Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-31 / 201. szám

Motor-e a pártszervezet ?

Ha valamely időpont és helyzet alkalmas az üzemi politikai-mozgalmi szervek munkájának^ élénkítésére) és á kötelezettségek teljesítésére, úgy a Bonyhádi Cipőgyárban a jelenlegi valóban ad rá lehetőséget. Ez évben az üzem fejlesztésével és korszerűsítésével egyidejűleg, nagy létszámban kerültek be az üzembe olyan új dolgozók, akiknek többsége soha nem látott cipőgyártást. A két hónap alatt felvett háromszáz környékbeli új ember beilleszkedésének, munkássá válásának megkönnyítésével párhuzamosan zavartalanul kell termelni, van piacuk a cipőgyári termékeknek. (Szerződésileg biztosított kétszázezer pár többlet eladása ebbeti az esztendőben.) ('

A sokféle tennivaló mind a gazdasági reform változásai közepette jelentkezik, s nem túlzott az a megállapítás, bogy az üzem most éli a változások korát.

Milyen erőpróba elé állítják ezek a változások a cipőgyár pártszervezeteit, a kommunistákat, és hogyan tudják ebben a szakaszban hatékonyabban szolgálni az üzem fejlődését? Miként a gépnek a motor a lelke, így kaphat ahhoz hasonlóan lendítő, előrevivő szerepet a kommunisták akarását, előrelátó, tudatos cselekvését egyesítő pártszervezet.

Motor-e a Bonyhádi Cipőgyárban a pártszervezet? Ha igen, miben, hogyan kezdeményeznek? Az ezemégyszáz dolgozót foglalkoztató bonyhádi üzemben e kérdésekre keresünk választ, amikor a 137 párttagot tömörítő pártszervezetek vezetőivel folytatunk kötetlen beszélgetést.

Tattóvn ifi fás napján

\ tanév megnyitása napján, mindenütt kedves szavakkal, szerencsekívánatokkal köszöntik, a 6 éveseket, — azokat a kislányokat és kisfiúkat, akik életükben először lépik át az iskola küszöbét. A tanév megnyitása jelentős esemény a,z egész ország életében is, ismét egy újabb nemzedék indul el a játékos kisgyermekkorból a kötelességek, a felnőtté válás útján.

És velük együtt újra iskolába járunk mi, felnőttek is. Nem év végén, de naponta vizsgázunk majd. nem is könnyű tárgyból: szülői gondoskodásból, törődésből, hozzáértésből. A gyermek iskolai magatartása, sikere, vagy kudarca. még külső megjelenése is — önmaga adottságain kívül — elsősorban a szülői házról, az otthoni környezetről vall. Arra kell törekednünk. hogy a gyermek.már a kezdet kezdetén, a tanévnyitó napján örömmel, kedvvel menjen az iskolába. A 6 éves korosztálynál, az új iskolásoknál ez nem lesz nehéz.

A kicsi tán csöpp szorongással, de még inkább boldog izgalommal készül arra, hogy szeptembertől iskolás lesz — különösen, ha otthona, szülője a tárgyi feltételek biztosításával és kellő szellemi, érzelmi ráhatással táplálja-ápolja ezt az ünnepi érzést. A hátitáska (kicsinek csak ilyet vegyünk, ne aktatáskát, mert így szabad márad a két keze!), a füzetek, a „színes” megvásárlása idejekorán, augusztusban, természetesen a gyermekkel együtt, — a könyvek bekötése kék papírba, a szép kivitelű, képes olvasókönyvek nézegetése — mind fokozza ezt a boldog várakozást a nagy napra. Hozzá az ünneplő ruha előkészítése, a fodrász (nyirat- kozni kell, hiszen iskolába megy a fiú!), és a felnőtt beszélgetések rokonokkal, ismerősökkel „véletlenül” a gyermek jelenlétében arról, hogy ő már nagykislány, nagyfiú, szeptembertől már iskolába jár — növeli az önbizalmát a gyermeknek és segít az iskolábajárási kötelesség önkéntes, szíves elfogadásában. Hogy az így megalapozott jó érzés, bizodalom az iskola iránt tartós, sőt, végérvényes maradjon, abban is segíthet a . szülő. A segítés módja: a szülői ház és az iskola közötti komoly, rendszeres kapcsolat.

Évnyitón a szülő megismerkedik gyermeke osztályfőnökével, tanáraival. Az év során tartott szülői értekezleteken tudomást szerezhet gyermeke előmeneteléről és az értekezletek között is felkeresheti a tanárokat, a kijelölt fogadóórán. S ha nem mulasztja el közben rendszeresen megnézni az Ellenőrző könyvecskét, abban megtalálja a tanár bejegyzéseit, melyekről a gyermek — olykor jóhiszeműen — elfelejt szólni. További lépés: a leckekészítés ellenőrzése (de csak úgy. hogy ez ne szoktassa le a gyermeket az önálló munkáról), és a gyermek ránevelése, hogy iskolai életéről beszámoljon (és kisiskolás korától az édesanyát, vagy édesapát tekintse legbizalmasabb barátjának).

A nagydiák, a magasabb osztályba, vagy magasabb iskolába (gimnázium, szakközépiskola stb.) lépő gyermeknél sem mellőzhetjük a nagy nyári ki- kapcsolódás után kezdődő, komolyabb, határidős kötelességekkel teli tanév hasonló tárgyi-szellemi előkészítését. Az önállóan intézett tankönyvtanszer- vásárlás kapcsán beszélgetés az új tanévről, a ruházat szükséges megújítása (új cipő, új ing, pulóver stb.) is segít a berzenkedő kamasz-önérzet és esetleges belső ellenállás leküzdésében. Azt mindenképpen el kell érnünk, hogy a nagyfiú ne menjen vállát verdeső huligánfrizurával, körszakállal, — a nagylány estélyi pantallóban az iskolába. Bár ez csak külsőség, velük már meg lehet értetni a régi igazságot: a stílus — az ember. A szülő pedig úgy őrködhet a legjobban gyermeke emberi fejlődése felett, ha nem másra, hanem ugyanarra tanítja, mint az iskola, ha az iskolával együttműködve, az iskola, erkölcsi normáit elfogadva és támogatva kíséri végig az iskolaévek hosszú során át fiát, vagy lányát, — az első tanítási naptól az érettségiig.

________________________BARS SÁRI

H

alála óla őrzött babércsokor Klapka tábornok sírján

Hadtörténeti Múzeum paParányi helyiség a pártiroda, félkörben ülve folytatjuk négyesben, asztal nélkül a „kerékasztal beszélgetést”. A gyári csúcsvezetőséget a titkár távollétében Tréber Tibor csúcsvezetőségi tag képviseli, itt van a műszakonként szervezett két pártszervezet titkára, Simon Istvánná és Nagy István elvtárs. Mind a hárman otthonosak az üzemi életben és a pártmunkában egyaránt. Elöljáróban és beszélgetés közben is hangsúlyozzák, jó a munkakapcsolat az üzem gazdasági vezetői és a pártvezetőségek között, náluk nincs döntés a kommunisták véleményének meghallgatása nélkül. Kölcsönösen igénylik, tudják, hogy az együttműködés közös érdekük.

•» Milyen űtj feladatokat hárított a cipőgyári kommunistákra a nagyméretű rekonstrukció és létszámfejlesztés? — e kérdéssel kezdjük a beszélgetést.

Tréber Tibor;

— Korábban, a felkészülés idején még úgy terveztük,' hogy a kettő egyidejűleg történik. Az építési kapacitás elégtelensége miatt viszont pár hónappal elhúzódik a rekonstrukció befejezése, az üzem felvette az embereket, dolgoznak. A kommunistáknak a szakma megszerettetését elérendő, a szociális létesítmények átmeneti elégtelensége miatt, türelemre kellett és kell inteniük. Felkészültünk erre, apellálunk a megértésre, és ha nem is megy minden simán, nem volt éles ütközés.

Simon Istvánná:

— A másik nehézségünk az volt, hogy a régi, összeková- csolódott munkáskollektívákhoz kellett nyúlni, felbontásuk árán kellett átcsoportosítani, hogy az új munkabeosztásban a régiek segítséget nyújthassanak az újaknak. Így dolgozik most már az üzemben hat kör. A jó politikai és szakmai hatás elérése végett pártbizalmiakat, aktivistákat adtunk a szalag mellé, a végtermékbevizsgáló posztokra, így erősítettünk.

Nagy István:

— Már a felkészülés során tisztáztuk (három-négy párt- taggyűlésen, a szocialista brigádok értekezletein), hogyan kell fogadjuk az új dolgozókat, milyen nehézségekkel kell számolnunk, mit tegyünk, hogy az üzem vonzó távlatait is megismerjék, és ne veszítsék el kedvüket a rekonstrukció befejezéséig sem,

— Motorja-e a fejlődésnek a cipőgyárban a pártszervezr Mi a véleményük erről?

Erre a kérdésre mindh:. man igennel felelnek. Mote ja még akkor is, ha nem is

minden egyes párttag hirdeti a párt politikáját, mért tíz közül egy olyan akad, aki hallgat, araikor szólni, kellene.

Megnézzük tüzetesen, • van-e dinamizmus, s mi bizonyítja. Sorra veszünk néhány esetet, amikor a kommunisták alaposan meghányták-vetették az ellentétes véleményeket, szükség szerint kigyűj tették az adatokat, elemeztek,, majd kirukkoltak a -közösen kialakított állásponttal.

— Az egyik ilyen vitatott kérdés volt, hogyan vezessük be a szabad szombatot? Abban mindenki egyetértett, hogy legyen, de kétféle, élképzelés alakult ki. Az egyik variáció Szerint mindig a délutáni műszakon lévők . legyenek szabad szombatosok, a másik javaslat, hogy minden második szombat legyen szabad, Az összefüggő,- mindenkinek egyformán egyező szabad idő miatt és az üzemi érdekék figyelembevételével, el kellett vetni. Mindent mérlegelve, kidolgoztuk a, javaslatunkat, és letettük a gárast a harmadik variáció mellett. Azt ajánlottuk, hogy két szabad, és két munkával töltött szombat kövesse mindenkinél egymást, mivel így iehet legjobban egyeztetni az egyének és az üzem érdekeit. A pártszervezetek javaslatát elfogadták, be is vált — tájékoztat Tréber Tibor elvtárs,

— A másik, ami kizárólag

a párt- és KISZ-szervezetek politikai sikere;, hogy a lakás- építési hozzájárulás dolgában kedvező döntés született. Meggyőző munkára volt szükség, hogy megértessük, segíteni kell a jövendő törzsgárdát, az ifjú üzemi dolgozók lakásépítési akcióját. Mivel újabban ez a nyereségalap terhére megy, kiszámítottuk, hogy még az egy napi nyereséget sem haladja meg évente' az a százezer forint, amelyből öt fiatal, tíz évi visszafizetésre kaphat kamatmentes kölcsönt üzemünktől. Leszereltük az egyik-másik dolgozónknál tapasztalt húzódozást, az ellen- véleményt-, és szakszervezeti tanácsunk megszavazta a hozzájárulást — mondja el tömören Nagy István elvtársi hogy mit tettek a szokatlan, az új érdekében, / Küzdelmekkel szerzett tekintélyüket bizonyítja, hogy vonzzák a pártszervezetek a politikailag 1 és emberileg érett, munkásokat, műszakiakat. Nem állítanak elébük alacsony mércét, mégis, az elmúlt két és fél év alatt 27 új taggal gyarapodtak.

De, hogy mennyire nincsenek sémák, és alaposság, gondos körültekintés kell az állásfoglaláshoz, kiderül a következő kérdésre adott válaszukból.

— Tcttek-e az egész üzemet érintő, nagyobb horderejű, sorsdöntő javaslatot? Megtehetik, mert ez ma joguk, és kötelességük a pártszervezeteknek.

— Volt-e olyan javaslatunk, amit széles körű vita, dilemmá- zás előzött meg, éppen sorsdöntő jellege miatt. A rekonstrukcióval kapcsolatban felmerült, megtartsuk-e korábbi technológiánkat, vagy azzal szakítva, újat alkalmazzunk. Dönteni kellett, hogy áttérjünk-e a másutt bevált ragasztott cipők készítésére, vagy megmaradunk az országban egyedül a mi üzemünkben gyártott, külföldön is egyre inkább elismert, varrott cipők gyártása, ennek az eljárásnak korszerűsítése mellett. A hosz- szabb időn át tartó vitában összecsaptak az érvek — vázolja Tréber Tibor, a csúcsvezetőség tagja.

— ^Vz áttérés hívei és ellenzői mivel indokoltak?

— Jogos a kérdés, hiszen nem személyi torzsalkodás volt, hanem felfogásbeli differencia. Az ő indokaik; olcsóbb, köny- nyebb cipők, esetleg nagyobb lehetne a választék. így igazuk is lenne, mi mégis a szerintünk ésszerűbb megoldásra tettünk javaslatot'. Pártszervezeteink, .csúcsvezetőségünk a varrott cipők gyártása és feltétlen korszerűsítése mellett tört lándzsát, és ennek elfogadására tett javaslatot. Miért? Piacunk van, külföldön is növekszik cipőink iránt a kereslet. A legfőbb azonban, hogy a másikhoz nincs gépparkunk (megvásárlásuk súlyos milliókba kerülne), a nagyarányú „felfutás” idején nem biztos, hogy beválna, és törésmentesen sikerülne-e az átállás. Ajánlottuk, hogy éppen az előbbiek miatt, vegyük le napirendről az áttérést, és korszerűsítsünk, fejlesszük technológiánkat. Javaslatunkat elfogadta a gazdasági vezetés.

Nagy István elvtárs ehhez hozzáteszi, hogy a csúcsvezetőség támaszkodott a műszaki beosztású kommunistákra, és az alapszervezeti párttitkárokat is bevonta a vitába.

Koszorúzási ünnepség volt szombaton a Kerepesi temetőben Klapka György sírjánál. Az 1848-as szabadságharc legendás hadvezérének Budapesten tartózkodó unokája. Marie-Therese Masselin de Klapka asszony és dr. Sylvane Masselin — a hadvezér dédunokája — helyezte el a K lapka-család koszorúját a nyughely fölött és a síremlék talapzatát nemzetiszínű szalaggal átkötött babércsokorral díszítette. 1892-től, Klapka György temetése óta őrzi a Klapka-család a sír akkori koszorúiról való babérokat, s ebből hoztak most néhányat a leszármazottak Párizsból Budapestié.

A Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Levéltár vezető munkatársai után Qtta István vezérőrnagy, a

rancsnoka ig koszorúzott.

*

Masselin de Klapka és leánya vasárnap kirándulásra indul a Balatonhoz, hétfőn felkeresi az Országos Levéltárat, ahol az általuk ajándékozott Klapka-irathagyatékot helyezték el. Ebből a felbe, csülhetetlen értékű ievél- anyagból készülő kiállítás megnyitóján is részt vesznék. Több napos magyarországi programjuk érdekes eseménye lesz a látogatás a MÁV északi járműjavító üzemében: a munkások kollektívája hívta meg őket, ugyanis a járműjavító jogelődjét, a Magyar—Schweiz» Waggongyárat 1867-ben Klapka György szervezte meg, s a tábornok emlékét azóta is híven őrzik, ápolják az itt dolgozók. (MTI)

örömmel tapasztaltuk, hogy a Bonyhádi Cipőgyár pártszervezetei nem néznek tétlenül semmiféle változást. Előrelátóan terveznek, s váratlan akadály esetén is gondolkodva, okosan politizálnak. Lehet tőlük másoknak is tanúim: kezdeményeznek, a C döntésre érett dolgokban kialakítják véle ményüket, és hallatják szavukat. Ha elégedetlenek is egy-ket párttag lagymatagságával, építenek az aktív 95 százalékra, s zy nemcsak szándékuk szerint, hanem a gyakorlatban is 'ndítő erő a kommunistákat magában foglaló két pártszer- ezet Törekvésük, hogy még olajqzottabban, ütemesebben és gyre kevesebb hibával működjön a fejlődést gyorsító motor.

SOMI BENJÁMINNÁ