Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
Egy munkás levele a kenyérről, a szemétről, a város tisztaságáról A névre szóló levelet, rendszerint magánügynek tekinti az ember. Amikor azonban Zatykó Ferenc szekszárdi köztisztasági rakodómunkás tizennégy oldalas, sűrűn teleírt levelét végigolvastam, úgy gondoltam, a nyilvánosság elé tartozik, hiszen így sokkal eredetibb, meggyőzőbb, mintha — kívánságának megfelelően — forrásként használom fel. íme, a levél: Milyen külterületi földeket lehet értékesíteni, haszonbérbe adni? Megjelentek a MÉM és az ÉVM irányelvei ön tegnap a Mikes utcai ládánál érdeklődött a szeméthordásról. a szemétről általában és hogy miket lehet találni a szemétben stb. Sajnos csak pár percet beszéltünk, munkaidő volt és ha erről a témáról akarnék beszélni, kevés lenne egy óra. Pedig nagyon is érdemes lenne vele foglalkozni. A szemét, ha nem is legelső számú közellenség, de az elsők között foglal helyet. Jó helyen tapogatott. Egy év és egyszer három hónap megszakítással majdnem 12 éve Vagyok a tanácsnál, ebből körülbelül a fele szeméthordással telt el. Nagyon sokat tehetne a sajtó is a város tisztasága érdekében. Én az Önök szakmájába nem akarok avatkozni, mert sem helyesen írni, sem szabatosan fogalmazni nem tudok. Ezért ezt a pár oldalt fogadja el jóindulatú forrásmunkának és útbaigazításnak. A KIK, illetve bérházaktól a városgazdálkodási vállalat végzi el a szeméthordást. Ezekben bőven akad konyhai hulladék, fél kenyér, kakaós kalács stb. Olyan embereknek, akik legalább a harmincas években, vagy előbb születtek elég visszás dolog ilyet látni. Eszünkbe jut, mit ettünk meg a háborús évek alatt itt mezővárosban, de mit ehettek az ipari városokban, vagy a fronton. Érdemes lenne Ludasba ellátogatni a déli órákban, akkorra már az a két-három de- csi asszony (cigány) összeszedi a maga zsák, vagy másfél zsák kenyerét. Disznóknak szedik. Hozzák a MÉSZÖV kiselejtezett árúit, paprikát stb., vannak olyanok, akik nekiállnak válogatni. Későbbi időszakban jön a dinnye- seleitezés (szezon végén). Ezt a cigánygyerekek válogatják. Ezek mellett a kidobott élelmiszerek mellett terül el a kórház szemete, vagv némelyik szemétben akad dög Is. A dongók, legyek ezrei pedig utaznak körbe. Van aki vasat szed, vagy színes fémet. A Ludas nem aranybánya, de akad benne elég sok érték, csak gyomor kell hozzá meleg időben ott tartózkodni. Nem szoktam kijárni, de akadt olyan eset, amikor azt mondtam otthon, gyerekek Irány Luda<c Négyszázötven forint ára téglát szedtünk ösz- sze a családdal fél nap alatt. Egy másik család is körülbelül ugyanannyit. Ez az ezer forint értékű tégla (nagyméretű) egy építkezésről jött ki. Az 1000 forint érték bőven megvolt, mert áron alul adtam el. nehogy őrizni kelljen. Az utcán összesepert szemetet az utcaseprők a ládákhoz szállítják és bedobálják. A háztulajdonos (lakó) az előtte levő árkot, kertet, járdát köteles tisztán tartani, Az ezekből kikerülő gazt, szemetet az útpadkán kupacokban tárolja. Az utcára házi szemetet kihordani, a ládákba öntözni tilos. A házban összegyűlt szemetet zárt szeméttárolóban tárolhatják és elszállításukról kötelesek gondoskodni. Az utcai szemét elszállításáról a tanács gondoskodik. Vége a mesének. Ennek az egésznek fele se igaz. A ház- tulajdonos (aki) kipucolja az árokból a gazt. rendbeteszi a kertet, hamar kihozza a ben ti kertből a gyomokat is. Egy két vödör házi szemetet is hozzákever. Észre lehet venni, de SJ*’en csekélységért, mert tiszta az árka és kertje, nem szól az ember. A másik helyen egy kissé megnyúzzák az árok oldalát, azért, hogy legyen mivel letakarni azt a pár talicska szemetet, amit bent- ről kihoztak, erről leemeljük a gazt, a házi marad. Van olyan, amikor szedjük a szemetét, némely házból kihoznak egy fél vödörrel — öntsék fel jó emberek — mondjuk, de ez nem arra van, hogy házi szemetet hurcoljunk. „Hát mit csináljak vele, akkorka az udvarom, tárolót építeni nem tudok, fizetem a községfejlesztést’' stb. Ahelyett, hogy megnéznénk, mekkorka az udvara és meghallgatnánk a községfejlesztési adóról az előadását, inkább felöntjük. A lakosság legtöbb helyen kéri, hogy a városi tanács, vagy városgazdálkodás oldaná meg a háztól való kukaedé- nyes elszállítást. Vagy ők gondoskodnának megfelelő edényről, vagy a szállító. Ez elég lassú és jó pár embert foglalkoztató munka lenne, habár jövedelmezne is valamit. Megéri-e? Meg lehetne-e ezt a kérdést oldani? Erre csak az illetékesek tudnának válaszolni. Én csak saccolom. hogy a mi üzemünk (ahol a vezetőink aránylag maroknyi csapat élén hadakoznak rengeteg feladat megoldásáért) nem vállalja. Nálunk állandó az emberhiány. Az utcán, a házak előtti szemétnél még nincs nagy baj. A ládáknál jön a mohácsi vész. A ládában mindent megtalálni a legkisebb mértékben azt a szemetet, amit az utcaseprők hordanak oda. Akad disznótrágya, szalmazsák, döglött jószágok (nyúl, tvúk, macska, kutya). A legtöbb helyen alulra kerül a darabos dolog, rossz drótkerítés, rádobálják a salakot, sarat. Az ember se villával, se lapáttal nem bírja megkezdeni, csinálja és cíbál- ja kézzel. Nem is lenne a szemét túl büdös, ha a dögöket, ételmaradékot nem hordanák bele. Van olyan hogy egy ládához kihordanak fél kocsira való házit, egy helyről. Nagyjából meg lehet saccolni a fajtáját. Az is baj, hogy a láda néhol félis sincs, de mellette ugyanannyi. A láda te- teje-eleje nyitva. Úgy látszik annak, aki odahordta, nem volt elég ereje ahhoz, hogy a ládába borítsa. A vezetőink a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek biztosítani, hogy rendes körülmények között dolgozhassunk. A részlegvezetőnk csak a legszükségesebb esetben osztja be más munkára a szemetesautót, de ilyenkor lehetőleg más járművet küld helyette, vagy másnap egy másik jármű visszasegít. így aránylag csak frissebb szemetet szállítanánk, ha nem lennének olyan potyaleső és hanyag emberek, akik a féléves szemetet odahordják a ládához. Vannak köztisztasági ellenőrök, de ezek páran vannak és tehetetlenek azokkal szemben, akik ezeket a szabálytalanságokat elkövetik, hogy erősebb néven ne nevezzük. Nagyon sok helyen van láda. az odahordás nedig főleg késő este és kora hajnalban történik. Városunk köztisztaság szempontjából elég gy engen all. ,Lsak egy-két órás sétát kell tenni a városban, meg lene! győződni, nogy komoly az úgy és elég rosszul állunk. A lakosság és az Ünök segítségével rövid időn belül so- aat lehetne változtatni. Mik lennének a módszerek? Először a lakosság tudomására kellene hozni, hogy a szemetesládák nem azt a célt szolgálják, hogy a házi szemetet abba hordják, sőt abba házi szemetet beleönteni tilos és pénzbírságot von maga után. Nem kell ezen mosolyogni, nagyon sokan vannak, akik ezt nem tudják. Azok biztos nem, akik világos nappal az út közepén sétálva hozzák a ládához, amikor rakodunk Mi szépen figyelmeztetjük őket, ők csodálkoznak. Volt, hogy odajött egy nyugdíjas, nem hozott szemetet. „Emberek mondják meg, hogy hova kell menni, hogy mi is kapjunk egy ilyen ládát. Menyivel vagyunk mi rosszabbak? Nálunk tisztább és rendesebb az utca. Miért kell nekünk olyan mesz- sziről idehurcolnunk a szemetet?” Amikor megmondtam, mi a helyzet, csak csodálkozott, Hiszen annyian ’dehur- coljók, mondta. (Az eset a Csaba utcai ládánál történt. A férfi az Árpád utcában lakott.) Mindig voltak és vannak olyan becsületes emberek, akik hajlandók tnrsnda'mi munkát, vagy eevéb ilyent vállalni. Vannak önkéntes vagv senéd- rend.őrök. Miért ne lehetnének önkéntes tisztás-W e’Ien- nrök. akik hiznuvns időközönként m^ff’"’telnék azokat a bizonyos laAu-nt. fjq ez a jaVPSlrí írjprffplplnp, olrlror nHhatnék egy-két felvilágosítást Ha epvszer-két.szer megtekintené Ön a Zrínyi utcai ládákat. vagy a Csaba utcai1 stb., rájönne, hoav vannak bizony csúnya gócok. Az önkéntes tisztasági ellenőrök mellett éppúgy szükség lenne a meglévő rendes ellenőrökre, akik irányítanák őket. Azonkívül lehetne minden nagyobb és közepes utcában tisztaságfelelős, vagy ilyesmi, akik szerveznék a kertek rendbentartását, az árkok ki- pucolását. A lakosság is nagymértékben tudna segíteni. Például X utca 20. és 25. között kipucolja az árkokat és kigazolja a kerteket. Mert nem mindegy, hogy az árkolásokat 5—6 helyre pucolják, vagy 2—3 helyre. Az utóbbi köny- nyebb. szaporább nekünk. Még egy pár szót a tilos szemétbehordásról. Nem kellene mindjárt a legszigorúbban megbírságolni azokat, akiket először érnek szabálysértésen. Lehetne a tanács részéről írásban figyelmeztetni, ebben a Népújság is segíthetne. Például a figyelmeztetett egyének neve megjelenne az újságban. A behordást megakadályozni csak társadalmi köztisztasági ellenőrökkel lehet. Van vagy 30 láda. amit ficvelni kellene (a többi mem érdekes). Minden második, vagv harmadik ládához nem vehet fel a tanács éüetiőrt A nasv forralom pedig este és kora re"£e' van. Ugyanannyi munkával, mint amit ma végzünk, lehetne o7ér) városunk is. Kedves .Tantner elvtársi fnnvit nár alatt nem lehetett elmnKét minisztérium — a MÉM és az ÉVM — irányelveket adott ki egyes állami tulajdonban levő. nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmas külterületi földek értékesítéséről, illetőleg haszonbérbe adásáról. Az irányelvek szerint a kertszerű művelésre való külterületi állami földek közül olyanokat lehet értékesíteni, haszonbérbe adni, amelyek mezőgazdasági rendel tetésűek, de nagyüzemi gazdálkodásra nem alkalmasak. Az ilyen területeket a községi, városi, fővárosi, városi kerületi tanács vb tartja saiát kezelésében, vagy haszonbérbe adás útján hasznosítja. Erre a célra alkalmas az a külterületi állami föld is, amelyet állami gazdaság, állami erdőgazdaság, illetőleg vízügyi igazgatósa" a végrehajtó bizottság kezelésébe ad át. Alkalmas az is, amely úgy került a vb kezelésébe, hogy a tsz annak tartós használatáról önként lemondott, vagy használati jogát a polgári törvénykönyv alapján visszavonták. Az irányelvek kimondják: nem alkalmas nagyüzemi gazdálkodásra az az állami tulajdonban levő, külterületi mezőgazdasági rendeltetésű föld. amely zártkertben, zártkert jellegű területen van, va"v magánszemélyek tulajdonában levő földek közé ékelődik be. Alkalmatlannak minősül a föld akkor is, ha gépi erővel csak nagy ráfordítással, vagv egyáltalán nem művelhető és a mező"azdasá"i termelés a távlatban sem látszik megoldhatónak. Az akció céljára felhasználható területeket 200—400 négyszögöl nagyságú földrészletekre lehet csak osztani. A 200 négyszögölnél kisebb földrészek kialakítására irányuló előterjesztést elutasítják. A dokumentum szerint csak az a külterületi állami föld értékesíthető, amely belterületi, regionális tervben üdülőterületi sávnak, ahhoz közvetlenül csatlakozó területnek, ipartelepítésre vagy más közűiét elhelyezésére nincs kijelölve. A nem értékesíthető területeket haszonbérbe lehet adni, ezeken a földeken csak ideiglenes jellegű szerszámkamra, vagy hétvégi ház építése engedhető meg. A regionális tervben meghatározóit üdülő- területi sávokon azonban még ilyen építkezés sem kezdődhet. Erre a körülményre az építeni szándékozók figyelmét nyomatékosan fel kell hívni. A távlatban is mezőgazdasági rendeltetésű földeken szerszámkamra, vagy hétvégi ház tartós jelleggel is felépíthető. (A szerszámkamra alapterülete a 12 négyzetmétert, a hétvégi ház alapterülete a 30 négyzet- métert nem haladhatja meg: anyagára, szerkezetére, belső és Külső kialakítására az építésügyi szabályzat előírásai és a jóváhagyásról szóló kormányhatározat rendelkezései ez irányadók.) Ezeket szabadon állóan kell elhelyezni, úgv, hogy legalább öt méter mélységű élőkért és legalább három-három méter szélességű oldalkert maradjon beépítetlenül. Az irányelvek szerint az értékesítés és a haszonbérbe adás nyilvánosságát biztosítani kell. A nyilvántartásba vételt nem lehet azon a címen megtagadni, hogy túljelentkezés történt. A vevők igényjogosultságának elbírálásánál a területek volt bérlőit előnyben kell részesíteni. Az adásvételi, illetve haszonbérleti szerződésben fel kell sorolni mindazokat a jogokat és kötelezettségeket — például a mezőgazdasági művelési kötelezettséget, az ötéves elidegenítési tilalmat, az állam elővásárlási jogát stb. —, amelyek a szerződő feleket megilletik, illetőleg terhelik. (MTI) Üdvözlettel: Zatykó Ferenc rakodó Azt hiszem, a levél minden sorával egyet kell érteni, kivéve a harmadik bekezdést, miszerint a levélíró sem helyesen írni, sem szabatosan fogalmazni nem tud. Némi rövidítéssel — ezt is csak a terjedelem miatt — és még kevesebb javítással — egy esetben helyesírási hibát, három helyen a mondat szerkeaetét kellett kiigazítani — változtattam a levélen. JANTNEB JANÖS Üveg bölcsőben születnek a növényevő halak A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomáson megkezdték a növényevő halak mesterséges szaporítását. A megtermékenyített ikrákat vízzel tö'tött üveg edényekbe helyezik és megfelelő hőmérséklet mellett keltik ki. A kísérleti állomás üveg bölcsőiből ebben az cvfccn több millió halivadck kerül ki. Képünkön: Az ikrával t"li üveg edények a keltetés ideje alatt. (MTI foto — Kácsor László felvétele.)
