Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-07 / 207. szám
Szekszárd és ea fiatalok Régi tervek reneszánsza — Következik: a munka dalmi munka nagy része, különböző okok miatt kihasználatlan maradt. Több ötlet, javaslat is született a parkok védelme érdekében, a megfelelő megoldás kidolgozására munkabizottság alakult, amely szeptember 15-ig tesz javaslatot. Úttörőház — klub az alagsorban A lelkesedés nagyon szép dolog, ám önmagában fabatkát sem ér, hangzatos szavakkal még egy sor téglát sem lehet felrakni. Ha megkísérelnénk összeszámolni, hányszor lelkesedtek, lelkesedtünk Szekszárd érdekében az elmúlt fél évtized alatt, — és mi realizálódott mindebből, nem lenne túlságosan szívderítő az arány. Valaki így fogalmazott: „ha társadalmi munkások voltak, szerszám nem volt, ha szerszám volt, a társadalmi munkások hiányoztak, s ha éppen mindkettő volt, akkor közbejött valami...” Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az elmúlt évek alatt nem épült, készült semmi társadalmi összefogással, sok példát lehetne sorolni az ellenkezőjére is. A bevezető pesz- szimizmusa inkább abból adódik, hogy még mi mindent lehetett volna jó szervezéssel, gondos együttműködéssel megvalósítani... A megyeszékhelyen bőven akad tennivaló, a város gyors léptű fejlődése fokozottabban igényli a társadalmi segítséget is, elsősorban a fiatalokét. A városi tanács és a városi KlSZ-bizottság vezetői a napokban összeültek, hogy megbeszéljék, pontosan körvonalazzák azokat a feladatokat, amelyeket a városi tanács és a KlSZ-bizottság együttesen old majd meg a közeljövőben. Ez már jóval több puszta lelkesedésnél, — ha úgy tetszik, szerződésnek is nevezhetnénk, amely megszabja mindk ét fél feladatait, rögzíti a vállalásokat. felelősöket jelöl ki a tökéletes végrehajtás érdekében. Emlékmúzeum^ parkok, lakások A tervekről: régóta foglalkoztatja már az ifjúsági veze^ tőket az a gondolat, hogy a szekszárdi Hrabovszky utcában lévő házat — amely a Szabály testvéreké volt, s ahol újjáalakult a kommunista párt helyi szervezete — felújítsák, és ott ifjúsági-munkásmozgalmi emlékmúzeumot rendezzenek be. A városi tanács vállalta a ház kisajátítását, a helyreállítás lebonyolítását. A terveket a tervező vállalat KISZ-szervezete készíti, a szekszárdi szakmunkásképző iskola pedig társadalmi munkában helyreállítja az elhanyagolt épületet. Ugyancsak régi terv a szekszárdi ifjúsági és a KRESZpark építése, amely KISZ-fel- ajánlás volt. A megbeszélésen rögzítették mindkét munka lebonyolításának menetét. A városi tanács a leendő ifjúsági park területét már kisajátította, biztosítja a gépi munka elvégzését, a parképítéshez szükséges anyagokat és szerszámokat. A KRESZ-park teljes tervdokumentációja elkészült, a tervező vállalat KISZ- esei segítségével a közeljövőben elkészül az ifjúsági park tervdokumentációja is. A társadalmi munka szervezéséről, ütemezéséről, irányításáról a városi KlSZ-bizottság gondoskodik majd. A megvalósulás nem is olyan távoli jövő: mindkét helyerí a közeljövőben megkezdődik a munka. A fiatalok lakásgondjainak megoldásában már eddig is együttműködött a KISZ és a városi tanács. A városi KlSZ- bizottság felmérte a lakásépítési igényeket, a tanács az Ezerjó utca felett és a Jobb- parásztán biztosított telket a fiataloknak, ahol összesen 70 lakás épülhet. A város régi — s egyelőre még megoldatlan — gondja a parkok fenntartása és megóvása. Ennek érdekében már az elmúlt években tettek társadalmi munkafelajánlást a fiatalok, de az ígért társaA teremhiány megint csak évek óta fájó pont, kevés az olyan helyiség, ahol klubokat, szakköröket lehetne működtetni. Erre a célra kitűnően alkalmasak lennének a bérházakban lévő kihasználatlan szárítók, s az alagsori helyiségek. Egyelőre a Tarcsay utcai F/3-as bérházban lenne lehetőség klub vagy szakkör elhelyezésére, de tárgyalásokat folytatnak más helyiségek igénybevételéről is. Az elképzelések szerint nem sokáig maradnak „otthon” nélkül a kicsinyek sem: az új művelődési kombinát elkészülte után a jelenlegi városi művelődési központ épületét 1970. végéig lebontják, s a helyére korszerű úttörőház épül, amely előreláthatólag 1972-re készül el. Egyébként az új művelődési kombinátból A Szekszárdi Szüreti Napok idején a megyei KlSZ-bizottság irodalmi pályázatot hirdet falusi fiatalok életével foglalkozó művek megírására. • Őszinte örömmel fogadjuk a városi tanács és a KISZ-bisem szorulnak ki a fiatalok. Három helyiséget kapnak az épületben, elsősorban szakköri célokra. Köztudott, hogy Szekszárd- nak, s általában a megyének nincs irodalmi, művészeti vonzása. Ha a megyei KISZ-vb. elképzelései megvalósulnak,talán sikerül elérni, hogy ezután az írók, művészek, nem kerülik el nagy ívben Tolna megyét. A jövő évtől minden esztendőben négy fiatal képzőművészt hív meg a városi tanács és a KlSZ-bizottság, s itt-tartózkodásu k alatt közösen biztosítják a nyugodt alkotás feltételeit. Szó esett arról is, hogy a városi tanács a közeljövőben épülő bérházak egyikében egy műteremlakást biztosít, a későbbi években pedig három műteremlakás kialakítását tervezi. zottság együttműködési tervét, amely imponáló perspektívát sejtet. És ha az előbb vázoltak szerint alakul Szekszárd és a fiatalok viszonya, mindkét fél előnyös „szerződést” kötött... D. KÓNYA JÓZSEF Hogyan élnek a falusi fiatalok? ■ /alahonnan a felhők mö- " gül a hangrobbanás jellegzetes döreje hallatszik, rriajd a következő pillanatban előbukkan két deltaszárnyú MÍG. Aztán még kettő, majd ismét kettő. Akkorának látszanak csupán, hogy hangárjuknak elég lenne egy-egy gyufásdoboz, aztán meg a föld közelében száguldanak el, olyan sebességgel, hogy törzsük végén lángcsóva izzik. Emberi kéz alkotta tűzhányók ... Készen arra, hogy az ország légterébe tolakodó ellenséget méltó fogadtatásban részesítsék. A két gép — a géppár — olyan szabályosan tartja repülés közben a távolságot, mintha csak össze lennének láncolva. Egészen addig, amíg meg nem jelenik a légtérben, földközelben egy „ellenséges” gép. A hat gép korábbi, szabályos rendje felbomlik. A géppárok szétbontakoznak, az „ellenség” után vetik magukat, nagyobb sebességre kapcsolnak. Vészesen fogy a távolság az ellenség és az üldözők között, — aztán az élgép, majd a’ követő is lefordul az „ellenséges” gépről, jelezvén, hogy feladatukat elvégezték. A valóságos harcban az ellenséges gép a néhány pillanat alatt lejátszódó akció után már telibe találva zuhanna le. Most csupán a fotogéppuska rögzíti a célt, illetve a feladat eredményes végrehajtását. Az ellenséges gép elfogása és képletes megsemmisítése csupán bevezetője volt vadászpilótáink igazi tudásának. Mert nem csupán a fotogéppuska az egyedüli fegyver, hanem a gépágyú — no, meg a rakéta is. Két MÍG több tucat rakétát képes zúdítani egyenként, avagy egyszerre is az ellenséges célokra. A mezőn ott sorakoznak a célok: lövegállások, járművek, repülőgépek rajzai, illetve kiselejtezett repülőgépek, légvédelmi lövegek, vontató, és páncélozott szállító járművek. A kirajzolt célok a légilövész- verseny céltáblái, a lövészverseny pedig a harcirepülők kiképzésének egyik része. A légtérbe közben berepül az első négy gép. A lövészet parancsnoka mindegyiknek megadja, hányas számú célt kell támadnia. A MIG-ek szétbontakoznak, aztán mintegy ezer méter magasságból előbb beveszik maguknak a célt, hogy a következő fordulóban már lecsapjanak rá. Aztán lecsapnak egyszer, kétszer, háromszor, sokszor... Üjabb és újabb gépek jönnek, lecsapnak szédítő sebességgel.. . A néző számára rendkívül izgalmas látvány, ahogyan a gépágyú-sorozatok ott csapódnak be a kirajzolt célban. (A lövészversenyt aszerint értékelik, hány találat van öt-tíz-ti- zenöt méteres körben.) Izgalmas látvány, de egyben félelmetes is. Annak idején, a háború alatt először csak a gépek zúgását hallottuk, utána megláttuk a gépeket, a géppuskasorozatokat is hallottuk, majd a lövedékek becsapódását láttuk... Most pedig . .. ? Azt látjuk először, ahogyan a lövedékek végigpásztázzák a mezőt, utána halljuk meg a gép, és a gépágyú dörejét. A lövészversenyt harcszerű lövészet követi, amikor is az élgép valamennyi tűzfegyverével egyszerre tüzel, a kísérő gép pedig rakétákkal — de ezúttal már az igazi célokra. Az első „adagot” a távolabb álló légvédelmi ágyú, és közelében a páncélgépkocsi kapja. Még jó fél kilométerről is látni a szerteröppenő alkatrészeket, ahogyan „ült” a találat. A következő támadásnál már kigyullad egy tehergépkocsi. Előbb csak az apró lángnyelvek vilióznak, majd lángba borul, sűrű, fekete füst gomolyog a magasba. A következő támadásnál egy sorozat telibe találja egyik repülőgépet, és égni kezd az is. A MIG-ek meg-megújuló rohamai után két helikopter jelenik meg az erdő mögül. Helikoptertől szokatlan sebességgel közelednek, lecsapnak, akár a repülőgépek, és a következő pillanatban több tucat rakéta csapódik a célba. Űjabb találatot kap a már égő repülőgép, a páncélgépkocsi. Nem nehéz fogalmat al-1’ kötni, milyen pusztítást végezne a két helikopter támadása egy zárt járműoszlopban ... • A néphadsereg repülőinek harci bemutatóját megtekintette Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a tábornoki kar és több, meghívott vendég. * Szilágyi László vezérőrnagy elmondotta, hogyan végzik rendkívül felelősségteljes feladatukat, szolgálatukat légierőnk pilótái. Állandó harc- készültségben élnek, közvetlenül vesznek részt a Varsói Szerződésből a néphadseregünkre közvetlenül háruló feladatokban, bármikor és bármilyen viszonyok között képesek megsemmisíteni az ellenséget. Ugyanez vonatkozik a légvédelem másik fegyvernemére, a rakétacsapatokra is. Katonáink harckészültségére jellemző, hogy rakétalövésze- ten eddig csak jó és kiváló eredményt értek el. A repülők, a rakétások, és a társfegyvernem, a rádiólokációs csapatok tisztjei, katonái állandó harckészültségben állva őrködnek hazánk légiterének biztonsága, sérhetetlen- sége felett. BI.
