Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

„Pekiogben a helyzet kulcsa“ A varsói" Póiityka, a LEMP hetilapja tegnapi számá­ban ..Váratlan találkozó " • címmel kommentálja Csou En-laj és Alekszej Koszigin miniszterelnök - pekingi találkozóját. Többek között megállapítja;: Csou En-laj ési.Koszigin .talál­kozójának tartalmát eddig csak a közvetlen résztvevők is­merik. Nem tudni, hogyan zajlottajc- le a tárgyalások. s a két miniszterelnök mivel vált el egymástól. A nyugati kommentárok többségéből kitűnik. ..hogyha.' nemzetközi közvélemény szívesen üdvözölné a két állam kapcsolatai feszültségének enyhülését. Ami a" Szovjetuniót illeti' vezetői már többször hangoztatták, hogy a kapcsolatok megjavítá­sát óhajtják a Kínai Népköztársasággal. _ A ' kapcsolatok megjavításának kulcsa azonban Pekingijeit van. s rrjind ez ideig semmiféle jelét sem látni annak.'hogy Mao Ce-tung és fanatikus hívei lemondanának fellengzős nagyra vágyá­sukról. A maoisták politikája az utóbbi években "a "nemzet­köz; kommunizmus érdekeivel ellenkező érdekeket képviselt. Bizonyára túlzót optimizmus lenne azt hinni, hogyha pe­kingi találkozó változást hoz a maoisták fő stratégiai el­veiben — fejezi -be a Polityka, " Szekszárdi szüreti napok (Folytatás az 1. oldalról). város. Ennek volt egyik .rész-' lete ez a sajtótájékoztató. j Császár József elvtárs sajtó- tájékoztatójában elmondotta" a többi közt, hogy a gazdag tör­ténelmi múltú város napjaink­ban nagy ütemben épül, je­építette vármegyeházat, s az udvarán folyó ásatásokat, amelyek a • város1 alapításával kapcsolatosak. - Felsétáltak a Munkácsy utcába. • hogy meg­tekintsék1, a város jellegzetes panorámáját. - majd a városi tanács jogadást adott tisztele­tükre a Báró-féle tanyában. A Fotókiállítás. lentősen növekszik az idegen- jorgalma, a turisták tömege kezdi felfedezni. A szüreti napok megrendezésével az a cél, hogy a város megmutassa magát, kitárulkozzék a sok érdekes kuriózumával együtt, az ország és a külföld közön­sége előtt. A sajtó képviselői nagy ér­deklődést tanúsítottak a vá­ros élete iránt: különösen a külföldi újságírók tettek fel sok kérdést. Behatóan érdek­lődtek a páros szőlőkultúrája iránt, de érdekelte őket a Ba­bits- és Garay-hagyaték is, éppúgy. mint az iparosodás. Megkérdezték például, hogy az atomerőmű várhatóan mi­lyen hatással lesz Szekszárd­iba. A sajtótájékoztató város­nézéssel folytatódott. A sajtó képviselői mindenekelőtt meg­tekintették a Pollack Mihály sajtó képviselőit hintókkal vitték ki a szőlőhegyre, mint ahogyan ma a szüretglőket és érdeklődőket viszik majd a szőlőskertekbe. Megtekintették az újság­írók a különböző kiállításo­kat. részt vettek az egyes ren­dezvényeken. Nagy elismerés­sel beszéltek a látottakról: többen hangsúlyozták, hogy máskor is szívesen jönnek Szekszárdira, hasonló alkal­makkor. Tegnap délután többen te­lefonon és géptávírón küld­ték lapjuknak a tudósítást a szekszárdi szüreti napok meg­kezdéséről. A város este nótaszótól volt hangos. A kezdet jól sikerült. Reméljük, méltó lesz hozzá a mai folytatás. Boda Népművészeti kiállítás. Foto: Tóth Iván. Egy hét a világpolitikában SZEPTEMBER harmadik he­tében az ősszel együtt, évről évre menetrendszerűen kö­szönt be a világpolitika nagy­üzemének évadja is. Ilyenkor kezdi meg ugyanis munkáját, az ENSZ-közgyűlés. A közgyűlés, akárcsak ta­valy, az idén is válságfelhők árnyékában kezdte meg mun­káját. Változatlanul tart az Egyesült Államok vietnami hadüzenet nélküli háborúja, s ez súlyos. tehertételként nehe­zedik a nemzetközi kapcsola­tok egészére. A . közel-keleti tűzfészek pedig éppen a köz­gyűlés megnyitása előtti na­pokban parázslott fel újra igen veszélyesen. U Thant ENSZ-főtitkár éppen a közel- keleti válság elhúzódásából és kiéleződéséből vonta le azt a következtetést, hogy a nem­zetközi helyzet rosszabbodott. HUSZONNÉGY óra válasz­totta el a Nixon-beszédet Gro- miko szovjet külügyminiszter felszólalásától. A két esemény időben is annyira közel esett egymáshoz, hogy szinte ön­ként kínálja az összehasonlí­tást. Dióhéjban azt mondhat­nánk, hogy míg Nixon elnök szép szavakkal próbálta pó­tolni a washingtoni1 politiká­ból hiányzó komoly tetteket, addig Gromiko külügyminisz­ter a szovjet külpolitikától megszokott következetességgel komoly tetteket, jelentős nem­zetközi intékedéseket java­solt." Az. hogy az amerikai kül­politika az Egyesült Nemzetek Szervezetében is inkább a propagandaszólamok felé to­lódik. éppen a héten már saj­nálatosan előre vetette árnyé­kát, amikor Nixon elnök nagy hírlapi előkészítéssel beha­rangozott vietnámi bejelenté­séről kiderült, hogy az új. ér­demi tárgyalási alapot nyúj­tó intézkedések helyett — mindössze 35 ezer amerikai katona kivonását tartalmazz^. MA MÁR egészen nyilván­való, hogy a Fehér Ház ezzel a 35 ezres csapatkivonással nem a párizsi Vietnam-tár- gyalások résztvevőinek kívánt valamit nyújtani. — hanem saját, türelmetlenkedő közvé­leményének. amely a válasz­tásokat követő viharszünet után ismét kezd hallatni ma­gáról. Az elnök ugyanis kö­zölte. hogy részben lefújják a most esedékes vietnami be­hívásokat. Az ENSZ-közgyűlésen jelen vannak a négy nagyhatalom külügyminiszterei, akiknek így módjuk lehet a közgyűlési termen kívül is megvitatni a közel-keleti helyzet aggasztó fejleményeit. A Szovjetunió és az Egyesült Államok máris érintkezésben áll egymással: Dobrinvin washingtoni szovjet nagykövet és Sisco illetékes amerikai külügyi államtitkár révén. Noha ezek a — több órás — ecsmecserék nem nyil­vánosak, a nyilvánosság . a hi» vatalos közgyűlési beszédekből és a két kormány eddigi ál­lásfoglalásaiból következtethet a kibontakozás esélyeire. Ezen a héten " nemcsak a nemzetközi életét rázkódtát- ták meg — elsősorban, a Kö­zel-Keleten — robbanások, ha­nem több nyugat-európai qr- szág belpolitikai életét is. Franciaországban most kezd, beérni a frakleértékelést - kö­vető kormányintézkedések ve­tése: a dolgozók nagyarányú szálrajkmozgalommal jelezték, hogy nem kívánják ők fizet­ni a tőkésállam szükségrénd- szabályai,nak költségét. Őszi sztrájkcsaták híre jött Olasz­országból, Nyugat-Németór- szágból és a tengerentúli Ar­gentínából is. Peru fontos elhatározása Japán reformjavaslat — Az ENSZ-ből jelentjük Széles körű érdeklődés fogad­ta a szovjet javaslatot a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásáról szóló felhívásra vo­natkozóan. Ez a javaslat lényegében meg­erősíti az ENSZ szerepét a világ békéjének fenntartásá­ban, növeli a világszervezet és ezen belül a Biztonsági Tanács tekintélyét, de egyúttal közvet­lenül bekapcsolhatja a béke megvédésébe a világszerveze­ten kívül álló országokat is. A Gromiko-beszéden kívül összesen hét felszólalás hang­zott el á pénteki két ülésen. Nagy érdeklődést keltett a perui külügyminiszter. Fdgar- do Mercado Jarrin beszéde, amelyben részletesen ismertette a perui forradalom program­ját. Peru külpolitikájának alapel­veit. Mercado tábornok azt emelte ki, hogy az országban most nacionalista forradalom zajlik le, amelynek célja a népi egység kialakítása, az ország függő viszonyának meg­szüntetése. Peru gazdasági fej­lesztése. A külügyminiszter ez­zel kapcsolatban jogosnak és igazságosnak minősítette a külföldi olajtársaságok álla­mosítását és a kormány többi hasonló jellegű intézkedését. Országa külpolitikájának egyik sarkalatos pontjaként emelte A Varsói Szerződéshez tar­tozó országok egyesített fegy­veres erőinek kiképzési ter­vével összhangban szeptem­ber harmadik harmadában a szövetséges hadseregek Len­gyelország területén közös hadgyakorlatokat tartanak, amelyeken a Szovjetunió, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság. a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Len­gyel Népköztársaság fegyveres erőinek erre a célra kijelölt egységei vesznek részt. A ma­nővereknek az a célja, hogy megvonják a hadseregek 1969- es katonai kiképzésének már­ki, hogy Peru kapcsolatokat létesít á szocialista országok­kal amelyektől eddig el volt zárva. Aicsi Kiicsi japán külügymi­niszter felszólalásában többek között az ENSZ reformját sür­gette, beleértve a Biztonsági Tanács bizonyos fokú átszer­vezését" is. A külügyminiszter javaslataival a tagállamok egy része nem ért egyet. A japán javaslat lényege a tanács állandó tagjai létszámának kibő­vítése, ugyanakkor a vétó­jog megszüntetése. Csaknem valamennyi felszó­lalás foglalkozott a vietnami háborúval és lépéseket sürge­tett annak megszüntetésére. Ugyancsak fontos helyet fog­Kongresszusi Befejező szakaszhoz érkez­tek az október 17-én, Buda­pesten összeülő VII. Szakszer­vezeti Világkongresszus előké­születei. A Szakszervezeti Vi­lágszövetség Végrehajtó Bi­zottsága már elfogadta a kongresszus napirendjét, amely lényegében a szakszervezeti mozgalom valamennyi tevé­kenységi körét felöleli. Az előreláthatólag két hétig tar­tó ülésszakon részletesen meg­tárgyalják majd az SZVSZ és a szakszervezetek szerepét, legét, hozzájáruljanak a szö­vetséges hadseregek közti fegyverbarátság további meg­szilárdításához, katonai együtt­működésük tökéletesítéséhez. Az Odera—Neisse 69 elneve­zésű hadgyakorlatokat Voicieh Jaruzelski tábornok, a Len­gyel Népköztársaság nemzet- védelmi minisztere vezeti. A hadgyakorlat résztvevői meg­érkeztek a közös hadgyakor­latok színhelyére. Az Odera— Neisse határ melletti lengve] városok és falvak lakossága lelkesen üdvözölte, virággal köszöntötte a gyakorlatok résztvevőit. Iáit el a beszedekben a közel- keleti válság. Abba Eban iz­raeli külügyminiszter, alti utolsónak szólalt fel pénteken, ezzel kapcsolatban ismét éles kirohanásokat intézett az ENSZ az arab államok és a szocialista országok ellen, minden eszközzel igazolni próbálva Izrael agresszív magatartását. Tegnap diplomáciai talál­kozók és megbeszélések soro­zata folytatódott a világszer­vezet székhelyén. A NATO-» külügyminiszterek holnapra tervezett munkaebédjét isme­retlen okok miatt lemondták, annak ellenére, hogy Willy Brandt bonni külügyminiszter külön erre az alkalomra idő­zítette New York-i utazását. előkészületek feladatait és felelősségét a dol­gozók egységéért, a társadal­mi haladásért, a. demokratikus szabadságjogokért, a békéért, valamint az imperializmus el­len vívott harcban. A világ­kongresszus elé kerülő doku­mentumok között nagyjelentő­ségű a szakszervezetek irányi vonaláról szóló okmány, ame­lyet az SZVSZ főtanácsa ülé­sének határozata alapján 40 ország szakszervezeti képvise­lőiből álló bizottság dolgozott ki. A dokumentum a többi kö­zött részletesen elemzi a szo­cialista, illetve a kapitalista országok szakszervezeteinek helyzetét. Megállapítja: a szo­cialista országok szakszerve­zetei olyan társadalom építé­sében vesznek részt, amely­ben megvalósul a világ hala­dó embereinek legszebb törek­vése, ahol véget vetetlek a ki­zsákmányolásnak, s a dolgo­zóit kezükbe vették saját or­száguk, sorsuk irányítását. A kapitalista országok szakszer­vezetei viszont a kizsákmányo­lás legrafináltabb formái ellen küzdenek, szüntelenül új prob-, lémákkal kell megküzdeniük, amelyek a jelenkori kapita­lizmus ellentmondásaiból. a gazdasági, szociális és politi­kai harc bonyolult feltételei­ből származnak. Odera—Neisse 69

Next

/
Thumbnails
Contents