Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

«fr I Becsüld meg magad! Filccsizma és a mechanizmus Rovatvezető: D. KÖNYA JÓZSEF. A 25. évforduló tiszteletére KlSZ-munkaverseny Dombóváron Ä lapunkban is megjelent felhíváshoz csatlakozva a dombó* vári kesztyűgyár és a dombóvári MÁV vontatási főnökség KISZ- szervezetének tagjai elhatározták, hogy jubileumi munkaverseny- nyel köszöntik hazánk felszabadulásának negyed évszázados év­fordulóját. A két KISZ-szervezet közösen szervezett munkaver­senyt., melynek fő célja a termelékenység növelése mellett a mi­nőségi mutatók javítása, s az anyagtakarékosság. A munkaversenyben — amely 1970. március 31-ig tart — a két KISZ-szervezet 85 tagja vesz részt, menet közben közösen értéke­lik a versenyt, s hazánk felszabadulásának 25. évfordulóján ün­nepélyes KISZ-taggyűlésen ismertetik majd az eredményeket. A két dombóvári KISZ-szervezet közös munkaversenye az el­ső, ifjúsági „megmozdulás”, amelyről a felhívás megjelenése óta hírt kaptunk a megyéből. Országos ifjúmunkás-parlament így látta Amint arról már tájékozta­tást adtunk, a KISZ Központi Bizottsága a közelmúltban rendezte meg az országos if­júsági parlamentet. Izgalmas volt a téma, a munkásfiata­lok életének legjelentősebb ..szakaszával”, a munkába va­ló beilleszkedéssel, a kezdő munkavállaló fiatalok helyze­tével foglalkoztak a parlament küldöttei. Tolna megyét hat fiatal kép­viselte az országos ifjúmun­kás-parlamenten. A küldöt­tek egyikével, Mohácsi Já­nossal. Az ÉM Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat - dolgozójával beszélgettünk ta­pasztalatairól. s arra kértük, vázolja az ott elhangzott, ál­talánosan is érdeklődésre szá­mot tartó hozzászólásokat, az ifjúmunkás-parlament részt­vevőinek állásfoglalását. — A vitaindító referátumot. Ribánszki Róbert, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra tartotta. Beszédében min­den lényeges, a munkásfiata­lokat foglalkoztató kérdésre kitért: szólt a fiatalok neve­léséről. a szakmunkássá válás folyamatának problémáiról, a KlSZ-érdekvédelemről, a la­kás- és munkakörülmények­ről, a fiatalok munkahelyi be­illeszkedéséről. Az anyagot rész-témákra bontva négy szekcióban vitattuk meg. Az első szekció a kezdő munka- vállaló fiatalok sajátos hely­zetének — a beilleszkedés, az érvényesülés — a harmonikus munkássá válás feltételei biz­tosításának időszerű kérdései­vel foglalkozott. A második szekció a szocialista munka- versennyel. a versenymozga­lommal és azoknak a fiata­lokra gyakorolt hatásával foglalkozott. A harmadik szekcióülésen a lányok és a fiatalasszonyok munkahelyi gondjai, problémái kerültek terítékre, az üzemi KlSZ-szer- vezetek erkölcsi, politikai ne­velésével kapcsolatos felada­tairól a negyedik szekció tár­gyalt. — Én a második szekció ülésén vettem részt. A szo­cialista munkaversenyekkel kapcsolatban az a vélemény alakult ki, hogy szükségesek, jó hatásúak, de néhány ver­seny már időszerűtlen, re­formálásra szorul. Abban is megegyeztünk, hogy a jövő­ben megrendezendő munka- versenyeken jobban figyelem­be kell venni a helyi sajátos- •ágokat, és javaslat született a szakmunkástanuló fiatalok közötti versenyek kiszélesíté­sére is. — A sokrétű anyagból ne­héz egy-egy témát kiemelni. Mégis, mit tart a leglényege­sebbnek az ott elhangzottak­ból? — A szókimondással kezde­ném. Nagyon őszinte hangu­lat jellemezte az ifjúmunká­sok országos parlamentjét, s ez feltétlenül szerepet játszott abban, hogy néhány nagyon lényeges kérdésben sikerült „zöld ágra vergődnünk”, Fel­tétlenül megemlíteném á par­lament egyik javaslatát: .úgy foglaltunk állást, hogy az 1016-os rendelet né felhívás jellegű legyen. A szekcióülé­sek mindegyikén felvetődött: legyen kormányrendelet, így megnyugtatóan biztosított lenne a végrehajtása is. — A végzős szakmunkásta­nulók beilleszkedésével kap­csolatban is volt egy min­denki által támogatott javas­lat: a harmadéves tanulókat be kell építeni a felnőttbri­gádokba, hogy megismerhes­sék a fiatalt tisztában legye­nek képességével, s ha meg­szerezte a szakmunkás-bizo­nyítványt, már egy jól össze­szokott kollektívába kerüljön, ahol nem idegenként s nem idegenkedve fogadják. így természetesen a leendő szak­munkás is érdekelve van a brigád termelésében, többet, lelkiismeretesebben foglalkoz­nak vele, ő iS jobban igyek­szik. Az így kialakuló em­beri kapcsolatok sokat jelen­tenek a fiatal fejlődésében, s arról nem is beszélve, hogy a kezdő fiatalok bérezését dif­ferenciáltabbá lehet tenni munkájuk, szorgalmuk, szak­tudásuk ismeretében. Az országos ifjúmunkás- parlamenten határozat szüle­tett az ifjúmunikástanács lét­rehozására. Van Tolna me­gyei fiatal a tanács tagjai között? — Az iíjúmunkéslanáes létrehozása — az egyetemi ta­nácshoz hasonlóan — nagyon időszerű volt. A tanácsban az ország minden részéből van­nak fiatalok, akik ismerik egy-egy adott terület fiatal­ságának gondjait, problémáit, javaslatokat tesznek és dol­goznak ki a megoldás érde­kében. Tolna megyei tagja nincs a tanácsnak, de a par­lament résztvevői javasolták a tanács kibővítését, hogy a fiatal, fejlődésben levő üze­mek szakmunkásai is képvi­seltessék magukat. Eljött a szeptember újból, s vele az az időszak is, amikor sok-sok falusi családnál elköszön hazulról a nagyfiú, vagy a nagy­lány. Ilyenkor mondja, néha bizony sírással küszködve az édesanya: „Vigyázz magadra, igyekezz, kis­fiam. Nehogy valami baj érjen”. Ilyenkor hangzik el az apai in­telem : „Becsüld meg magad, fiam!”. Becsüld meg magad. . . Figyel­meztet ez az egyszerű mondat. Mert a figyelmeztetés nagyon helyénvaló, hiszen mindenki tud­ja, hogy a nagyvilágban nem könnyű egyedül megállni. Aki­nek a kezét szülei elengedik, annak az első időszakban külö­nösen nehéz elkerülni olyan mel- lékutakat, amelyek gyakorta a tisztesség határán túlvezetnek. Egy tájékozatlanságból eredő, meggondolatlan lépés, a. nagyobb közösség elleni vétek hatásait hosszú ideig, néha egész életére megsínyli a vétkes. A mellékút könnyen lehet zsákutca, ahonnét aztán nincs tovább. Ütmutatás is az apai szó. Mert csak az várhat megbecsülést a társadalomtól, aki megbecsüli ma­gát. Nálunk ez elsősorban szor­galmat és emberi tisztességet je­lent. Azt jelenti, hogy senki ne akarjon mások rovására boldo­gulni. Ne húzza ki magát a munkából. Ügyes legyen, de nem ügyeskedő, szókimondó, de nem szájaskodó, a körülményekhez al­kalmazkodó, de nem szolgalelkű. Becsüld meg magad, hogy meg* ’•«ecsüljenek, légy tisztességes, kü­lönben nem várhatod, hogy ve­led is tisztességesen bánjanak, — az apai intelemnek talán ez a legfontosabb része. A szülői háznak ezeket az igazságait társadalmunk emeli törvényerőre. Betartásuk ezért kétszeresen is fontos. Akadhat­nak azonban líelyzetek, mint ahogy akadnak is minden isko­lában. kollégiumban, üzemben, amikor egyes fiatalokat figyel­meztetni kell arra, hogy ne le­gyenek feledékenyek. Okos em­beri szóval, a fiatalok iránti sze­retet kifejezésre juttatásával, a vadhajtások gondos nyesegeté- sével, a becsületes emberré ne­velés folyamatában a felnőttek társadalma sokat tett azért, hogy a gyerekekre egy kicsit szüleik helyett is jól vigyázzon. Ezért hangsúlyozzuk mindig, újból és újból, minden felnő! t; felelőssé­gét, minden fiatal, az élettel most ismerkedő ember,., iránt. Tanúi lehetünk számos esetben annak, hogy nem minden fia­tal találja meg azonnal helyét a nagyobb közösségekben, s hogy tekintélyes azoknak a száma, akik nem tartoznak sehová. Ma­gányosságtudatuk előbb-utóbb ka­rakterüket kezdi ki, s ha bátor­talan közeledésük türelmetlen viszautasításra, vagy megszégye­nítést előidéző reagálásra talál, sebzett léJekkel csalódottá, em­berkerülővé válnak. Nem tud­nak feloldódni, nem tudják ön­magukat adni, ha a közösség nem karolja fel őket, ha csak tanítunk és oktatunk, de nem nevelünk, ha a sok bírálat, fej­mosás mellett elfeledkezünk a dicsérő elismerésről, ha csak szigorúak vagyunk hozzájuk, s nem megértőek. Akik tegnap még a szülői ház melegében éltek, s a szülői sze­retet természetes közegében meg­szokták, hogy körülöttük forog a világ, — szüleik világa min­den esetre —, azok számára élet- szükséglet a megértés, a szere- •et. Szüleik helyett kritikus pil­lanataikban a társadalomnak kell őket kéienfogni és emberi szó­val, emberi tisztességgel tovább erősíteni bennük az apai inte­lem igazságát, hiteiét. ŰJ KLUB Üj ifjúsági klub alakul Bá- taszéken a helyi ktsz-ek ösz- szefogásával. A klub termé­szetesen elsősorban a ktsz-ek ifjú dolgozóinak biztosít majd kulturált szórakozási lehetősé­get. de községi jelleggel mű­ködik, — tehát senkinek sem kell az ajtón kívül maradnia. Az ünnepélyes megnyitót a fegyveres erők napja alkalmá­val rendezik meg. | Nem érdekelte három évvel ezelőtt Keserű Jánost, a Kövendi Sándor Tol­na megyei Cipész Ktsz elnö­két, hogy a külkereskedelem milyen áron értékesíti a szov­jet exportra készülő filccsiz­mákat, Nem érdekelte és nem is tudta. Számára — és a szövetkezetnek — csak az volt a fontos, hogy az export csizma párjáért átlagosan 145 forintot fizet a külker. És ez a 145 forint jó ár, ki lehet belőle jönni. Fedezi a költsé­geket és nyereséget is hoz. Jelenleg 116 forintot kap­nak egy pár csizmáért. Jövőre még pár forinttal kevesebbet. És ebből az árból is kijön­nek. Közben ugyanis meg kel­lett ismerkedni olyan fogal­makkal, mint rubelár, devi­zaszorzó, dotáció, meg kellett tanulni azt, hogy nemcsak termelni fontos, hanem elad­ni is. Annak a terméknek van jövője, ami értékesíthető a vi­lágpiacon — jelen esetben a szocialista világpiacon — és árából fedezni lehet a terme­lési költségeket, biztosítani a nyereséget is. Az új mechanizmus, az új gazdálkodási szabályok hatá­sának épp ezért egyik tanul­ságos példája a filccsizma. Exportára 2,30 rubel. Ez ha­zai pénzben számolva 92 fo­rint. Az első esztendőben ru­belenként 13 forint dotáció­val tetézték meg. Az idén már csak 11 forint á dotáció, jö­vőre pedig 10 forint. Hogy mi lesz azután? — Azt ma még senki sem tudja. Egyet, azon­ban tudnak a szövetkezetben, mégpedig azt, hogy a filc­csizmának szinte beláthatat­lan ideig piaca lesz a Szov­jetunióban. Hogyan lehetne csökkenteni a költségeket, mi­lyen műszaki, szervezési in­tézkedésekkel lehet növelni a term elékeny séget. | A szövetkezet szakemberei rendszeresen ki­utaznak Moszkvába — Kese­rű elvtárs soron következő uta­zása október elején esedékes — magukkal viszik a minta- kollekciót is. Tárgyalnak, me­lyikből kell programozni a következő időszakban a gyár­tást, melyiknél, milyen árat lehet elérni, némi változtatás, ízlésesebb díszítés pár kope- kes többletet jelenthet páron­ként. Itthon pedig különféle in­tézkedésekkel javítják a tech- - nológiát, csökkentik a költsé­geket. Tény az, hogy tavaly hatvanezer párat szállítottak le, az ide! kilencvenezer' pár utolsó szállítmányát is elküld­ték és a filcesizma a csökke­nő dotáció ellenére is nyeresé­get hozott, A legutóbbi kollekcióba*-. — a huszonöt pár között — már nyolc pár műbőrcsizma is sze­repelt. Kiderült, hogy a Szov­jetunióban nagy sikere lehet az újdonságnak. — Kettős célunk van a mű- bőrcsizmával — mondja Ke­serű elvtárs. Egyrészt, mivel ellentétben a filccsizmával ez már eleve gazdaságosabban exportálható, olyan rubel árat kapunk érte, hogy dotáció nélkül is jövedelmező a gyár­tása, tehát, ha a dotáció meg­szüntetése miatt le kellene állítani a filccsizma gyártá­sát, helyette ezt tudjuk ex­portálni. De talán inkább a másik megoldást választjuk. Filccsizmánkat-keresik a szov­jet piacon, az még hosszá ideig cikk lesz. az exportle­hetőségeket kár lenne felad­ni. Ha mellette műbőrcsizmát is tudunk exportálni, ennek nyeresége „házon belül” fe­dezné a filccsizma vesztesé­gét mindaddig, amíg ez utób­bit is nyereségessé tudjuk ten­ni. És a hazai prar? A betföfcj di fogyasztóét? | Itthon new cikk a filccsizma. Próbálkoz­tunk már vele a belkereske­delemnél, nem kell. hehe), hogy az ára miatt, mert 25 százalékos forgalmi adóval kö­rülbelül 210 forint lenne a fogyasztói ára. Azonban az exporttermelésnél a dotáció csökkentésével ránk kénysze- rített műszaki-szervezési in­tézkedések kihatottak belföldi cikkeinkre is. A hasonló tech­nológiával készülő házlcipű termelői árát ezért tudtuk az év közepén tíz forinttal csök­kenteni. És ha ráállunk a mű- bőrcsizmagyártásra, ez új termékünkkel az export mel­lett „megcélozhatjuk" a hazai piacot is. Mi» A Szövetkezetek Tolna megyei Értékesítő Központja mözsi hűtőháziban Tóth Vilmos tíztagú hentesbrigádja végzi az őzek, szarvasok fejtését részekre való bontását csomago­lását. Naponta hetven vadat dolgoznak fel, s hűtővagonok­ba rakva szállítják közvetlenül a külföldi megrendelőknek. , Foto: Tóth Iván.

Next

/
Thumbnails
Contents