Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
FÓKUSZ 1111111111:í1111111111111 I Al« Mond» Rockefeller ! latin-amerikai útjáról 1969. májusában és júniusá- bán 'Nixon elnök különmeg- bizottját személyesen nem háborgatták Latin-Amerikában. rgaz. a sorra látogatott mintegy 20 latin-amerikai ország vezetői valóban kivételes óvintézkedéseket foganatosítottak. Bolíviában május 31-én Nelson Rockefeller nem hagyta el a főváros csapatokkal megerősített repülőterét. Több ez ér tüntető ,.remélte látni” őt L-a Paz központjában az utcákon. Június 16-án Brazíliában. Brazília új fővárosának járda nélküli főútvonalain egymástól öt méterre katonák és rendőrök sorakoztak fel. Másnap Rio de Janeiróban Rockefeller a Galeo nemzetközi repülőtérről helikopterrel egyenesen a Santos-Dumont-i repülőtérre ment. hogy ne kelljen a Rio-Granco és a Vargas sugárutakon végighajtatnia, ahol a „cariocak” a Brodway- ftoz méltó fogadtatásban szokták részesíteni külföldi látogatóikat. Uruguayban június 21-én Pacl\eo elnökkel Punta del Este-ben találkozott, a híres gyógyfürdőhelyen, amelyet hasonló alkalmakkor 3 ezer katona őriz, Montevideót, pedig, ahol a rendőrség szembeszállt a diákokkal, kénytelen volt messze elkerülni. Június 30-án Buenos Airesben New York állam kormányzója a Plaza hotelből, két harckocsi védelme' alatt a legrövidebb úton ment át a Casa Rosadaba, ahol Ongania tábornok várt rá. Mexikóban, Kolumbiában, Ecuadorban és Santo Domin- góban a biztonsági erőket és a rendőrséget tömegesen mozgósították a washingtoni kormány. képviselőiének látogatása idején. Szemelvények külföldi újságokból A perui katonatisztek, akiket az Egyesült Államok megtorlással fenyegetett, arra kérték Nelson Rockefellert, mondja le látogatását. A peruiakhoz hasonlóan cselekedtek Venezuela és Chile vezetői, akiknek alapos okuk volt tartani a semmi jóval nem kecsegtető utcai tüntetésektől és diák- megmozdulásoktól. (Le Monde) A megpróbáltatás órájában Az arab Kelet két évvel ezelőtt valóban komoly nehézségekkel küzdött. Az EAX csupán a Szuezi-csatoma kényszerű lezárása miatt évi 95 millió fontot veszített, nem számítva az idegenforgalom erős csökkenéséből és a Sinai félszigeten lévő olajlelőhelyék elveszítéséből eredő károkat. A nagyobb részt mezőgazdaságból élő Jordánia elveszítette legtermékenyebb földjeit. Az agresszió által sújtott valamennyi ország nagy veszteségeket szenvedett haditechnikában is. Az imperialista és a cionista propaganda, amely erőnek erejével igyekezett minél nagyobbnak feltüntetni a vereséget. nem kímélte az erőket és az anyagi eszközöket, hogy demoralizálja az arabok tömegeit. Rosszindulatú rágalmazó kampány indult az arab Kelet haladó erői ellen. Különösen heves kirohanásokat indítottak az EAK és más olyan országok külpolitikái irányvonala ellen, amelyek szoros együttműködést alakítottak ki a Szovjetunióval, a szocialista közösséggel. Az arabok ellenségei elsősorban a belső ügyekben és a nemzetközi politikában követett szocialista orientációt próbálták rágalmazó módon az arabokat ért kudarc okának feltüntetni. Az agresszorok csapatai után a Nyugat — és nemcsak a Nyugat — sajtóorgánumainak és rádióállomásainak százai indultak harcba; Peking különös hevességgel támadta a szovjet—arab együttműködést, amely az arab országok progresszív fejlődésének fontos pillérévé vált. Az arab nemzeti mozgalom átmeneti kudarcából ellenségei maximális hasznot Igyekeztek húzni. Pedig mi történt a valóságban? Az arab népek hozzáláttak a vereség következményeinek felszámolásához, újra eltőitötte őket az erőikbe vetett hit, bár még nem sikerült teljesen felszámolniok az agresszió következményeit. Ha végigtekintünk az arab világon, s összegezzük az utóbbi időben itt végbement változásokat, nem igen kételkedhetünk. hogy milyen irányban halad a fejlődés. (Za »ubezsea») Miért az amerikaiak 1 Az asztronautikának mindenesetre nagy érdeme, hogy megcáfolta a háború híveinek azt a tételét, amely szerint a fegyverkezés a műszaki haladás egyik legfőbb záloga. Az űrkutatás költségei nem fenyegetik a népek biztonságát és a 2t sem állíthatjuk, hogy egyszer s mindenkorra terméketlenek. De mindenesetre jó néhány kérdés felmerül annak folytán, hogy éppen az a kapitalista állam tűzte ki zászlaját a Holdra, amely kiterjeszti uralmát Földünk nagy részére, s ott a csendőr szerepét Játssza. Hogyan történhetett ez? Nem nyugtalanító ez? Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Egyesült Államok ma még a világ első ipari hatalmassága, s ebből következőleg elsőnek rendelkezett az űrkutatás vállalkozásainak eszközével. De nem a tőkés rendszer „erényei” folytán vált a világ első ipari hatalmasságává, hanem sötét oldalai következtében: abból kifolyólag hogy imperialistáihoz méltóan, rátette a kezét más országok gazdaságára. Az Apollo—11 sikerét tehát nem annyira a kapitalizmus Javára, mint inkább rovására írhatjuk. Az Egyesült Államok egyébként, annak ellenére, hogy bár elsőnek rendelkezett az eszközökkel, csak a Szovjetunió űrkutatási sikereinek sorozata után szánta rá magát a kapitalista szempontból nem kifizetődő ürvállaLkozásokra. Az amerikai erőfeszítés a védekezés reakciója, a kedvezőtlen összehasonlítás megakadályozása érdekében. Ez a visszahatás kezdetben kedvezett az amerikai tudósoknak, de egyikük legutóbb már azt mondta: „Amíg csak kudarcokkal számolhattunk, sok pénzt kaptunk. Amióta minden kísérletünk sikerül, kevesebbet adnak nekünk...” A NASA költségvetése csak kezdetben ívelt csillagászati magasságokba; 1965 óta évről évre csökken. A kapitalizmus és a haladás nehezen fér meg együtt. (L’Humanité Dimanche) A Mao-csoport ét az amerikai imperializmu» A Mao Ce-tung-csoport hamis „antirevizionista” Jelszavakkal és az amerikai imperializmusnak címzett nagyhangú, szószaporító kirohanásokkal leplezi nacionalista politikáját, amelynek élét elsősorban a Szovjetunió és az SZKP, valamint a szocialista közösség és kommunista világmozgalom ellen fordítja. A KNK és az Egyesült Államok viszonyát vizsgálva nem lehet figyelmen kívül hagyni e két hatalom ellentéteit, de mivel a pekingi vezetők a Szovjetunióval és más szocialista országokkal szembefordították s ebben a viszonylatban ellenségesen átorientálták a kínai politikát, lényegesen megváltozott a kínai—amerikai antagonizmus tartalma és jelentősége. Peking külpolitiká* 9 ja az antiiperialista erők ífl támaszától, a szocialista közösségtől elszigetelődve az an- tilmperialista harc célja helyett egyre Inkább saját, önző, nagyhatalmi érdekeit tartja szem előtt, s ázsiai befolyási és ellenőrzési szférájának kiterjesztésére törekszik. A Mao Ce-tung-csoport az Egyesült Államok ázsiai terjeszkedési törekvéseivel nem a következetes antlimperiallsta álláspontot, hanem saját nacionalista törekvéseit helyezi szembe. A kínai sajtó tele van harsány ..ultraforradalml” jelszavakkal, amelyek kemény harcot követelnek az amerikai imperializmus ellen, a fő helyet azonban a szovjetellenes hisztéria foglalja el a kínai sajté hasábjain. Az Egyesült Államok vezető körei természetesen nem hagyják figyelmen kívül, hogy Ázsiában az amerikai—kínai vetélkedés a helyzet komoly kiéleződésével Járhat, főleg a Jövőben, amikor az KNK-nak. véleményük szerint, esetleg elegendő ereje lesz külpolitikai akcióinak végrehajtásához. Az amerikai politika vezetői ezért sietnek megszilárdítani az Egyesült Államok pozícióit az ázsiai szárazföldén, s a hozzá csatlakozó csendes-óceáni övezetben. Az amerikai imperialisták ázsiai terjeszkedési törekvéseit azonban jelenleg az az Igyekezet Is vezérli, hogy kihasználják azokat a közvetlen nagy előnyöket, amelyekkel a Mao Ce- tung-csoportnak az egységes antlimperiallsta front aláásá- sát célzó nacionalista Irányvonala kecsegteti őket. Peking rendszeresen szabotálja a Szovjetuniónak és más szocialista országoknak a vllágszo- cializmus, a forradalmi mozgalom és az egyetemes béke érdekelnek Védelmében tett külpolitikai lépéseit, s a kommunista és felszabadító mozgalom megosztásának, felbom- lasztásának politikáját folytatja. Az amerikai imperialisták mindenekelőtt ennek a politikának a következményeit Igyekeznek Sietve kihasználni. (Mirovaja Ekonomlka) Térképek Magyarországról A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete a magyar geográfia központi kutatóhelye. Ugyan mit kutathat egy földrajzi intézet? A választ dr. Enyedi György kandidátustól, az intézet helyettes igazgatójától kapjuk meg. — A földrajz fogalmát nagyon leszűkítve, a leíró földrajzra korlátozva ismeri a nagyközönség. Holott ezen messze túlhaladt a földrajztudományok fejlődése. Az intézet vizsgálja a földrajzi környezet és a benne élő társadalom kapcsolatának törvény- szerűségeit. Azt, hogy a természet milyen törvények szerint fejlődik, és ért hogyan használja az emberi társadalom. A mi feladatunk, hogy Magyarország földjét (domborzatának, növényzetének, vizeinek, ásványkincseinek, talajának) fejlődését és szerepét tanulmányozni a népgazdaságban. A természeti-gazdasági jelenségeket aztán térképeken ábrázoljuk, amelyeket gyakorlati célokra is felhasználnak. Például a regionális tervezi seknél, építkezéseknél, településtervezésnél, talajhasznosításnál, talajjavításnál, termelésszervezésnél, sőt még az iskolai oktatásban is. Népújság 12 1963. szeptember 7. Korábban vaskos kötetekben ismertették egy-egy tájegység földrajzi jegyeit. Most a hosszú szövegrészeket ábrázolással, tematikus térképekkel helyettesítik. E térképek áttekinthetőbb képet adnak a vizsgált jelenségekről és törvényszerűségekről, összefoglaló szintézist az ország egyes tájairól. A tematikus térképek sora készül az intézetben: geomorfológiai, talajeróziós hidro- geográfiai, vegetáció,- lejtőkategória ■— és különböző természetföldrajzi prognózis- és céltérképek. A térképeket a jelkulcsrendszeren kívül rövid szövegmagyarázat egészíti ki. Dr. Marosi Sándor és dr. Szilárd Jenő kandidátusok tájékoztatnak e munkákról. — A geomorfológiai térképek a földfelület formáit, a domborzat állagát, a rajta végbemenő dinamikus változás mennyiségi és minőségi tendenciáit részletesen ábrázolják. A relatív szintkülönbségek feltüntetésével jól kidomborítják a terepformákat, plasztikus hatásúak. 1:100 000- es léptékben elkészitették már egész Magyarország geomorfológiai térképét. A Földrajztudományi Kutató Intézet munkatársai egyes területeken (Szekszárdi dombvidék, Zsámbéki medence, a Balaton déli partvidéke, a Tihanyi-félsziget, a Velencei tó környéke) a geomorfológiai térképezéssel párhuzamosan megkezdték a talajerózíós térképezést is. E térképek ábrázolják a talaj pusztulásának mértékét, a pusztító folyamatok fajtáit, a lehordott talaj- és üledékfelhalmozódás területi kiterjedését, vastagságát és formáit. Talajeróziós térképek főleg olyan területekről készülnek, amelyeken a mező- gazdasági termelés szempontjából lényeges a talajpusztulás mértékének és jellegének ismerete, az ellene való védekezés. A tematikus természetiföldrajzi térképezés fontos része a hidrogeográfiai térképezés. Közismert ugyanis a víz nagy felszínformáló jelentősége, üledékképző és áttelepítő tevékenysége. A víz okozta felszínformálás folyamatának, törvényszerűségeinek felismerése és a vizsgálat legfontosabb adatainak térképi ábrázolása a gyakorlati élet számára különösen nagy jelentőségű. A táj jellegének meghatározásában hol az egyik, hol a másik természeti tényező játszik meghatározó szerepet. A komplex térképezés során általában minden tényezőt térképezni kell. A természetes növénytakaró is játszhat ilyen kulcsszerepet. Ilyenkor a komplex térképezés során különös jelentőségű a vegetációtérkép. Valamennyi tematikus térkép fontos kiegészítője a lej- tő-kategória-térkép, amely a gyakorlati követelményeknek megfelelő kategóriákra bon* va plasztikusan ábrázolja lejtőviszonyokat. Jelkulcs-rendszert dolgoztr1- ki a mérnökgeológiai és gazdasággeológiai térképiek elkészítéséhez. Az előbbiek az utak és építkezések tervezésében nyújtanak segítséget, az utóbbiak piedig a bányászati kutatásokban. Térképsorozatokat mutatnak. A Marcal-medence felszín alatti vizeinek kémiai jellege címet viseli az egyik hidrogeográfiai térkép.. Ott sorakozik a Marcal-medence talajtérképe, talajjavítási térképe és a Marcal-medence talajképző kőzeteit ábrázoló térkép. Ugyancsak sorozat készült a Szekszárdi dombvidékről — geomorfológiai, talaj,- talajpusztulási, művelésági térkép és talajvédelmi tanulmányterv. Tervbe vették egész Budapest — és elkészitették már Óbuda. Békásmegyer, Csillaghegy — mérnökgeológiai térképezését. Készítenek térképeket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, az Agrártudományi Intézet részére, számos más intézménynek, állami gazdaságnak, tsz-nek. Elsők közt jelentette be igényét a Bala- tonboglári Állami Gazdaság, a Kocs-i, a Mocsa-i termelőszövetkezet. De mint mondják, bár a térképezés nagyon alapos munkát, — sok száz talajfúrást, helyszíni mérést — igényel maga a módszer alkalmas arra, hogy agrár-intézmények maguk is készítsenek hasonló térképieket. KADAR MARTA Villanymotor-tekercseid, lakatos, hegesztő szakmunkásokat, valamint férfi segédmunkásokat felveszünk. Jelentkezés: Tolnai Fémipari és Szerelő Ktsz. Tolna, Ság vári E. u. 1. személyzeti előadónál.
