Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

0gt — Kukorica- Tamási Áron emlékhét tolna megyében Közéletünk betakarító gépek A 2,2—2,3 millió holdas termőterületen az utolsó sza­kaszhoz érkezett a kukorica érése; a gazdaságokban hoz­záláttak a betakarítás előké­szítéséhez. A szakemberek szerint hozzávetőleg három hét múlva nekiláthatnak a törésnek. Ezután 10—12 nap­pal pedig már a későbben érő fajták betakarítására vo­nulhatnak ki a gépek. Az idei gépellátásról, az Agrotröszt illetékesei elmond­ták;; az előzetes gépmegren­deléseket a kereskedelem min­denképpen ki tudja elégíteni, sőt gondoskodtak arról, hogy az esetleges későbbi jelentke­zőket is kiszolgálják a tarta- lék-készletekbőL A budapesti mezőgazdasági gépgyár a sze­zonmunkához szükséges gépe­ket ugyan még teljes szám­ban nem szállította le, de a berendezések a gyártás üte­mének megfelelően folyama­tosan érkeznek. A jelek sze­rint a munka kezdetéig vala­mennyi gazdaság átveheti a megrendelt típust Ez annál is inkább bizonyosra vehető, mert az átadásokat meggyor­sították: a BMG a legtöbb esetben nem a vidéki Agro- ker-telepekre, hanem közvet­lenül a megrendelőnek „pos­tázza” a gépet Nem lesz fennakadás az SZK—4-es kombájnokra sze­relhető, francia Kcene alap­ján gyártott Braud-mintájú adaptér értékesítésénél. A tröszt vállalatai az igényeid­nél lényegesen több gép gyár­tására szerződtek az üzem­mel. A szezononként 300—350 holdas területet ellátó Zmaj- mintájú kukorica esőtörő- fosztó gépből a tavalyinál 50 százalékkal nagyobb készle­tet összesen 500-at biztosí­tanak az üzemeknek. A szin­tén külföldi licenc alapján, hazái üzemben éKállított KS—69-es silóbetakarító gép­ből 700 egység az Orkán-tí­Tamási Áron . tiszteletére emlékhetet rendez szeptember második felében az Állami Déryné Színház, a Tolna me­gyei Tanács vb. művelődési osztálya, a Bonyhádi Já­rási Tanács vb., valamint a Mázai Községi Tanács és mű­velődési ház. Kajdi Béla, a megyei műve­lődési osztály csoportvezetője . elmondotta,‘hagy az emlékűét - -re Tamási Áron születésének évfordulója, másrészt a Dé­ryné Színház jubileumi elő­adása nyújt alkalmat. A szín­ház nagy sikerrel játszotta Tamási Áron: Énekes madár című darabját, s a befejező díszelőadásra ebből az alka­lomból kerül sor. Tamási Áront több szál fűzte Tolna megyéhez, Szirom és Boly cí­mű könyvéhez a bonyhádi já­rásban is gyűjtött forrásanya­got, s annak idején személye­séé részt vett az Énekes ma­dár bonyhádi bemutatóján, ahol a helybeli színjátszó­együttes adta elő színművét. Az emlékhét programját Máza községben, a járás leg­korszerűbb és legnagyobb be­fogadóképességű művelődési házában rendezik meg, s Ta­mási Áronra emlékező kiál­lítással nyitják. Tamási Áron életét és munkásságát dr. Czi- ne Mihály irodalomtörténész méltatja. A Déryné Színház a környékbeli községekből is összegyűlő közönség előtt mu­tatja be-az Énekes madár cí­mű művét, s találkozót tarta­nak a szerző barátaival és az irodalmi alakjait megjelenítő művészekkel. Szerepelnek a bonyhádi, a dombóvári és a szekszárdi népdalénekesek és táncegyüttesek is. Az emlék­hét előkészítésére Szekszárdon járt a napokban a nagy író özvegye, s nagy gondossággal kiválasztotta azokat a részle­teket férje alkotásaiból, ame­lyeket az emlékhét zárómű­sorában előadnak. A Tamási Áron műveiből válogatott csokrot dr. Czine Mihály ösz- szekötő szövegével a felső ta­gozatos tanulók jelenítik meg a színpadon. Baliabás László Brigádvezetők üzemi tanácskozása Szekszárdon A Rákospalotai Bőr- és Mű­anyagfeldolgozó Vállalat szek­szárdi üzemegységében a szo­cialista címért. küzdő brigádok vezetői tanácskoztak a napok­ban, melyen részt vettek a vállalat szakmai, politikai ve­zetői és a huszonnégy brigád vezetője. Götlinger József, a gyáregy­ség vezetője az első félév ter­melési és gazdasági eredmé­nyeiről számolt be. Ezután Geier József, a gyár­egység szb-titkára a szocialis­ta brigádvezetők márciusban lezajlott országos tanácskozá­sáról beszélt, majd taglalta a szocialista brigádmozgalom gyári helyzetét, valamint a munkaverseny első féléves eredményeit. — A szocialista brigádveze­tők szakmai és országom érte­kezletén a küldöttek részéről , egyhangúan vetődött fel az, hogy a szocialista brigádtnoz­nek, közvetlenebbül ismerik azok problémáit. A további­akban hangsúlyozta, hogy a jó eredmények eléréséért az erkölcsi elismerés mellé —» á k-hetőségekhea mérten — anyagi elismerést is juttasson a gyáregység gazdasági Veze­tősége a brigádoknak. H. M. _ ... galom elé magasabb köv.etéJ- pusú betakarító gépből gedig ^ ményeket lehet .és 'keil álöta- 300 áll rendelkezésre. ni. Körösi István, az S2MT köz- gazdasági bizottságának veze­tője hozzászólásában jayásla- tokat tett. a, jobb eredmények elérésére. Kérte, hogy he Csak a felső vezetők adjanak segít­séget és irányítást a brigádok­nak, hanem például a műsza­ki vezetőség is kapcsolódjon be a brígádmozgalomba, hi­szen ők a brigádok között él­Szennyezett levegő is vihar Érdekes, hasznos vizsgálat- sorozatot folytat Pécsett a megyei és városi KÖJÁL a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság repülőgépének segít­ségével. Arra keresnek vá­A GELKA szekszárdi kirendeltségének elektroműszerész­műhelyében kerülnek javításra — garanciálisra is — a rá­diók, televíziók, háztartási elektromos kisgépek, erősítő be­rendezések. Harangozó János elektroműszerész a Duna tí­pusú televíziókészülék hangoszcillátorának behangolását végzi. R>to: Tóth Iván Pénteken délelőtt ülést tar­tott a Dombóvári Járási Tanács végrehajtó bizottsága. A végrehajtó bizottság ez­úttal is azzal kezdte ülését, hogy meghallgatta Gyuricza István vb-elnök beszámolóját a lejárt határidejű vb-határo- zatok végrehajtásáról, majd Balogh Gyula vb-elnök beszá­molója alapján megvitatta, hogy Gyulaj község tanácsa hogyan hajtotta végre azokat a művelődéspolitikai felada­tokat, amelyeket korábban a járási tanács vb határozatba foglalt. A vb-ülés elfogadta azt a jelentést, amit — az. előbbi tárgyhoz kapcsolódva, — Lehoczky Béla a szociális, kulturális és egészségügyi ál­landó bizottság Gyulajon folytatót vizsgálatának ta­pasztalatait összegezve ter­jesztett elő. A vb-ülés ezt követően megtárgyalta, hogy a járási L és II. fokú építési hatóság fel­adatait miként látta el létre­hozása óta, és munkájába» milyen változásokra van szük­ség a továbbiakban. A Dombóvári Járási Tanács végrehajtó bizottságának pén­teki ülése bejelentésekkel éri »éget. Tegnap & délelőtti órák­ban ülést tartott a Szekszárdi Járási Tanács. A tanácsülés két napirendet vitatott meg. Mindkettő előterjesztője Kür­ti István vb-elnökhelyettes volt Először az 1969. I. fél­évi tanácsi költségvetésről és a fejlesztési alap felhasználá­sáról szólt, majd a legutóbbi tanácsi választások alkalmá­val a jelölő gyűléseken el­hangzott javaslatok megvaló­sításának tapasztalatairól és a 'további feladatokról számolt be a vb-elnökhelyettes. Ez­után különböző bejelentések dolgában hozott határozato­kat a Szekszárdi Járási Ta­nács. Községfejlesztés Az 1967-es tanácsi válasz­tások alkalmával a szekszár­di járásban megtartott jelölő gyűléseken elhangzott javas­latok jelentősen befolyásolták a községek fejlesztési tevékeny­ségét. Az azóta eltelt időszak alatt 243 ilyen irányú javasla­tot valósítottak meg. Ezekre felhasználtak 1967-ben 6,8 mil­lió 1968-ban pedig 7,6 millió forintot és 3 millió 726 000 forint értékű társadalmi mun­kát túszt, hogy a mecsekaljai vá­ros felett elég gyakran ismét- DTTTTTTTfTTTTTIMTTTTTTTTTlTTTttTTTTTTT»▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼▼ ▼▼▼▼▼* ▼▼▼▼▼▼▼YTYVTVTYTTTTYYTYVTTYTTTVTT» lődő égiháború, pusztító ziva-Y tar létrejöttében milyen sze-p repe van a nagyüzemektől ► származó levegőszennyeződés-t nek, elsősorban a hőerőmű ésn a porcelángyár füstjének. At tavaszi és nyári megfigyelé-f sek eredményeképpen sike-£ rült bizonyítani azt az egyéb-£ ként ismert természeti jelen-► séget, hogy adott feltételek^ esetében az erősen szennye-► zett levegő heves zivatart t okozhat. Több ízben úgy szó 1-^ ván „tetten érték” a folyama-► tót Á csapadék pontosan ott£ hullott le, ahol a terület fe-^ lett az erőmű és a porcelán-£ gyár füstje egyesült A városnak máris gyakor-t lati hasznot hozott a munka-► közösség tevékenysége. A légi£ mérések tisztázták, hogy hőerőmű szennyező anyagá- ► nak mintegy 80 százaléka a£ kéményektől számított egy£ kilométeres, újabb 10 százaié-r ka pedig további két-háromé kilométeres körzetben hullik ► le. Így tehát semmiképpen t nem szabad sporttelepet,^ vagy ipartelepet létesíteni azt erőmű zagyterének helyén, ► mint ahogy eredetileg tervez-£ töt. ► A kutatócsoport a követ-► kezűkben az ősz és a tél leg-£ kellemetlenebb kísérőjelenség gét, a füstködöt „vallatja” mecsekaljai város felett. tapasztalatokat ugyancsak at városrendezők figyelmében Érdemes-e — és hogyan ? Különös vendég, rapszódikus alkat, szókimondó ember­nek látszik. Észrevehetően nem szánta üres szócséplésnek, vagy szónoki kérdésnek. hogy érdemes-e szóvá tenni azt, amit egy kommunistának meggyőződéséből fakadóan el kell mondania. A hivatalban tevékenykedő, szakmáját kedvelő és értő közgazdász másfél évtizedre visszamenőleg elbeszélte, hogy három munkahelyétől miként, mily okokból, hogyan vált meg. Eleinte még felvette a kesztyűt, küzdött az iga­záért, de mostanában határozta el, hogy ő többé ki nem nyitja a száját. Hosszasan ecsetelte, mikor, hogyan és mit észrevételezett kommunista kötelessége szerint és hogyan hűlt meg annyira körülötte a levegő, hogy legjobbnak látta odébbállni. Szerkesztőségi látogatónkkal folytatott kétórányi beszél­getésünk folyamán az is kiderült, hogy Don Quijote-i harcot viva, egyedül, magányos farkasként akarta „megváltani a világot”. Főnökei izgága, kötözködő, makacs embernek tar­tották őt, olyannak. aki csupán a hibákat látja- Nem adtak neki semmiben igazat? Dehogynem, hiszen nem kapott ő semmit a légből. Kifogásolták a főnökei, minek keres a kákán is csomót. Valami itt nem lehet rendben, a legnagyobb jószándék ellenére sem — sejtettük. Mind a három korábbi vezető védte, féltette volna a „poshadt víz, az állott tó nyugalmát’? Barátunk egyesegyedül lenne kivétel ez alól? Kettőn áll a vásár, közös ügyet képviselnek, csak éppen szót érteni nem tudtak egymással... Az egyik fél, az okos vezető tudja, a „világmegváltó emberekre” nagy szükség van_ mert nélkülük lassúbb a fejlődés, eluralkodhat az indokolatlan elégedett­ség. A három, közül egyik sem lett volna okos, vele ne tudtak volna bánni? „Nincs más megoldás, hallgatni kell” — hajtogatta. Az egzisztenciáját nem zavaró egyéni kudar­cai válaszúihoz vitték panaszosunkat, s arra a megállapí­tásra jutott, jobb hallgatni. Eleinte fogadkozott, meg is teszi, ha szembekerül saját kommunista lelkiismeretével, ka belegebed, akkor is hallgat. Felötlött, vajon nem a hogyanban lehetett-e a hiba? Firtattam, erőltettem. Először nehezen akart kötélnek állni, de aztán az előzőkhöz hasonló részletességgel sorra vettük, hol. miben tévedhetett ő. Évtizedek óta tagja a kommunista kollektíváknak. Mások nem, csak ő küzd? Miért nem támo­gatták, miért maradt egyedül? Nagy keservesen itt találtuk meg a tévedések forrását, részben választ kapva az egyik oldal miértjeire. Úgy tett, ha ő valamit felismeri, nem vári se taggyűlésre, se egyéb alkalomra, azonnal jelentkezett és kirukkolt vele. Furcsa módon még az érveit is később szedte össze, amikor már befejezte észrevételeit és túljutották a beszélgetésen, akkor ötlöttek eszébe az újabb indokok. Önkritikus alkat, valódi önvizsgálatot végzett. „Türel­metlenségem akkora volt, hogy vele hűtöttem ki magam körül a levegőt. A másik hiba, hogy elsiettem a kilépéseket, megelégeltem a hercehurcát. Tudtam, hogy keresik a jó közgazdászt, elismerik a munkámat, találtam más helyet. Csak azt nem értettem. miéri keletkeznek újra meg újra a régi okok mindenütt” — mondta többek között a látogató, őszinte megkönnyebbüléssel. Valamivel előbbre jutottunk. Tudja, sejti, hogy ezentúl hogyan kell eredményesebben küzdeni, erősíteni a jót, csök­kentem a hibákat, a veszedelmes magatartásbeli fogyaté­kosságokat. És ami fő. Saját magát sem tekinti ez alól ki­vételnek. Érdemes és szükséges szólni, de érvelő módon, komolyan, ésszerűen, tárgyilagosan és ne hübelebalázs gyanánt. Ezzel a konklúzióval zárta le az egyik fél. a vívódó látogató, a kommunista közgazdász az elvontnak tűnő polémiát. Talán nem volt haszontalan a kétórányi beszélgetés. Ha nem is mentünk sokra, ha lesznek is még önmagá­val és másokkal konfliktusai, az önvizsgálat mégis csak jelentős előrelépés. H. E. ajánlják. titl AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAá AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents