. ki rövid időre Klézli István- net, a gyónni kisvendéglő szakácsnőjét. aki ezelőtt három hónappal — kissé — mindenes leit. Korábban a kisvendéglő azóta eltávozott vezetője, most ő kezeli a raktárát, amióta az új rendszer náluk bevezetésre került. Látogatásunk előtti napon fejezték be a raktár leltározását. Az előző munkanapon Varsád községben jártak, este halászlevet főztek, így aznap éjszaka kettőkor került az ági ba a szakácsnő, aki nem Gyönkön lakik. — Mennyi a napi munkaideje? — vágunk bele a problémák közepébe. Klézliné húzódozik a nyílt válaszadástól, bár észrevehetően berzenkedik az erőteljes megterhelés ellen. — Rámnyomták a hiány után a raktárát. Amikor négy évvel ezelőtt alkalmaztak, engem szakácsnőnek vettek fel. Nehezen gvőzöm maid. Ha esti rendezvényünk is van (a környező községek látogatása mellett, helyben a lakodalmak „kifőzését” is vállalják), keservesen érek haza. Nem kuj- toroghatek éjszaka, van úgv hagy taxival saját költségemen kell hazamennem, vagy legalább a keszőhidegkuti állomásig ki kell v!telnem innen magam — monyig. Paksi esték A paksi járási könyvtárban Égető Melinda, néprajzos muzeológus tart előadást szeptember 13-án. Az előadást kiállítás kíséri, melyet a megyei múzeum anyagából állítottak elő és hosszabb időn keresztül az érdeklődők rende!kezesére áll. Dr. Mészáros Gyula, a megyei múzeum igazgatój;.-! viszont Pakson tart előadást szeptember 24-én, a regöl;! népvándorlás korabeli amcsiéról. Az e’őadást diafilmvetítés követi. — Mennyi a napi munkaideje? Reggelente mikor indul hazulról és mikor érkezik vissza? — Meg sem merem mondani, mert kikapok. Itt, így nem lehet betartani a nyolc órát. Naponta 60—65 jegyes ebédet adunk ki és étlap szerint választhat az átutazó vendég. Nem köteleznek a rádolgozás- ra, de nekem kell ellátnom q. munkát, hiszen a vendég nem veheti észre, sok-e, bírja-e, vagy sem az ember. Nem akarom, hogy baj legyen a beszédemből, két év van vissza a nyugdíjamig. Csinálhatom, amíg össze nem csuklóm, majd csak felfordulok — kesereg, maid sírva fakad. Gyorsan ösz- szeszedi magát, amikor társa nyit be a raktárba, s az aznapi 3 k'té túró beszerzéséről érdeklődik. Erősködnöm kell, mire nagynehezen kivallja, hogy többnyire a hajnali ötnegyvenes busszal indul Gyönkre a hidegkúti állomásról és a tizenhat tízessel tér vissza. A múlt hónapra „valami 130 forint” túlóradí.iat kapott, bár nem tudia pontosan. Szak- szervezeti tag. El tudná képzelni, hógv átadták a. raktárát egy pincérnek, va"" valaki mórnak ak'Pek futja erre az idejéből és elfoglaltságából. Egyeztessék jobban Az illetékes vezetőt, Váradi Péter elvtársat, a gyönki ÁFÉSZ kereskedelmi osztály- vezetőjét keressük fel kérdéseinkkel. Először arról tájékoztat, hogy neki fogni kell a vendéget, hozzájuk nem áramlik be, mint a nagyobb községek vendéglátó egységeibe. Mivel Gyönkön stagnál a forgalom, a környező községekben — Diósberény, Varsád. Ke- szőhidegkut és időnként Szakádét — érdekükben áll kielégíteni az igényeket, így kerül sor a vidéki túrákra. — Elé?edette’--e a szakácsnő munkájával? — Hogyne. Mozgékony asz- szony, érti a dolgát. Változatosan és ízletesebben főz. mint az elődie. Néha kissé ideges — feleli. gondjai Ekkor vázolom tapasztalataimat és a szakácsnővel történt beszélgetésünk lényegét. — Mi indokolta, hogy éppen neki adják a raktár kezelését? — Nagy létszám nem lehet. Egyéni és közös érdek, hogy ezekben a kis egységekben minél kevesebben dolgozzanak, mert a viszonylag kicsi forgalom és az egyéni kereset növelési szándéka egyformán indokolja. Változtatnunk kellett. Egy éven át fizette az állandósult leltárhiányt a kisvendéglő előző vezetője, emiatt is ment el tőlünk. Vezetővé lépett elő a helyettes és a konyha nyersanyagraktárát Klézliné vette át. Mi indokolta? Csupán kísérlet, nem végleges. Miután a szakácsnő lett az egész konvhagazdálkodás intézője, belépett az anyagilag is felelős elszámolók közé. Azóta n>ncs leltárhiány — feleli. — Mindezt el tudja-e látni 8 órában? — Ki tudia e'iátni? — kérdez vissza e^zör. maid állítja: iigves asszonv. többnyire elórr peki a napi 3 óvp — A többletmunka vállalásikor kapnak e"v kiquoí* k;n«iben (-*QMO'7f'o + i.nV vn^v fizetjük ki a — Többen mondák. hogv így aránytalanná vált a műn- kaelosztás. Kiviknek túl sok a dolga a másiknak viszont nem tölti ki a munkaidejét sem — jegyzem meg. — Nem vitatkozom, tudjuk, hogy valóban igaz. Sajnos, gyakori ez ma még a kisvendéglőkben, más községekben is kínlódnak ezzel. Más, jobb a helyzet a nagy forgalmú helyeken és ott, ahol egy család kezelésében van az egész, mint Szakályon. Pincér nem kezelheti, mert délelőtt 11-től éjfélig vagyunk nyitva, ők két műszakban dolgoznak. Kísérletezünk. Két hónap múlva levonjuk a konzekvenciákat, akkor , mérlegelünk és megnézzük, mit igazol az élet. Jöjjön el akkor. Mi nem zárkózunk el, lehet szó arról, hogy ismét a kisvendéglő vezetője kezelje a konyhai raktárát — fejezi be a kereskedelmi osztály vezetője. Sokféle és sajátos gondokkal küszködnek, elismertük, de ez így akkor sem jó. Abban egyetértünk mindannyian, hogy iobbn.o élveztélrii ''dl a teendőket. Próbálkozásaik pá- rcsuHanak a jobb munkaelosz- tással. a kapun munkanélküliség csökkonlóíá'-il. H. E. Az ipari tanuló aljakészítő rés zleg megfelelő kaptafával adja meg a végső formát, látja el talppal és sarokkal. Foto: Tóth Iván. Juhásztanülő kerestetik „Egy hirdetésre kétszáz juhász” írtuk egy cikkünkben május végén. Arról volt szó, hogy a várongi termelőszövetkezet juhászt kereső hirdetésére kétszázan jelentkeztek. Hogy kik? Voltak valóban szakképzett juhászok, de bányász, traktoros, érettségizett budapesti fiú, és még ki tudná felsorolni, hányféle foglalkozású. A jelentkezők nagy többségét a jó kereseti lehetőség r>ezérel- te, volt, aki a szolgálati lakáson, a háztáji földön, a keresetén felül még 30—40 saját juh tartását is követelte. Voltak, akik a szakmát tán csak a nótából ismerték, hogy „a juhásznak jól megy dolga.. és voltak, akik tudták, hogy korszerű tudás nélkül szóba sem áll a szövetkezet a jelentkezővel. Szóval, a várongi szövetkezet esete igazolta, milyen sokan látnak fantáziát a juhászkodásban, hogy szinte kénytelen az ember levonni a következtetést: legalább olyan divatos és jó kereseti lehetőséget ígérő foglalkozás, mint a tv- szerelőé, a női fodrászé, vagy a nőgyógyászé. Ezért voltak meglepőek a minap a . lengyelt mező- gazdasági szakiskola igazgatójának szavai. Mint elmondotta, megkezdődött a tanév, de néhány szakmában kimaradt néhány, már felvett tanuló, főleg a zöldségtermesztő, a szarvasmarha-tenyésztő szakon, de mégis, legngyobb számban juhásztanulók felvételére van még lehetőség. Ha úgy vesszük, nem könnyű szakma egyik sem. De, ha meggondoljuk, hogy három-négy év múlva a tehenészekkel szemben általános követelmény lesz a gépi fejő szakértelem, egyéb gépelt kezelése... (A legtöbb tsz-ben a tehenészek keresete a legmagasabb). No, és a juhászok... Ismerek juhászt, aki a gépkocsivezető szakmát hagyta ott, ismerek falut, ahol a juhász elsők között vett gépkocsit. Szóval, a jó szakembert mindenütt megbecsülik. A szakértelemhez viszont ma már — de a jövőben méginkább — olyan tudás kell, amit csalt iskola képes nyújtani. A szaktudás megszerzéséhez a lengyelt szakiskola megadja a lehetőséget. Mint az iskola irjazfja- tója elmondotta, a tanév megkezdődött ugyan, de még szívesen fogadjál: azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik, — mint az egy helyre kétszáz jelentkező — fantáziát látnak a juhász, a tehenész és a zöldségtermesztő kertész mesterségben.
