Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
— De már ezt nem hiszem, Nyavalyák! ügy vélem, maga rosszul fordít egy kettős jelentésű szót. Fogoly áfonyával. vagy fegyenc áfonyával nem mindegy. Amit maga alsónadrágnak fordít, az talán ü rüh üst. is jelent. — Urühúet. ügy. És akkor és senki se nem mondaná, hogy ez így nincs van roszr szul. Én most is élek Harry- val, aki egy nagyon jó ember- üzlet és hamisókszert vesz és elad és visz engem mindig szállodákba. Mindenki mondja, hogy fiatalabb vagyok, mint az anyád volt, pedig ő miért van ráírva, hogy 58-as hasbőség? Maga csak bízzék az amerikai technikában. Meleg alsónadrág ez, uram. — Na mindegy. Télikabát- pomak jobban örültem volna, Nyavalyek. Most még csak azt mondja meg, hogy a sok por mellett mi ez a kis üveg folyadék? Kézbevette, megnézte, aztán felelt: — Fejfájás elleni por. LEVÉL AMERIKÁBÓL Tizenkét esztendő után végre levelet kaptam Bella nénitől New Yorkból. Én ezt a levelet most szorul szóra ideírom, hadd lássa mindenki, hogv milyen levelet kaptam én tizenkét esztendő után Bella nénitől, New Yorkból. Te kedves rokonok, amikor Hanzi neikem írta meg Detroitból. hogy vagytok meg valamennyien otthon, én nagyon boldogultam. És most közlöm veletek, hogy én tizenkét év alatt semmit sem lettem öreg. éppolyan csinos és kívánós vagyok, mint aki voltam odahaza, bár az én alak lett egy kicsikét eltel- tebto. de a hajam szép szőke ÉiáÉÉft>litá>aaÉi>AAJ'A->-AAAA^ is egy nagyon szép asszony, de én most vagyok nagyon kívánós és biztosan örüljétek, hogy ezt halljátok tőlem. gyíinfc ntttóí & szhiílite ajfi nekem nagyon jól áll. Hogy szegény Zsigát kivégezték, az nagyon bosszantó. De itt az élet eléggé szórakoztató és van most a hamis ékszereknek egy jó szezonja, ami nekünk nagyon jól áll. Mariann meg Aliszka % van- nafc nagyon jól, van nekik is férj, aki dolgozik és keres szépen. Vagyok velük sokat és csodáljuk egymást, hogy olyan fiatalok maradtunk az európai háború dacára js. Hogy Artúr bácsi és az ő kedves felesége megégtek Lengyelországban, az roppant zsa- aáns. Mi most vezettettük be a televíziós telefont, ami drága, de megéri, mert olcsó. Mi valamennyien gondolunk sokat rátok, és nincsen esztendő, hogy eszünkbe bele ne jutnátok, ahol tinektek van nagyon jó helyetek. Hogy szegény Matildék egész családja kiirtották, az nagyon érdekes. Aliszkának volt most influenza, de jött három doktor és most már van mindenki egészség. Te kedves rokonok! Mi most ösz- sze fogjuk szedni, ami van ócska holmi és küldjük el nektek csomag, csak írjatok Az, amit tett veletek Hitler, volt nagyon kényelmetlen. Mi hálaistennek valamennyien jól vagyunk s lakunk egy nagyon szép házban itt, ahol van minden szobának külön ajtaja. Ég Harry azt mondja, hogy* szeretne már látni titeket, illik tudni, hogy volt neki kötőhártya-gyulladása és bekötött szemmel fekszik három napja óta. Minden héten memeg, hogy megkaptátok, akkor küldünk újra fogpaszta, rágógumi, meg ilyesmi. És ha akar kijönni az egész család, csafc írjatok nekünk bátran, mi majd imádkozunk, hogy sikerüljön. Csókolunk mindenkinek a szája: BELLAÉK Tat». László (Folytatjuk) ÄH Megkezdődött a cukorrépa szedése és szállítása. Megyénkben úgyszólván valamennyi vasútállomásról naponta több vagonnal szállítanak a cukorgyárakba. Útmutató a felszabadulási ünnepségekhez Battonya felszabadulásának 25. évfordulójára emlékezéssel megkezdődtek az országos jubileumi ünnepségek. A rendezvények előkészítése, mindenekelőtt a művelődési intézményekben ég iskolákban nagy feladatokat jelent a népművelőknek. Elsősorban ebben a tekintetben kíván segítséget adni a Népművelési Intézet, a TIT és a Könyvtártudományi Módszertani Központ közös kiadványa, az „Útmutató a felszabadulási ünnepségekhez”. A kötet első részében módszertani tanácsokat, ötleteket, repertoár-javaslatokat közöl, tartalmazza az általános és középiskolák részére kiadott irányelveket. Második része az országos rendezvényekről, pályázatokról, kiállításokról, a Magyar Rádió és Televízió ünnepi műsorairól, új könyvekről, filmekről, művészeti rendezvényekről tájékoztat. A harmadik rész négy előadásvázlata az ünnepségek szónokai ég a rendezvények előadói számára készült: történeti áttekintés a felszabadulásról, hadtörténetéről (térképekkel), a magyar nép; demokrácia kialakulásáról, fejlődéséről napjainkig, valamint gazdasági és kulturális életünk mai helyzetéről. Az ünnepségek előkészítésében, rendezésében és lebonyolításában részt vevőknek hasznos segítséget nyújtó kötetet az utóbbi kilenc esztendő eseménytörténeti krónikája zárja. MAJDNEM A A derítő VÁRAKOZÁSNAK MEGFELELŐEN ÜZEMEL Elkészült, s több hónap óta működik már a Simontornvai Bőrgyárban a szenyvízderítő. Az energiatelep vezetőjétől Szajkí László technikustól kértünk tájékoztatót, milyen tapasztalatok vannak az új létesítménnyel kapcsolatban. — A szennyvízderítő majdnem a számítottak szerint üzemel. Attól tartottunk, hogy a mikroorganizmus nem tud majd annyira kifejlődni, mint az kívánatos lesz. Nem így történt. A biológiai tisztítás hatásfoka mintegy hetven-nyolcvan százalékosnak mondható. A Sió élővilágá-t tehát már nem olyan mértékben mérgezzük, mint korábban. A szennyvízből a krómtartalom 98 százalékát tudjuk kivonni, a szerves szennyeződéseket, amelyek a folyó vízből az oxigént elvonták, már nem engedjük a Sióba. A mikroorganizmusok jobb életfeltételének megteremtése érdekében oxigént vezetünk a derítőbe, így dúsabb „tápanyagot’? kapnak ezek az élőlények. ös:s~ szességében ez a prototípus jellegű. derítő jól funkcionál. — Mennyi szennyvíz keletkezik a gyárban egy munkanap, tehát- három műszak során. — Körülbelül 2200 köbméter. Ez a mennyiség ma már tisztán jut vissza a Sióba. — Szajki elvtárs, úgy mondják, hogy az a jó derítő, amelyből a kifolyó vizet inni lehel... — A mi derítőnk nem ilyen, nem is ez volt a cél. A Sió élő világát nem mérgezzük, a víz amely a gyárból kifolyik nem teszi alkalmatlanná még alacsony-vízállás esetén sem öntözésre a. Sió vizét. S ez már jelentős dolog. — Pj. — fl 11 ILftGŰR ♦ ♦ A Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum A mayáknak, akiktől ezek az építmények származnak, roppant fejlett kultúrájuk volt. Tökéletes naptárrendszert és szinte hihetetlen számításokat hagytak ránk. Tudták, hogy a Venus-év 584 napig tart, a földi év hosszát 365,2420 napban adták meg. A legpontosabb mai számítások szerint a földi év hossza 365,2422 nap, tehát a mayák számítása csak 2 tízezreddel tér el ettől. Hátrahagyott csillagászati számításaik 64 millió évre előre tartalmaznak adatokat — sőt állítólag a legújabb leletek szerint 400 millió évre mutatnak előre. Híres Venus-egyenletüket — mai elképzeléseink szerint — csakis elektronagy számíthatta ki Ugyanis vajmi nehéz elfogadni, hogy ilyen pontos számítások dzsungelben élő néptől származhatnak. A mayák Venus-egyenlete abból indul ki, hogy a Venus-év 584, a Föld-év 365 napból áll, s ez a két szám csodálatos módon osztható 73-mal, éspedig a 365 ötször, az 584 pedig nyolcszor. Ennek alapján a következő egyenletet állították fel: (Hold) 20x13 = 260x2x73 = 37960 (Nap) 8x13 = 104x5x73 = S7960 (Venus) 5x13 = 65x8x73 = 37960 Vagyis 37 860 nap elteltével a három ciklus egybeesik. A mayák mitológiája szerint ilyenkor összegyűlnek az istenek a nagy téren. Ma már bebizonyított tény, hogy Chitchen, Itzá, Tikal, Copan, Palenque csodálatos építményei egytől egyig a mayák naptárához igazodnak. Ez a nép nem azért épített piramisokat, nem azért emelt templomokat, mert szüksége volt rájuk, hanem azért, mert naptára előírta, hogy minden 52 esztendőben meghatározott számú lépcsőből álló épületet befejezzenek. Tehát minden lépcsőfoknak valamilyen kapcsolata van a naptárral, minden építmény a csillagok állásához igazodik. Felfoghatatlan, hogy m; történt ott időszámításunk kezdete után 600 évvel! Az egész nép hirtelen és látszatra minden ok nélkül elhagyta nagy fáradsággal felépített városait, a pompás templomokat, a nagyszerű piramisokat, a szobrokkal környezett tereket, a nagyszabású stadionokat. Mindezt az évszázadok folyamán elborította a dzsungel. Tönkretette a nagyszerű falakat, romhalmazzá változtatott mindent. Az elvonulás után egyetlenegy lakes sem tért vissza az elhagyott városokba. Több egymást követő nemzedék egy naptár adatai alapján kínos-keserves munkával templomokat, piramisokat, városokat, víztárolókat, utakat épített, kezdetleges szerszámokkal pompás szobrokat faragott kemény kőből. És mikor mindezzel elkészült — hirtelen otthagyott mindent és elvándorolt. Ilyesmi elképzelhetetlen, mert értelmetlennek látszik. De minél érthetetlenebb valami, annál több és annál merészebb magyarázatot keresnek rá. A mayák váratlan elvándorlásáról is több verzió született. Az egyik szerint idegen hódítók űzték el őket földjükről. De kik mérhették össze erejüket a mayákkal, akik akkor a kultúra és a civilizáció tetőfokán álltak? Sehol seon találták nyomát annak. hogy azon a területen háború játszódott le Éppen ilyen tarthatatlan az a feltevés is. hogy hirtelen klímaváltozás okozta a mayák elvándorlását. Tarthatatlan, mert a mayák mindössze 350 kilométerre vándoroltak régi birodalmuktól és ott alapították meg az újat. Ilyen távolság semmi esetre sem lett volna elegendő, hogy elkerüljék egy katasztrofális klímaváltozás következményeit. Alapos mérlegelésre és megfontolásra szorul az a feltevés is. hogy pusztító járvány okozta a may**k elvonulását. Nincs adat. nincs utalás, amiből erre lehetne következtetni. Nemzedékek harca váltotta-e ki a népvándorlást? A fiatalok felkeltek az öregek ellen? Polgárháború, forradalom tört ki? Ezeket a feltevéseket megdönti az a körülmény, hogy a fenti esetekben csak a lakosságnak egy része — a legyőzött rész — hagyta volna el hazáját, a győztesek maradtak volna a helyükön. Az eddigi ásatások eredményei, az eddigi leletek azt bizonyítják, hogy a nagy vándorlás után egyetlen maya sem maradt a rég: városokban. Az egész nép hirtelen útra kelt, s építményeit, templomait, piramisait átengedte a dzsungelnak. A sok és sokféle magyarázathoz égy újat lehet hozzáfűzni. Erre sincs bizonyíték, mint a többire sem, ezért éppen annyira igaz lehet, mint a többi. Az óbirodalmukból hirtelen elvándorolt mayák őseit réges-Végen meglátogatták az istenek (feltevésünk szerint más égitestről érkezett űrhajósok). Átadták a papi rendnek csillagaszati, matematikai és egyéb ismereteiket, megígértek, hogy egyszer majd újra visszatérnek, és elhagyták a Főidet.
