Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
VPedagógia hogy kinője a beszédhibát a gyerek • • • • • • * Álmatlanság Az asszonyok rosszabbul alszanak, mint a‘ férfiak. Amint egy reklámlélektan és piackutató intézet megállapította, az asszonyok 13 százaléka — a férfiak alig hat százalékával szemben — álmatlanságban szenved. Az asszonyok 23 százaléka és a férfiak 13 százaléka alkalomszerűen nem tud elaludni. Álmatlanságban leginkább az 50 éven túli emberek szenvednek. A jelenség leggyakoribb okai a betegségek és gondok. Hétfő: Paradicsomos édeskáposzta, pörkölt, gyümölcs. Kedd: Burgonyaleves, káposztás kocka, gyümölcs. Szerda: Babos toast. Csütörtök: Zöldségleves, burgonyafőzelék, rántott párizsi. Péntek: Tojásos rántott leves, tökfőzelék, tükörtojás, gyümölcs. Szombat: Halászlé tésztával. Vasárnap: Ebéd: Kacsaaprólékból leves, töltött kacsa, sült burgonya, párolt káposzta, piskótatorta, bor. Vacsora: töltött kacsa, zöldpaprika, paradicsom, kenyér, tea. • Babos toast: 25 deka fehérbabot sós vízben megfőzünk. Leszűrve zsiradékon, sóval, borssal ízesítve pároljuk. Ha megpuhult egy kis doboz paradicsomvelőt keverünk hozzá. Fehér kenyérből jól megpirított kenyérszeleteket készítünk, rátesszük a babot. Teával nagyon finom vacsoraétel. A gyermeki beszédhibák szinte természetes velejárói az anyanyelv elsajátításának. A beszédet még csak tanulgató kisgyerek ösztönösen elhagyja a nehezen kiejthető hangzókat, a legkönnyebb formára egyszerűsíti a számára még bonyolult szavakat. így marad meg sokszor még iskolás korig is a „kéjemszépen”, a szót”, a „cak” stb.. a lovacska helyett „javacska”, így lesz a nagyapából néhol egyszer és mindenkorra „Apapa”. De ebben már nem a gyerek a hibás. hanem felnőtt körriyézete, amely saját gyönyörűsége, mulatsága kedvéért eltűri, sőt, megrögzíti a beszédhibákat. Mert igazán szeretnivaló, aranyos a kisbaba, ahogy csöpp szájával oly buzgón kerekíti a hangokat, formálja a szavakat A felnőtt pedig ezt látva megfeledkezik róla, hogy ő maga már egyáltalán nem olyan megindítóan bájos és aranyos, ha módszeresen csacsogja, gügyögi és előselyDÍti a gyereknek: „Szejvusz Anuta! Tátá Apapa!” Súlyos vétség a kiesi ellen A felnőttek gügyögése nemcsak idétlenül nevetséges, de súlyos pedagógiai vétség is a kicsi ellen. A gyermek nem játékszer, hanem a család egyenjogú tagja, létezésének első percétől fogva; bízvást nem azért jött a világra, hogy bennünket, felnőtteket bohóságaival szórakoztasson. Ne akarjuk tehát hibáit megrögzíteni, ahelyett, hogy kijavítanánk. Ne akarjuk a gyermeket éveken át mesterségesen szellemi kiskorúságban tartani, mert ezzel nem szolgáljuk. hanem éppen hátráltatjuk fejlődését. Óvodás, iskolás korban több nehézsége lesz versmondásnál, felelésnél, olvasás-írásnál, ha kicsi korban nem tanítottuk meg tisztán beszélni. Sok szülő úgy véli, ebből nem érdemes problémát csinálni, a kiskori beszédhibákat, pöszeséget. selypítést a gyermek később magától is kinövi. Csakhogy ez nem minden esetben megy végbe maradéktalanul. ha a kicsit nem segítjük hozzá, hogy a selypítést „kinője”. A felnőtteknél tapasztalható-sokféle beszédhioa, raccsolás, motyogás, hadarás, dadogás rendszerint a gyermekkorból ered. s oka általában nem alkati elváltozás, hanem az esetek többségeben ugyancsak a gyermekkorra visszavezethető ideges eredetű zavar, félsz, gátlásosság, — és az, hogy az illetőt nem tanították meg meg. idejekorán helyesen, szépen, tisztán beszélni. Az pedig bizonyára nem szorul különösebb magyarázatra, hogy a hibásan, gátlásokkal beszélő ember nehezebben boldogul a munkában és a magánéletben, (pl. nem mer nyilvánosság előtt felszólalni, nem tud .társaságban fesztelenül viselkedni stb.) mint az akinek kifogástalan a beszédmódja, s ennek megfelelően jó a fellépése. Játékos tanulással A gyermeki beszédhibák legtöbbször könnyen kijavíthatok külső segítség nélkül, a családon belül, ha őszintén törődnek velük. A gyerekek — mint ismeretes — igen hiszékenyek, szívesen elfogadnak mindent attól a felnőttől, akit szeretnek, akinek tekintélye van előttük. Ezért helyes, ha az apa, vagy az édesanya azt mondja (természetesen nem bántóan, nem szigorú parancs formájában): „Ez nem jépa’, hanem répa. Próbáljuk csak meg, utánam tudnád-e mondani: répa. retek, mogyoró, korán reggel ritkán rikkant a rigó” — miközben jój megropogtatja az r-betűket. Ez a fajta játékos tanulás tetszik a kicsiknek, szívesen követik, ha mi is következetesen visz- sza-visszatérünk rá. (Sokféle ilyen alkalmas rigmust ismer nyelvünk.) Mint tudjuk, a legjelentősebb nevelőeszköz a felnőtt példája: az ember azt teszi, amit otthon látott, gyermekkorában. Ha a felnőtt környezet helyesen, szépen beszél — nemcsak a durva kifejezéseket kerülve, hanem egyúttal a szavak. hangok megformálására, a nyelvtani szabályok betartására is vigyázva — a gyermek előbb-utóbb jó stílusával fog kitűnni az iskolában. Erőltetés nélkül Sikerélmény Ezért okos dolog, ha az édesanya vagy az apa már kiskorában igyekszik a gyermekbe beleplántálna a szép beszéd iránti igényt; ha este, lefekvéskor odaül a kiságy mellé és mesét mond. vagy rövid kis verset a gyereknek (ez egyébként is a legjobb útja a szülő—gyermek közti bensőséges kapcsolat, a későbbi komoly beszélgetések kialakulásának), szépen ejtve, értelemszerűen hangsúlyozva a szavakat így a kicsi maga is kedvet kap ahhoz, hogy pár soros verset kívülről megtanuljon, s ha kedve van (erőltetni nem szabad!), a rokonok, vendégek előtt felmondjon. Ez az első sikerélmény. — ami növelj a gyermek önbizalmát s erősíti szándékát, hogy valami szépet, jót produkáljon. Ily módon fejlesztjük a kicsi szókészletét, javítjuk beszédmódját s szinte észrevétlenül beleoltjuk a költészet, az irodalom szeretetett Ez nem is nehéz, hiszen a gyermekek szívesen ismételgetik-mondo- gatják a visszatérő, csengőbongó rímeket, élvezik a játékos rigmusokat, szókapcsolatokat. Ha a beszédre tanításnál, a beszédhibák gügyögő elnézése, vagy ünneplése helyett — igazi maikarenkói igényes szeretettéi egyengettük a gyermek útját, anyanyelve, a magyar nyelv gazdag szépségű kincsestárához % szélesre nyitottuk előtte a kaput. BARS SÁRI Uorhosíőio MIT IGYUNK KA? Természetesen borokról beszélünk. Már elöljáróban leszögezzük: nehéz ételek (általában a magyar konyha termékei) nehéz borokat kívánnak. így tartja ezt Katona József és Dömötör József is a magyar borokról szóló szép könyv két szerzője. Az alábbiakban az ő útmutatásukat követjük. Leveshez nálunk nem szokás bort inni, azonban a nehéz Újházi, vagy marhahúsleves megkívánja, hogy „40 cseppnyit” leengedjünk utána a torkunkon. A pörköltekhez sokféle bor ajánlható. A marhapörkölthöz testesebb, csersavas bor dukál, burgundi vagy soproni kékfrankos. A sertéspörkölthöz a „szép, határozott karakterű’' csongrádi vagy villányi kadarka illik, a fehér borok közül pedig a móri ezerjó. Birkapörkölt után jöjjön a homoki siller vagy ezerjó. (De készítése közben bele is önt he kink egy keveset.) Sült jércéhez igyunk pezsgővel kevert vörös bort. A tejfeles paprikás csirkéhez a nagyobb alkoholtartalmú vörös borok, a burgundi, a villányi, a kékfrankos, a fehér borok közül az egri leányka, vagy a balatonfüredi rizlxng javallható leginkább. A kap- pansiilt egri bikavért kíván, a sült kacsa pedig olaszrizlin- get, badacsonyi kéknyelűt vagy tokaji furmintot. Vadpecsenyéhez vörös bori igyunk. Bécsi szelethez a rizlingszilváni vagy a balatonfüredi rizling passzol. Felvágotthoz, szendvicshez kissé szénsavas, szőlőillatú bort., domoszlói rízlingét adjunk vágy kérjünk. Végül nézzük, miben úszik a hal. Természetesen csakis borban. (Átkozott is volna harmadik vízében,) Sült , vagy rántott fial — utána könnyű fajborok. Például rizlingszilváni, pécsi cirfandli, vagy tramini. A fűszeres, erős halászlé gazdag zamatú borokat követel. Ilyennek monda- tik a szekszárdi kadarka, a tokaji furmint vagy a somlói. S mire igyunk tofcáji aszút? A kérdés helytelen. Egy pohárka aperitifként elfogyasztott ősz« után lássunk ebédhez! Néhány praktikus összeállítást tervezett Lázár Erika tee- nagerek részére. I. Délutánra, estére alkalmas szövetruha, a ruha anyagától elütő kézelővel és gallérral. 2. Praktikus összeállítás: kordbársonyból vagy szövetből készült hosszú mellény, tűzés díszítéssel és a divatos „arany”-lánccal. A szoknya erősen trapéz alakú. A blúz készülhet kasmírból, vagy puplinból. A 3—4. ösz- szeállítás már a hűvösebb napokra készült. A harmadik rajzon egy kosztümöt mutatunk be. Anyaga vastagabb szövet. A kabát érdekessége a deréktól bővülő trapézvonal Az együtteshez egyenes vonalú szoknya, a kosztüm anyagából készült sapka tartozik. Színben hozzáillő hosszú sál egészíti ki a kosztümöt. A negyedik modell félkabát, csípőn elhelyezett övvel, csíkos sállal és takott szoknyával. A kabát gombolása rejtett. I
