Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-16 / 214. szám
Helyszíni tanácskozások... A kis és gyengébb pártszervezetek segítéséről Mázán megnyílt az emlék hét ‘Tamási áront nem értik, és nem is érthetik meg igazán. Tőről metszett székely volt, egész bensője, gondolatvilága a székely népért lobogott — mondotta végső érvként vitapartnerem. Mint érv, nem a legszerencsésebb, de feltétlen rátapint az író művészi pulzusára. A Székelyföldön született fiút élete tetemes részén keresztül érték azok a környezeti hatások, melyek íróvá válását döntően meghatározták. „Az én írói természetemre különösen jellemző, hogy székelynek születtem” ' mondja magáról. Nemcsak témáit, példáit és hőseit ^ származtatja a - -székely népi világból, de ku lönös "látásmódja, stílusa, szókincse s egész művészi felfogása itt gyökerezik. Romant‘- ka valamilyen naiv patriarchális világnézet, meses-balla- disztikus elemek foglalatában. Ez jellemzi első novelláit, ke sőbbi regényeit is, s mondanivalójának végső kicsengése optimista. Azt valija, ho.gy,.fv^|' serű sors, a szomorú kilata sok nem tudják megtérni r pépé egyéniségét,, alakuljon bárhogy * életük, a természetes ész, a kiapadhatatlan Jkedeh világ valami „rousseaui fölénnyel mindig bebizonyítja életrevalóságát. Így ötvöződik munkáiban hiteles korképpé a társadalmi igény, a«etet Pr0 dukálta ezernyi konfliktus a népi mesevilág hangulatával, hetyke humorával, . . Ezek a hangok csendülnek ki leghíresebb művéből, az Abel-trilógiából. Különösen az első kötet megkapó,, a Hargita rengetegében élő fiú — a szegény közszékely megszeme- lyesítője — egyenes jellemének, ősi természetessegenek, romlatlan kedélyvilágának hős költeménye. Ez se&t Abelnek eligazodni a bonyolultabb va rosi viszonyok, s a modern életfeltételeket érlelő Amerika ingatag talaján. A két utóbbi kötet hangulati töltésé szegényesebb, de Ábel fellepese szükségszerűen ^vetiti-n gyítja e társadalmak hibáit. Tamási Áron kapcsolata a czékelvséggel, mindvégig szoros és meghitt. Ne gondoljuk, hogy a hűség, mely vereihez, s ezek gondolatköréhez fűzte, provinciális, egyoldalú írói magatartásmódot munkait ki ben ne. Ellenkezőleg. A vilagiroda lom számtalan példája igazo - ja; kis népek történetének ^átélése is kelthet magas hőfokon ábrázolható érzelmeket, szenvedélyeket. S a nagy történelmi sorsfordulók eö'ken érintették ezt az elszigetelt, zárkózott nagy közösseget - a Székelyföldet is. Sokan Ma gyarországra települtek, sót Bukovina négy magyar . községe úgyszólván teljes sÄn. Róluk szól utolsó regénye, a Szirom es . melyben az író a jelen paraszti világba kalauzolja az olvasót. Öreg bukovinai székely mesel el a termelőszövetkezet megalakulását, s a Kisdorogon és környékén anyagot gyújtó iro tolla," most is az ismert recep- túra szerint szántja a papírt. Kopjafa» »ír Farkaslakást si Áron emlékhét ünnepségeit, Mázán a művelődési -házban. A megnyitóra vasárnap került sor. Sok illusztris vendég bizonyította be barátságát és nagyrabecsülését megjelenésével. Soraikban üdvözölhettük dr. Czine Mihály neves iroda- lomtörténészt,. &őHnczeí I*.ajós "professzort, az író özvegyét'* s Dali -Sándort, a • Romániában megjelenő sepsziszentgyörgyi megyei Tükör- főszerkesztőjét. Ugyancsak ejjöttek —..bár nevüket szőkébb .h'azájí’ikdn kívül”.. 'Senki serit, ismerj —- az • „Énekes madár’'. 1959~es bony- . há’di műkedvelő, előadásának szereplői is, s a darab rendezője, Szakács Antal nyugdíjas tanár is. „Imi sugarasan, csillagosán. a Vendégek Ezekre gondolva rendezték meg Tolna megyében a TamáDr. Czine Mihály emlékezésével kezdődőit. A népi írók mozgalmának ’avatott ismerője a harcostársnak és azonos szellemi áramkörben munkálkodónak kijáró tisztelettel és barátsággal szólt Tamási Áronról. Az író sorsa mindvégig nehezebb volt hasonlóan gondolkodó kortársainál. Míg Németh László, Veres Péter, Szabó. Pál hazai talajon, népünkkel szerves és közeli kapcsolatot-tartva ábrázolják annak sorsát, lelkivilágát, addig , Tamási Áron kiszakad az éltető közösségből, a Székelyföldről. Odahagyja a Gordonhegy tövében meghúzódó kis székely falucskát, Farkaslakát, s ezzel azokat a hatásokat, amelyek írói profilját alakítják. Nem véletlen tehát az a szenvedélyes ér-• deklődés, amelyet a Dunántúlra települt székelyek irányában tanúsít. Mégis ekkor teljesedik ki programja, azt vizsgálván, hogyan élhet mindén ember felemelt fejjel, nyelvi, faji és más különbségektől függetlenül. Tamási Áron lobogva és tisztán húnyt el; ú’gy,' ahogy élt..A, sugárzó* tiszta szép emberség példája- Volt ő, rá mindig így emlékezünk — fejezte be Czine Mihály. Az kő özvegye bőkezű dokumentációt biztosított a rendezőknek. Ebből válogattak annak a kiállításnak az anyagát mely Tamási Áron életútját mutatta be. Kiállítás, mely ilyen feladatra vállalkozik, csak akkor lehet sikeres, ha a képek, írásos feljegyzések mechanikus összessége képes valami mást k megmutatni .az író gondolat- világát, szenvedélyes tennraka- rását- tiszteletteljes jó szándékát. Ebből, a szemszögből nézve, különösen az íróvá válást sikerült maradandóan érzékeltetni. A fotók, az idézetek szerencsés összevádogatasa atmoszférát teremtett. Előttünk állt a kis szülőház. Farkaslakán ahonnan elindult az iro, hogy betöltse „reményseggel a világot, amely minden percében a kezdet és vég ’ Láthattuk a Hargitát, honnan kedvenc főhőse, Ábel maun. el a városba és Amerikába, kicsit talán Tamási Áron életének alakulását is példázva. Meg lehetett tekinteni n>u- veit. színpadi bemutatomak a plakátjait. Itt kapott helyet az a szerény emléklap is, melyen az írónak hosszú eletet és jó egészséget kívántak u fentebb említett bonyhádi műkedvelő előadás szereplőn Ab „Énekes madárÄ Telt' ház előtt játszották• Tamási legismertebb szül padi rrtűvét.az „Énekes madárkát A darab romantikus, naiv történet, a jó és a tiszta har- col a rosszal. Igazi .értekéi nem is a cselekményben; a darab gondolatiságában vannak. A színjáték miliője, a szavak költői áradása, s az a Megcsavart” székely akarásból fakadó, bőven omlo humor az. ami örökbecsűi varázsolja. S éppen ezertnem illett ide a Déryné ; Színház művészei részéről nem egyszer tapasztalt harsanysag, s fülönösM a harmadikj^vonásban elharapózó jopofasko- dás. Az előadás után kötetlen eszmecserét folytattak az iro kortársai, barátai, s az újság írók a művészekkel. Kertesz László főrendező elmondotta, hogy a mű igen sokat változol az egyes dramaturgok kezén s ezért az eredeti kéz iratot vettért elő. hogy megtalálják az író igazi szande kait s a darab alphangula- tát ’ A Mátét alakító Simen- falvy István a ^crep^u^s nehézségeiről szólott. A sz kelyes fordulatok, a nyelvi különcségek még a Penészeknek -.tehat sen azonos zsánerű szerepeket játszó művészeknek — is n - hézséget okoztak. Véget ért tehát a Tamási Áron emlékhét első. nagy napja. Neves vendégek egykori barátok jöttek, hogy tiszteletüket kifejezzék, barátságukat ismét megerősítsék. De talán ennél is fontosabb volt, hogy a művelődési ház megtelt emberekkel. egyszerű emberekkel, kik tudták, hogy az író nekik, értük írt. Mert lehet-e nagyszerűbb írói program ennél; ....megismerni és megi smertetni az élet értelmét, azt szolgálni és megvédeni”. CSUPOR TIBOR Érdekes és figyeiemee méltű, önálló kezdeményezéshez fogott hozzá a párt szekszárdi járási bizottsága. A sajátos gondokkal és nehézségekkel, küszködő kis létszámú és gyengébbnek megítélt pártszervezetek segítésére a járási pórt vb,, határozatot hozott. Az ennek alapján gonddal készített in- tékedési terv megvalósítása végett e héten a járás három községében egész napos hely-, színi tanácskozást folytatott huszonkét pártszervezet titkára ,és- hatósugaruk kommunista vezetői. Harmadát jelenti ez a huszonkét pártszervezet a járás alapszervezeteinek, kicsiny létszámukat jel"' viszont, hogy hozzájuk csupán ötödé tartozik a párttagságnak. Szerdán De csen és Szekszár- don tartották meg, rinn tégy 20—20 résztvevővel az egész napos tanácskozást, előbbi helységben a községi-hivatali, a járási székhelyen pedig a termelőszövetkezeti jelleg szerint, a politikai-gazdasági vezetőkkel közösen. A harmadik és egyben befejező tanácsko- * zást Bátaszéken pénteken tartották meg ahol az ipari profilú. kis és gyengébb pártszervezetek titkárai, gazdasági vezetői jelentek meg. A " helyszíni tanácskozások’ befejezte után kerestük fel Vaszkó Lajos elvtársat, a járási pártbizottság osztályvezetőjét, hogy frissiben és röviden választ kérjünk néhány kérdésünkre. — Tudjuk, hogy még nem készülhettek el á számvetéssel. Mi adott indítékot, mi volt a céljuk e tanácskozásoknak? — < Kiindultunk abból;- hogy a nagyobb összejöveteleken nincs mód arra, hogy kellően, részletekbe menően foglalkozhassunk ezeknek a pártszervezeteknek a sajátos nehézségeivel. teendőivel. Célunk az elvi és módszerben; segítségnyújtás voít. Szándékunk szer cint velük együtt akartunk elemezni; mi a helyzet politikailag, mit, hogyan tegyenek. Korábban brigádértekezleteken tanulmányoztuk munkájukat, és tapasztalatainkat szembesíteni akartuk az övékével. — Mennyire sikerült a célt megvalósítani? Hogyan fogadták. milyen hatást váltottak ki ezek a tanácskozások? — Elértük a eélt, mi is, ők is újabb lendületet kaptunk, kölcsönösen újabb munícióval tértünk vissza. Az agilitást jellemzi, hogy minden gazdasági vezető hozzászólt, mégpedig politikusán, a dolgozó embert nézve, ezenkívül komoly viták is adódtak, egymásközt is .polemizáltak, önkritikus felismerésekre és elismerésekre került sor. Mondhatom, nagyon hasznosnak, hatásosnak ítéljük meg mi sebtében is ezeket a tanácskozásokat, bár tapasztalatainkat részletesen fel kell és fel fogjuk dolgozni. E megítélés egyezett az ő értékelésükkel is mert szinte egyöntetűen kérték, máskor is le-« gyen. nagyon hasznosnak, el- igazítónak ítéfik meg. Az e formában járásunkban első ízben tartott egész napos, kiadós.. tanácskozásokon felvillanyo- zódtak és jellemző, hogy befejeztével is szívesen maradtak. kötetlen formában folytatni kívánták — válaszolt Vaszkó Lajos osztályvezető. Azzai fejezi be, hogy a megjelentek kívánsága, és saját terveik szerint. egy év múlva ismét ösz- szejönnek, s akkor ugyan úgr közösen fogják megvizsgálni, ki mit tudott azÖta konkrétan megoldani, mennyivel sikerült előrelépnie)^.. A differenciáltabb, az elvimódszertani politikai munkához sokat adó első nagyobb lépés sikere biztosan később sem marad el a gyakorlatban is kamatozni fog.-I -é Lesz elég tüzelőanyag az olajkályhák számára Hazánkban az olajkályhák száma 1970-ben 700 ezer, egy évvel utóbb 900 ezer lesz, 1972- ben pedig 50 ezerrel meghaladja a milliót is. A fejlődés ütemére jellemző, hogy számuk az idei év végén még csak az 510 ezret éri el, de már ez is azt jelenti, hogy több mint egymillió ember ■téli közérzetét befolyásolja: milyen mérókibén sikerült az olajkályhákat tüzelőanyaggal ellátni. Az Áfor mindent elkövet, hagy a növekvő igényeket) zökkenők- nélül kielégítse. Az idén már egy esztendő tapasztalatainak birtokában működig alvállalata,, a Prometheus, amely az olajtüzelő berendezések tervezésével, szerelésével. üzembe helyezésével foglalkozik, betanítja a leendő kezelőszemélyzetet, felülvizsgálja az új berendezéseket, ellátja a karbantartást és a javítást, sőt az olaj utánpótlásáról és a szállítás lebonyolításáról is gondoskodik. Tüzelőolajat körülbelül 1100 helyein árusítanak az idén: 216 városban és községiben 232 töltőállomás. 146 Áfor-kiren- deltség és több mint 700 viszonteladó. Az AKÖV-ők közreműködésével az ország egyre nagyobb területein szervezték, illetve szervezik meg a házihoz szállítást. Tavaly időnként kxsebb-nagyobb fennakadásokat okozott a csere- kannák hiánya. Nehogy ez a helyset az idén megismétlődjék, az Áfor mintegy 20 ezer marmonkannát szerzett be, de akik — elsősorban vidéken — hosszabb időre kívánják ellátni magukat tüzelőolajjal hordót is vásárolhatnak. Amikor ezek a hordók kiürültek, vagy a benzinkutaknál, vagy az Áfor-kirendeltségeknél tölthetik meg újra, de kívánságra a viszonteladók házhoz is ki-’ viszik az olaj után pótlást. A barátság jegyében Tegnap ünnepélyes tanévnyitóval megkezdődött az ok- ; tatás a budaörsi Nemzetközi Előkészítő Intézetben, 35 ország mintegy félezer fiatal diákját Forgács András, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője és dr. Kerek Gábor, az intézet igazgatója üd-. vözölte. A külföldi hallgatók egy évet töltenek az intézetben elsajátítják a magyar nyelv alapjait, felkészülnek egyetemi és főiskolai tanulmányaikra, mégismerkednek hazánk társadalmi, gazdaság és kulturális életével.
