Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

Szekszárd és ea fiatalok Régi tervek reneszánsza — Következik: a munka dalmi munka nagy része, kü­lönböző okok miatt kihaszná­latlan maradt. Több ötlet, ja­vaslat is született a parkok védelme érdekében, a megfe­lelő megoldás kidolgozására munkabizottság alakult, amely szeptember 15-ig tesz javas­latot. Úttörőház — klub az alagsorban A lelkesedés nagyon szép dolog, ám önma­gában fabatkát sem ér, hangzatos szavakkal még egy sor téglát sem lehet felrakni. Ha megkísérelnénk összeszámolni, hányszor lel­kesedtek, lelkesedtünk Szekszárd érdekében az elmúlt fél évtized alatt, — és mi realizá­lódott mindebből, nem lenne túlságosan szív­derítő az arány. Valaki így fogalmazott: „ha társadalmi munkások voltak, szerszám nem volt, ha szerszám volt, a társadalmi munká­sok hiányoztak, s ha éppen mindkettő volt, akkor közbejött valami...” Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az elmúlt évek alatt nem épült, készült semmi társadalmi összefogással, sok példát lehetne sorolni az ellenkezőjére is. A bevezető pesz- szimizmusa inkább abból adódik, hogy még mi mindent lehetett volna jó szervezéssel, gondos együttműködéssel megvalósítani... A megyeszékhelyen bőven akad tennivaló, a város gyors léptű fejlődése fokozottabban igényli a társadalmi segítséget is, elsősorban a fiatalokét. A városi tanács és a városi KlSZ-bizottság vezetői a napokban össze­ültek, hogy megbeszéljék, pontosan körvo­nalazzák azokat a feladatokat, amelyeket a városi tanács és a KlSZ-bizottság együttesen old majd meg a közeljövőben. Ez már jóval több puszta lelkesedésnél, — ha úgy tetszik, szerződésnek is nevezhetnénk, amely meg­szabja mindk ét fél feladatait, rögzíti a vál­lalásokat. felelősöket jelöl ki a tökéletes végrehajtás érdekében. Emlékmúzeum^ parkok, lakások A tervekről: régóta foglal­koztatja már az ifjúsági veze^ tőket az a gondolat, hogy a szekszárdi Hrabovszky utcában lévő házat — amely a Sza­bály testvéreké volt, s ahol újjáalakult a kommunista párt helyi szervezete — felújítsák, és ott ifjúsági-munkásmozgal­mi emlékmúzeumot rendezze­nek be. A városi tanács vál­lalta a ház kisajátítását, a helyreállítás lebonyolítását. A terveket a tervező vállalat KISZ-szervezete készíti, a szekszárdi szakmunkásképző iskola pedig társadalmi mun­kában helyreállítja az elha­nyagolt épületet. Ugyancsak régi terv a szek­szárdi ifjúsági és a KRESZ­park építése, amely KISZ-fel- ajánlás volt. A megbeszélésen rögzítették mindkét munka lebonyolításának menetét. A városi tanács a leendő ifjúsá­gi park területét már kisajá­tította, biztosítja a gépi munka elvégzését, a parképítéshez szükséges anyagokat és szer­számokat. A KRESZ-park tel­jes tervdokumentációja elké­szült, a tervező vállalat KISZ- esei segítségével a közeljövő­ben elkészül az ifjúsági park tervdokumentációja is. A tár­sadalmi munka szervezéséről, ütemezéséről, irányításáról a városi KlSZ-bizottság gondos­kodik majd. A megvalósulás nem is olyan távoli jövő: mindkét helyerí a közeljövő­ben megkezdődik a munka. A fiatalok lakásgondjainak megoldásában már eddig is együttműködött a KISZ és a városi tanács. A városi KlSZ- bizottság felmérte a lakásépí­tési igényeket, a tanács az Ezerjó utca felett és a Jobb- parásztán biztosított telket a fiataloknak, ahol összesen 70 lakás épülhet. A város régi — s egyelőre még megoldatlan — gondja a parkok fenntartása és meg­óvása. Ennek érdekében már az elmúlt években tettek tár­sadalmi munkafelajánlást a fiatalok, de az ígért társa­A teremhiány megint csak évek óta fájó pont, kevés az olyan helyiség, ahol klubokat, szakköröket lehetne működ­tetni. Erre a célra kitűnően alkalmasak lennének a bérhá­zakban lévő kihasználatlan szárítók, s az alagsori helyi­ségek. Egyelőre a Tarcsay ut­cai F/3-as bérházban lenne lehetőség klub vagy szakkör elhelyezésére, de tárgyaláso­kat folytatnak más helyiségek igénybevételéről is. Az elképzelések szerint nem sokáig maradnak „otthon” nél­kül a kicsinyek sem: az új művelődési kombinát elké­szülte után a jelenlegi városi művelődési központ épületét 1970. végéig lebontják, s a helyére korszerű úttörőház épül, amely előreláthatólag 1972-re készül el. Egyébként az új művelődési kombinátból A Szekszárdi Szüreti Napok idején a megyei KlSZ-bizott­ság irodalmi pályázatot hirdet falusi fiatalok életével foglal­kozó művek megírására. • Őszinte örömmel fogadjuk a városi tanács és a KISZ-bi­sem szorulnak ki a fiatalok. Három helyiséget kapnak az épületben, elsősorban szakkö­ri célokra. Köztudott, hogy Szekszárd- nak, s általában a megyének nincs irodalmi, művészeti von­zása. Ha a megyei KISZ-vb. elképzelései megvalósulnak,ta­lán sikerül elérni, hogy ez­után az írók, művészek, nem kerülik el nagy ívben Tolna megyét. A jövő évtől minden esztendőben négy fiatal kép­zőművészt hív meg a városi tanács és a KlSZ-bizottság, s itt-tartózkodásu k alatt közösen biztosítják a nyugodt alkotás feltételeit. Szó esett arról is, hogy a városi tanács a közel­jövőben épülő bérházak egyi­kében egy műteremlakást biz­tosít, a későbbi években pedig három műteremlakás kialakí­tását tervezi. zottság együttműködési tervét, amely imponáló perspektívát sejtet. És ha az előbb vázol­tak szerint alakul Szekszárd és a fiatalok viszonya, mind­két fél előnyös „szerződést” kötött... D. KÓNYA JÓZSEF Hogyan élnek a falusi fiatalok? ■ /alahonnan a felhők mö- " gül a hangrobbanás jellegzetes döreje hallatszik, rriajd a következő pillanatban előbukkan két deltaszárnyú MÍG. Aztán még kettő, majd ismét kettő. Akkorának lát­szanak csupán, hogy hangár­juknak elég lenne egy-egy gyufásdoboz, aztán meg a föld közelében száguldanak el, olyan sebességgel, hogy tör­zsük végén lángcsóva izzik. Emberi kéz alkotta tűzhá­nyók ... Készen arra, hogy az ország légterébe tolakodó el­lenséget méltó fogadtatásban részesítsék. A két gép — a géppár — olyan szabályosan tartja repülés közben a távol­ságot, mintha csak össze len­nének láncolva. Egészen ad­dig, amíg meg nem jelenik a légtérben, földközelben egy „ellenséges” gép. A hat gép korábbi, szabá­lyos rendje felbomlik. A gép­párok szétbontakoznak, az „el­lenség” után vetik magukat, nagyobb sebességre kapcsol­nak. Vészesen fogy a távol­ság az ellenség és az üldözők között, — aztán az élgép, majd a’ követő is lefordul az „ellen­séges” gépről, jelezvén, hogy feladatukat elvégezték. A va­lóságos harcban az ellenséges gép a néhány pillanat alatt le­játszódó akció után már teli­be találva zuhanna le. Most csupán a fotogéppuska rögzí­ti a célt, illetve a feladat ered­ményes végrehajtását. Az ellenséges gép elfogása és képletes megsemmisítése csupán bevezetője volt va­dászpilótáink igazi tudásának. Mert nem csupán a fotogép­puska az egyedüli fegyver, ha­nem a gépágyú — no, meg a rakéta is. Két MÍG több tu­cat rakétát képes zúdítani egyenként, avagy egyszerre is az ellenséges célokra. A mezőn ott sorakoznak a célok: lövegállások, járművek, repülőgépek rajzai, illetve ki­selejtezett repülőgépek, légvé­delmi lövegek, vontató, és pán­célozott szállító járművek. A kirajzolt célok a légilövész- verseny céltáblái, a lövészver­seny pedig a harcirepülők ki­képzésének egyik része. A légtérbe közben berepül az első négy gép. A lövészet parancsnoka mindegyiknek megadja, hányas számú célt kell támadnia. A MIG-ek szétbontakoznak, aztán mint­egy ezer méter magasságból előbb beveszik maguknak a célt, hogy a következő fordu­lóban már lecsapjanak rá. Az­tán lecsapnak egyszer, két­szer, háromszor, sokszor... Üjabb és újabb gépek jönnek, lecsapnak szédítő sebesség­gel.. . A néző számára rendkívül izgalmas látvány, ahogyan a gépágyú-sorozatok ott csapód­nak be a kirajzolt célban. (A lövészversenyt aszerint értéke­lik, hány találat van öt-tíz-ti- zenöt méteres körben.) Izgal­mas látvány, de egyben félel­metes is. Annak idején, a há­ború alatt először csak a gé­pek zúgását hallottuk, utána megláttuk a gépeket, a gép­puskasorozatokat is hallottuk, majd a lövedékek becsapódá­sát láttuk... Most pedig . .. ? Azt látjuk először, ahogyan a lövedékek végigpásztázzák a mezőt, utá­na halljuk meg a gép, és a gépágyú dörejét. A lövészversenyt harcszerű lövészet követi, amikor is az élgép valamennyi tűzfegyveré­vel egyszerre tüzel, a kísérő gép pedig rakétákkal — de ezúttal már az igazi célokra. Az első „adagot” a távolabb álló légvédelmi ágyú, és köze­lében a páncélgépkocsi kapja. Még jó fél kilométerről is lát­ni a szerteröppenő alkatrésze­ket, ahogyan „ült” a találat. A következő támadásnál már kigyullad egy tehergépkocsi. Előbb csak az apró lángnyel­vek vilióznak, majd lángba borul, sűrű, fekete füst go­molyog a magasba. A következő támadásnál egy sorozat telibe találja egyik re­pülőgépet, és égni kezd az is. A MIG-ek meg-megújuló rohamai után két helikopter jelenik meg az erdő mögül. Helikoptertől szokatlan sebes­séggel közelednek, lecsapnak, akár a repülőgépek, és a kö­vetkező pillanatban több tu­cat rakéta csapódik a célba. Űjabb találatot kap a már égő repülőgép, a páncélgép­kocsi. Nem nehéz fogalmat al-1’ kötni, milyen pusztítást végez­ne a két helikopter támadása egy zárt járműoszlopban ... • A néphadsereg repülőinek harci bemutatóját megtekin­tette Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter, a tábornoki kar és több, meghívott vendég. * Szilágyi László vezérőrnagy elmondotta, hogyan végzik rendkívül felelősségteljes fel­adatukat, szolgálatukat légi­erőnk pilótái. Állandó harc- készültségben élnek, közvet­lenül vesznek részt a Varsói Szerződésből a néphadsere­günkre közvetlenül háruló feladatokban, bármikor és bármilyen viszonyok között ké­pesek megsemmisíteni az el­lenséget. Ugyanez vonatkozik a légvédelem másik fegyver­nemére, a rakétacsapatokra is. Katonáink harckészültségére jellemző, hogy rakétalövésze- ten eddig csak jó és kiváló eredményt értek el. A repülők, a rakétások, és a társfegyvernem, a rádiólo­kációs csapatok tisztjei, kato­nái állandó harckészültségben állva őrködnek hazánk légite­rének biztonsága, sérhetetlen- sége felett. BI.

Next

/
Thumbnails
Contents