Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-17 / 215. szám

Termelés >##&%* •v.iT:‘«pr-r.­Bátán az újabb lépés esélyeit latolgatják A megy tt termelőszövetkezeteinek egynegyede-egyötöde nagy­szabású termelési programok megvalósításán fáradozik, s fel­gyorsuló ütemben hagyja maga mögött azokat a közös gazda­ságokat^ amelyek még ma is a „szántás-vetés” színvonalán állnak. Szóródás a termelőszövetkezetek között mindig volt, a feltételek, a lehetőségek, az adottságok különbözősége, a vezetés színvonala nagymértékben befolyásolja az üzem fejlődését. Egy idő óta azon­ban olyan szóródás körvonalai bontakoznak ki, amelyek az egyik oldalon lenyügözőek, a másik oldalon viszont elgondolkoztatóak. Rohamosan nő a távolság a tsz-ek, olykor az azonos feltéte­lekkel bíró közös gazdaságok között, olyannyira, hogy 1971-ben, 72- ben a megye közös gazdaságainak egy csoportját már alig lehet összehasonlítani majd a megye tsz-einek egy másik, azon csoport­jával, amely különböző okok miatt — kezdeményezőkészség, pénz, vállalkozókedv, szakértelem, stb. — már most sem versenytárs. Úgy tűnik, a bátai November 7 Tsz is azok közé a mezőgazdasági üzemek közé tartozik, amelyek felgyorsuló ütemben hagyják ma­guk mögött a tegnapokat. A vezetők nem ahhoz hasonlítják az eredményeket, hogy a tsz honnét indult el, ha.tem a világméretű verseny áramkörében élve, azt latolgatják, hová kell eljutniok. Nincs megállás Épül a tehenészeti telep, a munkák nagy részét a tsz bri­gádja végzi. Számítani lenet rá. hogy év végéig az építke­zés 90 százalékát befejezik es jövőre a telepet átadják ren­deltetésének. Fontos dátum, mérföldkő. Ezzel ugyanis egy olyan ugrásszerű minőségi változás veszi kezdetét a bá- xai termelőszövetkezetben, amely pozitívan hat vissza a tagok személyes jövedelmére és a gazdálkodás színvonalára. Elérhető, reális közelségbe ke­rül az az állapot, amikor a bátai tsz a mostani tejmeny- nyiség több mint háromszoro­sát adja a népgazdaságnak, a fogyasztóknak. Hogyan is néz ez ki a számok tükrében? A termelőszövetkezet idei tejtermelési terve 540 ezer li­ter. Ez a mennyiség év végé­ig meglesz. A most épülő te­henészeti telep 1971-től, a tel­jes üzemelés évétől viszont 1 millió 750 ezer liter tejet ad. Könnyű belátni:, nem üres já­ték a szavakkal, ha ezt mond­juk, hogy ez a tsz soha nem tapasztalt gyorsasággal hagy­ja le azokat a gazdasagokat, amelyek most. 1969-ben s»u»- tén megtermelik a íelmwlio liter tejet, de az állattenyész­tés további fejlesztésére meg csak elképzelésünk sincs. Más szempontból is nő a távolság, mondjuk így. a *tl" sebb az anyagiaddal nem bí­ró a közös vállalkozások alapí­tására nem hajló termelőszö­vetkezetek rovására. A Patai állattenyésztési telep ugyani évente 395 borjút is ad és a talajerő-visszapótláshoz 55 íb7 méterrrvázsa istállótrágyat. Úgy vélheti az ember, hogy a batai vezetők és tagok most e nagy létesítmény bűvöle­tében élnek, ahogy mondani szokás, arra készülnek, hogy megpihenjenek a babérjaidon. Erről szó sincs. Inkább az a benyomásunk, hogy az egyik nagyszabású program meg meg sem valósult, de már formá­lódik a másik. Minthogy az állattenyésztési telep sínen van: a nincs megállás elv szemléltetésére a vezetők most a tojóházak férőhelybővítésén gondolkoznak. Negyvenmillió tojás? Az esélyek latolgatása meg­ér egy rövid áttekintést. Bá­tán az elmúlt években több­lépcsős rendszerben baroma- farm épült és az immár teljes kapacitással üzemel. Évente kilenc és fél, tíz millió tojást termelnek. Ha arra gondolunk, hogy nyolc-tíz évvel ezelőtt úgyszólván a fantázia birodal­mába utaltuk még az ilyen tojáskapacitású baromfifarm létesítését, akkor tulajdonkép­pen a bátai felfutás változat­lanul nagy jelentőségűnek mondható. Ha ehhez hozzá­tesszük, hogy az előbb emlí­tett 522 férőhelyes tehenészeti telep kb. 30 millió forintba kerül, akkor még inkább ki­mondhatjuk: ebben a közös gazdaságban domináló elem a korszerűség. A szakvezetés vi­szont figyelemmel kíséri a vi­lágméretű verseny mozgásait, s ez adja az újabb lökést, ez ösztönzi az újabb elképzelé­seket. terveket, az elégedett­ség száműzését. A ketrecesítés. Ez most az a bűvös szakmai kifejezés, amely a várható újabb lépés­re vonatkozik. A 40 ezer férő­helyes tojótelepet ketrecesítés- sel két ütemben 160 ezer férő­helyre bővíthetik. Ez ma még csupán gondolat, két alterna­tívával. Szó van arról, hogy egy állami gazdasággal tár­sulnak. de szó van arról is. hogy saját erőből végeznék el a ketrecesítést. Rengeteg kérdés vár még kimunkálásra más szempontból is. Egyebek között például a szellőztetés megoldása. Szóval mielőtt a ketrecesítésbe belevágnának, alaposan körül kell nézniök. Ha azonban sikerül, akkor az elkövetkezendő években, leg­később 1975-ig a bátai ter­melőszövetkezet évente 40 millió tojást ad a mostani ki­lenc és fél. tíz millióvá] szem­ben a népgazdaságnak. Itt már még kommentálni is fe­lesleges az iramot. Ez az az új lépés, amelynek most latol­gatják a bátai tsz-vezetők az esélyeit. Laza együttműködés A szomszédban, a bátaszékj Búzakalász Termelőszövetke­zetben a próbaüzemelést is beleszámítva, tavaly óta mű­ködik a konzervgyár. Nyilván­való, hogy ez az üzem szin­tén egy adott lehetőség a bá­tai termelőszövetkezet számá­ra is. Hogyan, miképp? Oly­képpen, hogy a bátaszéki tsz tartósító üzeme feldolgozhatja a bátai tsz gyümölcstermése egy részét. Szó volt erről már az idén is, de objektív okok miatt még nem valósulhatott meg. Az elkövetkező években azonban a termőre forduló bá­tai nagyüzemi gyümölcsösök egy része a bátaszéki tartó­sító üzembe kerül. Ebben az esetben is az adottságok jobb, ésszerűbb kihasználásáról van szó. Bátán a 125 holdas őszi- barackosból 100 hold termőre fordult. Tavaly 68 holdon kaj­szit. ez év őszén 15 holdon sövénymeggyet telepítenek. Nyilvánvaló, hogy a bátaszéki termelőszövetkezeti konzerv­gyár olyan előnyhöz juttatja majd a bátaiakat is, amellyel több közös gazdaság még né­hány év múlva sem fog ren­delkezni. A bevezetőben arról szól­tunk. hogy a megye termelő­szövetkezeteinek egynegyede­egyötöde nagyszabású terme­lési programok megvalósítá­sán fáradozik. Báta ízelítő eb­ből, de természetesen nem egyedj példa. Hasonló felgyor­suló ütemben hagyja maga mögött a szántás-vetés szín­vonalán álló gazdaságokat a sióagárdi, a bátaszéki, a pin­cehelyi. a szakályi. a gyulaji, a pálfai tsz és még több kö­zös gazdaság. Velük lépést tartani bizonyos ágazatokban már most sem lehet másként, csak társulások, közös vállal­kozások megalapításával, mű­ködtetésével. Sz. P. A Tolnai Földvári Mihály Gimnáziumban 32 tanuló részére elektromos oktatógépet készítettek a politechnikai órákon. A szerelési munkálatokat a rádiós szakkör tagjai végezték Posch Ágoston tanár irányítása mellett. Építését, szerelését 1967-ben kezdték. Ez év szeptemberétől használják fel isko­lájukban a nyelvek oktatásában. Fel szeretnék használni ma­tematika. fizika, biológia, kémia, földrajz tanításánál. Ké­pünk nyelvoktatás közben Kenderessy Tibomét valamint a II. o. tanulóit ábrázolja. Foto: Tóth Iván. árbi RÉTI SZEPTEMBER 20-21 Százak fáradozása Térkép a Képújságban Száz kosztüm a jelmezkölcsönzőből Ötszáz táncos egy zenére Es ha esik? — Ki rendezi a szekszárdi szüreti napokat? — ezzel a kérdéssel fordultunk Lencsés Lászlóhoz, a városi tanács művelődésügyi osztályvezető­jéhez. Azért tettük fel ezt a kérdést, mert a legkülönfélébb megjegyzések hangzottak el ezzel kapcsolatban. Lássuk, mi a valóság. — E kérdésre nem is olyan egyszerű válaszolni, mert itt nem egyszerű személyről vagy egy szervről van szó. A szer­vezést hivatalosan Szekszárd Város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága irányítja, ám hang­súlyozni kell, hogy már az el­ső pillanattól kezdve arra tö­rekedtünk, hogy ez ne egy szerv rendezvénye legyen, ha­nem az egész városé. Az a vé­leményem, hogy sikerült is ál­talánossá tenni az előkészüle­teket, majd minden szerv, vál­lalat részt vállalt belőle va­lamilyen formában. A tanács végrehajtó bizottsága kijelöl­te ugyan a szervezést irányí­tó személyeket, 10 munkacso­port alakult, ám a valóság az, hogy százak fáradoznak az elő­készületeken. szervezők és technikai kivitelezők egyaránt. Tervük hozzá, hogy az előké­születek a város határain túl­ra is nyúlnak. Hogy csak egy oéldát említsek Kü’ü^vmi- "'iszlérium saitófőosztúlva a hazánkban tartózkodó külföl­di úisáerfrókát szervezi arra a fsat+ótáiékoztntóra. amelyet a szüreti nannk keretiben Csá­szár József vb-e’nök tart a noo éves Szekezárdról. A Fejér mérvéi Ivar községben a ter­melőszövetkezeti lovasok ké­szülnek a szekszárdi szüreti napokra. A pécsi Mecsek ■Táncegyüttes ugyancsak ké­szül, hogy a többit ne is so­roljam. — Próbáljuk egy kicsit részletezni a szereplők kö­rét. — Mivel a program sok­oldalú, újságkeretek közt csak ízelítőt adhatunk belőle. Min­denekelőtt megemlíteném a táncosokat. Meghirdettük a második szekszárdi néptánc­fesztivált. Erre Dunántúl 11 hí­res együttese küldte el neve­zését. A versenyszámok mel­lett mutatósnak ígérkezik a mintegy 500 néptáncos közös bemutatója. A Felszabadulás téren ötszáz táncos ropja majd a csárdást. Rendkívül sok sze­replő kell a szüreti felvonu­láshoz. Fzzel kapcsolatban megemlíteném, hogv a helyi­leg fellelhető kosztümök soka­sága mellé még a budapesti jelmezkölcsönzőből is kellett hoznunk 100 kosztümöt. Mo­numentálisra terveztük a szü­reti felvonulást, nem véletlen, hogy erre az alkalomra utcá­kat kell elzárni a forgalom elől. A város belterületének és szőlőhegyének számos pont­ján lesznek szüreti jellegű ese­mények, rendezvények. Több Tolna megyei község képvise­lői népviseleti bemutatót tar­tanak. És persze sok érdek­lődőre számítunk az ország minden részéből. — Sok vendég érkezik a városba, s legtöbbjük nem ismeri majd ki magát. A szervezők hogyan gondos­kodnak a vendégek útbaiga­zításáról, tájékoztatásáról? — Elsősorban a Népújságra támaszkodunk. Arra nincs le­hetőség, hogy mindenkihez kü­lön idegenvezetőt adjunk, mindenkinek külön el sem magyarázhatjuk, hogy hol mi van. Ezért megrajzoltattuk a város térképét, azon pontosan feltüntetjük, hogy hol milyen szüreti esemény lesz. s ezt a térképet közzétesszük a Nép­újság szombati számában. En­nek alapján mindenki köny- nyen eltalálhat a kívánt hely­re. — Ne fessük az ördögöt a falra, mert hátha meg­jelenik. .. De. .. Az időjá­rás szeszélyes. Mi történik, ha netán esik az eső? — Arra még rágondolni is rossz. Mindent jó időre ter­veztünk. Számoltunk azonban azzal is, hogy esik, ezért esős idő esetén sorra kerül min­den rendezvény, csak a sza­badtériek is fedél alá szorul­nak. A szüretet és a szüreti felvonulást nagy eső esetén el kell hagynunk. Reméljük azonban, hogy az áldozatos előkészületek után kedvező lesz az időjárás, és a vendég­sereg jól érzi magát. B F. Fájó szívvel tudatjuk a kedves jóbarátokkal, ismerősökkel, hogy szeretett kollégánk TAKÁCS BÉLA a volt megyei Törzs­könyvezési Felügyelőség nyugalmazott vezetőhe­lyettese életének 67. évé­ben hosszas betegség után Győrben, 1969. szep­tember hó 13-án elhunyt. Emlékét kegyelettel őriz­zük. Tolna megyei Állattenyésztési Felügye­lőség (Táviratcím: Takács Bé- láné, Győr, V., Ecet u. 3.)

Next

/
Thumbnails
Contents