Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-26 / 223. szám
Az első szabad magyar város: Makó Felhívás Tolna megye minden kisdobosához és úttörőjéhez! Kisdobosok! Úttörő k! A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága cl Ismerését és köszönetét fejezi ki „A forradalom lángjai” mozgalom keretében kifejtett eredményes mun kátokért. Lelkesen készültetek történelmünk nagy évfordulóira. Komoly részetek volt a KMP megalakulása, a KIMSZ létrejötte, és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója méltó megünneplésében. Kutatómunkátok során sok értékes anyaggal gazdagítottátok megyénk munkásmozgalmi emlékeit. Eredményesen szerepeltetek a kulturális szemléken, szaktárgyi vetélkedőkön és a különböző sportrendezvényeken. Kivettétek részeteket lakóhelyetek szépítéséből. Munkátokat segítették idősebb testvéreitek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. Ismét kivívtátok a felnőttek elismerését, megbecsülését. Kisdobosok ! Úttörők! Hazánk felszabadul ásának 25. és Lenin születésének századik évfordulója méltó megünneplésére hívunk fel Benneteket! A „Szabad hazában — Lenin útján” mozgalomban, az eddigiekhez hasonló odaadással és lelkesedéssel vegyetek részt. Kutassátok lakóhelyetek felszabadulásának történetét. Kapcsolódjatok be a felszabadulás tiszteletére indított emlék- stafétába. Vállaljátok az emlékhelyek gondozását, a lakóhely szépítését. Ismerjétek meg Lenin életét, munkásságát, tanításait! Legyetek Lenin követői! Teljesítsétek becsülettel kötelességeiteket. Tanuljatok, dolgozzatok úgy, hogy méltóak legyetek a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára. A dolgozó népért, a hazáért, előre! MSZMP Tolna megyei Végrehajtó Bizottsága Téma: a tanárképzés Pedagógusok tanácskozása Szekszárdon A hajdani Csanád vármegye székhelye volt Makó, ez a Maros-parti hagymatermelő kisváros. A patinás „megyeházát” szépen helyrehozták, ott székel a város tanácsa. A boltíves bejárat alatt bronz dombormű, két oldalán márványtábla nevekkel: Csala István, Jenei József. Juhász József, Hoffmann Endre..., s egy idézet „Kik érted haltak szent világszabadság.” Az 1919-es Tanácsköztársaság forradalmi mártírjainak emlékére emelték a domborművet. A makój emberek nem felejtették el azokat a küzdelmes szép napokat. Bízva bíztak. hogy újra eljő a szabadság napja. S e bizodalom nem is volt hiábavaló, mert huszonöt esztendővel ezelőtt a magyar városok közül számukra jött el elsőnek a régen várt szabadság. 1944. szeptember 26-án, amikor a nap fölkelt a keleti égbolton. Makó városára a szabadság fénye is felragyogott. A szemtanú, özv. Szabó Já- nosné emlékezik: — Makón erős volt a baloldali mozgalom. Én és férjem 1925-től kezdve részt vettünk a munkásmozgalomban, a szociáldemokrata párt tagjai voltunk, a felszabadulás pillanatától pedig a kommunista párt soraiban folytattuk küzdelmünket. Szabó néni, mint annyi makói asszony hagymaterme- lö család sarja. Földnélküliek, akik mindig béreltek egy darabka területet. E vidék sajátossága, hogy nemigen volt mammutbirtok, s a távolabbi községek földjét bírták áren- dába. — A makói hagymásoknak Mezőhegyes is adott földet — mondja Szabó néni. — Mi abban az esztendőben Mezőhegyes és Pitvaros határában ültettünk hagymát, a Batto- nyai út mellett. A férj. Szabó János negyvennégy nyarán a nagykanizsai intemálótábor foglya volt. Éppen hagymasziiret előtt, augusztus végére tért haza. A Battonyai út kömyé„Hazavárunk, apuka” felirat és egy mosolygós kisfiú arca hívja fel elsőnek a figyelmet a kiállítóterem ajtajában. Ez az apró jelzés gondolatindító. A kisfiú egészségesen, vidáman várja haza édesapját, édesanyját, fivéreit és nővéreit a munkából. Tegnap, a reggeli órákban Szekszárdon, a Garay szálló emeleti nagytermében lázas készülődés volt. A ma nyíló munkavédelmi kiállítás befejező mozzanatait végezték a KPVDSZ Tolna megyei Bizottságának munkatársai és a szakmához tartozó alapszervezetek dolgozói. Gyóri István, a KPVDSZ munkavédelmi felügyelője így nyilatkozott a munkavédelmi kiállítás céljáról: — A kiállításon a látogatóknak be szeretnénk mutatni és megismertetni velük a munkavédelmi és egészség- védő felszereléseket, melyek használatáról, beszerzéséről adunk szaktanácsot illetve felvilágosítást az érdeklődőknek. Az üzemek és vállalatok a helyszínen megrendelhetik és megvásárolhatják a szűkkére aknát telepítettek a katonák. — A fölszedett hagyma ott állt kupacokban. Fuvarost már nem kaptunk, aki hazaszállította volna. Szeptember 25-én kukoricát szedtek a kiszombori határban. Estefelé igyekeztek volna haza, amikor a városból jövő emberek hozták a hírt: — Szabó bácsi, ne menjenek be a városba, mert magukat elhurcolják. — Nem mertünk bemenni, hiszen már előbb is provokáltak minket. Eljött hozzánk előző este egy ember, s mondta a férjemnek: „Szabó bátyám, meg kellene alakítanunk a kommunista pártot, hogy felkészülten várjuk a Vörö* Hadsereget”. En ismertért azt az embert. Romániából került a városba. Ott vas- gárdista volt, itt meg nyilas. Intettem a szememmel az uramnak, hogy vigyázzon. „Nem veszek részt semmiféle mozgalomban. pártban” — mondta a férjem. — Úgy döntöttünk, hogy nem térünk be a városba, hanem egy közeli tanyába megyünk, ahol ismerőseink laknak. A tanyában sokan voltak a Maros túlsó partjáról is. Meghúzódtak és vártak. Volt aki a németeket, volt aki a szovjet csapatokat várta. A hátrahagyott magyar katonai alakulat utóvédje felrobbantotta p. folyó hídját. aztán azok a katonák is betértek a tanyára. Civilruhát kértek. „Nem harcolunk tovább!” — jelszóval elszéledtek. hátrahagyva egyenruhájukat és fegyvereiket. Arad térségéből érkezett meg a szovjet előőrs után a derékhad. — Az első napon dermedtség volt a városban, — folytatja Szabó néni. — Mi lesz? Ml történik? Először a gyerekek merészkedtek ki, majd utánuk a szülők is. Aztán megjelent az első plakát a városban: indítsák meg az iskolákban a tanítást, álljon helyre a közigazgatás, nyissanak kj az üzletek, kezdjék meg a munkát az üzemekben. séges munkavédelmi gépeket, felszereléseket, munkaruhákat, stb. — Milyen új cikkeket láthatnak az érdeklődők a kiállításon ? — Bemutatjuk az új anyagokból készült, a divatvonalat követő munkaruhákat, korszerű, kisméretű szállítókocsikat, a csúszásgátló padlót és cipőt és még sorolhatnám. Mayer Rezső, a KPVDSZ megyebizottságának tagja, a Népbolt Vállalat szb-titkára a teremben elhelyezett tablók jelentőségéről számol be: — A tablón képekkel és rajzokkal mutatjuk be látogatóinknak a munkavédelmi eszközök helyes használatát, illetve azt, hogy azok mellőzése, helytelen használata milyen súlyos baleseteket okozhat. Tablóink a „jót és rosz- szaf” szembeállítva. jól érzékeltetik, hogy a kiállítás nem öncélú, hanem a kiállított tár- nvak használata védi a dolgozók egészségét, megelőzi a baleseteket. —h— a malmok is dolgozzanak és a templomokat is nyissák ki. — Egy öreg asszony olvasgatta a plakátot: „A templomokat is?”. Akkor nem igaz. amit mondtak, hiszen imádkozni is szabad. Valahogy így oldódott a légkör, — emlékezik vissza Szabó néni. Említi, hogy Vas Zoltán jött át Makóra, segített az MKP megszervezésében. Persze ott voltak a makói elvtáj'sak is, Igaz Lajos, Diós Sándor és a többiek. Bolkov kapitány, a város parancsnoka is támogatta a helybeli embereket. A határban levő hagymakupacokat behordták. s talán a felszabaduló Magyarország első külkereskedelmi kapcsolata akkor bonyolódott le: a városparancsnok hagymát rendelt a harcoló alakulatok ellátásához, s a makóiak 35 vagon hagymát adtak el. — Rendesen, pengőben fizettek — mondja Szabó néni. A városi tanács épületében a fiatal titkár, Karsai András így idézi azokat a napokat: — Érdekes helyzet volt akkoriban. mivel jelentős földbirtokkal nem rendelkeztünk, alig jutott az itteni „földéhes” embereknek birtok. A mi területünkön az összes földhöz- juttatottak 53 százaléka 1 holdon alul kapott. S mi a helyzet mostanában? — Négy nagy termelőszövetkezet van a makói határban és 30 ezer holdon gazdálkodnak. Később a városi tanács titkára is visszatér a múlthoz, a negyedszázados időkhöz: — Akkor Makón 176 ember halt meg. Katonák és helybeli civilek. Egy századnyi magyar gyalogos akarta megvédeni a várost. Nevetséges lehetett. aho°v most utólag visszaemlékezik az ember. Nemrégiben Makón járt egy hajdani szovjet katona. Ale- xej Vészelik Roman híradós százados, aki ma rokkantnyugdíjas. Körülbelül 200 gépelt oldalon leírta a makói harcok emlékeit. Katona bajtársainak utolsó szavait őrzi az emlékezés. Visszatérve a mai Makóra: Megváltozott Makó belvárosa. Szabó néni is új lakásh kapott, szén kétszoba-összkom- fortos otthona van a Lenin téren. Mutatja a hátsó traktust. — Itt ez lesz. amott az lesz. — Tényleg szépen alakul ez a „kihalt” város. A titkár mondja: — Az elmúlt tíz esztendő során Makó lakossága ugyanis évente csökkent, tavaly 29 ezer főt számlált. Munkahely hiányában vándoroltak el a fiatalok. Feljegyzem az adatokat. Mi a helyzet most? A Hódmezővásárhelyi Divatkötöttárugyár új üzemet építtetett Makón. Háromszáz asszony és leány jut munkához. A tanács 12 millió forintért újjáépítette a téglagyárat, azt is most avatják. A termelőszövetkezetek is jól fizetnek a tagoknak. Más az élet, jobb és kiegyensúlyozottabb. Átépül a régi belváros is. Készen áll 219 lakás a város közepén, a következő időszakban újabb lakóházak nőnek ki a régiek helyén. Sétáltam az utcán és megszólítottam egy kislányt, egy mai teenagert. Koós Edit másodikos gimnazista: — Én. mit tudok? Semmit. Jól érzem magam. Valószínű igaza van. Egv tizenhat éves leány igazán jól érezheti magát a mai Makó" a Maros partján. GAZDAGH L'TVÁN Kétnapos értekezlet kezdődött tegnap a reggeli órákban Szekszárdon. Az értekezlet tárgya: a tanárképzés. A témának megfelelően tanárképzéssel foglalkozó pécsi, kecskeméti, szegedi, kaposvári, győri pedagógusok, valamint a dunántúli megyei tanácsok művelődésüggyel foglalkozó elnökhelyettesei, művelődésügyi osztályvezetői, továbbképzési felügyelői, levelezési konzultatív központok vezetői vettek részt. A kétnapos rendezvénysorozat alatt Szekszárd vendége volt dr. Fekete József, a Művelődés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője. A vendégeket a régi megyeháza nagytermében dr. Gyugyi János, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese üdvözölte. Az értekezletet Márk Bertalan, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója nyitotta meg. Ezután Lovas Henrik, a Tolna megyei Tanács Végrehajtó BizottságáA villám elleni védekezés kérdéseiről a Magyar Elektrotechnikai Egyesület a jövő héten nemzetközi konferenciát rendez. Programjáról csütörtökön délelőtt a Technika Házában tájékoztatta az újságírókat dr. Horváth Tibor tanszékvezető docens, a rendező bizottság elnöke. Mint elmondta a villámmal kapcsolatban — noha ez a legrégebben, évezredek óta ismert villamos jelenség — még mindig sok tudományos és gyakorlati kérdés vár megoldásra. Pedig titkait előbb utóbb feltétlenül meg kell fej- í;ni, hiszen például hazánkban évente több százezer villám csap le és ötven ember válik a villámcsapás áldozanak művelődésügyi osztály- vezetője tartott tájékoztatót, majd dr. Kálmánchey Zoltán, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatóhelyettese vette át a szót. Az elhangzott tájékoztatókat vita követte. A délutáni órákban dr. Gyugyi János, a megyei tanács épületében fogadást adott az értkezlet résztvevőinek tiszteletére. Ezután került sor a konzultációs központ vezetők részére tartott megbeszélésre, amelyet Bolla Ferenc, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatói hivatalának vezetője tartott. Ugyanezen idő alatt tanácskoztak a továbbképzési kabinet vezetői a városi művelődési házban. A késő délutáni órákban Decsre látogattak az értekezlet résztvevői, ahol az általános iskolát, a diákotthont és a néDművészeti múzeumot tekintették meg. A program ma délelőtt Szekszárdon, a régi megyeháza nagytermében folytatódik. tául. A villámok által okozott anyagi károk tavaly elérték a nyolcmillió forintot. A mostani tanácskozásra, a hazaiakon kívül négy országból több mint száz külföldi részvevőt várnak. A konferencián olyan témákat tárgyalnak majd meg, mint például a villám fizikai tulajdonságai. Az antennák és a villámhárítók „nézeteltérései”, a villámcsapás élettani hatásai stb. Megismertetik a külföldiekkel a világ talán legelső detektoros villámszámláló .rádióját”, amelyet még a huszas években Palatin Gergely tanár készített Pannonhalmán, és még ma is használható. A KPVDSZ Tolna megyei Bizottságának kiállítása a munkavédelemről Nemzetközi konferenciát rendeznek a villámról Sajtótájékoztató a Technika Házában
