Tolna Megyei Népújság, 1969. augusztus (19. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-26 / 196. szám
Mezőgazdaság Az együttműködés tapasztalatai és lehetőségei A mezőgazdasági nagyüzemek kialakulásával, nagyüzemeink specializálódásával a termelés szerkezete jelentős változáson megy keresztül és egyre nagyobb arányt foglal el az össztermelésen belül az állat és állati termékek, a zöldség- és gyümölcsfélék ösz- szességében az árutermelés hányada. Az árutermelés arányának növekedése, a mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott anyagi eszközök hatékony felhasználása, a megtermelt mezőgazdasági termékek biztonságos értékesítése és feldolgozása, a mezőgazdasági lakosság megközelítőleg állandó jellegű foglalkoztatottságának biztosítása szükségszerűen vetette fel a mezőgazdasági üzemek egymás közötti és a mezőgazdasági üzemekkel kapcsolatban lévő vállalatok és intézmények szorosabb együttműködését, vertikális integrációk kialakítását. A kapcsolatok kezdetben a tervutasításos rendszernek megfelelően alakultak és legtöbb esetben adásvételre korlátozódtak. A mezőgazdasági termelés mindig kapcsolatban volt az anyagi termelés különböző területeivel — kapott, vagy adott termékeket — a mezőgazdasági termelés különböző ágái egymással, azonban ezekben a kapcsolatokban a szocialista nagyüzemek kialakulásával alapvető változások menték végbe. Az egyéni gazdaság rendszerében a mezőgazdaság belső kapcsolatai voltak az erősebbek és fontosabbak. Ez adódott abból, hogy a termeléshez szükséges anyagi eszközök túlnyomó többségét maga a mezőgazdaság állította elő. Az energiahordozó majd 1Ö0 százalékát az ember és az állat képezte. A trágyaszükséglet nagy részét szintén a mező- gazdaság állította elő. A növényi és állati kártevők elleni védekezést megfelelő vetésforgók ■ kialakításával oldották meg. Ezek a tények erősen meghatározták a mezőgazdaság szerkezetét és a létrejöhető kooperációkat is. A nagyüzemek kialakulása, a mezőgazdaságban is lejátszódó technikai forradalom új lehetőségeket és szükségszerűségeket tárt fel a kapcsolatok különböző formáinak kialakítására. Áz energiahordozók nagy részét a robbanóanyagok és villamosenergia képezi, a növényi tápanyagok (P, N, K) több mint 60 százalékát a műtrágyák adják, a növényvédelemben és állatgyógyászatban előtérbe kerültek a vegy- és gyógyszerek. A mezőgazdaságiban megtermelt termékek több mint 60 százaléka áruként hagyja el a gazdaságokat. Ezek a tények igen szoros kapcsolat kiépítését tették szükségessé az ipar és mezőgazdaság kö- zött. Az új gazdasági mechanizmus, mely a gazdasági egységeknél előtérbe helyezte a gazdaságos termelést, nagymértékben kedvez a különféle kooperációk létrejöttének-. Gazdasági együttműködés alakult ki: n mezőgazdasági termékeket felvásárló, feldolgozó és értékesítő vállalatokkal, kutatóintézetekkel, ipari üzemekkel és kereskedelmi szervekkel, a szövetkezeti mozgalom más területén működő szövetkezeteivel, s termelési kooperációk jöttek létre a mezőgazdasági üzemeken belül is. Az együttműködés kezdeti formája a patronálási mozgalommal már az átszervezés időszakában kezdetét vette. Bizonyos együttműködés alakult ki a mezőgazdasági termelőüzemek és a termeltető vállalatok között a szerződéses termeltetés kialakulásával. Ezek a szerződéskötések azonban nem mindig az önkéntesség és az egyenjogúság alapján jöttek létre, mivel a szerződéskötések többsége a tervelőírásból indult ki. Az elmúlt években a szerződéses kapcsolatokban jelentős változás következett be, nőtt a termelőüzem jogköre, azonban ■a szerződő felek teljes egyenjogúsága még nem mondható el minden esetben. A szerződéses kapcsolatokon kívül nagymértékben nőtt az üzemek közötti vertikális együttműködés különböző formái. Eredményesnek, mondha-g, tó az együttműködés a mezcf- gazdasági üzemek és a gabóná- felvásái^ló, az áUatforgalirú ŐS: húsipari, á' tejipari, valamint a baromfiipari vállalatok között. Jó együttműködés alakult ki különböző kutatóintézetek, egyes társszövetkezetek (ÁFÉSZ, ktsz) és a kereskedelmi szervek között is. A termelőszövetkezeti tagok foglalkoztatottságának folyamatos biztosítása érdekében több kooperációs együttműködésre van kezdeményezés a termelőszövetkezetek részéről ipari üzemekkel, A íerínelőeszközök jobb kihasználása céljából kooperációs együttműködések alakulnak ki a termelőszövetkezetek között egyszerű gazdasági együttműködés, közös vállalkozás, valamint szövetkezeti közös vállalat formájában. Több kezdeményezés van az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek együttműködésére is. Az eddigi tapasztalatok általában pozitívan értékelhetők. A kapcsolatban lévő szervek valóban a kölcsönös előnyök messzemenő figyelembevételével hozták létre az együttműködés különböző formáit. A kooperáció helyességét bizonyít- . ják az egy évre kötött megállapodások megújításai és új megállapodások létrejötté. Az eddigi kooperációs tevékenységek eredményeit forint-^ ban összegezni és kifejezni nehéz, mivel'több együttműködés anyagi kihatásai közvetlen nem' mérhetők. A2 eredmények ennek ellenére nagyok, több üzemben csökkent a szak- tanácsadáson keresztül az egy számosállatra szükséges takar- mánytermő-térület, vagy az egy kilogramm sertéshús előállításához szükséges abrakmennyiség. Egyes üzemekben enyhültek a foglalkoztatási gondok, vagy a közös beruházáson keresztül gazdaságosabbá vált a beruházás. . '. Az együttműködés eddigi tapasztalatai felvetnek néhány olyan problémát, mellyel foglalkozni kell. Egyes gazdasagok vezetői még jelenleg sem látják világosan a kooperációs •együttműködés szerepét a termelés fejlesztésében:' Ezenve- zetők részéről elég nagy a bi-. zalmatlanság más gazdasági egységek felé és a kezdeményezések mögött nem a közös előnyt, hanem csak a kezdeményező gazdaság előnyét látják. Esetenként problémát jelent az is, Hogy egyes ipari üzemek, vagy a mezőgazdasági- termékeket feldolgozó vállalatok nem az egyenjogúság elvén közelednék a mezőgazdasági üzemekhez. A nagyobb gazdasági együttműködések (termelési, beruházási) létrehozásának igen sokszor akadálya az anyagi eszközök hiánya, és a működésüket szabályozó jogszabályok elhúzódása. Legfontosabb feladat a mezőgazdasági termékeket felvásárló és feldolgozó vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek közös tevékenységének további szélesítése.-A gyorsan romló termékeknél — különösen, ahol nagy a kockázat — kevés láncszemmel rendelkező, időbelileg jól kapcsolódó feldolgozó és értékesítési láncok kialakítása. (Zöldség, gyümölcs tej, esetleg húsüzem). Tovább kell szélesíteni a szaktanács- adáson és közös anyagi érdekeltségen alapuló termelési együttműködést. Szükséges az ipari vállalatokkal való bedolgozói rendszer további szélesítése, elsősorban a tsz-tagság foglalkoztatottságának folyamatossá tétele érdekében. Ebben a munkában többet kell terihiök a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek is. Az eddigiektől nagyobb mértékben célszerű kihasználni a közös értékesítési lehetősége-'' két, esetleg kereskedelmi szervekkel való közös egységek üzemeltetésétGyorsabb ütemben kell elóbbrelépni a meglévő anyagi nehézségek ellenére is a közös beruházások megvalósítása terén, valamint a tsz-ek termelői társulásának létrehozásában. A. kooperációs tevékenységek kiépítésénél . ügyelni kell arra, hogy a közös tevékenységek a legmesszebbmenőkig segítsék elő mind a mezőgazdaságban, mind ! az iparban rendelkezésre álló termelési lehetőségek maximális kihasználását. A meglévő kapacitások' maximális kihasználása mellett gátolják meg a felesleges, párhuzamos kapacitások létrejöttét. Szolgálniuk kell az együttműködéseknek, mind a mezőgazdasági nagyüzemek, mind a velük kapcsolatban lévő Vállalatok számára hosz- szabb távra a termelés és a gazdálkodás biztonságát. A gazdasági együttműködésen kívül fejleszteni kell a különféle szövetkezeti szervek, társadalmi-politikai együttműködését is. Ezen munkának elsősorban a politikai- társadalmi rendezvények ösz- szehangolásában, eseteként együttes szervezésében, a sző*- vetkezeti fiatalok nevelésében, kulturális; sportolási, szórakozási lehetőségek megteremtésében, öntevékeny művészeti együttesek közös fenntartásában kell, hogy megnyilvánuljon. BUCSI ELEK Népújság 3 1969, augusztus -26. Kiváló rostlcntermés (Tudósítónktól.) Az idén az időjárás nem kényeztette el a lenvetéseket. Az alig kikelt növények sokat fáztak, később a forróságtól szenvedtek, en- rnek ellenére meghálálták a vele való foglalkozást. A dombóvári Alkotmány Termelő- szövetkezet 100 holdján 4088 mázsa lent, vagyis több mint 40 mázsás holdankénti átlagot takarítottak be. ami országosan is magasan kiemelkedő. A mennyiség mellett a minőség _ is kiváló volt ép így a termelőszövetkezet a lentermésért több mint egymillió 120 ezer forintot kap, am! holdanként 11 200 forintos bruttó jövedelmet jelent, A ráki Dózsa Termelőszövetkezet átlagtermése ennél ugyan kevesebb, a szakcsi Uj Élet Termelőszövetkezeté még gyengébb, de így is a több mint 27 mázsás átlagtermés után holdanként közel 7 ezer forint jövedelemhez jut- Nemcsak a' dombóvári járásban, de a megye több termelő üzemében foglalkoznak azzal a gondolattal. hogy a jövő évben elkezdik termeszteni, illetve bővítik a termőterületét ennék az aránylag magas jövedelmet biztosító, jól gépesíthető növénynek. Bőrgyári szocialista brigádvezetők tanácskozása Tegnap délelőtt szocialista brigád vezetők tanácskozását rendezték meg a Simontomyai Bőrgyárban. Perger Imre szb- titkár a szocialista brigádve- zetők tavaszi országos konferenciájának útmutatásai alapján ismertette a mozgalom helyzetét és feladatait. V-endrei Árpád igazgató a gyár, első félévi termelési, gazdálkodási eredményeiről és problémáiról tájékoztatta a brigád- vezetőket. A beszámolókat követő vitában felszólalt Schrott- ner Károly, a Szaikszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára is. V ' ■1 - '•'. Szántóverseny-világbajnokság (Tudósítónktól.) Ez évben Belgrad ban kerül megrendezésre a XVI. szántóverseny- viiágbajnokság. A világbajnokságot szervező jugoszláv „Na- rodna Technika” a szeptember végi időszakra megfelelően felkészül p világ minden tájáról — így Magyarországról is — érkező vendégek fogadására. Lehetővé teszik azt, hogy a világbajnoksági rendezvényekkel párhuzamosan más.- mezőgazdasági, rendezvényeken is részt lehessen venni és mezőgazdasági üzemeket, kombinátokat lehessen tanulmányozni. Nagy figyelmet érdemel az ugyanokkor megrendezésre kerülő nemzetközi mezőgazdasági gépkiállítás is. A világbajnokságon részt vesz egy 40 fős, szakemberekből álló csoport is a Kapós— Koppány Völgye Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége -szervezésébe«. Juh tény észtő társulás alakul (Tudósítónktól.) A Hőgyészi Államj Gazdaság kezdeményezésére a Szekszárd és Vidéke Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége támogatásával hasznosnak ígérkező társulás megalakulása van kialakulóban. Erről tanácskoztak a megye juhtenyésztésben és -tartásiban érdekelt szakembered. Az elképzelés az, hogy a juhtenyésztéssel foglalkozó állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek közös társulás létrehozásával 20—25 ezer pecsenyebárány nevelésére, hizlalására és értékesítésére szövetkezve a megyében meglevő és-a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területek hasznosítását biztosító juhtenyésztést fellendítsék. Az elképzelések szerint a Hőgyészi Állami Gazdaság hizlaldájába keiül- nének a társulásban részt vevő üzemek juhállományából a gazdaság húskosai által megtermékenyített anyák bárányai, hogy ott 120 nap alatt elérjék a 25 kilogramm súlyt. A technológia szerint egységes takarmányt biztosít és szállít a gazdaság az anyák ég a leválasztásig a bárányok részére. Gondoskodik a már említett hústípusú kosokról és biztosítja az anyák szakszerű megtermékenyítését. Miben rejlik tulajdonképpen a társulás jelentősége? Abban, hogy minden beruházás nélkül a meglevő anyaállomány felhasználásával a helyi lehetőségek további jobb kihasználása mellett olyan jövedelemhez juthatnak a társulásban részt vevők, amit a jelenlegi hagyományos úton elérni nem lehet De nem hanyagolható el a tenyésztési vonal sem, mert a társulásban résztvevők közül egy-egy gazdaság biztosítja az alapanyagot és ezért ugyanazt kapja, mint a hizlalásban résztvevők, és így mód lesz a rendszeres rotáció betartásává] az állomány felfrissítésére. A Hőgyészi Állami Gazda, ság a juhtenyésztés terén elért kiemelkedő eredményei a sok éves tapasztalat révén adandó szaktanácsadással, aa egységes takarmánykeverék előállításával és szállításával, a hizlalásra szükséges épületek átadásával, a tenyészanyag, megtermékenyítés biztosításával a teljesen reális ellenszolgáltatások mellett biztosíték a társulás eredményes működéséhez. Megalakult egy előkészítő bizottság a megye legjobb, juhos szakembereiből, akik a közeljövőben írásban rögzítik a társulás feltételeit a tenyésztéstől az értékesítésig és természetesen az elszámolásokkal kapcsolatos elképzelésekig. Ez az anyag kerül a tanácskozáson részt vett, de a távolmaradt juhtenyésztéssel foglalkozó üzemekhez is. hogy azoknak alapján mielőbb megalakuljon a társulás. HÁ&GÍTAl SÁ6WOH
