Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

w. •«* Szeks7:lrd -sv -i* F" vtár da v'' TOLNA MEGYEI Vfj.ÄCi^HÖ'LEtÄRjAl EGYESÜLJETEK! ­IUEPUJSAG 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA fcS A MEGYEI TANÁCS LAPJA*] XIX. évfolyam, 223. szám ARA: 90 FILLER Csütörtök, 1969. szeptember 25. W.V-ár­Megkezdődött az országgyűlés $m ŐSZI Szerda reggel megkezdő­dött az országgyűlés őszi ülésszaka. Az elnöklő Kállai Gyula bevezetőül emlékeztet­te a képviselőket a hazánk felszabadításáért vívott har­cok megindulásának 25. év­fordulójára, valamint a párt és a Hazafias Népfront ezzel kapcsolatos,' nagyjelentőségű felhívására. Kérte az ország- gyűlést, segítse a maga mód* ján is a jubileum méltó meg­ünneplését. Az elfogadott napirend sze­rint először a Magyar és a Bolgár Népköztársaság jú­liusban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéséről szóló törvényjavaslatot tár­gyalta az országgyűlés, Péter János külügyminiszter expo­zéja alapján. A külügyminiszter gazdag. Színes történelmi és irodal­mi példákkal jellemezte a két nép hagyományos barát­ságát és egymásrautaltságát, nemzeti és nemzetközi törek­véseinek azonosságát. Egyben felhasználta az alkalmat, hogy vázolja a nemzetközi helyzetet. Napjaink változásaira az a legjellemzőbb — mon­dotta •—, hogy előtérbe kerül a tárgyalásos mód­szer és a legveszélyesebb kérdésekben is kezdenek kialakulni a békés meg­oldáshoz vezető utak. I/Undazonáltal látnunk kell a nyílt és lappangó veszélyeket. A kedvező jelek és a ve­szélygócok elemzése után a külügyminiszter hangsúlyoz­ta, hogy a javulás ellenére sem mondhatjuk, hogy tényle­gesen és teljesen mego'dó- dott volna egyik vagy másik nagy nemzetközi probléma; S ami a leglényegesebb, a termonukleáris háború veszé­lye sem szűnt meg. Szólt a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületé megbízása alapján az európai kormá­nyokhoz eljuttatott felhívás jelentőségéről és kedvező visszhangjáról, A közeljövőt illetően úgy Véli, kilátás van rg, hoev a genfi leszerelési értekezlet, amelyen Magyarország is kép­viselteti magát, már a jövő hónap folyamán jelentős ja­vaslatokat terjeszt az ENSZ közgyűlése elé. Kormányunk mindeneset­re azon dolgozik, hogy so­kasodjanak az enyhülés jelei. A napirendhez hozzászólt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is. Magyarország és a Bolgár Népköztársaság közöt­ti együttműködés továbbfej­lődéséről szólva különösen a két ország politikájának esz­mei egységét hangsúlyozta. Ilyen értelemben beszéli a moszkvai nagy nemzetközi tanácskozás jelentőségéről, a nemzetközi kommunista moz­galom egységének megerősö­déséről, amely szétrombolta az imperialisták reméníyeit. A nagy nemzetközt Problé­mák sorába, a vietnami há­ború ügyében úgy véljük — mondotta a továbbiakban Ko­mócsin Zoltán, hogy a tárgyalás látszata és a puszta propaganda nem viszi előbbre a béke ügyét. Mi azonban továbbra is vall­juk, hogy van békés megol­dás, aminek feltétele, hogy távozzanak az amerikaiak Vi­etnamból és kezdjenek igazi tárgyalásokat. A közel-keleti helyzetből is van kiboptako­-corm ■ági any Ta­zás, ha az izraeli k végrehajtja a Biztonsá; nács határozatát. Az európai békéért és biz­tonságért folytatott küzde­lemben a szocialista országok egy­ségének és harcának igen nagy a fontossága, hangsúlyozta a továbbiakban. Ebből a szempontból kell megítélni a csehszlovákiai szo­cialista konszolidációt az ott (Folytatás a 2. oldalon). Mai számunkból: . AZ ÖTTUSA- VILÁGBAJNOKSÁGRÓL JELENTJÜK 2. oldal ISKOLAALAPÍTÓK _ — ORSZÁGALAPÍTÓK 5. oldal KORUNK I fi. Oldal TESTVÉRLAPJAINK A SZÜRETI NAPOKRÓL Ui. oldal v A törvényjavaslat társadalmi és politikai szempontból is jelentős jogalkotás Kaszás Imre felszólalása a szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájában A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat vitájá­ban felszólalt megyénk or­szággyűlési képviselője, Ka­szás Imre, a Szekszárdi 505. sz. „Ady Endre” Ipari Szak­munkásképző Iskola igazgató­ja is. Bevezetőben megállapí­totta; a törvényjavaslat társa­dalmi és politikai szem­pontból is jelentős jog­alkotás. Megnyugtató módon rendezi a magyar ifjúság egy igen tekintélyes rétegének oktatá­si helyzetét, ugyanakkor a szocialista társadalmi ren­dünk alapját biztosító mun­kásosztályunk gerincét képező szakmunkásképzést egyenran­gú szereppel beiktatja a kö­zépfokú oktatási rendszerbe. A továbbiakban megállapí­totta, hogy a korszerű <és szo­cialista szakmunkásképzés tárgyi feltételeinek biztosítá­sában súlyos adósságok ter­helnek bennünket. Egy tan­teremre 141 tanuló jut, majd minden iskolában kétműsza- kos oktatás folyik, még bé­relt tantermek mellett is. Or­szágosan 40 százalék a héjá­iért tanulók száma, de pél­dául Tolná megyében, Szek- szárdon ez a szám 70—80 százalék köriil mozog. Kaszás Imre ezután így folytatta; — E szigorú és nem vitat­hatóan súlyos tények ismereté­ben azt kell javasolnom, hogy már a legközelebbi költségve­tés tárgyalásakor, de még in­kább a III. ötéves terv para­métereinek kialakításánál ki­emelten és szélesen kell biz-. tosítani a szükséges anyagi eszközöket a szakmunkás- képzés tárgyi feltételeinek nem megjavítása — ez kevés lenne — hanem a tárgyi fel­tételek lényegesen gyorsabb ütemű mennyiségi és minősé­gi' fejlesztéséhez, e súlyos helyzetnek gyökeres megvál­toztatására. E javaslat mel­lett szól az, hogy a szakmun­kástanuló-képzésre fordított beruházás véleményem sze­rint a leghatékonyabb, magas termélékenységi mutatókat biz­tosító beruházás. A szakmun­kástanuló nemcsak fogyasztó­ja £ képzés ideje alatt a nemzeti jövedelem rá jutó há­nyadának, hanem már a kép­zés ideje alatt is termelője annak, a képzés költségeit nem kis hányadban vissza- termeli a népgazdaságnak, á képzés lehetőségeit biztosító vállalatoknak. — Olyan képzési feltétele­ket hell teremteni, — hang­súlyozta Kaszás Imre — hogy a tanuló a magáénak érezze a képző vállalatot, legyen le­hetősége arra, hogy magasan képzett szakmunkás legyen, kapja meg mindazt az anyagi és erkölcsi megbecsülést, ami­re a törvény lehetőséget biz­tosít. A továbbiakban arról szólt, hogy a vállalatok lehetősége­it központi intézkedésekkel kell elősegíteni, ezért lenne kívánatos, hogy a vállalati tanműhelyek gépei, szerszá­mai, műszerei, amelyek kizá­rólag oktatási célt szolgálnak, mentesüljenek az eszközlekö­tési járulék alól, a felhasz­nált anyagok pedig essenek adókedvezmény alá. A továbbiakban a személyi feltételekről szólt, megemlít­ve, hogy nem megoldott a műszaki tárgyak tanárképzé­se. Egyetemeinken, • főiskolá­inkon rengeteg szakon törté­nik tanárképzés, — folytatta (Folytatás a 2, oldalon).

Next

/
Thumbnails
Contents