Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
Molnár Károly: Korzikától Szent Mire fordítják a pénzt? IV. A NAGY CSEL Egyiptomban úgy éreztem magam, mintha megszabadultam volna a civilizáció bilincseitől. Mindent megálmodtam, új vallást alapítottam, láttam magam egy elefánt hátán útban Ázsia felé, turbán volt a fejemen és egy új Koránt tartottam a kezemben, amelyet magam állítottam össze. (Napoleon) Károly újabb és újabb területeket engedett át Bonaparténak. aki lassan, de biztosan haladt előre és a harcok színterét fokozatosan áttette Itáliából osztrák területre. Növekedett a bécsiek rémülete. Márciusban a franciák parancsnoksága már Klagenfurtban üti föl főhadiszállását. Bonaparte. ..mint győző”, békét kínál. Jellemző a tábornokra, hogy amíg várja az osztrák fővezér válaszát, ezalatt is nyomul előre. 1797. október tizenhetedikén megkötik a békét a francia köztársaság és az osztrák birodalom között. A tábornok még szívesen maradt volna diadalai színhelyén, de a direktórium Párizsba rendelte, közölte, hogy őt bízzák meg az angolokkal szembenálló hadsereg főparancsnokságával. Bonapartét nyilvános, nagy ceremóniával fogadják és a megnyitó beszédet Talleyrand tartja: — Az országunkra vetett nagy fény a forradalom forrásából ered — mondja. — Valóban, e nélkül Itália meghódítójának lángeszét Európa nem ismerhette volna meg. Az érdem a vitéz katonáké is. akikből a szabadság eszméje legyőzhetetlen hősöket teremlett. Napóleonnak nem volt türelme ezekben a napokban a ceremóniához, a szónoki szóvirágokhoz. Újabb, minden eddiginél merészebb tervekkel foglalkozott. — Nem akarok Párizsban maradni — jelentette ki határozottan Napoleon. — Látom, hogyha maradok, hamarosan elveszett ember va.- gyok. Itt minden elhasználódik, elkopik. így az én hírnevem is... Ez a kis Európa különben is kevés dicsőséget cdhat. Keletre kell menni, mert ott van az eredete minden hatalomnak és minden nagyságnak... Bonaparte szerint Francia- országot a legnagyobb veszély Anglia részéről fenyegette. Ezért foglalkozott azzal a gondolattal, hogy hadseregével partra száll a szigetországban. A legnagyobb titokban megszemlélte a Normandiá- ban állomásozó csapatokat és a rendelkezésére álló hajókat. Később az angolok tudomására jutott a tábornok útja. Ekkor már Bonaparte nem bánta, sőt örült neki. Ezek a híresztelések spanyolfalként takarták el igazi célját, a keleti expedíció tervét. Elgondolását, hogy a Földközi-tengerre és Egyiptomba vezeti katonáit, a francia polgárságnak azon rétegei, amelyek fölismerték, hogy milyen előnyöket jelent gyarmatok szerzése Afrikában és Ázsiában, örömmel fogadták, ezért szívesen támogatták. A nagyszabású hadjárat elsőrendű célja Egyiptom meghódítása volt. emellett Napoleon el akarta foglalni Málta és Kréta szigetét is, így a Földközi-tenger ..francia tengerré” vált volna. A következő lépések markánsan érzékeltetik Bonaparte jellemét, aki ebben az időben sokat tanulmányozta példaképei: Nagy Sándor és Caesar háborúit. Van is hasonlóság a nagy elődök és a nem csak zseniális, hanem tanulékony utód között. Nagy Sándor világbirodalmat akart létrehozni, amely a görög kultúra szellemi pillérein nyugodott volna. Bonaparte képzelőereje hasonló jellegű, több kontinensre kiterjedő hatalom körvonalait rajzolta meg. Ö Nagy Károly, a frankok királyának birodalmát akarta föléleszteni, a francia kultúra szellemében. Világraszóló tervei a direktórium tagjait is meghökkentették,' főleg, amikor a bizalmas tanácskozásokon arról beszélt, hogyha elfoglalja Egyiptomok akkor onnan, mint erre alkalmas bázisról, megtámadhatja Indiát, az angolok féltett gyarmatát. Elgondolásait a direktórium támogatta, márcsak azért is, mert tagjai örültek, hogy a népszerű tábornok elhagyja Párizst. így távol lesz és — legalább egyelőre — nem lesz módja a politikai hatalom megszerzésére. 1798. március Ilonáig ötödikén kinevezik a francia keleti hadsereg főparancsnokává. Dinamikusan szervezi meg az óriási méretű hadjárat technikai előfeltételeit. Több kikötőben, így a többi között Toulonban gyülekeztek a hajók, hogy megnehezítsék az angol kémek dolgát. Londonban ekkor ugyanis még mindig azt hitték, hogy a sziget- országot fenyegeti közvetlen veszedelem, mert a franciák szándékosan terjesztettek ilyen elterelő híreszteléseket. Nelson admirális ezt el is hitte és hadihajóival Gibraltárnál várakozott Bonaparte flottájára. Pedig az angol hadvezetőség már a parancsnoki hajó szimbolikus nevéből is következtethetett volna, hogy milyen irányba indulnak a franciák. Május tizenkilencedikén Napóleon az „ORIENT” fedélzetére lépett és a parancsnoki hajó, óriási karavánnal együtt kifutott a nyílt tengerre. A flotta keleti irányba haladt. Brueys tengernagy irányításával 21 naev hadihajó, 78 kisebb tengeri jármű és 300 csapatszállító hajó, a fedélzetén 36 000 katonával, a kedvező szélben viszonylag gyorsan eléri első titkos célját, Málta szigetét. Ez alatt Nelson megközelíti Toulont, majd Nápolyba vezeti flottáját. Csak itt értesül döbbenten arról, hogy Bonaparte túljárt az eszén és már elfoglalta Máltát, ahol hárommillió aranytallért, ezerkétszáz ágyút és negyvenezer puskát zsákmányolt. ötszáz duzzadó vitorla jelzi a diadalmas francia flotta útját. Az irány most a mesés gazdagnak tartott Kelet. Napóleon Kréta közelében halad, amikor hírt kap arról, hogy az angolok üldözik.,Történelmi jelentőségű verseny alakul ki.- Ha a két ellenséges hajóhad a nyílt tengeren találkozik, akkor Bonaparte nagyratörő, hódító tervei azonnal meghiúsultak volna, mert Nelson „úszó várainak" tűzereje felülmúlta a franciákét. Itt újra csak egy váratlan, de annál vakmerőbb húzás segített. Napóleon világosan látta, ha nem sikerül újra becsapnia Nelsont, elveszett. (Folytatjuk.) Községfejlesztés A 12 ezres lakosú járási székhelyen ez év első felében személyenként 860 forint értékű társadalmi munkát végeztek el. Tervezni egymillió forintot terveztek, s ezt az ösz- szeget már az év első felében 33 500 forinttal teljesítették túl. Ez olyan szám és olyan teljesítmény, amilyen a megyéiben nincsen még egy, s ez nemcsak a tanács jó munkáját, de a lakosság szorgalmát dicséri. Községfejlesztési hozzájárulást 3116-an átlag 243 forintot fizetnek. Paks területén 17 kommunális adót fizető üzem működik. A tervek szerint ebben az évben 1 millió 100 ezer forintot kell befizetniük a község pénztárába. Az elmúlt kilenc év alatt Pakson is nagyobb fejlődés volt tapasztalható. Megépítették a sportpályát, szépen kialakították a piac terét és átadtak rendeltetésének egy bölcsődét. A villanyhálózatot ötkilométeres útszakaszon bővítették és a község fő útvonalán, kétkilométeres szakaszon a közvilágítást neo- nosították. Nagy szüksége volt a községnek a nyolctantermes új iskolára is, amit néhány éve adtak át. Sok társadalmi munka van a 15 ezer négyzetméter területű park megépítésében is. Elvégezték kilenc kilométer út kövezését és lefektettek 25 kilométernyi járdát. A negyedik ötéves terv időszakában községfejlesztési alapból a szennyvízhálózat kiépítését és a strandfürdő kor- szejrűsjtéséí szeretnék elvégezni. Bikács. A 944-es létszámú községből 259-en átlag 258 forint községfejlesztési hozzájárulást fizetnek. Erre az .évre 80 ezer forintnyi társadalmi munkát terveztek. Ez lakosonként 85 forintos átlagot tesz ki. Hogy elképzeléseiket menyPakson Bikácson Bölcskén nyiben tudják megvalósítani, azt az első féléves adatokból nem lehet tudni, mivel június 30-ig egyetlen forint értékű társadalmi miunkát sem végeztek. Az elmúlt kilenc évben azonban az ez évinél többet törődtek a község helyzetével a lakók. Összesen 6000 négyzetméter járdát építettek meg jelentős társadalmi munkában. Az iskolát bővítették két tanteremmel és a villanyhálózatot is 2500 méterrel. A negyedik ötéves tervben a község hangos híradóját szeretnék megépíteni és kövesútépítésre kívánnak jelentősebb összeget, fordítani. Bölcske. Négyezevhatvanan élnek a községben, 1377-er. fizetnek átlag 218 forint községfejlesztési hozzájárulást. A községben két üzem van, amelyik kommunális adót fizet, a tervek szerint ebben az évben 100 ezer forintot. Társadalmi munkából 260 ezer forint értékűt terveztek a tanács vezetői. Ez év első felében ennek felét már teljesítette is a lakosság. Az elmúlt kilenc évben sokmindenre futotta a község pénzéből. Építettek egy orvoslakást és átadtak egy rendőrlakást is. Elkészült egy sportöltöző és vásároltak 30 felszerelést is. A villanyhálózatot 2472 méterrel bővítették. Elkészült közel 500 méter járda és több mint 9000 négyzet- méter kövesút is. Megépítettek egv bölcsődét, valamint egy klubhelyiséget is, amely öt teremből áll, és mellette egy szolgálati lakás is van. Átadtak rendeltetésének még egy közkutat, vásároltak 23 tűzoltóruhát és elvégezték 87 házhely kisajátítását. Elkészítették a vízmű terveit is. A megvalósítás azonban elképzeléseik szerint már a negyedik ötéves terv időszakára esik. Ezekben az években egy új orvoslakást is kívánnak építeni, s folytatni akarják a község járdásítását és az utak kövezését is. A UILAGUR KÖVETEI ? Fantasztikus tudomány — tudományos fantasztikum Honnan tudhatta a krónikás, hogy a sebesség következtében a test óloínsúlyúvá válik? Mi ismerjük a nehézkedési erő és a gyorsulás törvényét, tudjuk, hogy az űrhajó kilövésének pillanatában az űrhajósok teste óriási súllyal nehezedik ülésükre, de honnan tudhatta ezt az, aki a Gilgames-eposzt feljegyezte? Az ötödik tábla szerint Gilgames és Endiku útnak indultak, hogy meglátogassák lakóhelyükön az isteneket. Iminis istennő palotájának tornya már messziről fénylett. ragyogott. Gilgames és Endiku néhány nyilat lőttek ki a palotaőrség felé, de a nyílvesszők lepattantak az őrökről, nyilván ők is földöntúli lények voltak. Az istenek lakóhelyéül szolgáló hegy csúcsa felé közeledve mennydörgés erejű szózatot hallottak: „Forduljatok meg. Senki halandó nem léphet a szent hegyre, ahol az istenek lakoznak. Aki meglátja az istenek arcát, pusztulásra van ítélve!” Emlékezzünk csak vissza, mit jegyzett fel Mózes IT. könyvében, milyen szózatot hallott az Űrtől : „Orcámat azonban nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén.” A hetedik kujundzsiki ékírásos agyagtáblán az első helyszíni tudósítást olvashatjuk egy űrrepülésről. Endiku mondja el az eseményt, miután háromszor négy óra hosszat repült egy sashoz hasonló alkotmány érckarmaiban. Idézzük tudósítását: „Es szóla hozzám: Tekints le a földre! Milyennek látód? Tekints le a tengerre! Milyennek látod? A föld olyan volt, mint egy hegy, és a tenger akár egy kis tó. És még magasabbra repült és szóla hozzám: Tekints le a földre! Milyennek látod? Tekints le a tengerre! Milyennek látod? S a föld olyan volt, mint egy kert és a tenger, mint egy kertész öntöző csatornája. És újra négy óra hosszat magasabbra repült és szóla hozzám: Tekints le a földre! Milyennek látod? Tekints le a tengerre! Milyennek látod? S a föld olyan volt mint a lisztpép, és a tenger, akár egy vályú.” Szinte kétségtelennek elfogadható, hogy valaki nagy magasságból látta földgömbünket. Túlságosan találó a leírás, semhogy puszta fantázia szüleménye lehetne. Leírhatta-e bárki is, hogy a Föld nagy magasságból pépnek látszik, ha nem látta valóban? Mert — ma már tudjuk, hiszen fényképek is bizonyítják —, hogy földgömbünk az űrhajóról szemlélve valóban olyan látványt nyújt, mintha pép lenne, amelyet vizesárkok, vályúk szeldesnek keresztül-kasul. Ha ugyanezen a táblán azt olvassuk, hogy a repülő alkotmány ajtaja szólalt meg, önkéntelenül is arra kell gondolnunk, hogy a hangszóró már akkor* sem volt ismeretlen dolog. A nyolcadik tábla arról számol be, hogy Endiku, aki nagy magasságból látta a Földet, meghalt valamilyen titokzatos betegség következtében. Baja annyira titokzatos és ismeretlen az akkori fogalmak szerint, hogy Gilgames felteszi a kérdést: nem égi lény lehelete mérgezte-e meg? Honnan támadt Gilgamesben az a gondolat, hogy egy égi lény lehelete vagy kisugárzása halálos bajt okozhat? Akár a mai atomkisugárzás . A kilencedik tábla leírja, hogy Gilgames megsiratta barátját, Endikut, majd elhatározta, hogy hosszú útra indul, s felkeresi az isteneket, mert nem tudott szabadulni attól a gondolattól, hogy ő is abban a betegségben szenved, amely Endiku korai halálát okozta. Hosszú menetelés után érkezett meg ahhoz a két hegyhez, amelyek az eget hordozzák. Ragyogó ív köti össze őket: a nagykapu. A kapu előtt óriásokkal találkozott, azok hosszabb magyarázkodás után továbbengedték, hiszen ő is isteni származású volt: kétharmadban isten, egyharmadban ember. Végre elérkezett az istenek parkjába, amely mögött a végtelen tenger terül el. Útközben az istenek két ízben is figyelmeztették: — Gilgames, Gilgames, hová indultál? Amit keresel — az életet — nem fogod megtalálni. Amikor az istenek az embert teremtették, a halált adták neki, az életet megtartották maguknak! Gilgames nem hallgatott az intő szóra. Mindenáron el akart jutni Utnapistimhoz, az emberek atyjához. Utnapistim azonban a tenger túlsó oldalán lakozott, s oda nem vezet út, hajó sem indul, csak a napisten repülhet oda. Gilgames ezer veszéllyel dacolva mégis átjutott a tengeren, úgy hogy a tábla közli találkozását Ut- napistlmmal. Gilgames szerint az emberek atyja nem volt nagyobb, sem erősebb, mint ő, s úgy hasonlítottak egymásra, mint fiú az apjára. Utnapistim ezután elmondta múltját — mégpedig csodálatosképpen egyes szám első személyében.
