Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
Egy párttitkár vallomása „Tizenötből hárman maradtunk“ Hírmagyarázónk írja A termelőszövetkezeti munkaerő átengedésének feltételei Azt hiszem, a bátai termelőszövetkezet már évekkel ezelőtt ráhibázott a tagság: rendszeres foglalkoztatásának lényegére: télen, tavasz elején, amikor a kétkezi munkát végzőknek nem tudott munkát adni, a jelentkezőket átengedte a „szomszédnak”, a bajai erdészetnek. A férfiak fakitermelésben, a fiatalok egyéb munkában jutottak így elfoglaltsághoz és keresethez. Az év elején az erdészet főkönyvelőbe mondotta el, mennyire hasznos számukra ez az együttműködés, amely éppen a csúcsmunkák idején oldja meg az erdészetekben immár krónikusan jelentkező munkaerőhiányt. Másutt viszont — erre Tolna megyében nem volt kirívó példa — egyik-másik termelőszövetkezet a jó üzlet reményében olyan gyakorlatot alakított ki a munkaerő-átengedéssel, hogy az már messze túlment a törvényesség és az általánosan elfogadott elvek határán. A közelmúltban megjelent intézkedések elsődleges célja éppen ezért az volt, hogy a vadhajtásokat lefaragja, de ugyanakkor megteremtse a tisztességes feltételeket a termelőszövetkezetekben időszakonként jelentkező, felesleges munkaerő foglalkoztatásához. A dolgok tisztázását szolgálta a kormány, majd a mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a munkaügyi miniszter együttes rendelete a termelőszövetkezeti munkaerő foglalkoztatásáról. A rendelkezések egyúttal kedvezőbb feltételeket is teremtettek a kiegészítő és a melléküzemági tevékenység bővítéséhez. Az újabb rendelkezések sem zárják ki a beosztás nélkül maradt, illetve a közös munkában huzamosabb időn keresztül nélkülözhető tagok munkavégzési lehetőségét. A szövetkezet a foglalkoztatási gondokat megoldhatja, határozott időre adott írásbeli hozzájárulással: vállalat részére meghatározott időre való átengedéssel; ideiglenes jellegű munkaviszony létesítésére szóló munkavállalási engedéllyel. Azoknak az alkalmazottaknak, akiket a szövetkezet átmenetileg nem tud foglalkoztatni, fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. A munkavégzési lehetőség biztosításáért a szövetkezet a tagtól, vagy alkalmazottól térítést nem igényelhet. (Jogtalan anyagi előny lehetőségének kizárása.) Viszont, ameny- nyiben a szövetkezet meghatározott időre munkerőt enged át vállalatnak, a vállalat költség címén a tsz részére a kifizetett munkabér 15 százalékát köteles megtéríteni. A rendelkezés értelmében ettől eltérő mindenféle megállapodás semmis. A tag által a termelőszövetkezeten kívül végzett munka — az előzetes munkateljesítéshez kötött juttatások tekintetében —, mint a szabadság, betegségi, szülési segély, háztáji föld — a közös gazdaságban végzett munkának minősül, így a szövetkezetben ledolgozott munkanapokkal egybe kell számítani a szövetkezeten kívül teljesített munkanapot. Néhány szó a vállalat 15 százalékos fizetési kötelezettségéről... Amennyiben a termelőszövetkezet a tagokat meghatározott időre engedi át, a 15 százalékkal a vállalat bizonyos terheket térít meg: mint a fizetett szabadság, betegségi segély, stb, — és indokolatlan lenne, ha ezeket a terheket a szövetkezet tagsága viselné. (Az ilyen költségek címén a vállalat köteles a munkaviszony megszűnését követő 15 napon belül a dolgozóknak számfejtett munkabér — levonás nélkül — 15 százalékát átutalni.) A szövetkezet által átengedett tagokkal a vállalat — a meghatározott időtartamra — munkaviszonyt létesít, részükre munkabért és egyéb juttatásokat az azonos munkakörben foglalkoztatott saját dolgozóira vonatkozó szabályok szerint folyósít. A rendelkezés ezzel megszünteti azt a korábbi gyakorlatot, hogy a vállalat a termelőszövetkezet részére költség címén utalja át az ott dolgozó tagok munkabérét és egyéb költségekét. 'v A kormány- és a miniszteri rendeleteknek megfelelően szeptember l-től csak az elmondottak szerint lehet termelőszövetkezeti tagokat és alkalmazottakat telephelyen — a tsz. területén — kívül bérmunkán foglalkoztatni. BI. A növényvédő szerek mérgező hatásának megelőzéséért A kis üzem parányi pártszer- vezetenek titkára hozzákezd a munkás- és kommunista kollektíva jelenének, jövőjének megértéséhez tonlos, a tegnapokkal ősz* szeluggő körvonalazáshoz. GyöLrelmes, a szokásostól nagyon eltérő, viszontagságokkal teli kép rajzolódik ki a gyerekkora óta iiéemi élethez szokott ove- rallos munkásember a párttitkár politikai vallomásában. Németh Gyula lakatos, a csaknem nyolevan dolgozót foglalkoztató gyünki tü- szelepüzem párttitkára csupán 32 esztendős, s másfél évtizedes párttagságából hetedik éve tölti ül be a titkári tisztséget. Kommunista tartását, munkásmenta- litását, jellemét még a fővárosi kéziszerszámgyárban kovácsolták, faragták, ide kerülvén is ízig-vé- rig a mában élő kommunista munkásnak vallja magát, így tekintik őt mások is. Okulás, tanulságok, vívódások, megtorpanások és nekilendülések tarkítják utóbbi éveinek közéleti tevékenységét, s nem hiányzik szavaiból a kegyetlenségig őszinte önvizsgálat, az ellenőrzés mulasztásainak és saját gyengeségeiknek feltárása sem. A vallomásra úgy kerít sort, hogy azzal felel a fiatal üzem kommunistáinak munkáját firtató kérdéseimre. Több, mélpebh, elemibb és mégis összetettebb gondokkal küszködtek, mint ami az egyszerűbb gyermekbetegségeket Jellemzi. Meghökkentő számadattal kezdi. — Tizenötből hárman maradtunk csak meg az öt esztendő alatt az üzem pártszervezetében. Megcsappant a létszámunk, az új üzemvezetővel együtt négyen lettünk. — Mi történt a többiekkel? — Kit elűzött, kivel meg- unatta az örökös áthelyezge- tést, kit pedig elbocsájtott az üzem korábbi vezetője, Sorra kiebrudalta őket, és mi nem voltunk elég erősek ahhoz, hogy megóvhassuk őket. Törvényt, szocialista morált, nem nézett, mindenkin átgázolt, aki neki nem tetszett. És a legnagyobb nyomás a közéleti emberekre, a kommunistákra nehezedett. Sajnos, hiányoztak belőle a ma nélkülözhetetlen. alapvető vezetői erények. Volt olyan háromgyerekes asszony párttagunk, aki kilépésekor azt mondta, hogy inkább napjában egyszer eszik és száraz kenyeret, de nem tűri tovább a gorombaságait. Lecsirkefo- gózta .a szorgalmas, üzemi munkához ugyan nem szokott, de nagy igyekezettel dolgozó munkásainkat. Játszott az emberi sorsokkal, és ezt hosszú * éveken át csinálhatta. Volt úgy, hogy felét, harmadát bocsájtotta el a munkásgárdának. A párttagságból így maradtunk meg csak mi hárman az üzemben, mi ugyan kitartottunk, de mivel felléptünk a szocializmustól idegen felfogás és módszerek ellen, sok bajunk adódott belőle. Hat hónapja volt áldott állapotban pártCsütörtökön az új kereskedelmi koncepciókról tanácskoztak Szekszárdon Tolna megye fmsz-i vezetői. Részt vett a tanácskozáson Bartoláik Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. A vitaindító referátum és a felszólalások egyaránt arról győztek meg. hogy a megye £msz-i vezetői keresik, kutatják az újat. igyekszenek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Többen hangsúlyozták, az árubeszerzési társulások szükségességét. Ez ugyanis fontos feltétele az ellátás javításának. Ha az egyes fmsz-ek teljesen külön tevékenykednek, kevésbé tudják megállni helyüket a mind élénkebb konkurencia közepette. Az ipartól való közvetlen beszerzésnek bizonyos szervezetünk eevik tagja — mellesleg ő volt a szak- szervezeti titkár — akit ki akart vágni az irodából. Megtörtént itt az udvarunkban, hogy az üzemvezető ittas állapotban lecsibészezte a munkásokat, és azok veréssel feleltek neki — sorolja az eseteket, arról nem is beszélve, neki hallgatásáért havi háromezres beosztást ígért, de nem vállalta. Az elutasítás után a betanított munkások ezerkilencszázas fizetsége mellett neki és a többi szókimondó, jó szakembernek ezer- hatszázra redukálta a keresetét. Bekövetkezett a mélypont, amikor 1968. februárjában már csak 12 ember dolgozott az üzemben, mert se anyag, se munka, se piacuk nem volt. Akkor váltották le a terhes örökséget hagyó üzemvezetőt. — Ha egyedül nem bírtak vele, jeleztek-e, kértek-e segítséget? —• Tudott róla a járás, és a megye is, de kértük is őket. Viaskodtunk mi is, mert hittük, tudtuk, hogy pont kerül egyszer az üzem kommunistáinak igazságára. Amikor pletykaklubnak nevezte a pártszervezetet, mi magunk indítottuk meg ellene a fegyelmit, szigorú megrovást kapott, utolsó figyelmeztetéssel a taggyűléstől. A járás már 1964-ben kimondta, hogy alkalmatlan a vezetésre. Aztán kiküldött hozzánk kivizsgálás végett a megye egy embert, — aki azóta már nem dolgozik a pártbizottságon —, de nem volt benne köszönet. A kiküldött azt mondja nekem: „Ne ugrálj, hiszen téged is ki tudnak nyírni. Egy év múlva meeíeledkezik rólad mindenki, a járás is, és megnézheted magad.” Micsoda beszéd ez? Mondtam, ide többet ne is jöjjön. Tudom én, hogy kiesik a mi kicsi üzemünk, messze vagyunk a megyeszékhelytől. így maradtunk magunkra, és át kellett vészelnünk azt az öt-hat évet. — Node most már előre nézhetünk. Egy év alatt rengeteg sok, jó változás történt nálunk, mióta egy nemcsak párttag, de valóban kommunista üzemvezetőt kaptunk. Műszaki ember, aki korábban csúcstitkár volt. Már nem kell küzdenünk az elviselhetetlen, szocialistaellenes felfogás és önkényesség ellen. Hét év óta idén először osztott az üzem nyereségrészesedést. egyhavi fizetésnek megfelelő összeget. A munkáséletbe most „berá- zódó” munkásemberek elfogadják. hajlanak a párt szavára. Tavaly tizennyolcán, az mértékig gátat szab, hogy Tolna megye iparilag az elmaradottabb megyék közé tartozik. Javaslatként hangzott el, hogy a megye fmsz-einek tanácsos lenne társulniok az iparilag gazdagabb megyék szövetkezeti mozgalmával. Ezúttal is sok szó esett az anyagi erőik kon oerrtr álásáról és ezzel párhuzamosan a kisebb. községek ellátásáról. Szóba került az ügyvitel megyei szintű összefogása, gépesítése. Az igényekhez való gyors reagálás, a pénzügyi feltételekhez való alkalmazkodás megköveteli, hogy szinte naprakészen ismerjék minden bolt helyzetét. Ez csak nagyfokú gépesítéssel érhető el, külön-külön azonban képtelenek lennének az fmsz-ek ilyso nagyJotaí gépwítésre. _ idén harmincán jelentkeztek a pártoktatásba és komolyan veszik. Jöttek hozzánk: „Magyarázd , el, hogy van ez, ne legyek már olyan tökkelütött a szemináriumon”. Három érmes brigádunk van, nagy a tenniakarás a oártonkívüliek- nél. Nálunk rendbe jöttek a dolgok, bár eleven még a munkások körében a régi rossz hatása, félnek csatlakozni a párthoz, de bíznak bennünk. Hát ilyen most még a mi tekintélyünk. — Most. hoev túljutottak rajta... hogy látja, mi lett a haszna és mit tanultak a hadakozásból? — Kiderült az igazság, nem jártunk rossz úton. Nem volt hiábavaló, van gyümölcse a munkánknak és rengeteget edződtünk. Lehet, hogy elkerülhettük volna a keserves leckét, ha kiforrottabb a munkásgárdánk, vagy hamarabb véget ér, ha nem egy felelőtlen embert küld hozzánk a megye kivizsgálásra. Van és nő a becsülete a pártmunkának. Kommunista felfogású és munkastílusú üzemvezetőnk azt vallja: elsődleges a politika, a jó pártmunka, a befektetés gazdasági téren is megtérül. — Ha el is keseredtünk, akkoriban, hasznosnak bizonyult, megérte a küzdelem. Nekem egyesek felrótták, hogy érzékeny vagyok, ha igazságtalanságot látok. Tanultam, nem vagyok már forrófejű, engedtem a harciaskodásomból, és vigyázok a tárgyilagosságra, mert változatlanul küzdők és küzdeni akarok az embertelenség ellen. Rájöttünk arra, hogy nem elég ha világosan látnak és harcolnak a kommunisták, hanem be kell vonni az egész kollektívát. Néhányunk harca hosszú ideig kevésnek bizonyult, hiába volt igazunk, erőnk nem volt elég, és mi nem vigyáztunk arra, hogy magunkkal ragadjuk a többieket is. Úgy látom, van különbség a városi, a nagyüzemi munkásosztály, és a vidéken most kovácsolódó új osztagainak politikai arculata, tartása és kiállása terén. Okultunk, közösségi tapasztalatokban gazdagodtunk és jobban tudjuk csinálni, mint korábban — eddig Németh Gyula pérttitkár tanulságos, érdekes önvallomása. Ha fájdalmasan sokáig is tar- tot t, a tűszelepüzemben végérvényesen beigazolódott, hogy egy ember sem helyezheti ma gát a végtelenségig a kollektíva fölé. ■Létszámban nagyon meggyengültek ugyan, de szilárdabbak, elveikben erősebbek az új üzem párttagjai. És mennyire igaz, hogy elszakíthatatianul szoros az összefüggés a politika és a gazdaság között. . SOMI BENJÁMINNÁ Közéletünk Tegnap tartotta ülését a Bonyhádi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb-ta- gok dr. Sziget György osztály- vezető beszámolóját hallgatták meg, ki az igazgatási oszfály személyügyi ellátottságáról, hatósági irányító és ellenőrző tevékenységéről beszélt. Az előadó kiemelte, hogy az egységes szakigazgatási szervezet csak az apparátus bővítésével érhető el. Elemezte az osztály elsőfokú hatósági tevékenységét és a községi igazgatási munkát. Az előbbit megfelelőnek, az utóbbit hiányosnak minősítette. A vb megvitatta a beszámoló előterjesztéseit és úgy határozott, hogy a községi szakigazgatási szerv dolgozóinak rendszeres továbbképzésben kell részesülni. A növényvédő szerek emberre is mérgező hatásának megelőzésére társadalmi mozgalmat kezdeményeztek Tolna megyében. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról és feladatokról a KÖJÁL, a Vöröskereszt és más társadalmi szervezetek felvilágosító előadás- sorozatot tartottak a szekszárdi járás községeiben, több termelőszövetkezetében, gazdaságában. A bonyhádi járás körzeti orvosai a növényvédelmi munkát végző dolgozókat a tbc- és az onkológiai gondozáshoz hasonlóan vizsgálják és kezelik. A permetező munkásokról kartont vezetnek, s az előírt vizsgálatokat szakorvosi vizsgálattal is kiegészítik. Az ellenőrzésbe Mórágyon megkövesedett csigolyacsontot talált az egyik ház építésénél dr. Makra Sándor történet- és néprajzkutató. A leletet elküldte a Magyar Nemzeti Múzeum őslénytani osztályára, ahol azt állapították meg róla, hogy több millió éves, miocénkori delfincsigolya. Bizonyára a hajdani tenger maradványa, amely a mai Mecsek hegység helyén és környékén hullámzott valamikor. Dr. Makra Sándor más érdekes leleteket is összegyűjtött a faluban. Az esők utáni vízmosásokból, a talajból és a löszfalból — húsz-harminc méter mélyről is — előkerülbevonták a toxikológus gyógyszerészeket is. A szakemberek javaslatait figyelembe véve, a Tolna megyei Tanács VB. külön határozatban jelölte meg a szükséges teendőket. A határozat egyebek közt tartalmazza a növényvédelmi szakemberek kiképzésére és továbbképzésére vonatkozó előírásokat, s elrendeli a nem megfelelő nö- vényvédőszer-raktárak felszámolását. Elrendelte a tanács azt is, hogy az iskolai tanulókat, a megyei KÖJÁL által kidolgozott tematika szerint, az osztályfőnöki órák keretén belül oktassák ki a növényvédő szerek felhasználásáról és a káros következmények megelőzéséről. (-só) tek különböző ősmaradványok, faszén, agyagbabák és csont- faragványok. A kutató ezeken a legrégibb totemkultusz: a holdkultusz jeleit véli felfedezni, s az ezzel kapcsolatos néprajzi munkán dolgozik. A „Totemjelek a Sárközben” című érdekes tanulmányát korábban TIT-előadáson ismertette a nyilvánossággal. Dr. Makra Sándor egy faszéndarabot radiocarbon kormeghatározó vizsgálatra bécsi tudományos intézetbe küldött el, mivel ott végeznek ilyen vizsgálatokat. A vizsgálat eredményét kíváncsian várja, mivel az meglepő felfedezést jelenthet, (-só) Megyei tanácskozás az új kereskedelmi koncepciókról Delfincsigolya-lelet Mórágyon
