Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
Molnár Károly: Korzikától Szent 1811 március húszadikán teljesül a császár kívánsága. Megszületik a trónörökös, aki már a bölcsőben megkapja a „Róma királya” címet. A császár egyre inkább a hatalom szédületében él. most már végképpen nem ismer semmiféle akadályt, korlátlan hatalmat akar. — Lehetetlen? Ez a szó hi- áhyszik a szótáramból — mondta Napóleon. Emlékirataiban később környezetének ekkori viselkedéséről így ír: Elba szigetén: „Csúszásuk, az arany és a kitüntetés utáni'vágyuk a lábamhoz fektette őket. Tehet- tam-e csak egyetlen lépést is. hogy rájuk ne tapossak?’ Képzeletét már Ázsia foglalkoztatja, elsősorban Indiát szerette volna meghódítani. Élénk diplomáciai tevékenységet fejtett ki, követeket küldött Perzsiába. Szíriába és Egyiptomba, hogy felderítsék egy későbbi nagy expedíció lehetőségeit. Előbb azonban Oroszországot szándékozott legyőzni. Az előkészületek minden előzőt túlszárnyaltak. 685 000 embert és 1200 ágyút vont össze birodalma minden részéből. Voltak Franciaországban olyan politikusok és katonák, akik óvták a császárt a nagy orosz- országi vállalkozás veszélyeitől, ő azonban megingathatatlan maradt: — Ha ott győztes leszek, akkor a világ ura vagyok... 1812 június huszonbarmadi- kán, az éjszakai órákban elindította élete legnagyobb hadjáratát. Ellenállás nincs. Időnként megjelentek, majd eltűntek az orosz csapatok, elkerülték az ütközetet és így Napóleon előzetes számításait felborították. XI. A VÉG7ET '.Soha se tegyük azt, amit az ellenség akar, már csak azon egyszerű okból sem. mert ő akarja”. (Napóleon) A francia katonák azt remélték, — mivel tábornokaik ígérték — hogy utánuk jönnek a leghíresebb párizsi színészek és előadást tartanak nekik Szmolenszkben. A város azonban leégett, emberek és hullák tetemei feküdtek az utcákon, a körülmények nagy dráma közeledtét sejtették 3 ami azután történt megpecsételte Napóleon sorsát. A katasztrófa körülményeit senki sem írhatja le hűebben, mint ahogy Lev Tolsztoj megírta klasszikussá vált világhírű művében, a „Háború és bé- ké”-ben. A francia császár úgy érezte, mintha a „kísértetek földjén” járna, a városok és a falvak csak a térképen léteztek. Mire a hódítók beléptek a városba, már csak a felperzselt föld fogadta őket. Borogyino mellett véres ütközetet vívtak az oroszok és a franciák. Olyan hullahegyek maradtak a csatatéren, amelyek még az edzett Napóleont is megdöbbentették. (A csaknem 60 000 holttest hónapokig hevert temetetlenül.) Sokat vitatkoztak történészek és katonai szakértők, ki kerekedett felül végül is Borogvinónál. Bizonyos vonatkozásban francia, más szempontból viszont orosz győzelem volt. Napóleon hadosztályai birtokba vették a csatamezőt, megnyitották számára az utat Moszkvába, de jellemző, hogy milyen áron; a ..Nagy Ármádia” 47 tábornoka esett el, vagy sebesült meg 1812 szeptember hetedikén. Kutuzov visszavonult és amint Clausewitz később megállapította, „azt tette amit az ész parancsolt.” Napóleon bevonult Moszkvába, diadalának azonban nem örülhetett, mert a városban tűz ütött ki és Moszkva kilenced része elpusztult. Hasztalanul várta az üszkös romok között a cár békeajánlatát... Levelét I. Sándor válaszra sem méltatta, mert vezérei azt mondták: az igazi háború csak most kezdődik. Napóleon még mindig tétovázott. Nem akarta elhinni, hogy az oroszok Moszkva föladása után sem hajlandók fegyverszünetet kötni. Október tizenkilencedikén Mire Jórdítják a pénzt ? Ilonáig elhatározta, hogy csapataival elhagyja a várost. Megkezdődött a világtörténelem egyik leghosszabb és legborzalmasabb visszavonulása. Minden katona vitte magával az összeharácsolt, rablott élelmiszert és a különféle értéktárgyaidat. A végeláthatatlan menet mögött marhacsordákat hajtottak. Ahogy fáradtak a katonák, csökkent a hőmérséklet, úgy zilálódott szét egyre jobban a francia sereg. Amikor a „Nagy Ármádia” maradék erői éppen át akartak kelni a Berezina folyón, lecsaptak rájuk az orosz erők. A rögtönzött hidakra olyan tömegben özönlöttek a megfélemlített francia katonák, ho®y a hidak összedőltek, ezrek zuhantak a vízbe és így pusztultak el. Kari Bouhler aki ott volt. így emlékezett vissza a szörnyűségekre: „Az átkelés elején, amikor az első ágyútűz érte a hidat, emberek és lovak holtan vagy sebesülten zuhantak a padlóra. Az utánuk haladók útja a heverő katonákon vezetett át, ezért borzasztó küzdelem alakult ki a hídon heverők és rajtuk keresztül törtetők között. Akik feküdtek, minden maradék erejükkel foggal és karommal védekeztek, igyekeztek megakadályozni, hogy egyszerűen legázolják őket. Itt érte el a végzet azt a francia hadsereget, amely egykor rettegésben tartotta az egész Európát, a hajdani Grand Armé. nem volt többet sem ..Nagy” sem pedig „Hadsereg”, hanem meggyötört. megfagyott, lerongyolódott. éhes, megfélemlített, kimerült és kétségbeesett emberek gyülekezete. Napóleon december hatodikán átadta a parancsnokságot eevik alvezéré- nek, titokban otthagvta katonáit és Párizsba siet. hogy a birodalom fővárosában legyen, mielőtt, az oroszországi katasztrófa pánikot okozhatna. — Minden jól ment... de a szigorú tél iszonyú szerencsétlenséget hozott a fejünkre — közli minisztereivel a császár. Az emlékirataiban azután később Elba szigetén drámaibban foglalja össze a vereséget: (Folytatjuk,) Medina. Az 1960-as adatok szerint Medinának 1435 lakosa van. Közülük 460-an fizetnek átlag 260 forintos községfejlesztési hozzájárulást A község területén működő üzem pedig 3000 forintnyi kommunális adóval iárul hozzá Medina gazdálkodásához. Erre az évre 110 000 forint értékű társadalmi munkát terveztek a község vezetői. Ebből június 30-ig 68 200 forintnyit sikerült teljesítenie a lakosságnak. Az elmúlt kilenc évben több jelentős beruházást hajtottak végre Medinán is. 1961- ben: megépítettek egy klubszobát, 3 kilométerrel bővítették a szőlőhegyi villany- hálózatot és 500 négyzetméternyi parkot rendeztek. Ebben az évben 200 méter járdát raktak le betonlapokkal 1962- ben: a Dózsa utcai villanyhálózat kiépítésének éve. Ekkor vásároltak 198 négyszögöl telket az iskola részére, a parkba pedig padokat helyeztek el. 1963-ban: 800 méter járda épült, s átadták rendeltetésének az autóbuszvárótermet és a tekepályát. 1964-ben: 1100 méterrel nőtt meg ebben az évben a községben a betonozott járdák hossza, a parkban pedig 100 négyzetméter területű gyermekjátszóteret építettek. 1965- ben 2500 méteres szakaszon raktak le betonlapokat a gyalogjáróhelyeken. 1966-ban: ismét a szőlőhegyi villanyhálózat bővítésére került sor. s autóbusz-várótermet is Szőlőhegy kapott. 1967-ben a Kossuth utcai építésre fordították a pénzüket. 1968-ban Szőlőhegyen is építettek tekepályát. 1969-ben meg elkészíttették a törpevízmű dokumentációját. Az utóbbi mondatból már következtetni lehet a IV. ötéves tervbeli elképzelésükre. Öcsény 798-an átlag 237 forintos községfejlesztési hozzájárulást fizetnek a 2670 lakosú községben. 1961. óta több jelentősebb beruházás bonyolódott le Öcsényben. összesen 11221 méter járdát raktak le betonlapokkal. Elkészült 1050 négyzetméter kövesút. Meghosszabbították a villanyhálózatot 1480 méterrel. Nyolcvan Medinán Öcsényben Sárpilisen gyerek járhat óvodába, és 20 csöppség részére építettek bölcsődét Hozzájárultak a törpevízmű építéséhez is. A következő években szilárd burkolatú út- és járdaépítkezéseket terveznek. Az öregek részére napközi otthont, a gyerekek számára négytantermes, tornatermes iskolát, s az egész község lakosságának szórakoztatására mozit kívánnak megépíteni. Sárpilis. Kis község. 778-an lakják. Átlag 206 forintos községfejlesztési hozzájárulást fizet Sárpilis 290 lakosa. Kommunális adót egy üzem fizet 1000 forint értékben a község pénztárába. Erre az évre lakosonkénti 1Ö9 forintnyi társadalmi munkát terveztek. Az első félévben 74 forintnyit teljesítettek lakosonként. Az elmúlt években 5200 négyzetméternyi járdát építettek meg a községben. S a tanács jelentősen hozzájárult a törpevízmű építéséhez is. Idei terveikben szerepel a vasútállomás felé vezető út közvilágításának beszerelése. A IV. ötéves terv időszakában akarják a vasútállomásig vezető járdát lebetonozni. Kis- pilisen ki szeretnék építeni a villanyhálózatot. Iskolafürdőí akarnak létesíteni. A Nyéki és az Arany János utcákat pedig kövezni szeretnék. Tartalékos úsztok versenye Az MHSZ tamási járási vezetősége legutóbb megrendezte á tartalékos tisztek és tiszthelyettesek honvédelmi versenyét. Évről évre növekszik azoknak a tartalékos tiszteknek és tiszthelyetteseknek a száma, akik küzdeni tudásuk és katonai felkészültségük növelése érdekében részt vesznek c hagyományos versenyeken. A tartalékos klubjaink tagjai úgy készültek erre, hogy a járás valamennyi községében rendeztek versenyt. Ezeken mintegy kétszázötven tartalékos tiszt és ugyanannyi tiszthelyettes vett részt, így került sor a járási versenyre. Tizenegy tartalékos klub ötven fővel képviseltette magát. A legjobb eredményt az iregszemcsei tartalékos klub csapata nyerte el, utána a tamási és a simontomyoi csapat ért el helyezést. Szabó Istvá® __ Tamási f i lfHLflGOfV •9 Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum .áiüüF' Sm -A Mivel és hogyan fűrészelték vagy vágták és csiszolták az éles szélű, sima felületű óriási kőkockákat a kőbányákban? Hogyan szállították az építkezés helyére? Hogyan illesztették össze őket hajszálpontosan? Egész sor magyarázat áll rendelkezésünkre, kiválaszthatjuk a tetszésünk szerintit: ferde síkok, homokpályák, amelyen a kőtömböket centiméterről centiméterre előre taszították; állványok; földtöltések; és természetesen a fella- hok és a rabszolgák százezreinek testi ereje... Egyik magyarázat sem állja ki a bírálatot. A nagy piramis belátható időkig egy felfoghatatlan technika tanújele marad. Ma, a XX. század második felében nincs építész, aki megépíthetné a Cheops-piramist, még _akkor_ sem, ha rendelkezésére áll minden világrész műszaki felszerelése! 2 600 000 óriási kőtömböt vágtak ki a kő bányákban, lecsiszolták a felületüket, az építke zés helyére szállították és hajszálpontosan ős? szeillesztették őket. Ég mélyen benn. a piramis gyomrában, színes képeket rajzoltak a folyosók, járatok és termek falára. Az építkezés helyét egy szeszélyes fáraó jelölte ki.. . A piramisok utolérhetetlen „klasszikus" méreteit véletlenül találta ki az építkezés vezetője . ■ A tizenkét tonnás kőtömböket több százezer munkás húzta (nem létező kötelekkel, szintén nem létező görgőkön). Ez a munkássereg úgyszólván semmit sem evett, mert Egyiptomban nem teremhetett meg annyi, amennyi é lel mezőséhez szükséges volt.... Ha a meghajszolt munkások nap; teljesítménye elérte a tíz kőtömböt — beleértve a vágást, csiszolást — akk or 250 000 napra, azaz 664 évre volt szükségük, hogy a kereken harmadfél millió kőtömbből megépítsék a pompás piramist! Ne felejtsük el, a régészek állítása szerint ez az óriási építmény egy uralkodónak szeszélyéből született. De miért építtette, hiszen tudhatta, hogy elkészítését nem érheti meg, nem gyönyörködhet benne soha. Azt hiszem fölösleges szót vesztegetni arra. hogy mennyire tarthatatlan ez az állítás. Ki olyan együgyű, hogy elhiggye, a piramis csak azért épült, hogy örök nyugvóhelye legyen egy uralkodónak? Ki olyan együgyű, hogy a piramis matematikai és csillagászati utalásait pusztán a véletlen művének tekintse? A régészek egybehangzóan Hufu fáraót tekintik a nagy piramis építtetőiének. Miért? Mert minden fennmaradt írás és agyagtábla őt nevezi meg. A fentiekben utaltunk arra. hogy a piramis nem épülhetett fel egy emberöltő alatt. Ebben nincs okunk kételkedni. Mi következik ebből? Nem más. mint az, hogy Hufu meghamisíttatta a felírásokat, a ránk ma- -adt tekercseket azzal a célzattal, hogy kizárólag az ő dicsőségét őrizzék meg az utókor számára. Ez a módszer nem volt ismeretlen a messzi ókorban, mások is éltek vele, mint sok más építmény bizonyítja. Valahányszor egy teljhatalmú uralkodó a maga részére akart kisajátítani minden érdemet, mimten dicsőséget, hamisításhoz folyamodott. Tehát jelen esetben is megtörténhetett. S ha így történt, má zárja ki annak a lehetőségét, hogy a piramis már állt. amikor Huíu fáraó megkezdte uralkodását? Találunk-e olyan utalásokat, amelyek megerősítik ezt a feltevést? Az oxfordi könyvtárban egy érdekes kéziratot őriznek. Masz-Udi kopt írótól maradt ránk, s ő azt állítja, hogy a nagy piramist Szurid egyiptomi uralkodó építtette. A dologban az az érdekes, hogy a nevezett Szurid az özönvíz élőtt élt és uralkodott. És — Masz-Udi szerint — utasította papjait, jegyezzék fel tudományuk összességét és rejtsék el a piramis mélyében, hogy bármilyen katasztrófa is éri a Földet, megmaradjon az utókor számára. A kopt író tehát neajcsak azt állítja, hogy a piramis még az özönvíz előtt épült, hanem érteimet is ad építésének: megőrizni a feljegyzéseket az utókor számára! Erre vonatkozó utalást találunk a történelem- írás atyjának. Hérodotosznak 2. könyvében. Thébáhan a főpap 341 óriási méretű szobrot mutatott neki. Mindegyik szobor egy-egy főpapot ábrázolt, az egymást követő főpapi nemzedékeket 11 340 esztendőn át. Minden főpap még életében elkészíttette szobrát. Biztosították Hérodotoszt, hogy adataik hitelt érdemlően pontosak, mert a főpapok pontosan feljegyeztek mindent, ami ez idő alatt történt. Megmagyarázták, hogy a 341 szobor ugyanannyi nemzedék. mert a tisztség apáról fiúra szállt. Magyarázatukat azzal egészítették ki. hogy a 341 nemzedék előtt az istenek az emberek között éltek, de azóta nem látogatták meg az emberiséget ♦ ♦ ♦ ♦ wwwwwwww
