Tolna Megyei Népújság, 1969. szeptember (19. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-14 / 213. szám

Egyesülést vagy közös vállalkozást? A gigantománia és a realitások Meglepetést keltő írást közöl a Gazdálkodás című szakfolyó­irat júliusi száma. A szóban forgó cikkbén a szerző, á tisza-’ földvári Lenin Tsz főagronómusa, megállapítja: magyar viszonyok mellett a 2—3000 hektáros gazdaságok kisüzemnek számítanak. Úgy véli, a 30 ezer hold a termelőszövetkezetek ideális terület- nagysága. Ez bizony gigantománia, a javából. Nem csoda hát, hogy Gulyás Pál, a Népszabadság munkatársa vitába száll a tisza- földvári Lenin Tsz főagronómusával. Gulyás Pál megítélésünk szerint is helyesen, a társulások, a közös vállalások valamelyik formájára apellál. Mindenesetre a véleménykülönbség szembetűnő. Erről a kérdésről és az ide tartozó problémákról most Juhász Károly elvtárssal, a paksi járási pártbizottság munkatársával be­szélgetünk. ÁRDI RÉTI 1APO Tanácskozások Kiállítások Vigalom Ökörsütés Szüreti felvonulás — Olykor Tolnában is ta­pasztaljuk, hogy nem teljes az egyetértés. Szélsőségekben gon­dolkodva, vannak, akik az egyesülésre, a terület minden áron való növelésére, mások a társulásra, a közös vállalkozás­ra esküsznek. Juhász elvtárs, hogyan vélekedik erről? — Nincs okom bölcselkedni, de én nem tudok mást mon­dani, mint, hogy mindig az adott helyzet határozza meg a véleményemet. De úgy gondo­lom. sok szemDontból a tár­sulások. a közös vállalkozá­sok valamilyen formáját kell segíteni. Ezzel viszont nem akarom azt mondani, hogy a termelőszövetkezetek egyesü­lése minden esetben indoko­latlan. Sőt, olykor éppen ez lenne a kívánatos, mert a gaz­dasági számításokkal a be­ruházások jövőbeni telepíté­sével együtt a józan ész is ezt támasztja alá. — Úgy vélem, mégis inkább a közös vállalkozások kibonta­kozását célszerű segíteni, siet­tetni. A megyei vezetés elem­zésével, azzal, hogy gyakran a járások is sok energiát fordíta­nak az egyesülésre, ahelyett, hogy a kézenfekvőbb megoldást választanák, maradéktalanul egyetértünk. — Igen. Haszontalan dolog erőltetni, hiszen nem az egyesülés az egyetlen formá­ja a termelés növelésének, korszerűsítésének. A türel­metlenség egyébként vissza­üt. Megismétlem, mindig a körülmények, a feltételek ha­tározzák meg a tennivalókat. Itt van most nálunk a paksi Vörös Sugár Tsz és az Ezüst­kalász. Egyesültek. Nyilván­való, hogy e két közös gaz­daság jelenleg kialakult hely­zetét ismerve, helyeseljük a fuzionálást, segítjük, támogat­juk azt. —- Juhász elvtárs, mire gon­dol, a kialakult helyzetet ille­tően? — Épül a paksi atomerőmű. Ennek következtében az egyik egyesülésben részt vevő közös gazdaság területe kisebbe- dett és ennek fejében 14,5 millió ■ forint kártalanítást kapnak. Ezen túl épületeiket lebonthatják és a bontási anyagot elvihetik. Az egyesü­lés következtében most a két tsz az állami támogatást is igénybe véve, a 14 és fél mil­lió forintot egy állattenyész­tési telep felépítésére fordítja. Ehhez azonban, mármint az állattenyésztési telep jövőbeni működtetéséhez ésszerű és célszerű minden vonatkozás­ban egyesíteni az erőket. Sőt, jó lett volna, ha most a har­madik paksi termelőszövetke­zet is elhatározza az egyesü­lést. Ebben a harmadik ter­melőszövetkezetben azonban jelenleg még másként véle­kednek. — Mi történik most, Juhász elvtárs, a három paksi tsz önálló, közös vállalkozásával, amely már évek óta működött? — Mivel a Vörös Sugár Tsz és az Ezüstkalász Tsz egyesül, de ebből az egyesülésből az Aranykalász Tsz még ki­marad, a közös vállalkozás javait arányosan széjjeloszt­ják. Az Aranykalász megkap­ja az őt megillető részt. — Megyeszerte tapasztaljuk, Juhász elvtárs, hogy az utóbbi időben, különösen néhány hét óta a termelőszövetkezeti veze­tők figyelme a kooperációk fe­lé fordul. Több új, és hasznos­nak ígérkező kezdeményezésről már lapunkban is beszámol­tunk. A paksi járásban mi a helyzet? — Ugyanaz, ami a megyé­ben. A nagydorogi és a bi- kácsi termelőszövetkezet kö­zött konkrét tárgyalások folynak, egy háromezres ki- bocsájtású hizlaldát óhajt épí­teni a két közös gazdaság. Okos és nagyon hasznos el­képzelésnek tartjuk. Mindkét üzem érdekében áll a három­ezres hizlaldát tető alá hoz­ni. — Némelykor olyan avult fel­fogással is találkozunk, hogy tsz-vezetök a közös vállalkozás­tól féltik a függetlenségüket. — Erre én is tudok példát mondani. A pusztahencsei Kossuth Termelőszövetkezet együttműködéshez partnert keres. A legideálisabb part­ner, pontosabban annak a párttitkára ma még úgy véle­kedik csakugyan, hogy az együttműködés esetleg veszé­lyeztetné a függetlenségüket. — Ezen legfeljebb mosolyogni lehet. Pálfa környékén mi a helyzet? — A pálfai termelőszövet­kezet vezetői benne lennének minden jó kezdeményezésben, ezt talán mondanom gém kell. hiszen Lakos elvtársat, az el­nököt jól ismerjük. Helyzetük azonban hátrányos, mert kü­lön esnek. A járás másik ré­szén viszont szintén mozgoló­dás tapasztalható, erről is be­szélnék. A dunaszentgyörgyi a paksi, a madocsai tsz-veze- tők önálló közög vállalkozás létrehozásával foglalkoznak építkezésre. Nem tudom, az ötlet melyik termelőszövetke­zetből indult el, de valószínű­leg egyszerre mindegekből a szükség felismerése következ­tében. Madocsán úgy vélik, együtt kell tartani az építő­brigádot. Dunaszentgyörgyön a várható beruházásokra gon­dolnak. összességében sok hasznos ok indokolja, hogy ezen az említett részén egy TÖVÁL kezdje meg a mű­ködését. — Bizonyára jó példával szol­ról a Dunaföldváron működd TÖVÁL is. — Feltétlenül így van. Az érdekelt termelőszövetkezetek­nek nagyon hasznára vált a dunaföldvári TÖVÁL mun­kája, eredményes működése. Tavaly, nem egészen pontos számot mondok, 14 és fél millió forint beruházást való­sítottak meg. ennyi meglesz az idén is. Kár hogy ez a TÖYÁL most úgy néz ki, lel akar oszlani. Egyik-másik fez­ben ugyanis azt tartják, hogy nincs már rá szükség. — Ezzel nemiben érthetünk egyet. Ellenkezőleg, a TÖVÄL- ok megerősítése lenne az ész­szerű. — Tulajdonképpen igen. Dehát ez van. egyelőre mást nem mondhatok, annak elle­nére. hogy csakugyan a TÖVÁL-ok megerősítése lenne az ésszerű. Az azonban bi­zonyos. hogy az együttműkö­dés valamilyen formája felé fordul itt nálunk, a paksi já­rásban is a termelőszövetke­zetek érdeklődése, — mondot­ta Juhász Károly elvtárs. Sz. P. Reméljük, jó idő lesz szep­tember 20-án ég 21-én. a szek­szárdi szüreti napokon. A gondos előkészületekből ítélve ugyanis már csak ez a fel­tétel hiányzik ahhoz, hogy valóban jói sikerüljön e nagy­szabású szüreti rendezvény. A város sok ezer vendégre szá­mít. s minden előkészületet megtettek annak érdekében, hogy az ellátással se legyen baj. Mivel kevés a szállodai férőhely, erre az alkalomra rendelkezésre bocsátanak több száz diákotthoni ágyat is. Az éttermek ugyancsak szűknek bizonyulnának ennyi vendég ellátásához, ezért számos al­kalmi pavilont állítanak fel. A Vendéglátóipari Vállalat például ökröt süt nyárson. Ilyen az elmúlt évtizedeken nem volt Tolna megyében, ezért a vendéglátó szakembe­rek elutaztak a Hortobágyra, hogy tanulmányozzák az ökör­sütési fogásokat. A dús program szombaton délelőtt 9 órakor kezdődik a népművészeti és iparművésze­ti szakkörvezetők tájkonferen­ciájával. Tíz órakor kezdődik a fotóművészek országos ta­nácskozása a megyei tanács nagytermében. A városi tanács vb-elnöke, Császár József saj­tótájékoztatót tart 11 órai kezdettel a 900 éves Szek- szárdról. Ezen részt vesznek a hazai sajtó képviselői, va­lamint a hazánkban tartóz­kodó külföldi újságírók. A sajtótájékoztatót stílszerűen a régi megyeháza termében tartják. A megyeháza udva­rán láthatók ugyanis a város alapításának az emlékei. Szombaton délelőtt 10 óra­kor egy pedagógia; előadás is elhangzik. Ezt dr. Nagy Sándor egyetemi tanár tartja Tanítási módszerek személyi­ségformáló hatása címmel. Számos kiállítás nyílik a szüret; napokra. Országos fo­tókiállítás Szüret címmel a közalkalmazottak klubjában, népművészeti és háziipari ki­állítás, vadászkiállítás, képző- művészeti kiállítás, a népmű­vészeti és iparművészeti szak­körök országos kiállítása. E kiállítások szeptember 28-ig tartanak nyitva. Nagy érdeklődésre tarthat számot a népviseleti bemu­tató a Garay-étterem emeleti nagytermében. Tölts a pohár­ba bort! címmel irodalmi es­tet rendeznek neves fővárosi művészek felléptével. Beveze­tőt dr. Kardos Tibor egyete­mi tanár mond. A városi mű­velődési központban bordal­estet rendeznek fővárosi mű­vészek közreműködésével. A Sió-csárdában szombaton este autós szüreti bál lesz. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a II. szekszárdi nép­táncfesztivál. Ezen öt megye neves néptáncegyüttesei vesz­nek részt. A hegyoldalban pe­dig a Tolna megyei Idegenfor­galma Hivatal szüretet és ebé­det rendez a turisták részére. Délután négy órakor kezdő­dik a szüreti rendezvénysoro­zat legszínpompásabb része, a szüreti felvonulás, utána pe­dig a nyertes néptáneegyütte- sek gálaestje és a szüreti bál. magas fehérje tápértékü TRAPPISTA SAJT TOLNA MEGYEI TEJIPARI V. Négyhetes SAJTVÁSÁR szeptember 15-től október 12-ig Óvári 34. 38,­Ft TOLNA MEGYEI m mm 32,­Ft 30,- 1 Ft . E 1 1 P D R 1 V (179)

Next

/
Thumbnails
Contents