Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-24 / 221. szám
Kenyérgabona Nem marad a termelők nyakán ? Beszélgetés Farkas Lászlóval, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatójával Propagandisták találkozója Szekszárdon — Mióta igazgató? — Ezerkilencszázötvenháfom június elseje óta. Tizenhat esztendő múlott el. Előtte két évig rak tálasként dolgoztam Marcaliban, egy nagy, 500 va- gonos telepen. — Vissza tudna emlékezni arra, hogy mi számított abban az időben rekordtermésnek? — A nyolc-Jcilepc métermázsás holdanként! átlagtermés jópak számított. Amikor a tíz mázsát elérték, tapsoltunk. Magyarkeszí határában, Nak, Tamási környékén, Decs községben, Bátasaéken, Medinán, Szedresen, Zombán. Dunaföld- váron és Bölcskén termelték abban az időben a legtöbb búzát. Néhány község azonban gabonatermesztés szempontjából egyáltalán nem bírt jelentőséggel. Ezek közé tartozott Miszla. Alsónána, Iz- mény, Kakas4, Hőgyész, Váralja és még néhány kisebb község. — A megye mezőgazdasága az ötvenes években, mennyi kenyérgabonát, adott a népgazdaságnak? — Akkor begyűjtési rendszer volt, gyakran előfordult, hogy helyenként még a padlást is leseperték, s a parasztságnak nem maradt semmi felesleg, Ilyen helyzetben 1952- ben legyűjtésre, felvásárlásra kprült 5200, 1953-ban 6600, 1954-ben 4150, 1955-ben 6100, 1956-ban 4950, s 1958-ban 3272 vagon kenyérgabona. Az egyéni gazdálkodás utolsó évében, 1960-fcan 4600 vagon kenyérga-, bonét vásároltunk fel Tolna megyében. — Ugorjunk most egy nagyot Farkas Wvtars. M*—nyíl adott kenyérgabonából Tolna noegye mezőgazdasága 1969-ben a népgazdaságnak? — A felvásárlást még nem fejeztük be. Eddig 12 780 vagon kenyérgabonát vettünk meg a mezőgazdasági üzemektől. s az összes idei felvásárolt mennyiség 13 200 vagon lesz. A mennyiség tehát az ötvenes évek legjobb esztendejéhez képest is. megduplázódott. Arról nem is beszélve, hogy a gabona egyöntetűbb, mint évekkel ezelőtt volt. — Gondolt erre a nagy feifutásra? — Dehogy gondoltam! Három évvel ezelőtt viszont már látszott, hogy egyre több kenyérgabonát kell majd felvásárolni. Ez az előbb említett 13 200 vagon még nem a plafon. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi vetésterület figyelembe vételével rövid időn belül 15 ezer vagonnyi kenyérgabonát kell majd felvásárolnunk. — Az ötvenes évekhez viszonyítva. a felvásárolt kenyérga- bona-mennvisée megduplázódott. Mivel maevarázza? A vetésterület növekedésével? — Csak részben. Kis részben. Főleg a termésátlagok növekedésével magyarázom a felfutást. Említettem, hogv annak idején a 10 mázsás terméknek már tapsoltunk. Az idén 17 métermázsa körül van 07. átlagtermés az állami gazdaságok átlagtermését is beleszámítva. A termelőszövetkezetek átlagtermése 16—16.5 méter mázsa, Dehát ma már nem úw termesz! i1- a búzát, mint évekkel ezelőtt. A ha- gvománvn« fajtákat az intenzív fajták kiszorították, más az agrotechnika, a műtrágya- felhasználás, a betakarítás, szóval a mai helyzetet a régivel össze sem hasonlíthatjuk. Érdekes például, hogy olyan terület ma már évek óta nincs, amely gabonatermesztés szempontjából nem bírna jelentőséggel. Beszéltem Mjszláról. és a többi községről. A termelőszövetkezetek ott is 13 métermázsa föLötti átlagtermést érnek el. Nincs hová vinni a búzát, tárolási gondokkal küszködünk. 6500 vagon körül van a megye szükséglete, a többi felesleg. — Eszerint úgy véli, csakugyan eljött az ideje megszüntetni a vetésterület kőtelező nagyságát? — Elérkezettnek látom ezt az időt. Viszont felvetném, hogy a minőségre kellene törekedni. Ezzel kapcsolatban megjelent a rendelet is, amely kimondja, hogy. mely búza vehető ált takarmánybúzaként, és melyik búza vehető át kenyérgabonaként. <— A szükséglet kétszeresét vásárolja a vállalat. Átyesznek minden mennyiségét? Nem ken attól tartani. hnev a gabona eev résre a termelők nyakán marad? — Mi az eladásra felkínált mennyiséget mind megvesz- szük. Nem marad a termelők nyakán. — A jövőben sem fordulhatnak elő értékesítési gondok? — Pillanatnyilag azt mondom, hogy nem. Amennyiben az eladásra felkínált búza nem felel meg kenyérgabonának, megvesszük takarmánygabona- áron. — Akkor meg lehetséges, hogy az üzem nem adja. — Az üzlet lebonyolítását a termelőszövetkezet anyagi és takarmányhelyzete dönti el. — Ki hitte volna tíz évvel ezelőtt. hogy ez téma lesz. — A nagyüzemi gazdálkodásnak köszönhetjük. — És mondja, igazgató elv- társ. ha történetesen' tsz. akar önöktől vásárolni takarmány- búzát akkor adnak el? — Nem. Az állami készletből nem, de közvetítést vállalunk, szóval keresünk a termelőszövetkezet számára eladó takarmánybúzát, de keresünk kukoricát és árpát is. A közvetítést nemcsak a termelőszövetkezetektől. hanem az egyéb szervektől is vállaljuk. — Milyen egyéb szervektől? — Szakszövetkezetektől, szakcsoportoktól. Közvetítői vagyunk több megyén túli szakszövetkezetnek is. A termelőszövetkezetek egyébként csak kis mértékben veszik igénybe ezt a fajta szolgáltatásunkat. Az idén 20nn vagon takarmánygabona adásvételét bonyolítjuk le, közvetítéssel. — Említette »7 Imént, hogy minden felkínált mennyiséget megvesznék Ha ez így van, akkor miért hallódnak méz mindig • szerződéskötésekkel? — A válasz egvszerfi. Mind az előadónak, mind a vevőnek biztonságot kölcsönöz a szerződés. — a lövő évi termésre megkezdődött a szezőitéakötés? — Ezerkilenszázhatvannyolc- ban két évre szóló szerződést kötöttünk a mezőgazdasági üzemekkel, most tehát legfeljebb pótszerződéskötésre kerül sor — mondott^ Farkas László, a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat igazgatója. Sz. P. A gyermekvédelmi munkát, az örökbefogadások helyzetét és a nevelőszülői hálózat fejlődését tárgyaló előterjesztés elkészítői figyelembe vették a legutóbbi e tárgyban született kormányhatározatot. A megyében jelenleg 830 állami gondozott van. Ez évben ebből 116-ot vettek állami gondozásba. A gondozásba vétel legfőbb oka legtöbb esetben — 88 esetben — erkölcsi jellegű. A kormányhatározat értelmében a gyermekvédelmi munka egyik legfontosabb részének a megelőzést tartják. E feladatot döntő többségében a tanácsok mellett működő gyermek- és ifjúságvédelmi bizottságok és albizottságok látják el. A megelőzés egyik speciális formája az utógondozás. Az utógondozásra szoruló fiatalok száma a megyében évente átlagosan 60—65 körül van. Az ilyen gyerekek mellé a gvámhatóság pártfogót rendel ki, akik segítenek nevelésében, munkájában. A pártfogók túlnyomórészt pedagógusok. A megyében egv átmeneti pvermek- és ifiú<,áfívédő otthon. négy nevelőotthon és két gyógypedagógiai intézet Négy dunántúli megye, Baranya, Tolna, Somogy, Zala tervezővállalatainak munkáiból rendeztek kiállítást Kaposváron a Magyar Építőművészek Szövetségének pécsi csoportja. A kiállítás gazdag anyaga ezt megelőzően Pécsen, majd Budapesten került az érdeklődők elé. Vasárnap délelőtt Csaba László, a Magyar Építőművészek Szövetségének főtitkára nyitotta meg ünnepélyesen a kiállítást, ahol a négy megye tervezővállalatainak legértékesebb munkái kerültek a falakra. Sajátos, a Dél-Dunán- túl építészeti hagyományait, értékeit tisztelő tervekkel, épületekkel találkozhatnak a kiállításon az érdeklődők. A tájegység énítészeinek friss hangja méltán hívja fel magára a figyelmet. Csaba LászAz MSZMP Szekszárdi Járási Bizottságának szervezésében kedden délelőtt kétnapos propagandistatanácskozás vette kezdetét Szekszárdon, a párt megyei székházának nagytermében. A politikai oktatási évad küszöbén meg- randezésre került tanácskozásra meghívták a járásban tevékenykedő, KISZ- és szak- szervezeti oktatást vezető propagandistákat is. Az előkészítő értekezleten megjelent nyolcvan propagandista tájékoztató előadást működik. Összesen 560 gyereket tudnak elhelyezni ezekben az intézetekben. A beszámoló a két gyógypedagógiai intézetet azért említi, mivel az ott levő tanulóknak úgy 50 százaléka állami gondozott. A gyermekek intézeti elhelyezése mellett jelentős szerepe van a gyermekvédelmi munkában a nevelőszülői hálózatnak. Jelenleg 336 állami gondozott gyerek van nevelőszülőknél. A , beszámoló azt mpndja,, hogy 163 gyerek nevelőszülője jónak, 169-é megfelelőnek mondható. Az e tárgyban végzett felmérés alapján négy olyan nevelőszülőt találtak, akik; alkalmatlanok gyermek- nevelésre. Tőlük a gyerekeket elvették és jó körülmények közé helyezték. A nevelőszülők zöme jó kapcsolatot tart az óvodákkal, iskolákkal, eljárnak szülői értekezletekre, fogadónapokra. A gondjaikra bízott gyerekek tanulmányi eredménye 3,4, három tizeddel jobb, mint a nevelőotthoni gyerekeké. Örökbe ebben az évben 17 gyereket fogadtak a megyében. közülük 13 volt állami gondozott. Az örökbe fogadó szülők túlnyomó többsége ló főtitkár úgy értékelte, hogy a Dél-Dunántúl építészeti szakembereinek tevékenysége előremutató, érdemes arra, hogy koncentráltan, a lakosság figyelmébe ajánlják. A kiállításon a már megvalósult tervek, középületek és lakóházak fotoi, modelljei, valamint a közeljövőben kivitelezésre kerülő tervek láthatók. Uj iskolák. kórházak és a sok családnak otthont adó lakóházak modelljei eredeti formáikkal, vonalvezetésükkel hívják fel magukra a figyelmet. Több Ybl-díjas tervezőmérnök munkái mellett megtalálhatók a Tolna megyei építészek tevékenységéit, reprezentáló épületek fényképei és tervei is. A szekszárdi művelődési ház Til- lai Ernő pécsi Ybl-díjas építész tervei alapján készült és ugyancsak Ybl-díjas tervező. hall a járás vezetőitől az alábbi témákból: Pártszervezeteink helye, szerepe, feladatai az új gazdasági mechanizmusban. az agitácips és propagandamunka néhány elméleti és gyakorlati kérdése, a kommunista ég munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozása. végül a politikai oktatás módszertani feladatai és gyakorlati követelményei. A nívósabb oktatást, jobb felkészítést szolgáló előadásokat konzultációk követik. gyermektelen házaspár, s az utóbbi években is sokan akarnak gyerekeket örökbe fogadni — jelenleg 30-an —, de kevés az örökbe fogadható gyerek. A végrehajtó bizottság elfogadta az írásban benyújtott jelentést, alapos és értékes munkának ismerte el azt. Felhívták az illetékesek figyelmét arra. hogy az ifjúság- védelmi munkában a társadalmi segítséget jobban vegyék igénybe. Több felszólalás hangzott el a nevelőotthoni pedagógusok, nevelők helyzetéről is. Hangsúlyozták, hogy a művelődésügyi osztálynak egyik fő gondja az legyen^ hogy igazán hivatásukat szerető, annak élő, gyakorlott pedagógusokat • igyekezzenek biztosítani a szerencsétlen sorsú gyerekek mellé. Közéletünk Kemény Istvánnak, a Szekszárdi Járási Tanács VB elnökének más fontos beosztásba való áthelyezésével egyidőben a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága György Józsefet bízta meg a vb-elnöki teendők ellátásával. Erdélyi Zoltán készítette a szekszárdi 8 tantermes gimnázium terveit. Látható a kiállításon Váczi Imre tolnai építész munkája, a Tolna megyei kórházról készült fotón valamint a megyeszékhelyen megépített tervezőiroda belső kiképzése is, amely Szabó Béla tervei alapján készült. A fotók, makettek, tervrajzok a ncgy megve településeinek fejlődéséről is kénét adnak a látogatóknak, s felvázolják előttünk a jövő énít- kezéseinek jellemzőit. főbb kontúrjait is. Ismerkedés érvben ez a kiállítás a látogatók számára más meevék lakásdíszítő kultúrájával. az egyes tájegységek építészeti ha^vománvaival és a-» erre épülő havvomőnvllszfe1' i-or- szerű építészetével, N. J 830 álfami gondozott helyzete Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap a délelőtti órákban ülést tartott a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen részt vett Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Vágó László, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának munkatársa. Először Lovas Henrik művelődésügyi osztályvezető és dr. Lencsés Gyula igazgatási osztályvezető előterjesztését vitatták meg a vb. tagjai. Az előterjesztés a gyermekvédelmi munkát, az örökbefogadások helyzetét és a nevelőszülői hálózat fejlődését tárgyalta. E napirend megvitatásán részt vett Földesi Klára, a Művelődésügyi Minisztérium gyermekvédelmi osztályának főelőadója. Ezután került sor Borbás István tervosztályvezető, osztályának munkájáról adott beszámolójára. A tegnapi vb-ülés napirendjén szerepelt még* az október 9-én megrendezésre kerülő tanácsülés anyagának megbeszélése. Ezután különböző bejelentések tárgyában hozott határozatot a végrehajtó bizottság. Négy megye építészeinek kiállítása
