Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

)

np rr r

I uzvesz

(A tanács új tűzoltó- szertárat építtetett.)

1773-ban borzalmas tűzvész pusztított Decsen. A falu jobbágyai könyörgő beadvánnyal fordiii^k a felsőbbtségekhez:

„Vajha más nyomorúságban, vajha más keserűségben ég siralmas állapotban kelle vala Viceispán Űrünk előtt könyörögnünk és esedeznünk, atta volna az Ur, de oly veszedelmünkben. oly kínjainkban, oly megnyomorodásunkban .kelle- . zik könyörögnünk, hogy hozzá hasonlót mostani élő e mi hazánkban talán senki sem látott és hallott, annyival is inkább le nem írhat. . Mert ezen hónapnak 21-dik napján délután két óra tájban egy. kisgyermeknek keze által oly veszedelmes tűz támadott, hogy másfél óra alatt 247 házat és azoknak minden épületeit. gabonáit, ruháit, marháit és minden javait megég- tenek, hamuvá lettenek, hogy nincsen ezek közül senki, aki • csak egy falat kenyeret is a szájába vehetne, sőt, sokaknak, szülei, másoknak gyermekei örökre megsültének és. égte- nek. sok megmanadtaknak áb- rázatja is,, másoknak kezei, kinek lábai, kinek szemei megégtek, és most ki anyját, ki ferfiát siratja, ki szemét óhajtja, ki lábát, ki kezét fájlalja, közönségesen pedig, az • utolsó koldulásnak -táskáját •'» forgatjuk. látjuk-és hordoz--- zuk, úgy. hogy jót. életünk fe-,; lói gondolkodni is erőtlenek és alkalmatlanok vagyunk.”

Az egykori papírok tamísága szerint nagy tűz puszított Decsen 1811-ben. 1825-ban és'.

1831-ben is. .

Genthi—-Decs

A decs; termelőszövetkezet közvetlen baráti kapcsolatokat tart fenn a Német Demokra- ■ • tlkus Köztársaság-tíeli Genthi. község termelőszövetkezetével. Tavaly Genthiből járt egy. küldöttség Decsen, nemrégiben ■“ pedig a decsi tsz küldöttsége látogatta meg a baráti szövetkezetét Sörfőző István tsz-el- . nők vezetésével.

Mindketten sokat tanuttak egymástól.

Zsugorodó tanyarendszer

Toronyi István vb-titkár:

— Készülünk a népszámlálásra, s meglehetősen sok gondot okoz a kültelek, mert ott rendkívül sok az olyan változás, amit alig lehet nyomon követni. Decs környékén az alföldi tanyarendszerhez hasonló település található. Nem véletlenül használatosak az ilyen1 kifejezések: „Decsi Alföld”, „Alföld-szállás”. De laknak még a szőlőhegyen is. Én magiam éveken keresztül Eográn tanítottam, tehát közvetlen élmények alapján is sok mindent ; tudok erről a nagy' kiterjedésű s r szétszórt vidékről. Fő jellegzetessége, hogy rendkívül- gyors ütemben csökken .a?, ottani lakosság: beköltözik a falvakba, civilizáltabb körülmények közé. Jellemző, hogy korábban iskola volt Alföld-szálláson, Bögrén, Csereric-pusztán, Szőlőhegyen és Gyöngyösoldalon, de a . gyöngyözöl dalit kivéve mind be kellett zárni, mert elfogytak a gyermekek. A legutóbbi népszámláláskor Decs határában még, 1903-an éltek kültelken, rpá:, már az ezret sem haladja meg a számuk. Jelenleg 303 kültelki lakás van de 711 volt 10 évvel ezelőtt.

kültelki iskolaépítést? — érdeklődtem Kovács Sándortól.

— Ez az iskola körülbelül 10 éves, de máris elérte a célját, s ha néhány év múlva be is zárjuk, akkor sem teli bánkódni a sok fáradság, anyagi áldozat miatt Ennek az iskolának köszönhető, hogy a környék szellemi sötétségében pirkadni kezdett. Az analfabétizmus uralta a környéket: az ott lakók — többségükben cigányok — nem tudtak írni, olvasni. Még az ötvenes években is anélkül nőttek fel a cigány gyermekek, hogy megtanulták volna az C.lemí betűvetést. A gyöngyös- oldali cigánygyermekek azóta rendszeresen járnak iskolába, és a felnőttek körében is mind nagyobb hányad ír, olvas. És ahogy világosodnak a fejek, nő az igényük is: mind többen dolgoznak azért, hogy tisztességes falusi körülmények közé kerülhessenek. Érdemes megemlíteni, hogy a mi falunkban már 24 lakás épült a cigányok életkörülményeinek megjavítására, s ebben benne van a saját munkájuk is.

Emlékszem, amikor még a mostani yb-elnök, Kovács Sándor volt a vb-titkár, éveken keresztül rendkívül sokat fáradoztak azért, hogy Gyöngyösoldalon megépüljön egy iskola. A község saját erejé- ből • még-'is építette, magam is láttád!- olyan,,; hogy- sok községben szívesén vennék.

bánták-e meg ezt.®- ■ --------------------------.

... 2" ■' •, «.•»;

Hív atal

— belülről

. — Milyen a.decsi tanácsház

belülről? ‘

— Decsi.

. A tanács-hivataloknak is megvan a maguk sablonos képe: nagyjából ugyanolyan egy községi tanácselnök hivatali szobája Tolnában mint az ország bármelyik másik sarkában. A- decsi ritka és nagyon figyelemre méltó kivétel. Az íróasztalok, székek persze pont olyanok itt is mint másutt, árri olyan ötletesen variálták é?t a helyi jellegnek megfelelő szőttesekkel, díszek kel, hogy azok uralják a hivatali hangulatot. Nem odabiggyesztettek valahova egy népművészeti darabot, hogy az is legyen, hanem' sárközi jelleggel rendezték be a hivatali:.

Szőttes és megélhetés

Külföldet járván megfigyelhettük, hogy sok település — falu, város egyaránt — valósággal abból él, hogy van egy idegenforgalmi nevezetessége, és özönlenek oda a turisták.

Hogy is állunk ezzel Decsen?

Itt található a külföldön is ismert sárközi háziipari szövetkezet központja. Nem egészen egy éve új üzemépületet kapott. A szövetkezet főkönyvelője. dr. Lipovszky Imre mondotta: '

— Tavaly volt egy kis átmeneti pangás termékeink iránti keresletet illetően, mert á gazdasági átmenet némi bizonytalankodást, túlzott óvatosságot eredményezett a kereskedelmi vállalatoknál. Most azonban már nekilendült, csak győzzük kielégíteni az igényeket.

A világ minden sarkába exportálják . a sárközi népművészek, ügyes kezű asszonyok készítményeit: a szőtteseket. Nagy idegenforgalom van kibontakozóban a községben: néha egymásnak adják a kilincset a külföldiek, belföldiek: miniszterek, turisták, művészek, kereskedők, németek, koreaiak, amerikaiak, afrikaiak. A háziipari szövetkezet vendégkönyvében megannyi kedves bejegyzés olvasható — megannyi nyelven.

— A háziipamak, népművészetnek milyen szerepe van a falu jelenlegi megélhetésében? — kérdeztük Kovács Sándor vb-elnöktől.

— A falu lakosságának 60 százaléka a mezőgazdaságra főként a termelőszövetkezetre alapozza a megélhetését. körülbelül 30 százalék- Szekszárdra, Bátaszékre. Bajára jár dolgozni, a többi 10 százalék pedig a helyi hivatalokban dolgozik, kisiparos stb. A háziipari szövetkezetnek 570 tagja van, de a többség nem decsi. A helybeli tagok száma 170. Az a gyakorlat, hogy a férj a tsz-ben dolgozik, a feleség pedig a háziipari szövetkezet bedolgozója. Olyan nem sok akad, aki állandóan a háziipari szövetkezetben vagy szövetkezetnek dolgozik. Ebből következik, hogy még a háziipari szövetkezettel kapcsolatban lévő családok esetében sem a népművészet, liléévé háziipar a fő megélhetési forrás.

Decs tehát várja, szívesen látja a vendégeket, turistákat, ezért rendezik meg minden évben a sárközi lakodalmast is, ám ez nem megélhetés, létkérdés. A fő tényező a föW. és a rajta végzett munka.

Sárköz „fővárosa*

Decsrol sokan azt tartják, Fája Géza is bőséges helyet hogy Tolna megye, de tán szentelt Decsnek nagy hírű egész Dunántúl leggazdagabb művében a Sarjadásban. A

községe. Nem is veletlenüL Decs, sárköz f>fövárosa- dro6

fejezetet így indítja:

Decsi asszonyok Pesten.

Decsi képeslap

„A sárközi falvak közül Decs múltjáról tudunk legtöbbet. Mindaz, ami tegnapról megmaradt, jellemző az egész tájra. Sárközben a török uralom előtt tizennyolc falu élt, a decsi határban pedig három templomos település állott: Decs, Ethe, Asszonyfalva. Ethe közel feküdt a Budát Eszékkel összekötő országúihoz, lakói éppen ezért a török időben elhagyták a szabad prédának kínálkozó helységet és Decsre húzódtak. 1647-ben Ethe már lakatlan volt. Asszonyfalva is eltűnt utóbb, elnéptelenedésének idejét nem ösmerjük, de 1807- ben még állottak kőtemplomának a falai.”