Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-27 / 224. szám

A borfelvásárlás új rendszere Levelezőink írják Nagyobb differenciálás Fajtafelár Csúcsfelár Mennyit ér az aranyérmes bor? A szőlő- és borfelvásárlás új rendszere meglehetősen so­kat foglalkoztatja mostanában a termelőket. Különféle hí­resztelések kaptak lábra. Ok­kal, ok nélkül. Szekszárdon majd mindenki beszélt az egyik szőlősgazda esetéről. A vörös bora aranyérmet nyert a városi, megyei és országos ver­senyen egyaránt. Három zsűri egymástól függetlenül, egy­mástól eltérő időben kiváló minőségűnek találta Az ille­tő gazda mintát vitt belőle az Állami Pincegazdaságnak, s csak 5 forintot kínáltak liter­jéért. Sokan felháborodtak az eseten. Elutaztunk Pécsre, felkerestük az Állami Pince- gazdaság Mecsekvidéki Köz­pontját, amely felvásárlási te­rületéhez Tolna megye is tar­tozik. s itt az új felvásárlási rendszerről Török János osz­tályvezetővel beszélgettünk. — Mi az új rendszer lé­nyege? — Eddig kötött borárak vol­tak, most lényegében meg­egyezéses árak lesznek. Ez úgy értendő, hogy kidolgoztak irányárakat, amelyekhez iga­zodunk. Eddig szinte teljes egészében a maligánfokot he­lyeztük előtérbe, most meg­szüntetjük a szeszfok minden- hatóságát. Mérjük a szeszfo­kot, de előtérbe kerülnek az egyéb minőségi tényezők. Mindez jobban megfelel az új gazdasági mechanizmus irány­elveinek. mint a régi mecha­nikus árrendszer. — A lapokban megjelent központi közlemények sze­rint felvásárlási árcsökken­tés várható. Hogyan kell ezt értelmezni? — A új árrendszer mintegy 60 70 filléres átlagárcsökken­tést tételez fel. Ennek megfe­lelően a fogyasztói árak is csökkennek. Ez persze nem je­lenti, hpgy minden tételnél csökken a felvásárlási ár. Az árcsökkenés elsősorban a gyengébb minőségű borokat, következésképpen a gyengébb minőségű bort termő vidéke­ket érinti. Tehát elsősorban nagyobb arányú árdifferenciá­lásról van szó. Ezt az tette A Tolna megyei Tanács „Balassa János” Kórháza közli, hogy AZ ÜJ KÓRHÁZ BÉRI BALOGH ÁDÁM UTCAI FŐBEJÁRATÁT szeptember hó 22-től elő­reláthatólag október 6- ig a járműforgalom elől útépítés miatt lezárjuk. Közlekedés az Ybl Mik­lós utcai kapun keresz­tül történik. A kórház igazgatósága (281) szükségessé, hogy az értéke­sítési piacokon is elsősorban a jó minőségű borokat keresik. Szekszárdot, mint történelmi borvidéket például nem érinti hátrányosan, de a besorolásnál itt is a minőségi követelmé­nyeken a hangsúly. Tehát ön­magában azért mert egy bor szekszárdi vagy villányi, nyilván nem fizethetünk magas árat, ha közben nem felel meg a minőségi követelményeknek. — A minőséget Felárral dotálják? — Az új árrendszerben két­féle alapár lesz: egy a nagy­üzemek, egy a kisüzemek ré­szére. Az eddigi nagyüzemi felár, ami 15 százalékot tett ki, megszűnik, de az alapárat úgy állapították meg, hogy a csökkenés csak mintegy 5 szá­zalékos. Nagyobb hangsúly lesz az úgynevezett fajtafel­áron. A fajtiszta borokat, il­letve szőlőt az eddiginél job­ban megfizetjük, s ez is mu­tatja, hogy valóban a minő­ségi követelmények kerülnek előtérbe. Az olaszr'zlingért, kék­frankosért, oportóért, caber - netért, magasabb, a kadarkáért alacsonyabb fajtafelárat fizet­hetünk. Ez tehát nem kötelező, hanem fizethető. A kadarkát termelő gazdaságok azért kap­nak kevesebb fajtatiszta felárat, mert ez felel meg a piaci kö­vetelményeknek. A kimondot­tan extra minőségű borokért úgynevezett c6úcsfelárat fizet­hetünk még ezen felül. Ilyen extra minőségű bor természe­tesen kevés akad. — Az imént említette, hogy a szeszfok ezután nem lesz mindenható. Mi volta­képpen a szerepe? — Ezután is figyelembe vesszük. Rögzített, hogy faj­tánként legalább milyen ma- ligánfokosnak kell lenni a bor­nak ahhoz, hogy átvehessük. De csak az alsó határ szabá­lyozott, a felső határ nem. Azt, hogy milyen fokig ve­szünk át egy bort, egyedileg döntjük el. Az átvevők min­denütt ismerik a helyi körül­ményeket, s ha gyenge évjá­ratban eladásra kínálnak mondjuk egy 14 maligános kadarkát, mindjárt sejteni fogják, hogy azt mestersége­sen erősítették fel, s nem ve­szik át. — Évek óta sokan bi­zonygatták, hogy elavult a területi besorolás rendszere. Ezen változtattak-e? — A területi besorolás meg­maradt, de az új felvásárlási elvek erősen fellazították. Le­hetőség nyílik a problémák rugalmas áthidalására. Tolna megyében például jóformán csalt egy dűlőút választotta el a dunaszentgyörgyi tsz szőlé­szetét és a paksi borvidéket, a kettő mégis más kategóriá­ban volt: a dunaszentgyör- gyiek a kiváló minőségű bo­rukkal eleve hátrányosabb helyzetbe kerültek. Ugyanezt kell mondani a simontornyai és felsőnyéki borokra. Most méltányolni tudjuk e terüle­tek értékes borait. — Tamásira nem vonat­kozik ugyanez? Ott is na­gyon sok a jó bor ... — Igen, de Tamásival mini­mális a felvásárlási kapcsola­tunk, ezért azt nem is sorol­tuk az ilyen megkülönbözte­tett helyek közé. — Mennyi bort tudnak, illetve kívánnak felvásárol­ni. — Tavaly 225 000 hektót vá­sároltunk fel, az idén is nagy­jából hasonló mennyiséget ter­veztünk. A felméréseink sze­rint ez megfelel a várható termésnek. Végül utánanéztünk, hogy mi is történt a szekszárdi aranyérmes bor esetében. Azt a felvilágosítást kaptuk, hogy megvizsgálták a bort, s meg­állapították, hogy direkttermő fajtával színezték, ezért va­lóban csak 5 forintot aján­lottak érte. Boda Ferenc A SIMONTORNYAI KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM Ez év tavaszán alakult meg a simontornyai községi tanács költségvetési üzeme. Az üzem kapacitását éves szin­ten mintegy 6 millió forintos költségkeretben határozták meg. Az elmúlt fél év alatt Tolnanémedi községben a kultúrház kivitelezését 600 ezer forint értékben fejezték be. Átállására a közeli na­pokban kerül sor. Simon tor­nya községben az általános iskola bővítését, négy új tan­teremmel és korszerű mellék- helyiségekkel 1 700 000 forin­tos költséggel építették. To­vábbá bővítették a községi tűzoltószertárat, mintegy 450 ezer forintos költséggel. Most kezdték meg a községi párt­ház kivitelezését. Eddig a vál­lalt munkákat minden eset­ben határidőre be tudták fe­jezni, a jövőben is szeretnék a vállaltakat pontosan idő­ben teljesíteni. Az üzem dol­gozóinak létszáma átlagban 35 fő. A munkaszervezés is nagymértékben hozzájárult eddigi eredményes tevékeny­ségükhöz. JÓL HALAD . A SIMONTORNYAI VÁR RESTAURÁLÁSA Mintegy másfél millió forin­tos beruházással évekkel ez­előtt kezdték meg a simon­tornyai vár helyreállításét. A befejezést 1970 végére tervez­ték. A szakemberek vélemé­nye és a látottak azt igazol­ják. hogy a különböző mun­kálatok a kívánt ütemben haladnak. Már most is mind több az érdeklődő és látogató a vár körül. Elkészülte után mint idegenforgalmi neveze­tesség minden bizonnyal be­tölti ezt a hivatását. A vár körüli utak felújítását is megkezdte a községi tanács költségvetési üzeme. A mun­kálatokat ez év végére be is fejezik. Az újjáépített vár­ban könyvtárat, olvasószobá­kat, ifjúsági klubhelyiséget és tömegszervezeti helyiségeket alakítanak ki. Történelmi ne­vezetessége mellett a község kulturális fellegvára lesz majd a vár. Délczeg József KISZ-VEZETÖSÉG­VÁLASZTÁSOK A TAMÁSI JÁRÁSBAN A tamási járásban a koráb­bi megfelelő előkészületek .után megkezdődtek ä KISZ- alapszervezetekben a vezető­ségválasztó taggyűlések. A járás területén eddig nyolc alapszervezetben — keszőhi- degkúti tsz simontornyai bőr­gyár, Értény, Iregszemcse. Gyönk, Miszla, Szakadat és Felsőnyék — került sor a tag­gyűlések lebonyolítására. Az előkészületi munka so­rán szerzett tapasztalatok azt igazolják, hogy a tanácsi és gazdasági szervek hatékonyab­ban foglalkoznak a KISZ- fiatalok problémáival, növe­kedett a támogatásuk is, ré­szint azáltal, hogy a mostani KISZ-vezertóségválasztó tag­gyűléseket mindenütt meg­előzik a párt-, a tanácsi és a gazdasági szervek ülései, ahol napirenden szerepelnek a KISZ-feladatok. Ennek nyo­mán jelentős az a segítség, amit javaslataikkal, hozzászó­lásaikkal nyújtanak a taggyű­léseken. így történt ez leg­utóbb, ' a nagyszokolyi tsz párt- és gazdasági vezetőinek értekezletén is. Hasonló pél­dákat sorolhatnánk Simon tor­nya, Miszla, Értény és a to­vábbi községekből is. A másik figyelemre méltó és lényeges fejlődést mutató tendencia, hogy a tömegszer­vezetek képviselőivel, — az MHSZ, a nőtanács, a Vörös- kereszt. a népfront — szoro­sabbá vált a kapcsolat a tar­talmi mimikában. Kölcsönösen képviseltetik egymást ülései­ken, ami az átfogóbb, hatéko­nyabb tömegszervezeti mun­kát eredményezi. A most el­kezdődött KlSZ-vezetóségvá- lasztó taggyűlések november 20-ra fejeződnek be. majd ezt követően kezdődnek meg a tanintézeti, illetve az iskolai K IS 2 -szervezetek ben is a ve­zetőségválasztások.-Q -/ Tamási ÜNNEPSÉG A DÖBRÖKÖZt VB-ÜLÉSEN A társadalmi ünnepségek szervezésével kapcsolatos fel­adatokat tárgyalta a községi tanács vb a napokban. Döb- rököz községben 1964, novem­ber 7-én került sor az első névadóünnepség megrendezé­sére, azóta az eltelt 5 év alatt 17 ilyen ünnepségre került sor. Kedves ünnepségen bú­csúztatták ugyanakkor a köz­ségi tanács adóüfnn csoport- vezetőjét, Tölgyesi Gyulát Részt vettek a volt munka­társakon kívül az ünnepelt rokonai, a végrehajtó bizott­ság tagjai, a társadalmi és tömegszervezetek számos tag­ja, valamint a járási tanác* dolgozói. DOMBÓVÁRI HÍREK A dombóvári községi ta­nácshoz 1969. I. félévében 77 szabálysértési feljelentés érke­zett. Ez átlagosan havi 11 ügyérkezést jelent, mely azo­nosnak mondható az 1968. évi ügykezeléssel. A szabálysértési ügyek megoszlását tekintve 48 feljelentés érkezett tulaj­don elleni szabálysértés mi­atti. Vásárlók megkárosítása miatt 10 esetbent kellett eljár­ni. ' * A községben ez évre park­fenntartásra 239 ezer forintot irányoztak elő. Az I. félévi teljesítés 123 622 forint. Köz- tisztaság címén 10 ezer fo­rint szerepel, amelybő) eddig 7950 forint lett kiadva. Gaál István A Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ gyakorlott hidegburkolókat, kőműveseket, kőművest kiszolgáló segédmunkást, kubikosokat, asztalost, gépkocsi­rakodókat. Jelentkezni lehet Szekszárd, Keselyűs! út 6. _____________(394) G yógyszertárvezetők munkaértekezlete Aseptikus manipulátorok, házi kivitelben Megyénk gyógyszertárveze­tői második félév) munkaérte­kezletükön vitatták meg azo­kat a tennivalókat, amelyek gyógyszertárhálózatunk továb­bi fejlődését szolgálják. Az 1969. évi második félévi mun­kaértekezleten dr. Boros Ist­ván, a Tolna megyei Gyógy­szertári Központ igazgatója ismertette a vállalat működé­sének eddigi eredményeit, va­lamint a további feladatokat, majd nagy részletességgel tért ki a VI. Magyar Gyógyszer- könyvben előírt gyógyszerek aseptikus — csíramentes — készítésének problémáira, be­jelentve azt, hogy az asepti­kus manipulátorok beszerzése folyamatban van. Illetve, a vállalat már hozzálátott annak felderítéséhez, miként lehet­ne házilagos kivitelezésű ma­nipulátorokat beállítani. Ez, az idézett gyógyszerkönyv elő­írása szerint elengedhetetlen fontosságú berendezés dara­bonként körülbelül 25 ezer fo­rintba kerülne, ha készen vá­sárolná meg a vállalat. Szá­mítva, hogy megyénk gyógy­szertárhálózatát 43 egység al­kotja, a manipulátorok beszer­zési költsége meghaladná az egymilliót. Sokkal olcsóbbnak ígérkezik az a megoldás, amelynek tervét itt ismertette dr. Boros István igazgató, s amelynek megvalósítása — szabad kapacitású ktsz-szel szerződve a munkára, közel tízezer forinttal csökkentené az aseptikus manipulátorok beszerzését. Ily módon viszont 1970 végéig gyógyszertáraink hatvan százaléka rendelkezhet majd ezzel a berendezéssel. Azok a gyógyszertárak viszont, amelyekbe a jövő év végéig nem tudnak manipulátort be­állítani, a gyógyszerkönyv elő­írásában szereplő gyógyszerek alapanyagát sterilen kapják meg a központtól. A tanácskozáson dr. Fejér István megyei főgyógyszerész a gyógyszerészek továbbképzé­sének fontosságáról tartott elő­adást, azt is hangoztatva egye­bek között, hogy a gyógysze­részeknek az eddigieknél na­gyobb aktivitással kell be- kapcsolódniok a gyógyszeris­mertetés munkájába. Az értekezlet számos hoz­zászólás elhangzása után. a déli órákban ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents