Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

A Tolna megyei Tanácsi Építő és Szerelő Vállalat a szekszárdi IHérey utcai OTP 40 lakásos Sz/4./69. jelű épületén nagy ütemben folyik a felmenő falak felhú­zása, majd ezt követően a fedém-panelok elhelyezése. Az épitők törekvése ar­ra irányul, hogy az őszi esős időszak beállta előtt tető alá hozzák az épületek ezzel a belső munkák végzésének lehetősége biztosítottnak látszik. *i A Babits Mihály Művelődési Központnál beemelték a nyolc egységből álló tra­fóházi elosztó kapcsolótáblát. Kuruez Gábor tizenhét tagú szocialista brigádja felajánlást tett, hogy okóber 15-re elvégzi az összes villanyszerelési munkákat, hogy a hot igénylő belső szakipari munkákat zavartalanul lehessen végezni. Foto- Tóth Iván Barátságunk biztosítéka írta: Czank József az MSZBT megyei titkára Fellépett a rothadás Szüretelik a medoc noire-t I 967. szeptember 7-én a magyar és szovjet nép képviselői aláírták azt a barátsági szerződést, amelyet először 1948. február 18-án Moszkvában kötöttek. Úgy is lehetne mondani: meghosszab­bították húsz esztendőre né­pünk fejlődésének független­ségiének zálogát A magyar és szovjet nép ba­rátsága a szocialista interna­cionalizmus szilárd elvein nyugszik, amely megfelel mindkét ország népei és az egész szocialista közösség alapvető érdekeinek. E barátság történelmi ha­gyományokra tekint vissza ar­ra épült, amely mindig és minden körülmények között kiállta a próbát. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom idején kezdődött, amikor ma­gyar internacionalisták tízez­rei — közöttük több százan Tolna megyéből — harcoltak a gyűlölt burzsoá rend ellen, a világ első proletárállomának megteremtéséért. Memzeti tör­ténelmünk egyik legnagyobb büszkesége, hogy a Szovjet­unió után 1919. március 21- én hazánkban született meg először a munkások! és parasz­tok állama. A két világhábo­rú közötti években a magyar munkások ezrei találtak ott­honra a Szovjetunióban, amely nemcsak életet, biztonságot je­lentett számukra, hanem ta­nulási lehetőséget és felkészü­lést a fasizmus leverése utáni időszakra. 1945-ben népünk nagy sze­rencséjére a fasizmus igája alól Magyarországot a szovjet hadsereg szabadította fel, mintegy lehetőségét is megad­va annak, hogy végigvigye a forradalmat és a szocialista átalakulás útjára léphessen. 1956-ban, amikor a külső és belső ellenség nehéz helyzetbe hozta országunkat, szerződé­sünk alapján önzetlen és igaz barátként internacionalista se­gítséget nyújtott. A szocialis­ta országok közül a legtöbbet tette azért, hogy gazdasági-po­litikai helyzetünk, rövid idő alatt konszolidálódjék és gyors ütemben fejlődhessen. A magyar nép, de me- gvénk lakói is el nem múló hálával és tisztelettel gondol azokra a szovjet hő­sökre, akik két ízben is vé­rüket hullatták szabadságáért. A magyar—szovjet barátsá­gi szerződés nemcsak nemzet­közileg is elismert jogi do­kumentum és külpolitikánk egyik fontos eleme, hanem szo­cialista nemzeti létünk alkotó eleme, megmásíthatatlan elkö­telezettség, amely éppúgy szol­gálja nemzeti érdekeinket, mint az általános béke és szo­cializmus világméretű előre­nyomulásának ügyét. 22 évvel ezelőtt egy győztes nagyhatalom nyújtott baráti jobbot egy elesett kis népnek, két éve pedig két azonos tár­sadalmi rendszerű ország tett újból hitet a kipróbált barát­ság mellett. Az évfordulók egyben a számvetés évfordulói is. Ez alkalommal helyénvaló­nak látszik elmondani: meny­nyire hálás népünk mindazért a segítségért, amelyet a Szov­jetuniótól az élet legkülönbö­zőbb területein kaptunk. Arra is büszkék vagyunk, hogy a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­lataink mindig őszinték és be­csületesek voltak. Tolna megye dolgozói szí­vesen és készséggel munkál­kodnak a barátság a testvéri kapcsolatok fejlesztésén. Túl­zás nélkül mondhatjuk, hogy az utóbbi években a társaság munkája a megyében is tar­talmasabbá vált Nálunk ter­mészetesek és gyakoriak a ma­gyar—szovjet baráti estek, ta­lálkozók. A közelmúltban Harcon, Simontornyán, Bátán, Kalaznón voltak jól sikerült találkozók. Évenként barát­ságvonatot indítunk a Szov­jetunióba. E baráti látogatá­sok célja, a közvetlen kapcso latok megteremtésén túlmenő­en még az is, hogy megyénk dolgozói tanúi legyenek annak a nagyszerű munkának, amit a szovjet nép a kommunista társadalom megteremtéséért folytat. Hamarosan (október 24-től november 3-ig) 320 fő kel útra a barátságvonattal Kiev—Moszkva—Leningrád útvonalon, amelynek az ad rendkívül nagy politikai je­lentőséget, hogy arra a megye felszabadulásának 25. évfor­dulója előestéjén kerül sor. Az MSZBT megyei elnöksé­ge évről évre kiveszi részét a jelentősebb szovjet politikai és kulturális események, évfor­dulók megünnepléséből. Ebben az évben is megemlékeztünk a szovjet hadsereg napjáról, N. N. Krupszkája marxista pe­dagógus születésének 100. Rimszkij-Korszakov orosz ze­neszerző 125. évfordulójáról, a Kazah Kultúra napjáról. Jelentős eseményt értünk e) a magyar—szovjet testvérkap­csolatokat szolgáló Szovjet­unió és Fáklya című lapok és egyéb nyomdai sorozatok, sok­szorosított anyagok terjeszté­sében. Csatlakoztunk az Országos MSZBT-elnökség és a Műve­lődésügyi Minisztérium felhí­vásához, amelyben Magyaror­szág felszabadulásának 25. év­évfordulója alkalmából szov­jet szépirodalmi művekből pá­lyázattal egybekötött „Olvasó­mozgalmat” hirdettünk. Április 4-én, május 1-én, augusztus 20-án és november 7-én gyű­léseket, magyar—szovjet talál­kozókat tartunk, amikor a me­gye intézményei, vállalatai szovjet katonákat és családtag­jaikat látnak vendégül. Baráti társaságunk célkitű­zése egyértelmű és világos: megyénk lakosságával megis­mertetni és bemutatni a Szov­jetunió politikai, gazdasági és kulturális eseményeit. Különös hangsúlyt adni an­nak a szerepnek, amelyet a Szovjetunió betölt a nemzet­közi politikában, a nemzetkö­zi munkásmozgalomban, a bé­kéért, a társadalmi haladás­ért folytatott harcban. Di zakód ássál tekintünk a ^ magyar—szovjet ba­rátság eljövendő évei­re, a közös munka ra, amely a szocializmus ügyét és a békét szolgálja. Orszá­gunk a világnak ahhoz a job­bik részéhez tartozik, amely korunkban a társadalmi átala­kulás, a nemzeti felszabadu­lás és a világbéke megőrzésé­nek letéteményese. Az utóbbi évek, hónapok eseményei azonban azt a ta­nulságot is sugallják, hogy csak erőink koncentrálásával tudunk gártat vetni az impe­rializmus háborús kísérletei­nek. (Izrael magatartása) vagy az ellenforradalom (cseh ese­mények) exportjának. Ebben a vonatkozásban a magyar—szovjet baráti kap­csolatok elválaszthatatlanok a kommunista és munkásmozga­lom érdekeitől, céljától. Fel- szabadulásunk közelgő negyed- százados évfordulóján sajátos feladatainkat szem előtt tart­va elsősorban a- Szovjetunió felszabadító szerepét, az új szabad Magyarország felépíté­séhez nyújtott szovjet segítség jelentőségét kívánjuk hangsú­lyozni, a baráti társaság sok ezer aktívájának közreműkö­désével. és az oportót Megyénkben megkezdődött a borszőlők szüretelése — erről tájékozódtunk a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezési osztályán. Mecseki János megyei kertészeti fel­ügyelő elmondotta, hogy Du- naföldváron a tsz-vállalkozás szőlőjében az oportót, a Szek­szárdi Állami Gazdaságban pedig a történelmi borvidéken újabban meghonosított medoc noire és ugyancsak az oportó szőlőfajtát szüretelik. — A terméskilátások rend­kívül jók: a megyében mintegy 350 ezer mázsa szölőhozamot becsülnek, amely 330— 250 000 hektoliter egyszer fejtett bornak felel meg — Mecseki János számítása szerint. — Ha az időjárás ked­vezőbbre fordulna, úgy a ta­valyinál 1,5—2 mázsányival több, 21,5—22 mázsa holdan­ként termést várnak, a nagy­üzemin kívül a háztáji és a házikerteket is beleszámító megyei összátlagban. A minőség ugyan nem var­iami kedvező, pillanatnyilag elég alacsony: 15 körüli a must cukorfoka a korai szőlő­fajtáknál is; egyrészt a múlt­kori esők következtében fel­lépett rothadás eddig 10—15 százalékos kárt okozott, ha azonban nem lesz további eső, az időjárás jobbra fordulása elősegítheti a javulást, akkor aszúsodás várható. A szára­zabb, napos idő megakadályoz* ná a rothadás terjedését, amelynek kedvez a ködös, pá­rás levegő. Ha viszont kedve­zőtlen marad az időjárás, többfelé előbbre kell hozni a szüretet. Az idén ugyanis, majdnem egy hónappal előbb kaptunk tartós esőt, s ha nem változik meg az időjárás, na­gyobb rothadás léphet fel. Érdekes, hogy Paks kör­nyéke körülbelül két hét­tel elmaradt a szolőérés- ben. pedig máskor ott szokták kez­deni a szüretet, most azonban későbben foghatnak hozzá, mint a megye többi részében. Valószínűleg az éghajlati és meteorológiai viszonyok eltéré­se játszott közre a Duna men­ti vidéken. — Milyen nehézségekkel számolhatunk az idei szü­reten? — Előreláthatólag tesznek kisebb fennakadások a feldől* gozó- és a tárolókapacitásban is, mert a vártnál több a meg­maradt óbor. A termelőszövet­kezetek ezért egyezségre lép­nek egymással: a tamási tsz önálló közös vállalkozás például a fel­sőnyék! tsz, a tolnai Aranykalász Tsz a mözsi és a kurdi tsz borát dol­gozza fel. A gondokon talán könnyíteni fog az, hogy az Állami Pince- gazdaság szekszárdi új telepén is tárolnak majd az idei bor­ból. Erre azonban a szüretkor még nem számíthatunk, csak valószínűen a tél folyamán, mivel még épülő félben van, a sörlerakat mellett. — A Kossuth rádió péntek reggeli krónikájában hal­lottuk, hogy a bő termés ellenére is drága a cseme­geszőlő. Mi ennek az oka? — A csemegeszőlő termése elég jó volt, de pont a szedési idő közepén fellépett rothadás miatt, nagy részét bornak kel­lett feldolgozni. A rothadás fel­lépett Dunaföldváron, a paksi és a Szekszárdi Állami Gaz­daságban, valamint több cse­megeszőlőt termesztő tsz-ben is. — Végül: hány holdon te­rem szőlő Tolna megyé­ben? — A megyében 17 600 hold a szőlőterület. Ebből 2100 hold az állami gazdaságoké, 2300 hold a tsz közös, 8900 hold a háztáji szőlő. Befejezésül napsütéses hete­ket, jó szüretet kívánunk a szőlősgazdáknak, gazdaságok­nak. BALLABÄS LÁSZLÓ Népújság 3 1969. szeptember 7.

Next

/
Thumbnails
Contents