Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
A múlt év őszén készült ez a felvétel az építkezésre kijelölt birkái eg elén. Épül az atomerőmű Egy Us javítás a lépegető exkavátor „puttonyán”. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya szerint — a Műszaki Élet július 25-i számában jelent meg a csaknem nyolc teljes oldalt megtöltő elemzés az energia- hordozókról — az atomenergia felhasználása az ország villa- mosenergia-ellátására. gazdaságos lesz. Az építkezés elhalasztására nincs ok, ez esetben ugyanis jelentékeny veszteség érné a népgazdaságot. A kapacitás növelése esetén további megtakarítás, csökkentése esetén pedig ráfizetés adódik. Nyilván ilyen számítások alapján született meg a döntés' arról, hogy a paksi atomerőmű építkezését nem szabad elhalasztani, hanem az eredetileg tervezett határidőben meg kell kezdeni, illetve üzembe kell helyezni. Egy évvel ezelőtt ugyanis még bizonytalanság volt a beruházással kapcsolatban. voltak olyan kilátások., hogy pár évet „csúszik” az építkezés. Ma már biztos, hogy az eredeti program szerinti ütemezés az érvényes. Az építkezés már hónapokkal ezelőtt megkezdődött. Kibontakoznak a minden eddiginél nagyobb • építkezés kontúrjai. Amikor ott jártunk, pontosan 472 ember dolgozott az építkezésén. Összeszámolni azonban nehéz volna őket, hiszen több négyzetkilométernyi területen, szétszórva dolgoznak.. Kutat fúrnak, utat építenek. csatornát ásnak és árvédelmi töltést emelnek, magas- feszültségű vezetéket szerelnek és felvonulási telepet, helyesebben telepeket — építenek, A beruházás „stábja”, az ÉRBE (Erőmű Beruházási Vállalat) műszaki ellenőri csoportja — ideiglenesen a Mátraaljai Szénbányák Középdunántúli Külfejtési Üzeme egyik felvon nulási épületében székel. Itt futnak össze a szálak, az adatok a napi létszámról, a különböző munkákról, innen mennek ki az intézkedések, itt kapunk tájékoztatást az építkezés állásáról, a legfontosabb adatokról. A félezer építő zöme rha még a „bekvártélyozással” van elfoglalva. Felvonulási telepeket. épületeket emelnek a 6-os út mellett, az Újváros végén, a leendő atomerőmű mellett. Egyre többen lesznek azonban azok. akik már végleges létesítményeken dolgoznak. A Betonútépítő VáUalat a végleges bekötő utakat építi, a Mátraalji Szénbányák gépei, brigádjai a hűtővíz-csatornát ássák és töltik fel a terepet ai atomerőmű helyén. Az atomerőmű előzetes számítások szerint 7,2 milliárd forintba kerül, ebből mintegy kétmilliárd forint az építési beruházás. Tolna megyében 1965-ben 296, 1966-ban 385. 1967-ben pedig 411 millió forint értékű építési-szerelési munkát végzett az építőipar, három év alatt tehát közel 1,1 milliárd forintot. Nem túlzás tehát az, hogy az atomerőmű építése évente egymaga olyan mennyiségű építőipari termelést jelent, mint amennyit eddig összesen produkált egy-egy évben a megyében az építőipar. A Dunából „kiágazó” csatorna körvonalai már látszanak. Maga a csatorna egy új Duna-medernek tűnik, szélessége a töltések közt 260 méter (A Duna Budapesten, az Erzsébet hídnál 290 méter széles). Egymillió-négyszázezer köbméter földet emelnek ki a hatalmas kotrógépekkel és szállítanak el töltésépítésre és az atomerőmű helyének feltöltésére. Eddig félmillió köbméter földet mozgattak meg és „terven felül” kiemeltek két, második világháborúból származó repülőbombát. Észre sem vette a szkrépervezető, amikor a bomba a földdel együtt a ládába került, csak akkor bukkant elő, amikor a szkréperládát kiürítették. Nyomban intézkedtek, a tűzszerészek végigtapogatták a terepet és megtalálták, majd felrobbantották a bomba párját is. Megkezdte a felvonulást a generálkivitelező, a 22-es Állami Építőipari VáUalat. jövőre már az erőmű épületeinek alapozását végzi. A Tolna megyei ÁUami Építőipari VáUalat lényegében megkezdte az előkészületeket a felvonulási lakótelep — lényegében egy négyezer lakosú komplett kis város — építésére. Készül a paksi vasútállomáson az anyagfogadó vágány. A hatalmas beruházás tehát megindult és halad, az ütemterv szerint, hogy 1975 szeptemberre üzembe helyezhessék az első, négyszáz megawatt teljesítményű blokkot és utána rövidesen a másodikat is. i. 1. A földmunkákat végző Mátraalji Szénbányák felvonulási telepe. A tó alig egy-két hónapos és napról napra nagyobb lesz. Az ezerháromszáz méter hosz- Fúrótorony a 6-os út mellett. Az atomerőmű és a lakótelep szú hidegvíz-csatorna itt csatlakozik majd az erőműhöz. A lépegető exkavátorok már a vízellátását szolgálja majd a négyszáz méter mély kút. tMatyizsaint vtei vrmtík. jfj § SSiésk homokot.
