Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
Molnár Károly: Korzikától Szent Mire fordítják a pénzt? Az első konzul a második itáliai hadjáratban is győzött. Az osztrák főparancsnok újabb futárt küldött Becsbe, most már azzal a hírrel, hogy Marengónál tragikusan végződött a küzdelem. A Habsburg- birodalom fővárosa gyászolt. Párizs ünnepelt. Ez az egyetlen ütközet Itáliát újra visszaszerezte Franciaországnak. A hadisiker megteremti a kedvező Déke- kötés előfeltételeit és Napóleon a tárgyalásokon mindent megkapott Ausztriától, amit csak kívánhatott. A Habsburg- birodalom a többi között lemondott Belgiumról, átengedte a párizsi kormánynak Luxemburgot, Genovát és Lombardiát. Luneville, ahol a békét 1801 februárjában aláírták, Bécset hosszú időn keresztül emlékeztette a Marengónál elszenvedett vereségre. Anglia politikáját is befolyásolták Bonaparte sikeres itáliai hadműveletei. A harcias Pitt miniszterelnök utódja, Addington békülékenységet mutatott. Hosszabb puhato- lódzás után megkezdődtek a tárgyalások London és Párizs között. 1802 márciusában megállapodtak és Amiens-ben aláírták a békeszerződést, eszerint a franciák lemondtak Egyiptomról, kivonták csapataikat Rómából, Málta ismét a Lovagrend fennhatósága alá került. Anglia pedig vállalta, hogy nem tartja megszállása alatt azokat a katonai szempontból fontos pontokat, amelyeket a háború alatt a Földközi-tenger szigetein vagy partján megszerzett. A megállapodás lényege: az európai kontinensen Franciaországé a vezető szerep, a fő víziközlekedési útvonalakon azonban Anglia az úr. A békét az első konzul arra használta fel, ' hogy néhány belső kérdést megoldjon. Titkárainak éjjel-nappal dolgoz- niok kell, ezt a tempót követelj meg tőlük. Hidakat, csatornákat. utakat építtet. Megalapítja a párizsi műegyetemet, új jogrendszert dolgoztat ki, támogatja a tudományt és a művészetet. Szisztematikusan növeli hatalmát és megerősíti pozícióját, mint „Franciaország első embere”, népszavazást rendel el és ezzel „életfogytiglani” konzullá választják. így lényegében a köztársaságot abszolút monarchiává változtatta. Európa hamarosan rádöbbent. hogy az Amiens-ben kötött béke inkább csak fegyverszünet volt. 18Ó3-ban ismét kitört a háború Anglia és Franciaország között. Bonaparte nagyszabású tervet dolgozott ki, úgy képzelte, hogy több ezer naszád néhány óra alatt 160 000 katonát szállít majd a La Manche-csatornán. Az előkészületeket személyesen ellenőrizte, a franciák 1803. ég 1805. között sok hajót építettek, bővítették a kikötőket és partraszállási gyakorlatokat végeztek. — Ha három napig köd lesz a tengeren — mondta Napóleon —, akkor enyém lesz London, a parlament és az Angol Bank ... A szigetországban nem várták tétlenül a veszély növekedését. Semmiféle eszköztől nem riadtak vissza az angolok, csakhogy elhárítsák a francia fenyegetést. Titokban támogatták néhány emigráns összeesküvését, akik Napóleon eL szánt ellenfelei voltak és Londonban éltek. Cadoult és több társa vállalta, hogy merényletet követ el az első konzul ellen. Mindent a legrészletesebben kiterveltek és szerintük a gyilkosság végrehajtására Bonaparte egyik reggeli sétalovaglása lett volna a legjobb alkalom. Egy angol hajó Normaíidiában észrevétlenül partra tette az öszees- küvőket. Az első konzul rendőrsége nagyszerűen működött, tudomást szerzett arról, hogy a királypártiak veszélyes akcióra készülnek . .. Több embert letartóztattak. A partra szállt emigránsok vállalkozása kudarccal végződött, elfogták őket és a vérpadon fejezték be az életüket. Bonaparte az összeesküvés leleplezése után egy újabb, döntő lépést tett nagyratörő terveinek megvalósításáért. Úgy érezte, itt az idő, hogy császár legyen és éppen úgy a pápa koronázza meg, mint ezer évvel korábban Nagy Károlyt. Világméretű hatalomra vágyott és ennek a látványos kereteit mielőbb meg akarta teremteni. 1804, április tizennyolcadikén a szenátus rendeletet fogadott el, amely szerint az első konzul megkapja az örökös császári címet. A koronázási szertartást a Notre Dame székesegyházban tartotta meg, ahol VII. Pius pápát kellemetlen helyzetbe hozta. Feltehetően azért, hogy éreztesse vele és egész Európával, hogy saját erejével érte el, amire vágyott. Amikor a pápa a kezébe veszi a koronát, akkor Napóleon energikus mozdulattal, szinte elragadja tőle és önmaga helyezi saját fejére. Párizs nagv fénnyel és pompával ünnepelte császárát, az ágyúk díszsortüze, harangzúgás jelezte az új korszak kezdetét. Napóleon mindezt megkívánta, de közben már a várható, minden eddiginél nagyobb méretű háború kilátásait mérlegelte. Nem kételkedett benne, hogy Anglia erős szövetséget hoz létre Francia- ország ellen. A fő katonai erőt Ausztria és Oroszország képviselte, a pénztáros szerepét London vállalta. A császár minden rendelkezésére álló erőt megmozgatott, hogy ' végre létrehozza az angliai partraszállás előfeltételeit. 1805 nyarán már ezt mondta: — Egyetlen ködös nap is elegendő. Ha mi az átkelést 12 óra alatt biztosítani tudjuk, akkor Anglia megszűnt létezni. (Folytatjuk.) Községfejlesztés Pálfa. A község területén két üzem fizet összesen 9000 forint értékű kommunális adót. A községfejlesztési hozzájárulást 656-an — átlag 236 forintot — fizetik a 2500 lakosú Pálfán. Az elmúlt évek legnagyobb beruházása a művelődési ház építése és az óvoda felújítása volt. De nagyobb összeg volt szükséges az 1700 méteres villanyhálózjat-bőví- téshez és a 4800 négyzetméternyi járda építéséhez is. Erre az évre 150 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek, amiből június 30-ig 62 ezer forintnyit sikerült a lakosságnak teljesítenie. Jelenleg tartalékolják a pénzüket Arra a negyedik ötéves terv során megépítésre kerülő törpevízműnél lesz szükségük. Abban az időszakban tovább akarják folytatni a járdaépítést is. Pusztahencse. 140 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek Pusztahencsén. Az év első felében még csak 36 ezer forintnyit teljesített ebből a lakosság Az 1511-es lélekszámú községből 423-an fizetnek átlag 267 forint fejlesztési hoozzájárulást. . Az elmúlt években az egyik legnagyobb beruházásuk az óvodaépület vásárlása és annak felújítása volt A művelődési otthon mellé tekepályát és különböző melléképületeket építettek. Az utóbbi években a rendelkezésükre álló pénzösszeg nagyobb részét útkövezésre fordították. A negyedik ötéves terv időszakára az elképzeléseik között szerepel további útkövezés, járda- és egészségPálfán Pusztahencsén Sárszentiörincen ház-építés és szeretnék a tör. pevízművet is megépíteni a községben, Sárszentlőrinc. Úgy tervezték. hogy ebben az évben 110 ezer forint értékű társadalmi munkát végez a lakosság. Június 30-ig 82 ezer forintnyit már sikerült is megvalósítaniuk. Az 1876-os létszámú községből 611-en fizetnek átlag 265 forintos községfejlesztési hozzájárulást. Kommunális adóból 5000 forint bevétele van a pénztárnak. Az elmúlt évékben 4850 méter járda készült el és 800 négyzetméter utat köveztek ki. Elkészült egy állatorvos- és egy pedagóguslakás, valamint az egészségház. Felújították az óvoda épületét és egy orvoslakást is. Az utóbbi kilenc évben a község területén két törpevízmű is épült, amelyekhez község- fejlesztési alapból 300 ezer forinttal járult hozzá a tanács. A múlt évben egy öttantermes emeletes iskola építése kezdődött Sárszenti őrincen. Ehhez 200 ezer forint hozzájárulást adott a község. Az ez évi és a jövő évi fejlesztési bevételüket már lekötötték. Részben bankhitelt kell visszafizetniük, másrészt pedig az uzdi törpevízműhöz ég a járási rendelőintézethez adnak hozzájárulást. A negyedik ötéves terv időszakában az iskolaépítést szeretnék befejezni, az iskola mellé pedagóguslakást kívánnak biztosítani és szükségesnek látják egy új óvoda építését is. Ezek mellett mintegy 6000 méter járda megépítését tervezik. A UILAGIÍR KOIiETBI t Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum £ r^jrjr^jrjrjrjrjß „Talán téged is elért az égi jövevény halálos' lehelete...” Alberto Tulli, a vatikáni múzeum egyiptomi osztályának egykori vezetője régi írástekercs- maradványt talált III. Tutmosib fáraó idejéből, aki időszámításunk kezdete előtt körülbelül 1500-ban élt. Az írás arról szól, hogy az írástudók egy tüzes gömböt láttak közeledni az égen, a gömb kellemetlen szagot terjesztett. Tutmosis és harcosai megfigyelték az égi tüneményt. A tüzes golyó déli irányban haladt, és hamarosan eltűnt a szemük elől. Az idézett szövegek egytől-egyig évezredekkel ezelőttről származnak. Szerzőik különböző világrészeken, eltérő kulturális fokon, más és más vallás parancsai szerint éltek. Akkoriban még nem voltak hírközlő eszközök, a világrészek közötti utazás sem volt megszokott dolog. És mégis a világ minden tájáról, megszámlálhatatlan forrásokból szárm azó írások és legendák ugyanarról szólnak. Egyazon képzelet szállta meg a szerzőket? Lehetetlen és elképzelhetetlen, hogy a Mahab- harata. a biblia, a Gilgames-eposz krónikásai, a messzi északon élő eszkimók, az amerikai indiánok, az északi népek és a tibetiek legendái egészen véletlenül és minden ok nélkül ugyanarról szóljanak: repülő istenekről, különös égi járművekről, és a megjelenésüket követő szörnyű katasztrófákról. Ezek a szinte egybevágó és egyöntetű közlések csakis tényekből — tehát a történelmi korunkat megelőző eseményekből indulhattak ki, olyasvalamiből, ami valóban megtörtént. Feltehető, hogy az akkori krónikások — akár csak a mai riporterek — saját képzeletükből megtoldották azt, amit láttak vagy hallottak, de ez mit sem változtat azon, hogy közléseiknek ugyanaz a magva, márpedig ez nem lehet sem véletlen, sem pusztán a képzelet műve. Konstruáljunk magunknak egy példát. Valamelyik polinéziai sziget fölött felbukkan egy helikopter. A bennszülött lakosság közül soha még senki ilyesmit nem látott. A helikopter éktelen lármával leereszkedik a dzsungelben egy tisztáson, emberek ugrálnak ki belőle, katonai egyenruhában, rohamsisakkal, gázálarccal felszerelve, géppuskával a kezükben. Egy bennszülött szemtanúja az eseménynek. Lenyűgözve áll a rejtekhelyén, csodálattal nézi a magasból, az égből érkezett járművet, s a belőle kiugráló furcsa alakokat. Nem tudja „megemészteni” az előtte lejátszódó eseményt, nem tud mást elképzelni, csak azt, hogy „istenek” szálltak le a mennyből. Valamivel később a pilóták és katonák visszamennek a helikopterbe, felemelkednek, és eltűnnek a polinéziai bennszülött szeme elől. A szemtanú természetesen továbbadja élményét: egy madarat vagy égi járművet látott leereszkedni a magasból, nagy lármát csapott és bűzt gerjesztett. Fehér bőrű alakok ugráltak ki belőle, furcsa holmi volt a fejükön... Az eseményt így rögzíti egyszer s mindenkorra. S ahogy nemzedékről nemzedékre száll a történet, még csak bővül és kiegészül. A jármű méretei növekednek, a belőle kiszállt alakok egyre csodálatosabbakká, különösebbekké, félelmetesebbekké és titokzatosabbakká válnak. Az esemény magva azonban igaz: leereszkedett egy helikopter és rohamsisakos emberek szálltak ki belőle... Bizonyos dolgokat nem lehet kieszelni, kitalálni, pusztán elképzelni... Nem volna érdemes űrhajósok és űrhajók nyoma után kutatni múltunkban, ha csak egy vagy két őskori forrás tartalmazna ilyen leírásokat. Azonban ha a földkerekségen lakó bármely néptől származó feljegyzések, mondák és legendák ugyanarról regélnek, akkor feltétlenül meg kell próbálnunk, meg kell kísérelnünk magyarázatot találni a bennük rejlő objektív igazságra. A SUMEROK ATOMBIZTOS FEDEZÉKE A sumér hősköltemények és imák lépten-nyo- mon isteni fegyvereket emlegetnek, amelyeknek az akkori körülmények között vajmi kevés értelmük volt. A Martu nevű istenségről (Mars) szóló dicshimnuszban azt olvashatjuk, hogy tüzes esőt bocsátott a földre, és villámcsapással sújtotta ellenségeit. Inanna istennő felszállt a magasba, vakító fényt árasztott és a fény sugaraival eltörölte a föld színéről az ellenség házait. Rajzokat találtak a sumér időkből, sőt egy épületmodellt is. amelyek tagadhatatlanul egy mai atombiztos fedezékhez hasonló építményt mutatnak: vastag falú, tömör, kerek építményt, egyetlenegy nyílással, s azt is vastag, erős falkeret veszi körül. A sumerok ügyes építőmesterek voltak, pompás építmények maradványai származnak abból az időből, miért, mi célból építhették azt az otromba alkotmányt? ♦ f ❖ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦
