Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
— És hátha csak viccből lőtte le őket ? Bizonyítani kell, hogy nyilas volt. Én is zöld ingben járkáltam, mégis itt vagyok. IV. fejezet A kérvényekhez GEM-ka- poccsal csatoltam három lakót a házból, akik eskü alatt vallották, hogy Malcsák nyilas volt. így már rendben volt. — A lakás üres? — Tele van Malcsák bútoraival. — Hát akkor? Mit akar' lenni? Ki akarja dobni a szegény bútorokat, akik nem tehetnek sémimről? — Nem kérem. Az én bútoraimra ráomlott a ház. Igénylem a bútorokat is. Vigyázni fogok rájuk. Apjuk helyett anyjuk leszek. — Akkor ez a kérvény nem jó. Ugyancsak kiigényelte bútoraimat a romok alól. Az Elöljáróság azonban úgy döntött, hogy nekem kell kiásnom, mert az enyémek voltak. TELEFON Tegnap felszerelték a telefonomat, s amikor a szerelő elment, gondoltam mindjárt felhívom Weiszkuthyt, az unokaöcsémet. Felvettem a kagylót, jelentkezett Zugló, kértem vonalat. Búgott a vonal. Tárcsáztam. Tovább búgott. Újra tárcsáztam. Tovább búgott. Letettem. Felvettem. Jelentkezett Zugló. Kértem vonalat. Nem búgott. Lenyomtam a tárcsát. Elengedtem a tárcsát. Búgott. Tárcsáztam. Tovább búgott. Tárcsáztam. Elhallgatott egészen. Letettem. Felvettem. Búgott. Tárcsáztem a kagylót. Felvettem a kagylót. Hallgatott. Pötyögtet- tem. Csöngetett. Letettem. Felvettem. Hallgatott. Leköptem. Csöngetett. Letettem. Felvettem. Jelentkezett Zugló. Kértem vonalat. Búgott. Tárcsáztam. Tovább búgott. Újra tárcsáztam. Tovább búgott Újra tárcsáztam. Tovább búgott. Tárcsáztam. Kapcsolt! Kiment a csöngetés! — Halló! Kérem Weiszkuthy Attilát! — Itt a Liliom cukrászat! — Kérem, küldjenek nekem egy hetvenötszemélyes pacaltortát a Fül-utca hétbe. Tegnap estére itt lehet? — Hogyne kérem. Tegnap estére ott lesz. Sül utca? — Fül utca hét. De, hogy lehet az kérem, hogy hajlandók velem ilyen hülyeségeket beszélni? — Mi is örülünk, hogy működik a telefonunk. így dolgozz a közért A Kősó utca 8-ban, ahol lakom, fontos lakógyűlés volt a múlt héten. Megjelentem. Kiderült, hogy új házmegbízottat kell választani, mert a régi megőrült. Úgy volt, hogy szavazunk, de a szavazás el— Miért? — Mert akkor az árvaszékhez kell címezni. XIII-as ügyosztály, alagsor 280. Ott benyújtani és kész. Mert egyébként jogosult. És kidobott. V. fejezet Benyújtottam. Onnan átküldték az iktatóba, onnan a számvevőségi ellenőrzésbe onnan visszaküldték nekem azzal, hogy a kérvény rossz, mert azt. hogy elöljáróság nagy E-vel kell írni. Egyébként azonban jogosult vagyok. VI. fejezet Szerencsére a Kősó-utcai ház udvarán egy (fedett illemhely épségben maradt. Ide költöztem és elhatároztam, hogy szakítok az Elöljárósággal. Kicsi, de az enyém — gondoltam. Egészen otthonosan éreztem magam. Ma reggel ki kellett költöznöm. Melcsák Benő ugyanis megérkezett G rácból és szükség- lakásomat kiigényelte a húga részére. tam. Elhallgatott, Letettem. Felvettem. Búgott. Tárcsáztam. Tovább búgott. Újra tárcsáztam. Elhallgatott. Letettem. Felvettem. Jelentkezett Zugló. Kértem vonalat. Adott vonalat. Nem búgott. Pötyög- tettem. Búgott. Tárcsáztam. Tovább búgott. Letettem. Csöngetett. Felvettem. Búgott. Elhallgatott. Újra tárcsáztam. Búgott. Letettem. Felvettem. Jelentkezet Zugló. Kértem vonalat. Csengetett. Letettem. Elhallgatott. Felvettem. Búgott. Tárcsáztam. Tovább búgott. Pötyögtettem. Csöngetett. Letettem. Felvettem. Hallgatott. Megrúgtam. Csöngetett. Letetmaradt, mert valaki elkiáltotta magát: — Éljen Spacek Jenő! Viharos éljenzés következett. Pirulva, szemlesütve álltam ott. Nem számítottam az osztatlan szeretetnek ez impozáns megnyilvánulására. Azonnal szólásra emelkedtem. — Köszönöm — mondtam. — Sajnos, olyannyira elfoglalt ember vagyok, hogy nem vállalhatom a dolgot. A házmegbízott tisztség egész embert kíván. Tabi László (Folytatjuk) Az ókori hajózás Mint ismértes. Thor Heyerdahl, a jeles norvég kutató újabban azt az elméletet állította fel, hogy a közép-amerikai (mexikói) óműveltség az egyiptomiak hatása alatt fejlődött ki. s hoau ezt a kul- túrhatást az eaviotomi hajózás közvetítette az óceánon túlra; éspedig szerinte papirusz-kákából tont hajókon járták a tengert. Nem tudom, minő forrásból merítette Heyerdahl ezt az utóbbi nézetét; amennyire a fennmaradt ábrázolásokat és szövegeket ismerem, csak a kisebb, s a nílusi, helyi közlekedésre szánt csónakokat fonták papiruszból, s ez természetes is, mert teherbírásuk csekély, Viharálló képességük pedig még kisebb. Mint tudjuk, Heyerdahl papiruszhajóját szét is verte a vihar, ezer kilométernyire Amerika partjaitól. Nagyobb hajóikat az egyiptomiak akácfából és szi- komórból építették, a díszes gályákat libanoni cédrusból. Ám ezekkel sem merészkedtek távoli utakra, sőt, az egykorú közvélemény szerint, a zsidókkal együtt, „rettegtek" a nyílt óceántól. Azt viszont, hogy a többi népet technikai felkészültsége és navigáló tudománya képessé tette a távoltengeri hajózásra, fölösleges volt külön kísérleti expedícióval bizonyítani. Az ókor első tengeri hatalma Kréta volt. H. e. 3. évezredben), de ők csak a Földközi-tengeren uralkodtak; a legnagyobb thalasszokrációt a föníciaiak alkották, s ők már kimerészkedtek az óceánra is (i. e. 1000 körül), részint kényszerből, a görög terjeszkedés nyomása alatt. Az egyiptomiak nagyobb tengeri vállalkozásaikhoz a föníciaiak flottáil szerelték föl, vagy hajósaikat fogadták zsaldjukba. Igazolt tény, hogy egy hajórajuk Nekho fáraó megbízásából i. e. 650-ben Szuezből indulva, három év alatt megkerülte Afrikát, és Gibraltáron át befutott a Nüus deltájába; mint a hajósok elbeszéléséből kivehető, érintették a hínáros Szargasszó tengert is, messze kint az óceánban. Hi- milko, karthagói kapitányt i. e. 450-ben Európa nyugati és északi partjainak felkutatására küldték ki. s a jelek szerint hajóraja eljutott Labrador ködös, hideg partjaira. Ugyanekkor egy másik kar- thayói kapitány, Hanno, háti van hajóval az afrikai partokon a folyók torkolatában létesített „idegen", (konkur- rens) telepeket foglalta el, Diodórosz elbeszélése szerint egyik expedíciójukat a vihar a tengeren túli szárazföld (Dél-Amerika) partjaira sodorta, s látva annak kedvező éghajlatát, termékenységét, ott akartak népüknek menedékhelyet biztosítani, ha a görögök és rómaiak támadásai kivándorlásra kényszeritenék őket. Az ókori szerzők nagyszámú hiteles adatot sorolnak fel az Atlanti-tengeren tett utakról, azonban rendszeres hajózásról Európa és Amerika közt nem tud a történelem, egészen Kolumbuszig. A görögök és rómaiak hajóépítő tudományát néhány csúcsteljesítménnyel szemléltethetjük. A rómaiak ezerevezős gályákat is építettek. Athénaiosz tudósítása szerint az ókor legnagyobb hajóját Szirakuzai Hireon építette fi. e. 268—214), a korinthoszi Archiasz tervei szerint, Ar- chimedész felügyelete alatt: ennek rakodóképessége volt: 60 000 kerameia gabona, 10 000 kerameia sózott hal, 20 000 talentum gyapjú és 20 000 talentum egyéb áru, azaz mai mértékre átszámítva 3310 tonna Ptolemaiosz Philopater negyven evező-padsorú gályát építtetett, melyet 4000 evezős mozgatott; hogyan oldották meg e „gépezet” problémáját, nem tudjuk. Isis nevű jachtjának hossza 100. szélessége 15,75 métert tett ki. Ezekkel szemben a középkor legnagyobb ismert hajója, a Peter von Danzig 800 tonnás volt, az utolsó nagy tengerjáró fahajó, az 1852-ben épített amerikai Great Republic 3000 tonnás. Az ókori királyok e vízi szörnyetegei aligha szolgálhattak hasznos célra, erre vall, hogy Hieron hajóját luxusjachttá alakította át. A gyakorlatban bizonyára jobban beváltak az olyan, kisebb hajók, aminők Plinius szerint Afrika partjait és az Indiai- óceánt járták rendszeresen. VÁRKONY1 NÁNDOR A UIL81GUR KÖVETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum Dr. Willy Ley ismert tudományos író azt állítja, hogy a becslések szerint csak a mi Tej- útunk 30 milliárd csillagból áll. A csillagászati tudomány ma elfogadhatónak tartja azt a fel- tételezést. hogy. Tejútrendszerünkhöz legalább 18 milliárd bolygó tartozik, s ha csak századrészükön vannak meg az élethez szükséges körülmények — ez is 180 millió. Fogadjuk el tovább, hogy ezek közül csak minden századik bolygón jött létre élet. Ez még mindig 1,8 millió- És ha még tovább megyünk, s feltételezzük, hogy ezek közül csak minden századikon érték el az ott élő lények a Homo Sapiens fejlettségi fokát, akkor is 18 000 lakott bolygó tartozhat Tejútrendszerünkhöz. A legújabb számítások már 100 milliárd állócsillagot mutatnak ki Tejutunkban, s ez jóval több, mint amennyit professzor Ley feltételez. De még ha megmaradunk a korábbi szerényebb számításoknál, s nem vesszük figyelembe a többi csillagrendszert, akkor is 18 000 olyan bolygót feltételezhetünk, amelyeken élet lehetséges. S ha még nagyobb szerénységet tanúsítunk számításainkban, s elfogadjuk, hogy ezek közül csak minden századikon van élet, akkor is 180 a lakott bolygók száma! Kétségtelennek látszik, hogy csillagrendszerünkben vannak a Földhöz hasonló bolygók, ugyanilyen légkörrel, növényzettel és talán állatvilággal is. De feltétlenül szükséges-e, hogy ezeken a bolygókon ugyanolyanok legyenek a körülmények. az adottságok, mint a Földön, hogy élet jöhessen létre? A tudományos kutatások már megcáfolták azt az állítást, hogy kizárólag a földiekhez hasonló feltételek között jöhet létre és maradhat fenn élet. Tévhit, hogy víz és oxigén nélkül nincs élet. Voltaképpen még Földünkön is vannak élő szervezetek bizonyos baktériumok, amelyeknek nincs szükségük oxigénre, sőt az oxigén egyenesen méreg számukra. Miért ne létezhetnének magasabb fokú élő szervezetek is, amelyeknek nincs szükségük óxi- génre? Az újabb és újabb ismeretek és tudományos eredmények alapján kénytelenek vagyunk felülvizsgálni fogalmi világunkat. A közelmúltig a Földet tekintettük a világ központjának, a legideálisabb helynek, ahol lehet és érdemes élni: nem túl hideg és nem túl forró, van elegendő víz, oxigén is van korlátlan mennyiségben, és szerves folyamatok gondoskodnak a természet szüntelen megújulásáról. A tudomány legújabb eredményei szerint ma már tarthatatlan az a nézet, hogy csakis a Földön és a Földhöz hasonló bolygón keletkezhet és maradhat fenn élet. A becslések szerint a Földön kétmillió fajta élő szervezet van. Ezek közül — szintén becslés szerint — 1,2 millió fajtát felölel a tudomány, s néhány ezer olyan is van köztük, amelyek mai ismereteink alapján nem is élhetnek. Éppen ezért az élet előfeltételeiről alkotott elképzeléseink alapos felülvizsgálatra szorulnak. Az erősen radioaktív víz — az elmélet szerint — feltétlenül baktériummentes. De az atomreaktorokat körülvevő vízben mégis találtak baktériumokat. Dr. Siegel professzor laboratóriumában a Jupiter légkörével azonos körülményeket hozott létre, s ebben a légkörben, amelyben a tudomány állítása szerint nincs és nem is lehet élet, baktériumokat tenyésztett. Sem ammóniák, sem hidrogén nem ártott nekik, nem oltotta ki életüket. Nem kevésbé elképesztő eredménnyel járt Hinton és Blum brit entomológusok, rovar- tannal foglalkozó tudósok kísérlete a bristoli egyetemen. Több őriig százfokos hőségben pörkölték bizonyos légyfajtának a lárváit, s utána folyékony héliumba mártották őket. Mint ismeretes, a folyékony hélium olyan hideg, amilyen hideg csak a világűrben van. Mindezek után visszahelyezték a kísérleti lárvákat rendes életkörül- ményéik közé, s azok tovább éltek, mintha mi sem történt volna velük: tökéletesen „egészséges” legyek keltek ki belőlük. A tudomány ma már tud olyan baktériumokról, amelyek tűzhányók belsejében élnek, olyanokról is, amelyek követ esznek, vasat termelnek... A földkerekségen számos helyen folyik a ki sérlet, a tudományos kutatómunka. Egyre újabb és újabb bizonyítékok halmozódnak fel arról, hogy az élet nincsen a Földünkön létező körülményekhez kötve. Évezredekig élt az a meggyőződés, annak alapján a kutatók a földi mércéket próbálták a világmindenségre alkalmazni, s a világmindenséget gondolkodási rendszerünkbe illeszteni. Ha ezt visszájára fordítjuk, elképzelhető, hogy egy másik égitesten élő értelmes lények az ő életkörülményeiket veszik mércéül. Ha például ők 150—200 fokos hidegben élnek, ezt a hőmérsékletet tekintik előfeltételnek, hogy bárhol is élet keletkezhessen. t X ♦ l t I * ♦ *
