Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-06 / 206. szám
Molnár Károly: Korzikától Szent Ilonáig Mire fordítják a pénzt ? „Az 1812. évi orosz táborozás szerencsémet megfordította, ha ott győztem volna, akkor a világ ura lettem volna... de néhány hideg éjszaka sorsomnak és a világ sorsának más irányt adott. Ekkor megjelent rossz szellemem... ’ De közvetlenül a vereség után Napóleon még nem akarta elhinni, hogy katonai hatalma lényegében széthullott és item tudja feltartóztatni a veszélyes események menetének felgyorsulását. Még jóformán haza sem ért, már az- új hadsereg felállításának lehetősége és módja foglalkoztatta. Gyors tempódban. megkezdte az újoncok kiképzését és néhány hónap múlva 400 000 ember fölött rendelkezett. Diplomáciai lépéseket is tett, hogy lehetőleg. csak az oroszokkal kelljen harcolnia, és más európai országok ne forduljanak ellene. Ferenc osztrák császár, Napóleon apósa, fő tanácsadójának hatására egyre inkább elhide- gült Párizstól. De nem ez volt az egyetlen kedvezőtlen előjel: Poroszország szövetséget kötött Oroszországgal. Ezzel jelentősen megnövekedett a várható új háború mérete és jelentősége. 1813 áprilisában a francia császár megindította hadait, hogy legyőzze két erős ellenfelét. Napóleon serege 136 000 embér,, köztük sok az újonc, a szövetségeseké 230 000. Eleinte a viszonylag gyengébb erőivel is sikereket ért el, de a döntés .még várat magára. Előbb még lezajlik a történelem egyik legérdekesebb találkozója a császár és Metternich között. XII. A7 UTOLSÓ KÍSÉRLET „Mit számít nekem 200 000 katona élete?” , (Napóleon) Drezdában tárgyal az akkori Európa két nagy államférfia. Napóleon teátrális jelenetet rendez, jellegzetes csákóját a földhöz vágja és így kiált: — Ferenc császár meg akarja fosztani lányát, Mária Lujzát a tróntól? S megfenyegeti a Habsburg uralkodót, indulatos szavaira Metternich hidegen így válaszol: — Láttam felséged katonáit, azok mind gyerekek. Mi lesz, ha már ők sem lesznek? Nem tudnak megállapodni. Ausztria is csatlakozik a szövetségesekhez és Nap deon mindent föltett egy kockára. Minden rendelkezésére álló erőt összevont és így 550 000 katonát vonultatott fel. Ezzel szemben az orosz—porosz— osztrák seregek létszáma 850 000 volt. 1813 október tizenhatodikán a lipcsei síkságon dörögni kezdték az ágyúk, olyan gyors egymásutánban, hogy az egyik dörgő hangot nem lehetett megkülönböztetni a másiktól, egybefolyó szakadatlan dörgés hallatszott Megkezdődött a „népek csatája” és ilyet még nem hallott Európa. Mindkét fél életre-halálra küzdött, minden tábornok tudta, hogy a győztesé lesz az uralom a kontinens felett Az állások többször cseréltek gazdát és amikor Napóleon parancsot adott lovasságénak a rohamra, azt remélte, kierőszakolhatja a döntést. , Megingott a szövetségesek frontja. Minden nélkülözhető erőt, még a cár testőreit is a kritikus pontra irányították. Ezzel megállították az előretörő francia lovasságot, amely már-már lehengerelte az ellenség centrumát. Napóleon támadása megtorpant és ezzel a győzelem lehetőségét elvesztette. Közben újabb szövetséges seregek érkeztek és a franciákat a bekerítés veszélye fenyegette. Ezrével haltak meg a katonák, magasan álltak a hullahegyek. Egy napig csak temettek a lipcsei mezőn és1 a sebesültek elszállítása folyt. Másnap a harc folytatódott és Napóleon ekkor úgy döntött, hogy visz- szavonul. Maradék erejét Lipcséből a Rajnáig vezette visz- sza. A történelmi méretű kudarc megingatta alvezéreit is. Murat, aki korábban hű embere volt. titokban tárgyalni kezdett a szövetségesekkel. Más érzékeny veszteségek iá érték. így nagyon megviselte Napóleont egyik kedvelt mar- salljának halála. Duroc a császár karjai között halt meg, amikor egy ágyúgolyó végzetesen megsebesítette. Napóleon így búcsúzott a haldoklótól: — Isten veled barátom... Úgy érzem, hogy nemsokára viszontlátjuk egymást. Több magas rangú tiszje leplezetlenül megelégelte a szakadatlan háborúzást. A császár nem tudta türtőztetni magát, indulatosan rájuk kiabált: — Önök már nem óhajtanak hadakozni tovább, hanem szívesebben sétálnának a párizsi utcákon... De egyéb jelek is érzékeltették, hogy a birodalom eleméire hullik szét. Bátyját. Józsefet a spanyolok és az angolok közös erővel elzavarták Madridból, felbomlott a Rajnai Szövetség 'maradványa is. Párizsban is egyre nőtt az elégedetlenség a császárral szemben. Napóleon így válaszolt azoknak, akik a törvényhozó testületekben megpróbáltak szembeszegülni vele: — Vajon ki volna képes ekkora terhet viselni, mint én? A trón csak bársonnyal bevont fa... Újabb százezer katonát kér a nemzettől és ismét h.rcra készül. A vele szemben álló szövetségesek több jelentős politikai kérdésben nem értettek egyet, egyben viszont igen: el akarták távolítani a császári trónról Bonapartét. 1813 végén seregeik már eljutottak a francia határig, hatszázezer ember végeláthatatlan sorokban özönlött előre. A vég elháríthatatlannak látszott Napóleonra drámai körülmények között köszöntött az 1814-es esztendő. Január huszonnegyedikén megtette az utolsó előkészületeket, párizsi palotájában éjszaka elégette magánlevelezéseit, elbúcsúzott feleségétől és a fiától. Akkor még nem tudta, hogy soha többé nem találkozik velük. Hajnali három órakor hintójába ül és hadsereeéhez viteti magát. Amint Tarle megállapította: ahogy nőtt a veszély, úgv nőtt a császár tettereje is. (Folytatjuk.) Községfejlesztés Sióagárd. 1645-en lakják. Községfejlesztési hozzájárulást csak 510-en fizetnek, átlag 271 forintot. Az elmúlt években 856 méter járdát raktak le betonlappal ég 520 méter utat köveztek ki. A községfejlesztési alapból készíttettek el egy kutat, amelyre a vízmű építésénél volt szükség. Felépült a ravatalozó. S átadták rendeltetésének az egészségházat. A körzeti orvos is beköltözhetett új otthonába. Jelenlegi pénzügyi keretjüket a vízművesí- tésre tartalékolják. A IV. ötéves tervben egyetlen nagy feladatot akarnak megvalósítani: az egész község területén be akarják fejezni a víz- művesítést Szálka. Kis község Átlag 280 forintos községfejlesztési hozzájárulást fizet 177 lakos az 580-ból. Erre az évre 60 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek a község vezetői. Június 30-ig ebből nem teljesítettek még semmit. Aggodalomra azonban nincsen ok, mivel a harmadik negyedévben megkezdődő építkezéseknél kérik a lakosság segítségét. Az elmúlt évek legnagyobb beruházásai a következők voltak Szálkán: elkészült 5000 négyzetméter öntött betonjárda, 3000 méteres szakaszon beszerelték a hangos- bemondót, és elvégeztek a művelődési ház tatarozását. A felsoroltakon kívül jelentős összeget tett ki. hogy több éven át hozzájárultak a bonyhádi járási kórház, az úttörőtábor és a technikum építéséhez, kialakításához, fejlesztéséhez. Jelenleg 150 000 forintnyi tartalékpénzük van. Ezt az összeget már az iskolaépület tatarozáséra, korszerűsítésére tették félre. A IV. ötéves terv időszakának tennivalói között ugyanis ezt tartják á legfontosabb feladatnak. Ezen kívül ravatalozót akarnak építeni. Szedres. 250 000 forint értékű társadalmi munkát terveztek erre az évre Szedresen. Ebből június 30-ig még semmit sem sikerült megvalósítaniuk. A 2300 lakosú községben 610-en fizetnek átlag 285 forintos fejlesztési hozzájárulást. Sióagárdon Szálkán Szedresen A területükön egy üzem járul hozzá kommunális adóval — 5000 forinttal — a község fejlődéséhez ebben az évben. Az 1961 óta eltelt időszakban 9600 négyzetméter járdát raktak le betonlapokkal. E munkánál mindig igénybevették a lakosság segítségét. Elkészült a művelődési otthon, megépült az orvosi rendelő és a körzetorvosi lakás, s átadták az új autóbusz-várótermet is. A villanyhálózatot 200 méterrel bővítették. Legutóbb pedig a gyógyszertár felújítását végeztették •el. A IV. ötéves terv időszakában saját erőből a vízvezetéket alkarjaik beszerelni Szedres valamennyi intézményébe. ravatalozót akarnak építeni, s a legsürgetőbb helyeken utat kívánnak építeni. Megvalósításra váró feladat még volna a községben bőven, — de az iskolépítést, a szakorvosi rendelő és orvosi lakásépítést. s a rossz utak egy részének kövezését későbbre kell halasztaniuk. Hacsak, valamilyen állami hozzájárulás nem segít egy-egy beruházásnak a iFV. ötéves tervben történő végrehajtásához. Munkavédelmi műsor öt éwei ezelőtt nagy sikerrel szerepeltek Tolna megyében neves művészek, a munkavédelemmel kapcsolatos zenés, dalos tréfás műsoruk megnyerte a közönség tetszését. A közeljövőben ismét a megyébe látogat a neves művészekből álló csoport új, munkavédelmet propagáló szórakoztató műsorával. A csoportban olyan neves művészek vannak, mint Feleki Kamii, Szemes Mari, Kállai Ilona, Szuhai Balázs. Az első előadást Szekszárdon, szeptember 15-én tartják, majd Paks és Dombóvár lesz a következő előadások helye. m i m ácson követei ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum Az ókori Egyiptom történelmi korszakát általában 6500 évre becsülik. Miért vezették volna félre a papok Hérodotoszt a 11 340 esztendő és a 341 főpapi nemzedék emlegetésével? És miért hangsúlyozták olyan nyomatékosan, hogy 341 nemzedék óta item jártak istenek az emberek között? Az utóbbi állításnak nem lett volna semmi értelme, ha 341 nemzedék előtt nem jártak volna valóban istenek, földöntúli lények a földön. A piramisépítés mikéntjéről, okáról, céljáról, módjáról és idejéről vajmi kevés biztosat tudunk. Tény, hogy Egyiptom földjén áll — többek között — egy csaknem 150 méter magas, 6 500 000 tonna súlyú mesterséges hegy, egy ma még felfoghatatlan emberi teljesítmény tanú- bizonysága. És ez ne volna más, mint egy szeszélyes uralkodó' nyugvóhelye? Higgye, aki akarja ... A MÚMIÁK TITKA Mágikus rejtélyt képeznek a reges-régi múmiák is. Létezésükre nincs minden kétséget kizáró magyarázat. A holttestek bebalzsamozása nem volt titok sok régi nép előtt, s a múmiák arról tanúskodnak. hogy az akkori népek hittek a második életben, a testi feltámadásban. Ha őseink csak a lelki feltámadásban hittek volna, bizonyára nem bánnak olyan nagy gonddal a holttestekkel. Az Egyiptomban feltárt sírok azonban azt bizonyítják, hogy az ókori egyiptomiak úgy balzsamozták be halott uralkodóikat és azok családtagjait, hogy adandó alkalommal folytathassák megszakadt életüket. Mj késztette az egyiptomiakat és más népeket ig arra, hogy „konzerválják" testüket egy új életre? Régi feljegyzésekben, mondákban utalásokat találunk arra, hogy az „istenek” megígérték: adandó alkalommal visszatérnek a csillagokról a Földre és életre keltik a jó állapotban, gondosan megőrzött holttesteket. Bizonyára éppen ezért látták ei az egyiptomiak a sírkamrákban bebalzsamozott holttesteket a későbbi élethez szükséges gyakorlati kellékekkel. Egyébként miért temették volna melléjük ékszereiket, kedvenc használati tárgyaikat? És szolgáik is — természetesen élve — szintén, hogy feltámadásuk után úgy folytathassák életüket, mint ahogyan korábban éltek. A sírok — mai szóval élve — atombomba- biztosak voltak, átvészelhették minden idők viharát. ellenállhattak minden elképzelhető viszontagságnak. A múmiákkal eltemetett holmi — arany, ékszer — értékálló volt. Méltán’ feltehető a kérdés, ki ültette, el az akkori emberek elméjében a testi feltámadás gondolatát? Honnan származik az a merész gondolat. hogy az emberi test és szervezet sejtjeit életképes állapotban a holttestet biztos helyen kell tartani, hogy akár évezredek múltán is, ha újra eljönnek az „istenek”, életre kelthessék? A feltámadás titokzatos kérdéskomplexumával eddig csak vallás; szempontból foglalkoztak. Tekintsünk most a dologra más szemszögből. Nem tehető-e fel. hogy valamelyik fáraónak — aki bizonyára többet tudott az isteneknek vélt földöntúli lények tudományáról, életmódjáról és szokásairól — az a különös ötlete támadt, hogy olyan sírhelyet építtet magának, amely évezredekig ellenáll az időnek és messziről láthatóan kimagaslik a környékből? Az is lehetséges, hogy az „istenek” megígérték neki, egyszer majd visszajönnek és életre keltik. Mit szólhatunk ehhez ma. a vi 1 ágűrhaj ózás és világűrkutatás korszakában? Robert C. W. Ettinger. a neves fizikus és csillagász, 1966-ban megjelent The Prospect of immer tality (A halhatatlanság távlata) eímű könyvében utal arra, hogy századunk végén az orvostudomány képes lesz élő embereket annyira lehűteni, hogy sejtjeik a rendesnél több billió- szőr lassabban élnek — -s bizonyos idő múltán ismét visszahozza őket a rendes életbe. Ez a gondolat ma még utópia, de hozzá kell fűznünk, hogy ma már sok nagy klinikának van úgynevezett csontbankja: emberi csontokat évekig konzerválnak mélyhűtéssel, s adandó alkalommal felhasználják őket műtéteknél, törött, vagy más okból életképtelen csontok pótlására. A friss emberi vér 196 fokra lehűtve szinte korlátlan ideig konzerválható — ez ma már nem újdonság — és az órvostudomány megállapítása szerint az élő sejtek a folyékony nitrogén hőfokára lehűtve szintén rendkívül sokáig életképes állapotban tarthatók. Tudta-e, közölte-e ezt már annak idején ya- laki valamelyik fáraóval? Kétszer is el keli olvasnunk az alábbi sorokat. hogy felmérhessük a bennük foglalt tudományos felfedezés óriási, messzemenő jelentőségét: Az Oklahoma egyetem biológusai Í963 márciusában megállapították, hogy Mene egyiptomi hercegnő bőrsejtjei múmiájának meglelése idején életképesek voltak. A dolog megértéséhez tudunk kell, hogy Mene hercegnőt több ezer évvel ezelőtt temették el . .. \ ♦ ♦ %
