Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
«fr I Becsüld meg magad! Filccsizma és a mechanizmus Rovatvezető: D. KÖNYA JÓZSEF. A 25. évforduló tiszteletére KlSZ-munkaverseny Dombóváron Ä lapunkban is megjelent felhíváshoz csatlakozva a dombó* vári kesztyűgyár és a dombóvári MÁV vontatási főnökség KISZ- szervezetének tagjai elhatározták, hogy jubileumi munkaverseny- nyel köszöntik hazánk felszabadulásának negyed évszázados évfordulóját. A két KISZ-szervezet közösen szervezett munkaversenyt., melynek fő célja a termelékenység növelése mellett a minőségi mutatók javítása, s az anyagtakarékosság. A munkaversenyben — amely 1970. március 31-ig tart — a két KISZ-szervezet 85 tagja vesz részt, menet közben közösen értékelik a versenyt, s hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján ünnepélyes KISZ-taggyűlésen ismertetik majd az eredményeket. A két dombóvári KISZ-szervezet közös munkaversenye az első, ifjúsági „megmozdulás”, amelyről a felhívás megjelenése óta hírt kaptunk a megyéből. Országos ifjúmunkás-parlament így látta Amint arról már tájékoztatást adtunk, a KISZ Központi Bizottsága a közelmúltban rendezte meg az országos ifjúsági parlamentet. Izgalmas volt a téma, a munkásfiatalok életének legjelentősebb ..szakaszával”, a munkába való beilleszkedéssel, a kezdő munkavállaló fiatalok helyzetével foglalkoztak a parlament küldöttei. Tolna megyét hat fiatal képviselte az országos ifjúmunkás-parlamenten. A küldöttek egyikével, Mohácsi Jánossal. Az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat - dolgozójával beszélgettünk tapasztalatairól. s arra kértük, vázolja az ott elhangzott, általánosan is érdeklődésre számot tartó hozzászólásokat, az ifjúmunkás-parlament résztvevőinek állásfoglalását. — A vitaindító referátumot. Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titkára tartotta. Beszédében minden lényeges, a munkásfiatalokat foglalkoztató kérdésre kitért: szólt a fiatalok neveléséről. a szakmunkássá válás folyamatának problémáiról, a KlSZ-érdekvédelemről, a lakás- és munkakörülményekről, a fiatalok munkahelyi beilleszkedéséről. Az anyagot rész-témákra bontva négy szekcióban vitattuk meg. Az első szekció a kezdő munka- vállaló fiatalok sajátos helyzetének — a beilleszkedés, az érvényesülés — a harmonikus munkássá válás feltételei biztosításának időszerű kérdéseivel foglalkozott. A második szekció a szocialista munka- versennyel. a versenymozgalommal és azoknak a fiatalokra gyakorolt hatásával foglalkozott. A harmadik szekcióülésen a lányok és a fiatalasszonyok munkahelyi gondjai, problémái kerültek terítékre, az üzemi KlSZ-szer- vezetek erkölcsi, politikai nevelésével kapcsolatos feladatairól a negyedik szekció tárgyalt. — Én a második szekció ülésén vettem részt. A szocialista munkaversenyekkel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy szükségesek, jó hatásúak, de néhány verseny már időszerűtlen, reformálásra szorul. Abban is megegyeztünk, hogy a jövőben megrendezendő munka- versenyeken jobban figyelembe kell venni a helyi sajátos- •ágokat, és javaslat született a szakmunkástanuló fiatalok közötti versenyek kiszélesítésére is. — A sokrétű anyagból nehéz egy-egy témát kiemelni. Mégis, mit tart a leglényegesebbnek az ott elhangzottakból? — A szókimondással kezdeném. Nagyon őszinte hangulat jellemezte az ifjúmunkások országos parlamentjét, s ez feltétlenül szerepet játszott abban, hogy néhány nagyon lényeges kérdésben sikerült „zöld ágra vergődnünk”, Feltétlenül megemlíteném á parlament egyik javaslatát: .úgy foglaltunk állást, hogy az 1016-os rendelet né felhívás jellegű legyen. A szekcióülések mindegyikén felvetődött: legyen kormányrendelet, így megnyugtatóan biztosított lenne a végrehajtása is. — A végzős szakmunkástanulók beilleszkedésével kapcsolatban is volt egy mindenki által támogatott javaslat: a harmadéves tanulókat be kell építeni a felnőttbrigádokba, hogy megismerhessék a fiatalt tisztában legyenek képességével, s ha megszerezte a szakmunkás-bizonyítványt, már egy jól összeszokott kollektívába kerüljön, ahol nem idegenként s nem idegenkedve fogadják. így természetesen a leendő szakmunkás is érdekelve van a brigád termelésében, többet, lelkiismeretesebben foglalkoznak vele, ő iS jobban igyekszik. Az így kialakuló emberi kapcsolatok sokat jelentenek a fiatal fejlődésében, s arról nem is beszélve, hogy a kezdő fiatalok bérezését differenciáltabbá lehet tenni munkájuk, szorgalmuk, szaktudásuk ismeretében. Az országos ifjúmunkás- parlamenten határozat született az ifjúmunikástanács létrehozására. Van Tolna megyei fiatal a tanács tagjai között? — Az iíjúmunkéslanáes létrehozása — az egyetemi tanácshoz hasonlóan — nagyon időszerű volt. A tanácsban az ország minden részéből vannak fiatalok, akik ismerik egy-egy adott terület fiatalságának gondjait, problémáit, javaslatokat tesznek és dolgoznak ki a megoldás érdekében. Tolna megyei tagja nincs a tanácsnak, de a parlament résztvevői javasolták a tanács kibővítését, hogy a fiatal, fejlődésben levő üzemek szakmunkásai is képviseltessék magukat. Eljött a szeptember újból, s vele az az időszak is, amikor sok-sok falusi családnál elköszön hazulról a nagyfiú, vagy a nagylány. Ilyenkor mondja, néha bizony sírással küszködve az édesanya: „Vigyázz magadra, igyekezz, kisfiam. Nehogy valami baj érjen”. Ilyenkor hangzik el az apai intelem : „Becsüld meg magad, fiam!”. Becsüld meg magad. . . Figyelmeztet ez az egyszerű mondat. Mert a figyelmeztetés nagyon helyénvaló, hiszen mindenki tudja, hogy a nagyvilágban nem könnyű egyedül megállni. Akinek a kezét szülei elengedik, annak az első időszakban különösen nehéz elkerülni olyan mel- lékutakat, amelyek gyakorta a tisztesség határán túlvezetnek. Egy tájékozatlanságból eredő, meggondolatlan lépés, a. nagyobb közösség elleni vétek hatásait hosszú ideig, néha egész életére megsínyli a vétkes. A mellékút könnyen lehet zsákutca, ahonnét aztán nincs tovább. Ütmutatás is az apai szó. Mert csak az várhat megbecsülést a társadalomtól, aki megbecsüli magát. Nálunk ez elsősorban szorgalmat és emberi tisztességet jelent. Azt jelenti, hogy senki ne akarjon mások rovására boldogulni. Ne húzza ki magát a munkából. Ügyes legyen, de nem ügyeskedő, szókimondó, de nem szájaskodó, a körülményekhez alkalmazkodó, de nem szolgalelkű. Becsüld meg magad, hogy meg* ’•«ecsüljenek, légy tisztességes, különben nem várhatod, hogy veled is tisztességesen bánjanak, — az apai intelemnek talán ez a legfontosabb része. A szülői háznak ezeket az igazságait társadalmunk emeli törvényerőre. Betartásuk ezért kétszeresen is fontos. Akadhatnak azonban líelyzetek, mint ahogy akadnak is minden iskolában. kollégiumban, üzemben, amikor egyes fiatalokat figyelmeztetni kell arra, hogy ne legyenek feledékenyek. Okos emberi szóval, a fiatalok iránti szeretet kifejezésre juttatásával, a vadhajtások gondos nyesegeté- sével, a becsületes emberré nevelés folyamatában a felnőttek társadalma sokat tett azért, hogy a gyerekekre egy kicsit szüleik helyett is jól vigyázzon. Ezért hangsúlyozzuk mindig, újból és újból, minden felnő! t; felelősségét, minden fiatal, az élettel most ismerkedő ember,., iránt. Tanúi lehetünk számos esetben annak, hogy nem minden fiatal találja meg azonnal helyét a nagyobb közösségekben, s hogy tekintélyes azoknak a száma, akik nem tartoznak sehová. Magányosságtudatuk előbb-utóbb karakterüket kezdi ki, s ha bátortalan közeledésük türelmetlen viszautasításra, vagy megszégyenítést előidéző reagálásra talál, sebzett léJekkel csalódottá, emberkerülővé válnak. Nem tudnak feloldódni, nem tudják önmagukat adni, ha a közösség nem karolja fel őket, ha csak tanítunk és oktatunk, de nem nevelünk, ha a sok bírálat, fejmosás mellett elfeledkezünk a dicsérő elismerésről, ha csak szigorúak vagyunk hozzájuk, s nem megértőek. Akik tegnap még a szülői ház melegében éltek, s a szülői szeretet természetes közegében megszokták, hogy körülöttük forog a világ, — szüleik világa minden esetre —, azok számára élet- szükséglet a megértés, a szere- •et. Szüleik helyett kritikus pillanataikban a társadalomnak kell őket kéienfogni és emberi szóval, emberi tisztességgel tovább erősíteni bennük az apai intelem igazságát, hiteiét. ŰJ KLUB Üj ifjúsági klub alakul Bá- taszéken a helyi ktsz-ek ösz- szefogásával. A klub természetesen elsősorban a ktsz-ek ifjú dolgozóinak biztosít majd kulturált szórakozási lehetőséget. de községi jelleggel működik, — tehát senkinek sem kell az ajtón kívül maradnia. Az ünnepélyes megnyitót a fegyveres erők napja alkalmával rendezik meg. | Nem érdekelte három évvel ezelőtt Keserű Jánost, a Kövendi Sándor Tolna megyei Cipész Ktsz elnökét, hogy a külkereskedelem milyen áron értékesíti a szovjet exportra készülő filccsizmákat, Nem érdekelte és nem is tudta. Számára — és a szövetkezetnek — csak az volt a fontos, hogy az export csizma párjáért átlagosan 145 forintot fizet a külker. És ez a 145 forint jó ár, ki lehet belőle jönni. Fedezi a költségeket és nyereséget is hoz. Jelenleg 116 forintot kapnak egy pár csizmáért. Jövőre még pár forinttal kevesebbet. És ebből az árból is kijönnek. Közben ugyanis meg kellett ismerkedni olyan fogalmakkal, mint rubelár, devizaszorzó, dotáció, meg kellett tanulni azt, hogy nemcsak termelni fontos, hanem eladni is. Annak a terméknek van jövője, ami értékesíthető a világpiacon — jelen esetben a szocialista világpiacon — és árából fedezni lehet a termelési költségeket, biztosítani a nyereséget is. Az új mechanizmus, az új gazdálkodási szabályok hatásának épp ezért egyik tanulságos példája a filccsizma. Exportára 2,30 rubel. Ez hazai pénzben számolva 92 forint. Az első esztendőben rubelenként 13 forint dotációval tetézték meg. Az idén már csak 11 forint á dotáció, jövőre pedig 10 forint. Hogy mi lesz azután? — Azt ma még senki sem tudja. Egyet, azonban tudnak a szövetkezetben, mégpedig azt, hogy a filccsizmának szinte beláthatatlan ideig piaca lesz a Szovjetunióban. Hogyan lehetne csökkenteni a költségeket, milyen műszaki, szervezési intézkedésekkel lehet növelni a term elékeny séget. | A szövetkezet szakemberei rendszeresen kiutaznak Moszkvába — Keserű elvtárs soron következő utazása október elején esedékes — magukkal viszik a minta- kollekciót is. Tárgyalnak, melyikből kell programozni a következő időszakban a gyártást, melyiknél, milyen árat lehet elérni, némi változtatás, ízlésesebb díszítés pár kope- kes többletet jelenthet páronként. Itthon pedig különféle intézkedésekkel javítják a tech- - nológiát, csökkentik a költségeket. Tény az, hogy tavaly hatvanezer párat szállítottak le, az ide! kilencvenezer' pár utolsó szállítmányát is elküldték és a filcesizma a csökkenő dotáció ellenére is nyereséget hozott, A legutóbbi kollekcióba*-. — a huszonöt pár között — már nyolc pár műbőrcsizma is szerepelt. Kiderült, hogy a Szovjetunióban nagy sikere lehet az újdonságnak. — Kettős célunk van a mű- bőrcsizmával — mondja Keserű elvtárs. Egyrészt, mivel ellentétben a filccsizmával ez már eleve gazdaságosabban exportálható, olyan rubel árat kapunk érte, hogy dotáció nélkül is jövedelmező a gyártása, tehát, ha a dotáció megszüntetése miatt le kellene állítani a filccsizma gyártását, helyette ezt tudjuk exportálni. De talán inkább a másik megoldást választjuk. Filccsizmánkat-keresik a szovjet piacon, az még hosszá ideig cikk lesz. az exportlehetőségeket kár lenne feladni. Ha mellette műbőrcsizmát is tudunk exportálni, ennek nyeresége „házon belül” fedezné a filccsizma veszteségét mindaddig, amíg ez utóbbit is nyereségessé tudjuk tenni. És a hazai prar? A betföfcj di fogyasztóét? | Itthon new cikk a filccsizma. Próbálkoztunk már vele a belkereskedelemnél, nem kell. hehe), hogy az ára miatt, mert 25 százalékos forgalmi adóval körülbelül 210 forint lenne a fogyasztói ára. Azonban az exporttermelésnél a dotáció csökkentésével ránk kénysze- rített műszaki-szervezési intézkedések kihatottak belföldi cikkeinkre is. A hasonló technológiával készülő házlcipű termelői árát ezért tudtuk az év közepén tíz forinttal csökkenteni. És ha ráállunk a mű- bőrcsizmagyártásra, ez új termékünkkel az export mellett „megcélozhatjuk" a hazai piacot is. Mi» A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja mözsi hűtőháziban Tóth Vilmos tíztagú hentesbrigádja végzi az őzek, szarvasok fejtését részekre való bontását csomagolását. Naponta hetven vadat dolgoznak fel, s hűtővagonokba rakva szállítják közvetlenül a külföldi megrendelőknek. , Foto: Tóth Iván.
