Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

) np rr r I uzvesz (A tanács új tűzoltó- szertárat építtetett.) 1773-ban borzalmas tűzvész pusztított Decsen. A falu job­bágyai könyörgő beadvánnyal fordiii^k a felsőbbtségekhez: „Vajha más nyomorúságban, vajha más keserűségben ég si­ralmas állapotban kelle vala Viceispán Űrünk előtt könyö­rögnünk és esedeznünk, atta volna az Ur, de oly veszedel­münkben. oly kínjainkban, oly megnyomorodásunkban .kelle- . zik könyörögnünk, hogy hoz­zá hasonlót mostani élő e mi hazánkban talán senki sem látott és hallott, annyival is inkább le nem írhat. . Mert ezen hónapnak 21-dik napján délután két óra tájban egy. kisgyermeknek keze által oly veszedelmes tűz támadott, hogy másfél óra alatt 247 há­zat és azoknak minden épü­leteit. gabonáit, ruháit, mar­háit és minden javait megég- tenek, hamuvá lettenek, hogy nincsen ezek közül senki, aki • csak egy falat kenyeret is a szájába vehetne, sőt, sokaknak, szülei, másoknak gyermekei örökre megsültének és. égte- nek. sok megmanadtaknak áb- rázatja is,, másoknak kezei, kinek lábai, kinek szemei megégtek, és most ki anyját, ki ferfiát siratja, ki szemét óhajtja, ki lábát, ki kezét fáj­lalja, közönségesen pedig, az • utolsó koldulásnak -táskáját •'» forgatjuk. látjuk-és hordoz--- zuk, úgy. hogy jót. életünk fe-,; lói gondolkodni is erőtlenek és alkalmatlanok vagyunk.” Az egykori papírok tamísága szerint nagy tűz puszított De­csen 1811-ben. 1825-ban és'. 1831-ben is. . Genthi—-Decs A decs; termelőszövetkezet közvetlen baráti kapcsolatokat tart fenn a Német Demokra- ■ • tlkus Köztársaság-tíeli Genthi. község termelőszövetkezetével. Tavaly Genthiből járt egy. kül­döttség Decsen, nemrégiben ■“ pedig a decsi tsz küldöttsége látogatta meg a baráti szövet­kezetét Sörfőző István tsz-el- . nők vezetésével. Mindketten sokat tanuttak egymástól. Zsugorodó tanyarendszer Toronyi István vb-titkár: — Készülünk a népszámlá­lásra, s meglehetősen sok gon­dot okoz a kültelek, mert ott rendkívül sok az olyan válto­zás, amit alig lehet nyomon követni. Decs környékén az alföldi tanyarendszerhez ha­sonló település található. Nem véletlenül használatosak az ilyen1 kifejezések: „Decsi Al­föld”, „Alföld-szállás”. De laknak még a szőlőhegyen is. Én magiam éveken keresztül Eográn tanítottam, tehát köz­vetlen élmények alapján is sok mindent ; tudok erről a nagy' kiterjedésű s r szétszórt vidékről. Fő jellegzetessége, hogy rendkívül- gyors ütem­ben csökken .a?, ottani lakos­ság: beköltözik a falvakba, civilizáltabb körülmények kö­zé. Jellemző, hogy korábban iskola volt Alföld-szálláson, Bögrén, Csereric-pusztán, Sző­lőhegyen és Gyöngyösoldalon, de a . gyöngyözöl dalit kivéve mind be kellett zárni, mert el­fogytak a gyermekek. A leg­utóbbi népszámláláskor Decs határában még, 1903-an éltek kültelken, rpá:, már az ezret sem haladja meg a számuk. Jelenleg 303 kültelki lakás van de 711 volt 10 évvel ez­előtt. kültelki iskolaépítést? — ér­deklődtem Kovács Sándortól. — Ez az iskola körülbelül 10 éves, de máris elérte a célját, s ha néhány év múlva be is zárjuk, akkor sem teli bánkódni a sok fáradság, anyagi áldozat miatt Ennek az iskolának köszönhető, hogy a környék szellemi sötétségé­ben pirkadni kezdett. Az analfabétizmus uralta a kör­nyéket: az ott lakók — több­ségükben cigányok — nem tudtak írni, olvasni. Még az ötvenes években is anélkül nőttek fel a cigány gyermekek, hogy megtanulták volna az C.lemí betűvetést. A gyöngyös- oldali cigánygyermekek azóta rendszeresen járnak iskolába, és a felnőttek körében is mind nagyobb hányad ír, olvas. És ahogy világosodnak a fejek, nő az igényük is: mind töb­ben dolgoznak azért, hogy tisztességes falusi körülmé­nyek közé kerülhessenek. Ér­demes megemlíteni, hogy a mi falunkban már 24 lakás épült a cigányok életkörülményei­nek megjavítására, s ebben benne van a saját munkájuk is. Emlékszem, amikor még a mostani yb-elnök, Kovács Sán­dor volt a vb-titkár, éveken keresztül rendkívül sokat fá­radoztak azért, hogy Gyön­gyösoldalon megépüljön egy iskola. A község saját erejé- ből • még-'is építette, magam is láttád!- olyan,,; hogy- sok köz­ségben szívesén vennék. bánták-e meg ezt.®- ■ --------------------------­. ... 2" ■' •, «.•»; Hív atal — belülről . — Milyen a.decsi tanácsház belülről? ‘ — Decsi. . A tanács-hivataloknak is megvan a maguk sablonos képe: nagyjából ugyanolyan egy községi tanácselnök hiva­tali szobája Tolnában mint az ország bármelyik másik sar­kában. A- decsi ritka és na­gyon figyelemre méltó kivétel. Az íróasztalok, székek persze pont olyanok itt is mint má­sutt, árri olyan ötletesen vari­álták é?t a helyi jellegnek megfelelő szőttesekkel, díszek kel, hogy azok uralják a hi­vatali hangulatot. Nem oda­biggyesztettek valahova egy népművészeti darabot, hogy az is legyen, hanem' sárközi jel­leggel rendezték be a hivatali:. Szőttes és megélhetés Külföldet járván megfigyel­hettük, hogy sok település — falu, város egyaránt — való­sággal abból él, hogy van egy idegenforgalmi nevezetessége, és özönlenek oda a turisták. Hogy is állunk ezzel De­csen? Itt található a külföldön is ismert sárközi háziipari szö­vetkezet központja. Nem egé­szen egy éve új üzemépületet kapott. A szövetkezet fő­könyvelője. dr. Lipovszky Im­re mondotta: ' — Tavaly volt egy kis át­meneti pangás termékeink iránti keresletet illetően, mert á gazdasági átmenet némi bi­zonytalankodást, túlzott óva­tosságot eredményezett a ke­reskedelmi vállalatoknál. Most azonban már nekilendült, csak győzzük kielégíteni az igénye­ket. A világ minden sarkába ex­portálják . a sárközi népművé­szek, ügyes kezű asszonyok ké­szítményeit: a szőtteseket. Nagy idegenforgalom van kibonta­kozóban a községben: néha egymásnak adják a kilincset a külföldiek, belföldiek: mi­niszterek, turisták, művészek, kereskedők, németek, koreaiak, amerikaiak, afrikaiak. A házi­ipari szövetkezet vendégköny­vében megannyi kedves be­jegyzés olvasható — megannyi nyelven. — A háziipamak, népművé­szetnek milyen szerepe van a falu jelenlegi megélhetésében? — kérdeztük Kovács Sándor vb-elnöktől. — A falu lakosságának 60 százaléka a mezőgazdaság­ra főként a termelőszö­vetkezetre alapozza a megél­hetését. körülbelül 30 száza­lék- Szekszárdra, Bátaszékre. Bajára jár dolgozni, a többi 10 százalék pedig a helyi hiva­talokban dolgozik, kisiparos stb. A háziipari szövetkezet­nek 570 tagja van, de a több­ség nem decsi. A helybeli ta­gok száma 170. Az a gyakorlat, hogy a férj a tsz-ben dolgo­zik, a feleség pedig a háziipari szövetkezet bedolgozója. Olyan nem sok akad, aki állandóan a háziipari szövetkezetben vagy szövetkezetnek dolgozik. Ebből következik, hogy még a háziipari szövetkezettel kap­csolatban lévő családok eseté­ben sem a népművészet, liléé­vé háziipar a fő megélhetési forrás. Decs tehát várja, szívesen látja a vendégeket, turistákat, ezért rendezik meg minden évben a sárközi lakodalmast is, ám ez nem megélhetés, lét­kérdés. A fő tényező a föW. és a rajta végzett munka. Sárköz „fővárosa* Decsrol sokan azt tartják, Fája Géza is bőséges helyet hogy Tolna megye, de tán szentelt Decsnek nagy hírű egész Dunántúl leggazdagabb művében a Sarjadásban. A községe. Nem is veletlenüL Decs, sárköz f>fövárosa- dro6 fejezetet így indítja: Decsi asszonyok Pesten. Decsi képeslap „A sárközi falvak közül Decs múltjáról tudunk legtöb­bet. Mindaz, ami tegnapról megmaradt, jellemző az egész tájra. Sárközben a török ura­lom előtt tizennyolc falu élt, a decsi határban pedig három templomos település állott: Decs, Ethe, Asszonyfalva. Ethe közel feküdt a Budát Eszékkel összekötő országúi­hoz, lakói éppen ezért a tö­rök időben elhagyták a sza­bad prédának kínálkozó hely­séget és Decsre húzódtak. 1647-ben Ethe már lakatlan volt. Asszonyfalva is eltűnt utóbb, elnéptelenedésének idejét nem ösmerjük, de 1807- ben még állottak kőtemplo­mának a falai.”

Next

/
Thumbnails
Contents